Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

A Regnum az orosz-magyar kapcsolatokról

"Magyarország és Oroszország kapcsolatai: a Fidesz propagandája, s Szecsin és Zubkov kétkedése között" - címmel közölt cikket a Regnum orosz hírportál az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottság minapi moszkvai üléséről, s annak kapcsán a két ország kapcsolataiban meglévő problémákról.
A cikkíró szerint ez volt az első olyan ülés, amelyen az új magyar kormányzó párt, a Fidesz képviselői vettek részt. Idézve a Magyar Nemzetet, amely "Nagyon jól alakulnak a kapcsolatok" címmel számolt be a tanácskozásról, a Regnum azt írta: "Megjegyezzük, hogy a kormányzó Fidesz nagyon érzékenyen fogadja az ellenzék minden, a magyar-orosz együttműködés helyzetét illető kritikáját. Ugyanis a kapcsolatok javítását a magyar szocialisták kizárólag maguknak tulajdonítják. A magyar társadalom pedig érdeklődéssel figyeli, hogyan mennek a határozottan oroszgyűlölőnek tartott Orbán Viktor miniszterelnök kormányának +az orosz dolgok+. Ezért olyan fontos a magyar kormánynak meggyőzni honfitársait, hogy dolgai Oroszországgal kedvező irányba haladnak."

A szerző szerint azonban elég elolvasni a Magyar Nemzet írását, hogy fény derüljön a konfliktusra, amelyet a magyar kormány az utóbbi időkig eltitkolt a közvélemény elől. Ennek meglétét más magyar tömegtájékoztató eszközök is elismerték, köztük a jobboldali Magyar Hírlap, amely "Moszkva. Nincs áttörés" címmel tudósított a vegyes bizottság üléséről.

A március 17-18-án Moszkvában megtartott ülés kapcsán mindkét fél értékelte a gazdasági kapcsolatokat, s Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyarországi orosz befektetések elé "szubjektív akadályokat" állítanak, ami szinte szó szerint egybeesik azzal, amit Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes egy hónappal korábban The Wall Street Journal című lapnak mondott - írta a Regnum.

"A +szubjektív akadályok+, azaz az orosz beruházók tulajdonának magyarországi adminisztratív elvétele az, ami az orosz fél szerint akadályozza az orosz-magyar kapcsolatok fejlődését" - fogalmazott a Regnum.

Úgy vélte, hogy "ezért a kapcsolatok jelenlegi helyzetében a magyar fél részéről kedvező jelzés lenne, ha kezdeti lépésként egyszerűen lecserélné a vegyes bizottság magyar vezetőjét. Ezen a poszton előnyösebb lenne a nagy befolyású, a magyar kormányfő személyi köréhez tartozó tisztviselő és politikus helyett egy üzleti és szakmai képességeit már bizonyító, az oroszok által ismert szakembert látni. Ez jelentősen csökkentené a helyzet átpolitizáltságát, s a felmerülő problémákat szigorúan technikai síkra, vagy a gazdasági területére terelné."

A vegyes bizottság ülésén a magyar fél "védelmi állást" foglalt el, és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a vegyes bizottság magyar társelnöke tagadta a Viktor Zubkov által említett "szubjektív akadályok" meglétét.

A továbbiakban a Regnum a Surgutneftegaz (Szurgutnyeftyegaz) Molban vásárolt 21,2 százalékos részesedésének "elvételével" foglalkozik, s azt írja: a magyarok most tagadják, hogy a kormánynak kezdettől fogva része lett volna az ügyben. "Ami legalábbis nem korrekt, ha felidézzük a jelenlegi magyar kormányzati személyiségek által a Mol ügyében az ellenzékben töltött időtől kezdve tett számos kijelentést". Most a magyar fél azt javasolja, hogy a Mol és a Surgutneftegaz maga oldja meg a részvények tulajdonával kapcsolatban kialakult problémát. Az indoklás szerint mindkét társaság magánkézben van, így belügyeikbe, amennyiben törvényes alapokon folynak, az államnak nem illik beavatkozni.

"Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel Fellegi Tamás március 11-i kijelentése arról, hogy Magyarországon újra állami tulajdonba kell kerülnie az energetikai szektornak, vagyis a Molnak is. És bár a kijelentés egész más összefüggésben hangzott el, érintette a Surgutneftegaz ügyét is. A magyar fél így adta az orosz partner tudtára, hogy a jelenlegi kapcsolatok mellett úgymond nem tudja kormányzati eszközökkel megoldani a problémát, és nem tud a Mol vezetőire hatni. Lényeges Fellegi Tamás arra vonatkozó kijelentése is, miszerint Magyarországon a külföldi társaságok tevékenységét az ország uniós tagsága szabta keretek korlátozzák. Ilyen módon a magyar kormány az EU-val szembeni jelenlegi +ellenséges+ retorikája ellenére igyekszik Brüsszelre hárítani a felelősséget egy belügyben" - írta a portál.

A Regnum szerint ilyen módon a magyar fél a vitatott kérdést a legutóbbi moszkvai tárgyalásokon kiemelte a kétoldalú kormányközi kapcsolatok köréből, s ezzel a Mol-pakett problémáját áthelyezte a Surgutneftegaz számára anyagi veszteség nélkül megoldhatatlan ügyek sorába.

A Regnum emlékeztetett rá, hogy a bizottság ülésén megvitatták a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggő kérdéseket is. Egyebek között rámutatott: "Az orosz kormánynak most komolyan el kell gondolkodnia a projekt kilátásain, hiszen éppen Magyarország +új nemzeti politikája+ keretében tett lépései a Balkán és a Kárpát-medence határán - Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában - az instabilitás széles ívét hozza létre, aminek a kilátásai nem világosak, s ami már a legközelebbi jövőben súlyos etnikai konfliktusokkal fenyeget".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felszállt egy líbiai katonai repülőgép, de kilőtték

A líbiai Miszráta kikötőváros légitámaszpontján megsemmisítettek csütörtökön egy katonai… Tovább olvasom