Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Bankok feltőkésítése: megállapodtak az EU-s vezetők

Megállapodtak az uniós vezetők az európai bankok feltőkésítésének szabályaiban - közölte szerda este Brüsszelben újságírókkal Orbán Viktor miniszterelnök.
A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

Reakciók és adatok a bankok feltőkésítéséhez

EU-csúcstalálkozó keretein belül megállapodás született az uniós bankrendszer feltőkésítéséről is. Ennek teljes forrásszükséglete, a bankok saját forrásait beszámítva, az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint hozzávetőleg 106,4 milliárd euró.

Az európai bankoknak jövő júniusig kell tőkemegfelelési mutatójukat minimum 9 százalékra emelniük; ez olyan mérőszám, amely a hitelintézetek tőkéjét vetíti az általa vállalt és tartalékokkal nem fedezett kockázatok súlyozott értékére.

A legnagyobb pótlólagos tőkeszükséglet a görög, a spanyol és az olasz bankoknál mutatkozik, amelyek a feltőkésítéshez szükséges pénzösszegek mintegy kétharmadát igénylik. A francia, a portugál és a német bankszektor mindegyikének 5-9 milliárd euróra van szüksége, az ír bankok viszont megfelelően tőkésítettek.

A Dow Jones hírügynökség összeállítást közöl az egyes országok bankjainak várható tőkeigényéről, illetve a feltőkésítési döntéssel kapcsolatos reakciókról.

GÖRÖGORSZÁG: A görög bankoknak hozzávetőleg 30 milliárd euróra van szükségük. Az Európai Bankhatóság ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a görögországi mentőcsomaghoz kapcsolódik egy már meglévő felügyeleti mechanizmus, amelynek keretében a görög bankoknak az elsőkörös (Tier1) tőkemegfelelésre vonatkozóan megvan már a maguk, rendszeresen ellenőrzött célszáma.

SPANYOLORSZÁG: Az ország bankjainak feltőkésítéséhez 26,2 milliárd euróra van szükség. Ebből a két legnagyobb bank - a Banco Santander és a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria - tőkeigénye 6,47 milliárd, illetve 7,09 milliárd euró. Mindkét bank jelezte, hogy időben teljesíteni tudják a tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó új előírásokat.

OLASZORSZÁG: Az olasz bankok feltőkésítéséhez 14,8 milliárd euróra van szükség. A piac három legnagyobb szereplője közül az UniCreditnek elemzők szerint 5 milliárd eurót kell bevonnia, hogy eleget tegyen az új tőkekövetelményeknek. Az Intesa Sanpaolo Tier 1 mutatója meghaladja a 10 százalékot a nyár elején végrehajtott tőkeemelésnek köszönhetően, a Banco Popolarénak még mintegy 3 milliárd euró friss tőkére van szüksége, miután tavaly decemberben 2 milliárd euróval megemelte alaptőkéjét.

FRANCIAORSZÁG: A bankok feltőkésítéséhez 8,8 milliárd euróra van szükség. A tőkeértékét tekintve legnagyobb francia bank, a BNP Paribas 2,1 milliárd euró tőkepótlásra szorul, a második helyen álló Société Générale elmaradása 3,3 milliárd euró. A BPCE bankcsoport 3,4 milliárd euró plusz tőke bevonását tervezi, a Crédit Agricole-nak nincs szüksége új tőkére. A négy bank együttesen a francia bankszektor 80 százalékát képviseli.

PORTUGÁLIA: A bankok feltőkésítéséhez 7,8 milliárd euróra van szükség. A Banco Comercial Portugues csoportnak 1,8 milliárd eurót kell bevonnia, hogy eleget tegyen a tőkekövetelményeknek, a Banco BPI-nek 1,7 milliárd euró a pótlólagos tőkeigénye.

NÉMETORSZÁG: A német bankok feltőkésítési igénye mintegy 5,2 milliárd euró. A Deutsche Bank 9,1 százalékos Tier1-et valószínűsít, bizonyos feltételek mellett. A Commerzbank ugyancsak úgy véli, hogy képes lesz elérni a szükséges arányt úgy, hogy nem központi üzletágaiban csökkenti a kockázatos vagyonelemeket. A bank pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem akarnak közpénzeket bevonni a feltőkésítésbe.

