Délmagyar logó

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

A világ legrégebbi rézkori települését tárják fel Szerbiában

Szerbia - Rézszerszámok - fejszék, kalapácsok, horgok, varrótűk - sokaságát fedezték fel Szerbiában, Belgrádtól 200 kilométerre délre, Prokuplje közelében egy olyan településen, amely hétezer éve vált a lángok martalékává.
A közfelfogás szerint a rézbányászat, s a réz megmunkálása Kis-Ázsiában alakult ki, ahonnan más régiókra terjedt át. A 7500 éves szerbiai leletek 800 évvel korábbiak, mint a kis-ázsiaiak, vagyis a felfedezés a fémmegmunkálás történetéről valló nézeteik átértékelésére készteti majd a tudósokat - olvasható az Archaeology Daily News (http://www.archaeologydaily.com) régészeti hírportálon.

A Plocnik falva melletti lelőhelyet még 1927-ben fedezték fel vasútépítő munkások, ám a feltárások csupán 1996-ban kezdődtek a 120 hektáros régészeti helyszínen, amelyet több méteres földréteg borít.

A rézkori települést nyolcszáz éven át lakták lakóik, míg egy óriási tűzvész meg nem semmisítette a falut. Azt nem lehet tudni, hogy miért égett le a település, ugyanis a régészek mindeddig semmilyen olyan nyomra sem bukkantak, amelyek egy külső támadásra utalnának. Mindenesetre a tűzvészkor a kunyhók beomlottak, betemetve a berendezést, a használati tárgyak sokaságát.

A régészeknek eddig három kunyhót sikerült feltárniuk, közülük a legnagyobb 8 méterszer 5 méteres alaprajzú. A házakban cserépedények, szobrocskák, szerszámok, munkaasztalok kerültek napvilágra.

Ernst Pernicka,a Tübingeni Egyetem régészprofesszora szenzációsnak nevezte a leletegyüttest.

A tudósok nem tudják, hogy mivel magyarázható a viszonylag nagyszámú rézeszköz. Feltételezések szerint a település szerszámkészítő központ lehetett, vagy kereskedhetett a rézeszközökkel. A falu közelében kezdetleges olvasztókemencéket fedeztek fel.

Julka Kuzmanovic-Cvetkovic ásatásvezető régész szerint a falu egykori lakói a tűzvész után elhagyták a települést, s keveset lehet tudni róluk, kivéve azt, hogy szerették a szépet.

"Nem vademberekről van szó - fonatokba rendezték a hajukat, s nyakláncokkal ékesítették magukat" - hangsúlyozta az archeológus.

A korabeli divatról a házakban talált szobrocskák árulkodnak - az egyik egy miniszoknyát viselő nőt ábrázol, mások figurák hosszú, széles sálakat "öltöttek magukra".

Kuzmanovic-Cvetkovic segített az egyik szerb divattervezőnek összeállítani egy olyan bemutatót, amelyen a manökenek sok évezreddel korábban élt emberek viselete ihlette modelleket mutattak be.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint két dollárral csökkent a nyersolaj ára

New York - Több mint két dollárral csökkent a nyersolaj ára Londonban és New Yorkban kedden késő… Tovább olvasom