Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Döntésre várnak Obama egyészségügyi reformjáról

Amerika az ítéletre vár Obama egészségügyi reformjával kapcsolatban.
Baljós előérzettel várják Obama elnök hívei az amerikai legfelsőbb bíróságnak a héten, talán már hétfőn kihirdetendő ítéletét az elmúlt három és fél év legtöbb vitát kiváltott jogszabály-csomagjával, az egészségügyi reform alkotmányosságával kapcsolatban.

A 2010-ben elfogadott és a kormányzati szándék szerint 2014-ben életbe lépő egészségügyi reformot az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartják, amely 30-50 millió, korábban nem biztosított amerikaira terjesztené ki az egészségügyi ellátást. A törvény a biztosítóknak egyúttal megtiltaná, hogy azoktól, akik már a szerződés kötésekor betegek, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.

A verdikt hatással lehet az elnök újraválasztási esélyeire is és jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.

Obama egy nemrégiben Manhattanben megtartott választási adománygyűjtő összejövetelen úgy fogalmazott: második elnöki ciklusának legfontosabb feladata az lesz, hogy az adó- és a bevándorlásügyi reform mellett visszatérjen az egészségügy rendezéséhez.

A The New York Times szerint az elnök hanghordozása tárgyilagosnak tűnt, vagyis eltűnt az a magabiztossága, amelyet még tavasszal mutatott, amikor a bíróság megkezdte a törvénycsomag alkotmányosságáról a tárgyalást. Akkor még így nyilatkozott: "biztos vagyok benne, hogy a legfelsőbb bíróság nem tesz példátlan és rendkívüli lépést egy olyan törvény felülbírálásával, amelyet egy demokratikusan megválasztott kongresszus erős többséggel fogadott el."

A legtöbb elemző úgy véli, hogy a bíróság nem fogja egészében alkotmányellenesnek minősíteni a hivatalosan a megfizethető egészségügyi ellátásról rendelkező törvénynek nevezett, 2700 oldalas és csaknem félezer rendelkezést tartalmazó jogszabályt. Az 5 konzervatív és 4 liberális bíróból álló testület tagjainak a tárgyaláson feltett kérdéseiből azonban arra következtettek, hogy a törvény központi eleme, a kötelező egészségbiztosítás bevezetése elvérezhet.

Ez a legkényesebb a legfelsőbb bíróság által vizsgált négy jogi kérdés közül. A törvényt az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepelnek szervezetek és magánszemélyek is.

A kormányzat álláspontja szerint Washingtonnak jogában áll az általa vélt kollektív előnyök érdekében befolyásolni a piacokat. Az alkotmány kereskedelmi záradékára hivatkozik, amely felhatalmazza a kongresszust, hogy szabályozza az államok közötti kereskedelmet és gazdasági tevékenységet, és annak értelmében bevezettetheti az egyéni kötelezettséget is. A kormány azt vallja, hogy az egészségbiztosítás különleges termék, mert életében valamikor mindenkinek óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást. Washington szerint éppen a minimális egészségbiztosítás kötelezővé tétele az, aminek révén mindenki számra megfizethetővé tehető az átfogó egészségügyi ellátás.

Az ellenzők szerint viszont a kereskedelmi záradék nem tartalmaz semmilyen felhatalmazást arra nézve, hogy bárki is áruk vagy szolgáltatások vásárlására lehetne kötelezhető és "nem értik", hogy miért kellene az egészségeseknek is fizetniük a betegek ellátásért.

A The Washington Post úgy tudja, hogy a veszélyt szimatoló kormányzati táborban máris megkezdődött az egymásra mutogatás. A belső ellenzék azt hangoztatja, hogy a reformot a legfelsőbb bíróságon védelmező Donald Verilli helyettes főállamügyész a leginkább azzal tudta volna meggyőzni a testület konzervatív és az "alapító atyák" szándékaira hivatkozó bíráit, ha egy George Washington által 1792-ben aláírt törvényt citáltak volna.

Az ország első elnökének kézjegyével szentesített jogszabály előírta, hogy minden 18 évnél idősebb férfi köteles muskétát és muníciót vásárolni, vagyis az amerikai jogrendben igenis van precedens az állampolgári kötelezettség bevezetésére. Egy ugyancsak patinás kongresszusi határozat emellett arról rendelkezik, hogy a hajótulajdonosok kötelesek orvosi biztosítást kötni a tengerészekre, azoknak viszont a kórházi kezelést fedező alaphoz kell hozzájárulniuk.

Barack Obama azonban - aki korábban maga is alkotmányjogot oktatott - azon a véleményen volt, hogy a törvényességet mindig az adott kor szellemének megfelelően kell értelmezni és a két említett jogszabály gondolatisága nem precedens az általa kiemelten kezelt egészségügyi reformmal kapcsolatban. Az elnök annak ellenére sem vetette be ezt a taktikát, hogy az ítélettől a személyes sorsa és reputációja függ.

Pedig az alsóbb szintű bírósági ítéletekből nem vonhatta le azt a következtetést, hogy ügye nyerésre áll a legfelsőbb bíróságon. Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.

"Michelle és én tökéletesen belenyugodnánk, ha csak egy ciklus erejéig lennénk itt, ha úgy éreznénk, hogy valóban elértünk valamit" - jelentette ki korábban fehér házi munkatársainak Obama elnök, akik szemére hányták, hogy talán túl nagy áldozatot hozott a többség által nem támogatott reform érdekében.

A törvénycsomag sorsának elbizonytalanodása a jelek szerint újabb ösztönzővé vált számára, hogy megpróbálja újraválasztatni magát.

"Elnökségem első ciklusában elfogadtuk az egészségügyi törvényt. A második mandátumom alatt, azt hiszem, még egyszer elfogadtatom" - tréfálkozott Obama áprilisban a fehér házi tudósítók vacsoráján.
Az csak a legfelsőbb bírósági ítélet és a novemberi elnökválasztás után lesz megmondható, hogy a látnok beszélt-e belőle.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokan meghaltak egy felborult mexikói buszban

Súlyos buszbaleset történt vasárnap Mexikóban: a nedves úton felborult a jármű, s a rajta lévők… Tovább olvasom