Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Egyiptom - Folytatódnak a tüntetések Mubarak ellen és mellett

Már a kilencedik napon gyülekeztek szerdán a kairói Tahrír téren a tüntetők, hogy távozásra bírják Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt - de az államfő mellett demonstrálók is nagy számban megjelentek az utcákon. A hadsereg helyi idő szerint nem sokkal déli 12 óra előtt közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel a tüntetőket, hogy fejezzék be az utcai megmozdulásokat, utóbbiak viszont péntekre újabb nagy demonstrációt terveznek.
"Nem megyünk el innen, ő megy el!" - skandálták a tiltakozók még a hadsereg közleménye előtt, nem elégedve meg Mubarak keddi bejelentésével, hogy nem indul a szeptemberi elnökválasztáson, de hivatali idejét addig kitölti, s "egyiptomi földön fog meghalni". A rendőrség mintegy húsz Mubarak-hívet választott le körülbelül ezer, demokráciát követelő tüntetőről. Az államfő mintegy félezer - más forrás szerint több ezer - támogatója is felvonult.

A hadsereg hazatérésre felszólító közleménye dacára az egyiptomi kormányellenes tiltakozó mozgalom vezetői szerdán megismételték, hogy péntekre nagyszabású demonstrációt terveznek. "Tüntetni fogunk pénteken, a távozás péntekén, és több mint egymillió embert várunk az utcákra Egyiptom-szerte, hogy követeljük a rezsim bukását" - jelentette ki Imán Haszan, a Mohamed el-Baradei ellenzéki vezetőt támogató kampány aktivistája. A tüntetési felhívást megerősítették az első tiltakozó akciókat kezdeményező Április 6. Ifjúsági Mozgalom részéről is. "Az utcára vonulunk ma és holnap is, de a péntek lesz a legnagyobb mozgósítás napja" - mondta egy aktivista.

Kairói központjában, a Tahrír téren közben összecsaptak kormányellenes és kormánypárti tüntetők: botokkal ütötték egymást, az AP hírügynökség tudósítója szerint többen megsérültek, vérző fejű embereket lehetett látni. A kormányellenesek kiragadták a Mubarak-posztereket az elnök híveinek kezéből, és szétszaggatták azokat. Az al-Arabíja hírtévé azt közölte, hogy stábját megtámadták. Korábban az al-Dzsazíra katari hírtelevízió számolt be képes tudósításban arról, hogy Alexandriában összetűzés tört ki több száz szemben álló tüntető között.

Folytatódnak a tüntetések Mubarak ellen és mellett. Fotó: MTI (galéria)

Fati Szurur parlamenti elnök közölte: a törvényhozás addig nem ülésezik, amíg az igazságszolgáltatás nem dönt a tavaly novemberi választások eredményeit illető panaszok ügyében. A jogi eljárások eredménye ugyanis jelentősen befolyásolhatja a parlament összetételét - tette hozzá. Ez pedig döntő fontosságú, mivel Mubarak elnök kedden bejelentette, hogy a törvényhozásnak rövidesen alkotmányreformról kell tanácskoznia az idei elnökválasztás jelölési feltételeit illetően. Az állami tv jelentése szerint Szurur elmondta azt is, hogy szeretné, ha a Mubarak ígérte alkotmányreformok két és fél hónapon belül elkészülnének.
Az államfő adja át a hatalmat Omar Szuleimán alelnöknek - javasolta Ajman Núr ellenzéki vezető, aki 2005-ben versenybe szállt az elnöki tisztségért. Közölte, hogy az ország politikai erői konzultációt folytatnak, amelynek eredményeképpen az ellenzéki mozgalmak és pártok közlik majd álláspontjukat Mubarak keddi bejelentéséről.

Mohamed el-Baradei, az ellenzék egyik vezető politikusa kedden késő esti első reagálásában leszögezte, hogy az államfőnek azonnal le kell mondania, csak ezáltal válik lehetővé a stabilitás helyreállítása és az új demokratikus kormányzat létrehozása. Az al-Arabíja hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jelek szerint Mubarak "nem akarja meghallani a nép hangját, és a diktátor logikája vezérli". Baradei megerősítette, azt szeretné, ha Mubarak azonnal távozna a hatalomból, és ügyvezető kormány venné át a hatalmat. Közölte, megfontolja, hogy induljon-e az elnökválasztáson.

Amr Músza, az Arab Liga főtitkára ugyancsak közölte, hogy komolyan megfontolja, küzdelembe szálljon-e az államfői posztért. Az egyiptomiak körében népszerű volt külügyminiszter óvatosan fogalmazott a CNN-nek, mondván, az államfő új kezdeményezésekkel állt elő, s a következő napokban el kell döntenie, elégséges-e ez, "elfogadjuk vagy sem".