AUSZTRIA: Az osztrák bankokra összesen 2,9 milliárd euró jut az EBA számításai szerint. A legutóbbi európai banki stressz-teszten az érintett bankok közül az Erste tőkemegfelelési mutatója 8,1 százalék, a Raiffeisené 7,1, az ÖVAG-é 4,5 százalék volt.

Az EBA úgy értékelte, hogy a 9 százalékhoz 1,9 milliárd eurós tőkepótlásra van szüksége a Raiffeisen Zentralbanknak (RZB), de az osztrák pénzintézet túl magasnak tartja ezt az összeget. Az RZB szerint az EBA elemzésében nem vette figyelembe egy tőkeelemet.

Az előzetes számítások szerint az Erste-csoportnak 59 millió euróra van szüksége ahhoz, hogy teljesüljön a 9 százalékos tőkemegfelelési mutató. A végleges tőkeigényt várhatóan a harmadik negyedév adatai alapján, novemberben állapítja meg az EBA.

SVÁJC: A két legnagyobb svájci bankcsoport, a Crédit Suisse és az UBS egyaránt érintett a nehézségekkel küzdő euróövezeti országokban, leginkább Olaszországban. A Crédit Suisse azt közölte, hogy a második negyedév végén nettó kitettsége Olaszországban 400 millió euró körül volt. Az UBS-nek ugyanakkor 2,8 milliárd svájci frankja feküdt olasz kötvényekben.

SVÉDORSZÁG: A svéd bankoknak 1,4 milliárd euróra lenne szükségük a feltőkésítéshez. A két vezető svéd bankcsoport közül a Svenska Handelsbanken mintegy 1,1 milliárd eurót, a Swedbank AB 300 millió eurónak megfelelő koronát igényel. Svédország két másik nagy bankja,a Nordea és a SEB AB teljesíti a tőkemegfelelési követelményeket.

DÁNIA: A dán bankoknak 500 millió euróra van szükségük. A legnagyobb, a Danske Bank azt közölte, hogy teljesíti az új követelményeket, és a Jyske Bank, valamint a Sydbank mutatója is jóval meghaladja a 9 százalékot. Az 500 millió euró kisebb bankoknál "vethető be".

NORVÉGIA: 1,3 milliárd euró válhat szükségessé. A legnagyobb norvég bank, a DnB NOR ASA azt közölte, hogy belső forrásokat tud mozgósítani, hogy jelenlegi 7,9 százalékos tőkemegfelelési mutatóját 9 százalékra emelje.

HOLLANDIA: A holland bankok megfelelően tőkésítettek, nincs szükségük pótlólagos tőkére. A holland bankszövetség elnöke szerint azonban a feltőkésítési megoldás nem oldja meg a válság igazi okait, csak "tüneti kezelés".

NAGY-BRITANNIA: A brit bankoknak sincs szüksége pótlólagos forrásbevonásra, de elemzők szerint az európai bankok feltőkésítése a brit bankokra is pozitív hatással lesz, a "fertőzés" azonnali kockázatának elhárítása révén.

Olvasóink írták

  • 5. KamuNeni 2011. október 28. 21:03
    „Mibol is fizetne magyarorszag???”
  • 4. kumisz 2011. október 28. 10:01
    „Engem is fel kéne már tőkésíteni:DD”
  • 3. 620829 2011. október 28. 08:34
    „Megy az örömködés a devizapiacon és a tözsdéken....de majd a kijózanodás kevésbé lesz jó kedvű....pénznyomtatól még a gdp-k nem fognak nőni!!!”
  • 2. bambinaXX 2011. október 28. 06:24
    „Dehogynem kell fizetnünk - csak nem közvetlenül!
    egyébként az egész csak virtuális pénz, rég nincs aranyfedezet mögötte.. manipuláció..akkor miről beszélünk?
    a mi államadósságunk is elengedhetnék.. miért csak a görögökét?!
    http://alkibiadesz.blog.hu/2011/10/27/a_trojai_falo_3?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_10_28&utm_campaign=index”
  • 1. deszkás 2011. október 27. 18:21
    „Hogy fáj a szivem,szegény bankok. Ameddig nem lesz olyan ember (ez nem politikus lesz)aki önöknek nemet mond,addig csak lefelé haladunk. És önök persze felfelé.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sun News: A magyar romaáradat miatt túlterheltek a torontói reptér dolgozói

A Kanadába érkező magyar roma családok arra hivatkozva kérnek menekültstátuszt, hogy hazájukban üldözik őket. Tovább olvasom