Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

A magyarországi határnyitásra emlékezett a német és a magyar állam

A Magyar Köztársaság elnöke Horst Köhler elnök meghívására tett egynapos látogatást német fővárosban.
Németország számára az 1989-es határnyitás évfordulója a szabadság ünnepe, Magyarország irányában pedig újabb alkalom a hála ismételt kifejezésére - hangsúlyozta szerdán Berlinben Sólyom László.

A Magyar Köztársaság elnöke Horst Köhler elnök meghívására tett egynapos látogatást német fővárosban, ahol közösen emlékeztek meg a 20 évvel ezelőtti, szeptemberi magyarországi eseményekről.

A német elnöki rezidencián, a Bellevue-palotában a két ország államfője munkaebéd keretében folytatott tárgyalásokat, amelyekről Sólyom László tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.

Emlékeztetett arra, hogy a mostani immár a harmadik ilyen jellegű megemlékezés a vasfüggöny lebontásának, illetve a páneurópai pikniknek az évfordulója után. Ez a folyamat a berlini fal leomlásában teljesedett ki. Az államfő szerint nagy öröm, hogy a németek mindezt ennyire megtartják emlékezetükben. "Azt szeretném, ha ez az ünnep azt szolgálná, hogy felelevenítsük az 1989-es napok szellemét" - fogalmazott Sólyom László, utalva arra, hogy ma is nagy szükség lenne az akkori szolidaritásra és segíteni akarásra.

Az államfő hangsúlyozta: az ünnepet nem lehet elválasztani attól, hogy hová érkeztünk. Utalt arra, hogy ezzel összefüggésben az ebéden az Európai Unió volt a fő téma. A német államfővel egyetértettek abban, hogy a fiatalok körében szükség lenne egy európai tudat kialakítására, egy európai történettudatra, egymás történetének ismeretére. "Sokkal kevesebb konfliktus lenne az egyes régiókban, ha a szomszéd népek jól ismernék egymás történetét" - jelentette ki az elnök.

A Világ Kultúráinak Házában rendezett esti ünnepi koncert előtt elhangzott beszédében Köhler külön is köszönetet mondott Magyarországnak. Emlékeztetett arra: a vasfüggöny lebontásával, majd a szeptember 10-i határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.

A német államfő a két évtizeddel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban egyrészt háláról beszélt. Másrészt a kötelezettséget említette Európa egyesítésére és annak előmozdítására, hogy a szabadság valamennyi állampolgár javára váljon.

Sólyom László beszédében arra mutatott rá, hogy 1989 egyedülálló, történelmi év volt, az események - visszatekintve - logikus láncot alkottak a végkifejlet felé, amit Németország újraegyesítése koronázott meg. Az elnök hangsúlyozta: öröm számára, hogy Németország egyesülésében Magyarország lényeges szerepet játszott. Ebben részük volt bátor civileknek, egy bátor kormánynak és az akkori politikai rendszerváltás szereplőinek - jelentette ki.

Az elnök a látogatás keretében részt vett a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) által rendezett háttérbeszélgetésen is. Magyar belpolitikai kérdéseket érintve utalt arra, hogy a Jobbik nem parlamenti párt, és a parlamenti pártok mindegyike elzárkózik a Jobbikkal való együttműködéstől. Ez a párt lényegében a cigány kisebbség elleni érzések felkavarásával vonz magához szavazókat, és ügyesen használja a médiát. Ennek része volt a Magyar Gárdának nevezett mozgalom, amelynek tagjai félelmet keltettek a cigány kisebbségben - jelentette ki az államfő.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Gárda mozgalmat a bíróság júliusban jogerősen feloszlatta. A magyar szélsőjobb az érzelmek felkorbácsolásán túl nem adott semmilyen programot - jelentette ki, úgy vélekedve: a jövő évi választásokon az emberek elsősorban azt fogják mérlegelni, melyik párttól várható a gazdasági válság - és sok más nyomasztó probléma - megoldása.

Az államfő szólt az európai integráció és a nemzeti kisebbségek viszonyáról. Emlékeztetett: elnökségének kezdete óta igyekezett világossá tenni, hogy az Európai Unió keretei között a kisebbségben élő magyarok egyszerre lehetnek lojális polgárai területi államuknak, és ápolhatják nyelvüket, kulturális hagyományaikat, kapcsolatukat a Magyarországon vagy másik szomszédos államban élő magyarokkal. Szerves kulturális egységről van szó, ez azonban semmilyen körülmények között nem veszélyezteti a szomszédos országok mai határait. Sólyom László szerint azonban sajnálattal kellett megállapítani, hogy ez az elképzelés értetlenségbe ütközik.

A magyar köztársasági elnök szerint Magyarországnak tanulságként tudomásul kell vennie, hogy a szomszédos országokban olyan érzékenységek léteznek, amelyeket - hiába nem tart ésszerűnek - tiszteletben kell tartania. Ez nem jelenthet önfeladást, de azt jelenti, hogy különös körültekintéssel kell a szomszédokkal való viszonyban eljárni - fűzte hozzá, másik tanulságként azt említetve: világossá kell tenni az EU tagállamai számára, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete európai szinten kezelendő kérdés. Az uniónak fel kell ismernie, hogy ez a feszültségforrás veszélyes lehet az integrációs folyamatra - jelentette ki, indítványozva egyebek között, hogy az Európai Bizottság hozza létre a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó biztos tisztségét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb nőügyei miatt gyengülhet Berlusconi hatalma

Az olasz lapok szerint a 72 éves kormányfő 18 magánpartiján nem kevesebb mint harminc nő vett részt. Tovább olvasom