Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Bush terrorellenes háborúja utolérte Obamát

Egyesült Államok - A terrorellenes háború "utolérte" az Egyesült Államok elnökét. Míg első hivatali évében Barack Obama azzal foglalkozott, hogy feldolgozza elődje politikai örökségét, ma szinte a Bush-féle politika kiindulópontján áll.
Első ízben kénytelen reagálni egy hazája elleni - igaz, meghiúsult - terrorista merényletre. George W. Bush "terror elleni háborúja" immár Obama saját háborújává vált.

Múlt heti rádióbeszédében az elnök leszögezte: Amerika hadban áll egy szerteágazó hálózat ellen. "Hajtsuk végre a szükséges változtatásokat. Vitassuk meg, milyen módon tudjuk a legjobban megvédeni szeretett hazánkat" - fogalmazott Obama. A republikánus ellenzék ujjong, mert igazolva látja korábbi szemrehányásait: a demokrata párti elnök tagadja a "terror elleni háborút", és csorbítja az ország biztonságát azáltal, hogy - az emberi jogokra hivatkozva - hatályon kívül helyezte a Bush-kormány több intézkedését.

Az iraki háború már csaknem befejeződött - ám a terrorveszély nem csökkent. Afganisztánban minden korábbinál több amerikai katona harcol - a konfliktus időközben átterjedt a szomszédos Pakisztánra. Az al-Kaida ott bujkáló embereit még távolról sem sikerült semlegesíteni. Ehelyett Washington figyelme ismét Jemenre összpontosul - és a kör bezárul. Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére már a 90-es években menedéket talált apja szülőföldjén, és terveket kovácsolt nyugati célpontok megtámadására.

Számos harcosa Jemenből származik. Ebben az arab országban már több merénylet történt amerikai állampolgárok ellen. 2000. október 12-én az ádeni kikötőben 17 tengerész halt meg, amikor az al-Kaida emberei motorcsónakot robbantottak fel a Cole amerikai hadihajó közvetlen közelében. 2008 szeptemberében pedig tizenhat halottja volt a szanaai amerikai nagykövetség ellen elkövetett merényletnek.

Jemenben talált menedékre az Amerikában élő fanatikus hitszónok, Anvar al-Avlaki is. Úgy hírlik, hogy élénk elektronikus levelezést folytatott Nidal Malik Hasan amerikai őrnaggyal, aki tavaly novemberben 13 katonát lőtt agyon egy texasi katonai támaszponton. A gyűlöletet terjesztő muzulmán prédikátor állítólag kapcsolatban állt Umar Farouk Abdulmutallabbal, aki karácsonykor megpróbált Detroit fölött felrobbantani egy amerikai utasszállító repülőgépet.

Egyes szakértők bizonyosra veszik: ha a nigériai fiatalembernek sikerült volna felrobbantania a Delta-Northwest társaság Amszterdamból Detroitba tartó járatát, akkor Obama aligha kerülhetett volna el egy, a szélsőségesek elleni nyílt katonai beavatkozást Jemenben. Ám - Pakisztánhoz hasonlóan - Washington a jemeni kormánnyal sem rúghatja össze a patkót. Szanaának a maga részéről meg kell őriznie tekintélyét az arab világ szemében.

A megoldás: csendes intervenció. Amerikai sajtóhírek szerint a jemeni kormánynak a lázadók ellen vívott harcában már huzamosabb ideje központi szerep jut az amerikai hadseregnek. Az al-Kaida állásai ellen intézett legújabb támadásokat amerikai irányítással hajtották végre; a jemeni kormány csupán támogatást nyújtott azokhoz.

A CNN hírtelevízió szerint jemeni és amerikai illetékesek már arról egyeztetnek, mely célok jöhetnek szóba légi csapások szempontjából. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta a Tartós szabadság hadművelet keretében korszerű amerikai felderítő hajók járőröznek az Ádeni-öbölben, hogy megakadályozzák terroristák és fegyverek tranzitját Jemen és az ugyancsak instabil Szomália között. Itt, Afrika szarván kezdődött a terror háborúja a Nyugat ellen. Egy Black Hawk helikopter lelövése és a foglyul ejtett, majd megölt amerikai katonák Mogadishu utcáin történt végighurcolása után a helyi szélsőséges erőknek 1993-ban sikerült kiűzniük Washington katonáit Szomáliából. Itt tervelték ki azokat a véres merényleteket is, amelyeket 1998 augusztusában hajtottak végre az Egyesült Államok nairobi és dar-es-salaami nagykövetsége ellen.

Azóta többször is születtek olyan tervek, amelyek a terrorellenes harc célkeresztjébe helyezték volna a térséget. Ám Irak és Afganisztán súlyponti szerepével erre nem maradt szabad kapacitás. Most Obama elnöknek kell szembenéznie ezzel a problémával - tekintetbe véve azt a korábbi ígéretét is, amely szerint be akarja záratni a guantánamói fogolytábort. Ott ma még számos jemenit őriznek; közülük legalább hatot haza akarnak szállítani a közeljövőben, ami megosztja a közvéleményt.

Joe Lieberman független szenátor felelőtlennek nevezte a jemeni foglyok tervezett hazaszállítását. Szerinte azok "rövidesen újra ellenünk fognak harcolni". John Brennan, az elnök terrorizmus-szakértője vitatja a szenátor nézetét. Mint közölte, "a tervet végre fogjuk hajtani, mégpedig megfelelő módon és a megfelelő időben."

Olvasóink írták

  • 1. Hmmm... 2010. január 05. 12:58
    „Van aki komolyan elhiszi, az amerikai politikusok Terez anya tanitvanyai? Oly sokszor bebizonyosodott, ez a feltetelezes tundermese, megis ujra es ujra bedol a nagy tomeg. Na a beavatottak persze tudjak, mi is van a dolgok mogott, de nagyon hasznos a kabitas.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soron kívüli EU-csúcstalálkozó február elején

Soron kívüli találkozót tartanak február 11-én az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői -… Tovább olvasom