Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Brexit: megegyeztek a tárgyalások prioritásairól és menetrendjéről

Mindkét félnek megfelelő megállapodásra kell törekedni a brit uniós tagság megszüntetéséről - mondta Angela Merkel.
Davis: szilárd alapokat sikerült lefektetni a további tárgyalásokhoz

Szilárd alapokat sikerült lefektetni az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló további tárgyalásokhoz - jelentette ki David Davis brit Brexit-ügyi miniszter hétfőn Brüsszelben, a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések első napján.

A felek egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy négyhetes tárgyalási fordulókat fognak tartani július 17-i, augusztus 28-i, szeptember 18-i és október 9-i kezdettel, angol és francia nyelven.

Az első négy fordulónak az állampolgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek, illetve az ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában - írták a találkozót követően közzétett dokumentumban.

Barnier: megegyeztek a tárgyalások prioritásairól és menetrendjéről

Sikerült megállapodásra jutni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások legfőbb prioritásairól és menetrendjéről a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések első napján - közölte hétfő este Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója.

"Megegyeztünk a tárgyalások dátumairól, lebonyolításának részleteiről és prioritásairól" - mondta Barnier az ülést követő brüsszeli sajtóértekezleten.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter pedig kijelentette: mindkét fél elkötelezett, hogy mielőbb felszámolják a bizonytalanságot, törekszenek a lehető legjobb eredményre.

Merkel: mindkét félnek megfelelő megállapodásra van szükség

Angela Merkel német kancellár szerint mindkét félnek megfelelő megállapodásra kell törekedni a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) hétfőn elkezdett tárgyalásokon.

A német kancellár hétfőn Berlinben Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélése után, sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte: számára az a legfontosabb, hogy az Európai Unióban maradó 27 tagállam egységesen vegyen részt a folyamatban.

A Brexit-tárgyalások kimeneteléről nem érdemes az első nap találgatni. Az biztos, hogy a huszonhetek "figyelmesen meghallgatják Nagy-Britannia kívánságait és elvárásait", és a saját érdekeiket is képviselik majd, "egyértelműen, és remélhetőleg közösen" - mondta Angela Merkel.

Klaus Iohannis azt mondta, hogy "tájékozott derűlátással" viszonyul a tárgyalásokhoz. Elsőként Nagy-Britannia "rendezett visszavonulásáról" kell megállapodni, és utána ki kell alakítani az EU és a közösségből távozó ország új viszonyrendszerének alapjait - tette hozzá a román államfő.

Korábban írtuk:

Brüsszelben megkezdődtek hétfőn a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból.

Brüsszelben az Európai Bizottság épületében tárgyalóasztalhoz ült Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója és David Davis brit Brexit-ügyi miniszter, hogy megkezdjék a tárgyalásokat, melyek az első szakaszban az uniós és a brit állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, valamint az ír-északír határról fognak szólni.

Michel Barnier a tanácskozásra érkezve reményét fejezte ki, hogy a hivatalosan is megkezdett tárgyalások első napján meg tudják határozni a prioritásokat, a tárgyalások menetrendjét és ütemtervét, valamint összegezni tudják a megválaszolandó kérdéseket.

Mint mondta, először a Brexit által okozott bizonytalanságokat kell kezelni, amelyek első sorban a brit és az uniós állampolgárokat, az uniós szakpolitikák kedvezményezettjeit érintik, valamint a brit és uniós határokra lesznek hatással, különösen Írország tekintetében.

David Davis kijelentette, noha kétségkívül kihívásokkal teli időszak várható a tárgyalások ideje alatt, a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan eredményt érjenek el, amely valamennyi állampolgár érdekét szolgálja majd.

"Ennek elérése érdekében pozitív és konstruktív hangnemben kezdjük el a tárgyalásokat, azzal az elhatározással, hogy új, erős és különleges kapcsolatot alakítunk ki európai szövetségeseinkkel és barátainkkal. Több van, ami összeköt, mint ami elválaszt bennünket" - fogalmazott Davis.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

Theresa May brit miniszterelnök idén március 29-én jelentette be hivatalosan Nagy-Britannia unióból való kilépésének szándékát, így a szigetország uniós tagsága 2019 márciusában szűnhet meg.
 
Nagy Britannia és az Európai Unió

1951. április 18. - Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, Olaszország és Hollandia megalakította az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánunió). A Hatok 1957. március 25-én aláírták a római szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. A csatlakozásra Nagy-Britanniát is felkérték, de London nemet mondott.

1961. augusztus 9. - A Harold Macmillan vezette konzervatív kormány benyújtotta Nagy-Britannia csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. Miután Charles de Gaulle francia elnök 1963. január 14-én nyilvánvalóvá tette: megvétózza a brit belépést, a tárgyalásokat felfüggesztették.

