Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 7°C Még több cikk.

Bukarestben tiltakoztak a verespataki bánya megnyitása ellen

A kilenc romániai és kilenc külföldi nagyvárost érintő "általános mozgósítást" a bányaprojektet ellenző Alburnus Maior egyesület hirdette meg vasárnapra.
Tüntetők vonultak fel vasárnap Bukarestben és más nagyvárosokban a verespataki aranybánya-projekt elutasítását, a ciántechnológiás bányászat betiltását követelve, miközben az erdélyi Verespatakon a bányanyitást támogató memorandumot írt alá ötven környező település polgármestere a beruházó támogatásával szervezett bányásznapi ünnepségen.

A kilenc romániai és kilenc külföldi nagyvárost érintő "általános mozgósítást" a bányaprojektet ellenző Alburnus Maior egyesület hirdette meg vasárnapra. Felhívására Bukarestben több ezren vonultak fel az Egyetem tér és a kormányszékház közti több kilométeres útvonalon.

Kolozsváron - a Mediafax hírügynökség szerint - több mint ezerötszázan, Temesváron, Jászvásáron (Iasi) és más településeken több százan demonstráltak a beruházás és a bukaresti kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen.

Közben Verespatakon bányásznapi ünnepséget szervezett a stadionban a beruházás engedélyezését váró, kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). A népünnepélyen bejelentették: az Erdélyi Szigethegység ötven településének polgármestere közös nyilatkozatban követeli a parlamenttől a verespataki bányaprojekt elindítását.

"Dolgozni akarunk, nem koldulni" - kiabálta a rendezvényen összesereglett több száz ember.

"Nem tudni, kik pénzelik azokat a civil szervezeteket, amelyek félrevezették a közvéleményt, és rávették a jóhiszemű embereket, hogy Verespatak jövője ellen tüntessenek. Ők nem értik, hogy valójában most van környezetszennyezés Verespatakon, amit egy korszerű technológiájú bányászati tevékenység felszámolna" - mondta a Digi 24 hírtelevíziónak Eugen Furdui, Verespatak polgármestere.

Az RMGC 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Augusztus 27-én a bukaresti kormány törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a beruházást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Obama konzultációs offenzívát indított, Aszad tagadja a vegyi fegyverek bevetését

"Konzultációs offenzívát" indít az amerikai elnök annak érdekében, hogy megszerezze a kongresszus… Tovább olvasom