Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Basescu: a NATO-nak akcióterve van, ha esetleg Romániát támadás érné

Basescu szerint Románia minden kitűzött célját elérte a NATO-csúcson

A walesi NATO-csúcson elfogadták a román és a bolgár vészforgatókönyvet, illetve akciótervet arra az esetre, ha a két tagállam valamelyikét támadás érné: a balti államok, Lengyelország és Törökország már rendelkeztek ilyen tervekkel - közölte vasárnap Traian Basescu román államfő.

Basescu szerint Románia minden kitűzött célját - elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését - elérte a NATO-csúcson, ahol elmondása szerint öt nyilvános és tizenöt titkos dokumentumot fogadtak el a tagállamok vezetői.

A román elnök rámutatott: a csúcstalálkozó nemcsak a NATO-n belüli szolidaritást erősítette meg, hanem egyértelművé tette, hogy a biztonság pénzbe kerül.

"A NATO nem osztogat pénzt valamilyen brüsszeli, központi költségvetésből: a tagállamok, amelyek részt vesznek Románia védelmének erősítésében, maguk fizetik katonáik költségeit, mint ahogy mi is magunk fedeztük Afganisztánba vezényelt csapataink kiadásait" - magyarázta Basescu.

Kifejtette: Romániában vezénylési központot hoz létre a NATO, ahol békeidőben az a 100-200 tiszt dolgozik majd, akik az országban egymást váltó külföldi katonák hadgyakorlatait összehangolják. A közeljövőben jelentős mennyiségű lőszert és tartalékokat, továbbá katonai felszerelést halmoznak fel készenléti raktárakban, hogy amennyiben valóban szükség lenne a NATO most létrehozandó gyorsreagálású erőinek beavatkozására, azok a helyszínen találják a szükséges eszközöket - tette hozzá.

Megjegyezte: Románia számos kaszárnyája és katonai raktára áll üresen, miután a 300 ezer fős sorkatonaság helyett ma 80 ezres hivatásos hadsereggel rendelkezik, de ezeket rövid idő alatt használhatóvá tudja tenni.

Basescu cáfolta Petro Porosenko ukrán elnök a BBC-nek adott pénteki interjújában tett kijelentését, miszerint a 1,2 millió katonával és az egyik legkorszerűbb hadsereggel rendelkező Oroszország nemcsak Kijevet, hanem Tallinnt, Rigát, Vilniust és Bukarestet is elfoglalhatja, ha a Nyugat nem vállal szolidaritást Ukrajnával.

"Megértem Porosenkót: azzal szembesült, hogy az ukrán hadsereg nem képes legyőzni a szeparatistákat, tűzszünet elfogadására kényszerült, amely szerintem egy olyan fegyvernyugvássá fajul, amely, az általa emlegetett autonómia révén, gyakorlatilag egy meglehetősen nagy terület feletti ellenőrzés elvesztését jelenti. De ellent kell mondanom neki: a 28 tagállam azért egyesíti erőit, hogy ilyesmi a NATO keleti szárnyán ne legyen lehetséges" - szögezte le a román elnök.

A pénteken véget ért walesi csúcstalálkozón az ukrán válságra adott válaszként a NATO emelte készenléti szintjét, és megerősítette az Oroszországtól tartó keleti tagállamainak védelmét. Lengyelországi központtal létrehoztak egy új gyorsreagálású erőt, amelyet bárhol a világon kettő-öt nap alatt be lehet vetni. A három-öt ezer fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Hamász megkezdte a lerombolt alagutak helyreállítását

A Haaretz szerint a Hamász újra megkezdte M75 típusú rakétáinak gyártását is, amelyek hatóköre… Tovább olvasom