1967. május 10. - A Harold Wilson vezette munkáspárti kormány másodszor is benyújtotta a csatlakozási kérelmet, amelyet de Gaulle november 27-én másodszor is megvétózott.

1969. július 22. - Egy hónappal de Gaulle távozása után Nagy-Britannia harmadszor is beadta kérelmét, a csatlakozási szerződést 1972. január 22-én írták alá, a brit pénzügyi hozzájárulás mértékéről kompromisszum született.

1973. január 1. - Nagy-Britannia az Európai Közösségek (EK) tagja lett.

1975. június 5. - Az egy évvel korábban hivatalba lépett munkáspárti kormány referendumot írt ki az EU-tagságról, ezen 67,2 százalék a maradás mellett voksolt.

1979. november 30. - A májusban hivatalba lépett konzervatív kormányfő, Margaret Thatcher "I want my money back" (Vissza akarom kapni a pénzemet) szavakkal kezdeményezte a brit uniós költségvetési hozzájárulás újratárgyalását. A Vaslady teljes győzelmet aratott, az 1984. június 26-i uniós csúcson a visszafizetési rendszer keretében felére csökkentették a brit hozzájárulás összegét.

1985. június 14. - A luxemburgi Schengenben a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság keretmegállapodást írtak alá a személyek belső határellenőrzésének megszüntetéséről. Az 1995 márciusában életbe lépett, jelenleg már 26 tagú schengeni övezethez Nagy-Britannia nem csatlakozott.

1988. szeptember 20. - Margaret Thatcher Bruges-ben mondott, nagy vihart kiváltó euroszkeptikus beszédében elutasította az európai egyesült államok gondolatát.

1989. december 8-9. - A Tizenkettek - Nagy-Britannia kivételével - elfogadták a szociális alapjogok közösségi chartáját.

1990. október 8. - Nagy-Britannia csatlakozott az árfolyam-stabilitás megteremtését célzó Európai Pénzügyi Rendszerhez (EMS). Részvételét 1992 szeptemberében függesztette fel, miután a font árfolyama devizaspekulációk következtében összeomlott.

1992. február 7. - Aláírták a maastrichti szerződést, amely létrehozta az Európai Közösségek helyébe lépő Európai Uniót, amelynek első pillére az Európai Közösségek, második a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik a bel- és igazságügyi együttműködés. Nagy-Britanniában a ratifikálás kapcsán a konzervatív John Major kormányfő bizalmi szavazást kért.

1999. január 1. - Tizenegy EU-tagállam bevezette a közös valutát, az euró 2002. január 1-jén került készpénzforgalomba. Az azóta 19 tagúra bővült eurózónához Nagy-Britannia nem csatlakozott.

2001. február 26. - Aláírták az EU bővítéséhez szükséges nizzai szerződést, amelyet a brit alsóház július 4-én ratifikált.

2001. november 23. - Tony Blair munkáspárti kormányfő az európai integráció iránt elkötelezett politikát hirdetett meg.

2004. május 1. - Az EU tíz új tagállam csatlakozásával 25 tagúra bővült. London azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan belépett nyolc közép- és kelet-európai ország előtt, de két évig nem részesítette szociális juttatásokban az innen érkező munkavállalókat.

2004. április 20. - Tony Blair bejelentette, hogy népszavazásra bocsátják a tervezett uniós alkotmányt, ha azt valamennyi tagállam elfogadja. (Az alkotmányos szerződést 2005 tavaszán Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasította.)

2005. június 13-14. - Tony Blair több EU-tagállamban tárgyalt a közös költségvetés agrártámogatásokkal kapcsolatos reformjáról, védelmezve az országának nyújtott uniós visszafizetést. London az év végén beleegyezett, hogy az EU 2007-2013 közötti költségvetésében csökkenjen a visszatérítés, hogy elősegítse a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam fejlődését.

2009. december 1. - Hatályba lépett az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződés, amely először biztosít lehetőséget az EU-ból való kilépésre. Nagy-Britannia felmentést kapott az EU alapjogi chartájának alkalmazása alól, és elzárkózott a részvételtől a bel- és igazságügyi együttműködés egyes területein.

2011. április 14. - A 2010-es választások után hivatalba lépett David Cameron konzervatív miniszterelnök kijelentette: kormánya korlátozni fogja a munkavállalási célú bevándorlást a később csatlakozó új EU-tagállamokból.

2011. október 24. - A brit parlament elvetette a konzervatív párt euroszkeptikus jobbszárnya által beterjesztett népszavazási javaslatot az EU-tagságról.

2012. március 2. - Nagy-Britannia nem írta alá a 27 EU-tagállam közül 25 által elfogadott, 2013. január 1-jén hatályba lépett fiskális paktumot, amelynek célja a szigorúbb felügyelet az eurózónában és a fiskális fegyelem erősítése.

