Délmagyar logó

2018. 02. 24. szombat - Mátyás -3°C | 3°C Még több cikk.

A koszovói politikai válság miatt késik a háborús bűnöket vizsgálata

Tovább mélyül a politikai válság Koszovóban. Erre utal, hogy elmarad a parlament csütörtökre tervezett újabb alakuló ülése.
Tovább mélyül a politikai válság Koszovóban. Erre utal, hogy elmarad a parlament csütörtökre tervezett újabb alakuló ülése, ami azt is jelenti, hogy az állítólagos szervkereskedelmi ügyekben és más háborús bűnök felkutatásában sem születhet előrelépés.

A pristinai parlament korelnöke határozatlan időre halasztotta el a képviselőház alakuló ülését, amelyen ismételten megkísérelték volna megválasztani a házelnököt. A parlamentet május 7-én oszlatták fel, az országot azóta ügyvezető kormány irányítja. A június 8-i választás után ugyan a képviselők letették esküjüket, sőt házelnököt is választottak, ő azonban nem töltheti be ezt a funkciót, mert az alkotmánybíróság felfüggesztette az erről szóló döntést.

Amíg nem áll fel a törvényhozás, a kormány sem tud megalakulni, emiatt az ország európai integrációs folyamata is leállt. Nem csak ez késlekedik azonban, hanem annak a nemzetközi bíróságnak a felállítása is, amely az 1998/99-es koszovói háború idején elkövetett háborús bűnöket vizsgálná.
Az előzetes tervek szerint a bíróság 2015 januárjában kezdte volna meg munkáját, működésének megkezdéséhez azonban néhány törvényt még meg kell hozni. A politikai patthelyzet ezt lehetetleníti el.
Sajtóértesülések szerint a bíróság székhelye Koszovóban lesz, a védett tanúk azonban kizárólag a bíróság hollandiai kirendeltségén, Hágában tehetnek majd vallomást.

A bíróság az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) magas rangú tisztségviselőinek bűnösségét vizsgálná 1998/99-ben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel összefüggésben. Az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja júliusban közölte, hogy meggyőző bizonyítékokat tárt fel az ügyben.

Clint Williamson, a munkacsoport vezető ügyésze akkor úgy fogalmazott, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni, valamint háborús bűntettek miatt. Az áldozatok jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével. A vizsgálat feltételezett szervkereskedelmi ügyek miatt indult, Williamson azonban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy maximum 10 olyan esetet sikerült feltárni, amelyekben "meggyőző nyomok" utalnak arra, hogy az UCK tagjai azért öltek meg embereket, hogy szerveiket kioperálhassák és eladhassák.

Az ügyben eddig több mint száz tanút hallgattak meg, az UCK egykori tagjai pedig máris bejelentették, hogy nem fogják tiszteletben tartani a bíróságnak a döntéseit.

Amennyiben a politikai ellenfelek nem tudnak megegyezésre jutni az új összetételű parlament megalakításáról, rövid időn belül új választásokat kell kiírni, ami miatt tovább tolódhat az említett bíróság felállítása is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Talant Dusebajev lehet az új szövetségi kapitány a kéziseknél

A Magyar Nemzet értesülései szerint Talant Dusebajevet nevezhetik ki a magyar kézilabda-válogatott… Tovább olvasom