Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Dollármilliárdok csatája: történelmének legdrágább választására készül Amerika

Előzetes becslések szerint a 2012-es amerikai választások - vagyis az elnökségért, a képviselőházért, illetve a szenátusi mandátumok egyharmadáért és egyéb tisztségekért folytatott harc - ára elérheti a 6 milliárd dollárt, amivel minden korábbi rekord megdől majd.
Abban, hogy újabb csúcs fog megdőlni, szinte semmi meglepő sincs, mert az amerikai választások árcédulájára már évtizedek óta folyamatosan egyre nagyobb számok kerülnek. A 2000-ben vívott Gore-Bush párharc idején a választások költségei meghaladták a három-, a 2004-es Kerry-Bush csata megvívásakor a négy-, a 2008-as Obama-McCain összecsapáskor pedig az ötmilliárd dollárt. A kérdés az, hogy az idei kampánykiadások átlépik-e a 6 milliárd dolláros határt.

A végleges válasz a döntés utáni kalkulációkból fog majd kiderülni. A Center for Responsive Politics (CRP) független kutatóközpont nyáron még azt prognosztizálta, hogy a végösszeg "csak" 5,8 milliárd dollár lesz, ám a csütörtöki lapok által ismertetett előrejelzése már azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az összesítés a 6-os számmal fog kezdődni, és hogy az idei summa mintegy 700 millióval fogja meghaladni a négy évvel ezelőttit.

Ez csillagászati összegnek tűnik, amely túlszárnyalja Malawi éves GDP-jét, ám az ország méreteihez képest mégsem sok, mert az amerikaiak tavaly csak burgonyachipsre 7 milliárdot költöttek. Az idei választás fejenként mintegy 18 dollárjukba fog kerülni.

Ebből a Fehér Házért folytatott vetélkedés mintegy 2,6 milliárdot fog felemészteni. Ez - a jelöltekhez és a pártjaikhoz befolyt hivatalos támogatások tekintetében - kevesebb lesz, mint 2008-ban, amikor erre a célra 2,8 milliárd dollárt költöttek el. 2012-ben ugyanis csak a republikánus párton belül kellett lefolytatni a teljes intenzitású előválasztási küzdelmet az elnökjelöltségért. A másik pártban, néhány jelentéktelen önjelölt kihívó kivételével, mindenki számára világos volt, hogy a tét a hivatalban lévő elnök újraválasztása.

A kampánystábok hivatalos, október 17-én nyilvánosságra hozott adatai szerint Obama 1,06 milliárd, Romney pedig 954 millió dollárt gyűjtött össze, és az adakozás még távolról sem ért véget.

A kiadások növekedésének egyik tényezője a kongresszusi helyekért folytatott küzdelem enyhe drágulása: a 435 képviselői mandátum elnyerése idén 3 százalékkal fog többe kerülni, mint a 2010-es "félidős" választások idején. A szenátori székek most 7 százalékkal olcsóbbak, mint két éve, igaz, ezek közül csak 33-ról szavaznak. A hivatalos kampánykiadások végső summáját a szövetségi honatyák megválasztásával kapcsolatban a CRP 1,82 milliárd dollárra taksálja.

A költekezést felpörgető másik és leglényegesebb faktor a "super PAC"-ek (politikai szuper-akcióbizottságok) és más, függetlennek mondott, politikailag aktív csoportok elszaporodása. Ezek a szólásszabadság nevében (a legfelsőbb bíróság egy 2010-es határozata értelmében) korlátozás nélkül költhetnek politikai hirdetésekre, mindössze azzal a megkötéssel, hogy nem koordinálhatják tevékenységüket a szigorú szabályok betartására kötelezett kampánystábokkal.

A "super PAC"-ek túlnyomó többsége a republikánus jelölteket szolgálja. Hozzájárulásaikkal kiegyensúlyozták azt a fölényt, amelyet Barack Obama a hivatalos kampányadományok terén szerzett. A CRP szerint a "független" külső csoportok 2012-ben legkevesebb 970 millió dollárt fognak elkölteni. Ebből 528 milliót a Fehér Ház, 187 milliót a képviselőház, 258 milliót pedig a szenátus sorsának eldöntésére szántak.

Az idei választások anyagi vonatkozásai abban a tekintetben is eltérnek a megszokottól, hogy egyik elnökjelölt sem él a kampány közfinanszírozásának lehetőségével. Ezt a 70-es évek Watergate-botránya nyomán vezették be, a korrupció és a magánadományok súlyának visszaszorítása érdekében. A lehetőség igénybevételéhez a jelölteknek meg kell felelniük több előírásnak, és alá kell vetniük magukat a kiadások korlátozásának.

Erről először Barack Obama mondott le, 2008-ban. Az önfinanszírozásnak köszönhetően a jelenlegi elnök a kampány utolsó heteiben jelentősen többet tudott áldozni ellenfelénél, ami a "remény" és a "változás" ígérete mellett ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy le tudta győzni republikánus riválisát, John McCaint. Idén Mitt Romney sem élt ezzel a lehetőséggel, ami azt eredményezte, hogy a két jelöltnek az elmúlt hónapokban egymásba értek az adománygyűjtő körútjai.

A hivatalos kampánybüdzsék összehasonlításából az derül ki, hogy Obama támogatottsága elsősorban a kispénzű adományozók körében erős: az elnök által összegyűjtött támogatások 55 százaléka 200 dollárnál kisebb befizetésekből tevődik össze. Romney esetében ezeknek az aránya mindössze 22 százalék.

A jelentősebb donorokat tekintve a republikánus kihívó elsősorban a Wall Street-i támogatók körében népszerű, főleg azért, mert az elnök által bevezetett pénzügyi szabályozások visszavonását ígérte. Szeptember végéig nevesítve és hivatalosan Romney 18 millió dollárt kapott ebből a közegből, a "super PAC"-eken keresztül pedig több tízmilliót. Obama ugyanaddig a határidőig a Szilíciumvölgy nagyágyúitól kapott hivatalosan 14 milliót, és nem kímélték a csekkfüzetüket a művészvilág képviselői sem.

Egy régi politikai aranyigazság szerint a választási kampányban elköltött összegek fele kidobott pénz. Csak nem tudni, hogy melyik fele az.
Akárki győzzön is, a televíziók mindenképpen jól jártak, különösképpen az országos nézettségűek és azok, amelyek a mindkét párt által meghódíthatónak tartott "inga-" vagy "csatatérállamokban" sugároznak. A kampányköltségeknek valamivel több mint a felét ugyanis a politikusok és támogatóik választási tv-reklámokra költik el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Víz alatt a velencei Szent Márk tér

Velencében tovább emelkedik az Adria, elárasztva a Szent Márk teret. Tovább olvasom