2013. január 23. - David Cameron bejelentette, hogy ha pártja győz a következő választásokon, az új parlamenti ciklus első felében népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, ezt megelőzően újratárgyalják Nagy-Britannia viszonyrendszerét az unióval.

2013. november 27. - A brit kormány az EU kritikus reagálását kiváltó terveket jelentett be a külföldi EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorítására; az intézkedések 2014 januárjától léptek életbe.

2014. május 22. - A brit európai parlamenti választásokon az EU-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) 24 helyet szerzett meg az országnak járó 73 közül.

2014. november 28. - David Cameron újabb szigorításokat jelentett be a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások terén. Cameron arra is utalt, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvének érvényesítését a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kellene függővé tenni.

2015. május 7. - A Konzervatív Párt abszolút többséget szerzett a parlamenti választásokon, a kormány május 27-én beterjesztett törvényalkotási programjában szerepelt a kilátásba helyezett referendum az EU-tagságról.

2016. február 16-17. - A brüsszeli uniós csúcson megállapodás született a Nagy-Britannia által az EU-tagságról rendezendő népszavazás előtt igényelt reformokról, de a hatályba lépést London maradásához kötötték. Az egyezségben szerepelt a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítása, és az is, hogy Londonnak nem kell részt vennie az uniós integráció szorosabbra fűzésében.

2016. június 23. - A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a szavazók 51,9 százaléka a kilépésre (Brexit) voksolt. A Brexit ellen kampányoló David Cameron lemondott, utóda július 13-án a bennmaradást pártoló, de aktívan nem kampányoló Theresa May lett, aki "Brexit means Brexit" (a Brexit Brexitet jelent) szavakkal kizárta egy újabb referendum lehetőségét. A skót kormány, miután Skóciában az EU-tagság hívei kerültek többségbe, 2017. március 31-én újabb függetlenségi népszavazás kiírására kérte a brit kormány engedélyét.

2016. július 27. - Az Európai Bizottság Michel Barnier volt francia uniós biztost nevezte ki a kilépési tárgyalások vezetésére.

2017. január 17. - Theresa May a Brexit-tárgyalások céljait ismertető beszédében kijelentette: Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után nem marad az EU egységes belső piacának tagja, de "a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést" kívánja e piachoz szabadkereskedelmi megállapodás révén, s szabályozni akarja az uniós munkaerő beáramlását. A kilépési tárgyalások stratégiáját részletező Fehér Könyvet február 2-án tették közzé.

2017. január 24. - A brit legfelsőbb bíróság megerősítette az első fokon eljáró londoni felsőbíróság 2016. novemberi határozatát, amely a brit parlament jóváhagyásához kötötte az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítását. A kormány március 13-án kapta meg ehhez a parlamenti felhatalmazást, a törvényt II. Erzsébet királynő három nappal később hirdette ki.

2017. március 29. - Theresa May hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, aktiválva a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely kétévi időtávlatot határoz meg a tárgyalásokra.

2017. április 5. - Az Európai Parlament meghatározta az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő szerződés elfogadásához szükséges feltételeket. Ha ezek nem teljesülnek, a képviselők nem hagyják jóvá a megállapodást. (A határozat értelmében Londonra a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek, s az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.)

2017. április 6. - Theresa May az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal folytatott londoni megbeszélésén megerősítette, hogy országa a brit EU-tagság megszűnése után is "elmélyült, különleges" kapcsolatrendszert kíván fenntartani az EU-val. Azt is közölte, hogy London szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről. A brit kormányfő a hónap folyamán Antonio Tajanival, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is találkozott a brit fővárosban.

2017. április 18. - A brit kormányfő váratlanul bejelentette, hogy a Brexit-tárgyalásokhoz elengedhetetlen belpolitikai egység megteremtése érdekében június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.

2017. április 29. - Az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról, amelyek meghatározzák a tárgyalások keretét, az EU által képviselendő álláspontokat és elveket. Az iránymutatások közül az egyik legfontosabb, hogy London és az EU jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről: az uniós állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzésről. (A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa.)

2017. május 3. - Az Európai Bizottság javaslatot tett a brit kiválási tárgyalások megindítására, egyúttal közzétette az egyeztetésekre vonatkozó irányelveit. A javaslatot az uniós tagállamok kormányai május 22-én hagyták jóvá, ezzel elhárult az utolsó akadály az egyeztetések megkezdése elől.

2017. június 8. - A brit előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét az alsóházban. A választás másnapján a kisebbségi kormány alakítására kényszerült Theresa May bejelentette, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően június 19-én elkezdődnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dráma Kölnben: egyhetes elefántkölyköt kellett elaltatni

Dráma Kölnben: egyhetes elefántkölyköt kellett elaltatni
A helyi állatkert legfiatalabb ormányosa váratlanul rosszul lett vasárnap. Tovább olvasom