Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Amerikai honatyák bírálják a kubai közeledést

Barack Obama elnök bejelentette, hogy a két ország fél évszázad után normalizálja kapcsolatait.
Az amerikai képviselőház republikánus elnöke, valamint a szenátus egy-egy prominens, kubai származású republikánus és demokrata tagja is bírálta szerdán az amerikai-kubai közeledést, miután Barack Obama elnök bejelentette, hogy a két ország fél évszázad után normalizálja kapcsolatait.

John Boehner, a washingtoni törvényhozás alsóházának elnöke azt mondta, a lépés "a legutóbbi a diktátoroknak tett értelmetlen engedmények sorában". Nyilatkozatában hevesen bírálta Obamát, és úgy fogalmazott: "a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot".

A kapcsolatok rendezésének az ágyazott meg, hogy Kuba szabadon engedte Alan Gross amerikai segélymunkást, akit az ellenzéknek nyújtott állítólagos segítsége miatt öt éve zártak börtönbe a havannai hatóságok. Cserébe Washington három kubai kémet engedett el.

Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke, egy kubai bevándorló fia kijelentette: ez nem a Castro-rezsim humanitárius akciója volt, hanem egy ártatlan amerikai kicserélése elítélt kubai kémekért.

"Nagyon veszélyes precedenst teremt az elítélt kubai bűnözőkre nézve", hogy Gross szabadon bocsátásával egy időben Washington kubai kémeket engedett el. Arra buzdítja a diktatórikus és a rossz szándékú hatalmakat, hogy a külföldön szolgáló amerikaiakat alku tárgyaivá tegyék. Attól tartok, hogy a mai lépések veszélybe sodorják azt a több ezer amerikait, aki külföldön civil szervezeteket támogatnak, fellépnek az információszabadság védelmében, emberbaráti segítséget nyújtanak, elősegítik a demokratikus reformokat. Barack Obama elnök lépései "igazolják a kubai kormány kegyetlenségét" - tette hozzá.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint ezután az Egyesült Államok zsarolható lesz külföldön fogva tartott amerikaiak életével. A kubai származású szenátor, aki elképzelhető, hogy indulni fog a republikánus elnökjelöltségért, kijelentette: nem hiszi, hogy a kongresszus feloldja a Kuba elleni embargót. Leszögezte, hogy mint a szenátus külügyi bizottsága nyugati albizottságának leendő elnöke megpróbálja majd megakadályozni a két ország közti kapcsolatok helyreállítását.

A kongresszus tagjai között még mindig jelentős ellentétek vannak a Kubával szembeni politikát illetően. Míg egyesek szerint az embargó idejétmúlt, mások szerint szükséges mindaddig, amíg Kuba nem hajlandó megreformálni politikai rendszerét, és javítani az emberi jogok érvényesülésén.

Rubio szerint az Obama által bejelentett megállapodás nem oldja fel ezt az ellentétet. "Viszont elképzelhető, hogy hosszú időn át megadja Kubának azt a gazdasági segítséget, amelyre a Castro-rezsimnek szüksége van ahhoz, hogy még évtizedekig fennálljon. Folyamatosan egyoldalú engedményeket fogunk tenni a semmiért cserébe. Barack Obama külpolitikája nagyon naív. Neki van a legrosszabb tárgyalási taktikája Jimmy Carter (elnök) óta, de lehet, hogy az ország történetében a legrosszabb" - mondta.

Az AP hírügynökség jelentése szerint a javarészt Florida államban élő egyesült államokbeli kubai közösséget megosztotta a lépés. Azokat, akik a Castro-rezsim elől kényszerültek amerikai száműzetésbe, felháborította a közeledés, illetve a kubai kémek elengedése. Ezzel szemben - az AP riportja szerint - a fiatalabb kubai-amerikaiak inkább pozitívan értékelik a változásokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az Európai Parlament elvben támogatja Palesztina elismerését

Sürgetik a béketárgyalások folytatását, azonban leszögezték, hogy a palesztin államiság elismerése a… Tovább olvasom