Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Brzezinski: riasztó a hasonlóság a mai Amerika és a hanyatló Szovjetunió között

"Riasztó hasonlóságokat" vél felfedezni a mai Egyesült Államok és a felbomlás előtti Szovjetunió között legújabb könyvében Zbigniew Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
"A megbénult kormányzati rendszer képtelen a politika komoly felülvizsgálatára", a katonai költségvetés túlterheli az országot, és "az Afganisztán meghódítására irányuló egy évtizedes kísérlet" kudarcot vallott. Egyebek mellett ezekre a párhuzamokra világított rá Brzezinski a Strategic Vision: America and the Crisis of Global Power (Stratégiai vízió: Amerika és a globális hatalom válsága) című könyvében.

Miközben az elmúlt évszázadokat meghatározta a globális dominanciáért folytatott küzdelem, az utóbbi 20 év egy olyan "rövid pillanatot" jelentett, amelyben az Egyesült Államok volt a legfelsőbb hatalom a világon, vélekedett a politológus. Rámutatott ugyanakkor, hogy most egy olyan korszakhoz érkeztünk, amelyben igazából egyetlen ország sem töltheti be a domináns szerepet.

Brzezinski ezért előterjesztette a "kibővített Nyugat" koncepcióját, amely magában foglalná a majdan demokratikussá váló Oroszországot és Törökországot is, és amely a globális stabilitás meghatározó eleme lehetne. A szélesebb értelemben vett Nyugat részeként az Egyesült Államok a demokráciákkal együttműködve "a felemelkedő és egyre magabiztosabb Kelet felelősségteljes partnere lehetne", valamint "kiegyensúlyozó" és "békítő" szerepet játszhatna az ázsiai nemzetek között, amelyek, ha magukra hagynák őket, konfliktusokba keverednének.

"Amerika ugyanúgy aktív békítő szerepet tudna betölteni Japán és Kína között, ahogy azt Európában tette Franciaország és Németország, illetve Németország és Lengyelország között" - idézte a Huffington Post Brzezinskit. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanakkor leszögezte: ehhez az Egyesült Államoknak nem kellene csapatokat állomásoztatnia az ázsiai szárazföldön, ahogyan azt most Európában teszi. Amerika lehetséges kiegyensúlyozó és stabilizáló magatartását ahhoz a szerephez hasonlította, amelyet Nagy-Britannia játszott a XIX. századi Európa esetében.

Kínával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az ázsiai az ázsiai nagyhatalom, egyelőre legalábbis, nem törekszik egyeduralomra. Ám azzal kapcsolatban, hogy a jövőben meg akarja-e majd ragadni a hegemóniát, sok függ attól, hogy a Nyugat tud-e olyan feltételeket teremteni, amelyek között az érdekek konvergenciája megvalósítható lesz a kínaiak számára, s hogy a nemzeti érdekeik szempontjából nem érzik-e jobbnak, hogy a Nyugattal szemben másokhoz közeledjenek.

Európával kapcsolatban Brzezinskinek az álláspontja, hogy a jelenlegi válság végül kedvező módon fog rendeződni, s az öreg kontinens országainak közössége több fázison és lépésen át eljut majd a valódi politikai unióig. Brzezinski szerint "nincs semmi baj" egy "kétsebességes" Európával, amely egyfelől és egyidejűleg egy politikai és pénzügyi unióra lépő magból, másfelől pedig egy szélesebb értelemben vett Európából áll, amelyik nem használja ugyan a közös fizetőeszközt, viszont élvezi az olyan előnyöket, mint az áruk és a személyek szabad mozgása.

A politológus a Bloomberg televíziónak azt nyilatkozta: meggyőződése, hogy Oroszország fiatal, gyakran külföldön tanult, a világhálón tájékozódó és szocializálódó, középosztálybeli nemzedéke képes lesz megteremteni a valódi demokráciát. Úgy vélekedett, hogy Törökország "mintakép" lehet a majdani arab demokráciák számára. Leszögezte ugyanakkor, hogy az "arab tavasz", annak demokratikus külső megnyilvánulásai ellenére egyelőre nem vezetett el demokráciák kialakulásához. Mint mondta, ez csak az egyik lehetséges irány, a másik a populista diktatúrák létrejötte.

A volt nemzetbiztonsági tanácsadó arra is felhívta a figyelmet, hogy például a stratégiai gondolkodású Kínával szemben az Egyesült Államok és a nyugati országok az aktuális válság leküzdésével vannak elfoglalva, hosszú távú tervek nélkül.

"A kérdés ma az, vajon boldogulhatnak-e demokráciák az ellenőrzésük alól kiszabadult, olyan pénzügyi rendszerek mellett, amelyek csak kevesek számára képesek előnyöket biztosítani, olyan valódi keretelképzelések nélkül, amelyek megalapoznák a nagyobb és ambiciózusabb céltudatosságot. Ez az igazi probléma" - vélekedett Brzezinski.

A The Washington Post elemzése rámutatott, hogy Brzezinski által bevezetett "kibővített Nyugat" reálpolitikai fogalmával szöges ellentétben állnak a republikánus elnökjelölt-aspiránsok Amerika "kivételességével" kapcsolatos kijelentései. A lap szerint az új partnerek felé való nyitást Barack Obama elnök kezdte meg 2009-ben, az Oroszország viszonylatában folytatott "újraindítás" politikájával és a Törökországgal szembeni türelmes diplomáciájával.

Olvasóink írták

  • 1. bánki 2012. január 28. 09:49
    „Obama

    ,, angol felmenőkkel rendelkező Stanley Ann Dunham és a kenyai Barack Obama közös gyermekeként. A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és a szigeten házasodtak össze 1961-ben,[3] Obama fél évvel később született meg. Szülei csak két évig éltek együtt, 1964-ben pedig el is váltak.[3] Obama édesapja visszatért Kenyába és 1982-ben bekövetkezett haláláig már csak egyszer találkozott a fiával.[4] A válás után Dunham egy indonéz diákhoz, Lolo Soetorohoz ment feleségül. Miután Indonéziában Suharto elnök került hatalomra, hazahívta az összes külföldön tanuló diákot, így Soetoronak is vissza kellett térnie hazájába. Az ifjú Obama édesanyjával együtt követte őt Indonéziába. Négy éven keresztül Jakartában éltek, ahol két általános iskolát is látogatott,[5] ezalatt a Koránt is tanulmányozta.[6]"”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hat európai vezető napilap összefogása az EU-ért

Hat európiai vezető napilap ad ki különszámot annak érdekében, hogy emberközelivé tegyék az EU-t. Tovább olvasom