Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Bild: Görögország vészhelyzetbe került

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap este telefonon segítséget kért Angela Merkel német kancellártól az államcsőd veszélyének elhárításához - írta a Bild című német lap hétfőn.
Német hírportálok beszámolói szerint a német kormány egy szóvivője megerősítette, hogy a kancellár telefonált a görög miniszterelnökkel vasárnap. Mint mondta, Merkel és Ciprasz megállapodott abban, hogy bizalmasan kezelik a megbeszélés tartalmát.

A Bild szerint a görög kormányfő azért hívta fel a német kancellárt, mert az athéni kormánynak elfogyott a pénze és a görög állam két héten belül fizetésképtelenné válhat. Alekszisz Ciprasz telefonon beszélt az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel is. Mindkét partnerét megpróbálta meggyőzni arról, hogy még a héten rendkívüli uniós csúcsértekezletet kell tartani a görög válság kezeléséről.

Egy uniós diplomata a Bildnek azt mondta, hogy a görögöknél "a helyzet több mint drámai", mert "tűz van, és egy csepp vizük sincs oltani".

A Handelsblatt című német üzleti lap hétfőn az Európai Bizottság (EB) készülő gazdasági előrejelzéséről számolt be, az új prognózis szerint Brüsszel arra számít, hogy a görög gazdaság a korábban vártnál gyengébben növekedést ér el az idén. "Télen még 2,5 százalékos növekedéssel számoltunk, de a tavaszi prognózis borúlátóbb lesz" - mondta a Handelsblattnak Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke.

Az EB a legutóbbi, téli előrejelzés összeállításakor még abból indult ki, hogy sikeresen be lehet fejezni a görög államadósság-válság kezelését szolgáló második nemzetközi hitelprogramot, most viszont már nem teljesen biztos ebben - írta a német lap.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A támogatási program meghosszabbításáról idén február 20-án kötött megállapodás alapján az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak április végéig kell jóváhagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a második csomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.

Az új görög államfő szerint Athén minden adósságát visszafizeti

Görögország rendben törleszti valamennyi tartozását és nem lép ki az euróövezetből - mondta az új görög köztársasági elnök a Spiegel Online német hírportálon hétfőn megjelent nyilatkozatában.

"Az utolsó euróig mindent visszafizetünk" - mondta Prokopisz Pavlopulosz, a jobbközép Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) politikusa, aki márciusban lépett hivatalába és első alkalommal nyilatkozott a német sajtónak.

Hangsúlyozta, hogy hazája a hetvenes években sokat küzdött azért, hogy a tagságot szerezzen az Európai Unióban, és elképzelhetetlennek tartja, hogy kikerül a közösségből. Ez érvényes az euróövezeti tagságra is. "A Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) fel sem merül bennem" - mondta a korábbi belügyminiszter.

A konzervatív politikus megválasztása az államfői tisztségre a baloldali kormányfő - Alekszisz Ciprasz - mellé a nemzet egységét kifejező görög politikai hagyomány folytatása. Az államadósság-válság kezelését szolgáló, megszorításokkal járó nemzetközi hitelprogramokat jórészt Pavlopulosz pártja, az ND kormányzása idején hajtották végre, az államfő azonban amellett, hogy kiáll az euróövezeti tagság és az adósságtörlesztés mellett, bírálja is a mentőprogramokat.

A Spiegel Online-nak azt mondta, hogy a görögökre "kényszerített intézkedések egy része ellentétes az uniós joggal", Athén pedig a mentőprogram folytatása körüli vitában csupán egyenlő bánásmódot követel. "Európa egyenjogú tagja akarunk lenni" - szögezte le.

Prokopisz Pavlopulosz korábban hevesen bírálta a német kormányt, és személyesen Angela Merkel kancellárt, egy esszében azt írta, hogy Berlin az uniós integráció fölé helyezi Németország gazdasági és politikai érdekeit. Köztársasági elnökként viszont békülékeny hangot üt meg, a Spiegel Online-nak azt mondta, hogy a német kormány "európai Németországot akar, és nem germanizált Európát".

A második világháborús náci megszállás idején okozott károk jóvátétele körüli vitával kapcsolatban azt javasolja, hogy a felek keressenek egy fórumot, amelyen rendezett körülmények között megtárgyalhatják a jóvátételi ügyeket. Erre alkalmas lehet például a hágai Nemzetközi Bíróság. "Civilizált országok így rendezik a nézeteltéréseiket" - mondta a görög államfő.

Az athéni kormány legutóbbi, április elején bemutatott számításai szerint Németországnak 278,7 milliárd eurót (nagyjából 83 ezer milliárd forintot) kellene fizetnie Görögországnak a nácik négyéves (1941-1944) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételként, valamint a görög nemzeti banktól kikényszerített 568 millió birodalmi márkás hitel törlesztéseként. A német kormány elutasítja a követelést, álláspontja szerint a jóvátételi ügyeket jogilag lezártnak kell tekinteni.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A támogatási program meghosszabbításáról idén február 20-án kötött megállapodás alapján az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak április végéig kell jóváhagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a második csomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nepáli földrengés: 10 magyarral még nem sikerült felvenni a kapcsolatot

Már 3700 fölé emelkedett a hét végi nepáli földrengés halálos áldozatainak száma. Képgaléria! Tovább olvasom