Politikai és gazdasági elemzők szerint jelentős bejelentést tett az egyiptomi elnök, de elkésett, kezdeményezései és ígéretei már nem elégségesek a rendszert támadó tüntetők lecsillapításához.
Barack Obama a Fehér Házból közvetített kedd esti beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok érdemi és békés rendezett átmenetet akar Egyiptomban, és a reformok folyamatának most azonnal kell megkezdődnie.

Már a kilencedik napon gyülekeztek szerdán a kairói Tahrír téren a tüntetők. Fotó: MTI (galéria)

Többnapi példátlan szünet után helyreáll az internetszolgáltatás, amelyet a kormány utasítására függesztettek fel. Az állami tv szerdán azt is bejelentette, hogy rövidül a kijárási tilalom ideje: eddig délután 3-tól reggel 8-ig tartott, szerdától délután 5-től reggel 7-ig lesz érvényben.

Nicolas Sarkozy francia elnök a hivatala által szerdán kiadott közleménye szerint azt szeretné, ha az átmenet "haladéktalanul" és "erőszakmentesen" megkezdődne Egyiptomban.

Nem elegendő az egyiptomi elnöknek az a bejelentése, hogy a szeptemberi elnökválasztásig hivatalban marad: csak azonnali távozásával tenne eleget népe követeléseinek - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török kormányfő. "A(z egyiptomi) nép egészen más döntést vár Mubaraktól - mondta török újságíróknak a kirgizisztáni látogatáson tartózkodó miniszterelnök, akinek szavait az NTV török hírtelevízió idézte. Az átmenet pontos időrendjének bejelentése nélkül az egyiptomi nép nem lehet elégedett - tette hozzá Erdogan.

Az egyiptomi forradalom - tiltakozás a növekvő élelmiszerárak és diktatúra ellen

A tunéziai események után Egyiptomban is fellázadtak a fennálló rezsim ellen, ám a nílusi országban egyelőre mindenki kivár. Vajon beavatkozik-e a függetlenség-párti USA? Miért lázadnak az egyiptomiak? Elemezés.

Január 30. 17:02 Ötödik napja folynak a tüntetések. Ezrek gyűltek össze vasárnap Kairó központjában, követelve Hoszni Mubarak egyiptomi államfő lemondását, és elutasítva az új alelnök kinevezését. „Hoszni Mubarak, Omar Szuleimán, mindketten az amerikaiak ügynökei vagytok" – kiabálták a tiltakozók, miután az elnök (harmincévi országlása során először) alelnököt nevezett ki az eddigi hírszerzőfőnök személyében. Az 1981-ben meggyilkolt Anvar Szadat államfő országlása idején Mubarak volt az alelnök. „Mubarak, Mubarak, vár a gép" – skandálták. A Kairó központjában lévő Tahrir térre, ahol több ezer tüntető az elnök távozását követelte, újabb, rendfenntartással megbízott katonák érkeztek. Azóta, hogy pénteken a katonaság vette át a közrend fenntartását az egyiptomi fővárosban, a téren páncélosok is állomásoznak. Eközben több ezer elítélt szökött meg legalább négy egyiptomi börtönből, köztük a Kairótól száz kilométerrel északra fekvő Vádi-en-Nátrún börtönéből – közölték biztonsági források. A foglyok, köztük sok évek óta fogva tartott iszlamista, valamint köztörvényes bűnöző vasárnapra virradó éjjel törtek ki a fegyintézetekből, miután fellázadtak, tüzet okoztak, és lefegyverezték az őrséget – tették hozzá név nélkül nyilatkozó források. A gazdag egyiptomi és arab üzletemberek sorra hagyják el Egyiptomot családjaikkal együtt.

Eközben a kairói repülőtéren utasok ezrei vesztegeltek, mert a menetrend szerinti járatok egy részét törölték, vagy késtek a január 28-án, pénteken elrendelt kijárási tilalom miatt. Délelőtt mintegy kétezren tolongtak a reptéren, a kijárási tilalom közeledtével azonban legalább 3 ezerre nőtt a várakozók száma. A légi közlekedés akadozása azzal fenyeget, hogy leáll a turizmus. Elemzők szerint Egyiptom bruttó hazai termékének több mint 11 százalékát adják a turizmusból származó bevételek. A tavalyi év első kilenc hónapjában több mint 9 milliárd, 2009-ben pedig 10,8 milliárd dollárt hozott az államkasszába a turizmus.

Az elnök családtagjai sajtóértesülések szerint Londonban vannak. A Külügyminisztérium az egyiptomi biztonsági helyzet súlyos romlása miatt az I-es, utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába sorolta át Egyiptomban Kairó, Alexandria, Luxor és Szuez városokat – áll a magyar a magyar külügyminisztérium január 30-i, vasárnapi közleményében.

Virágos forradalom Kairóban - egy nap képei (MTI galéria)

Január 31. 10:16 Az internet történetében az egyiptomi korlátozás számít az eddigi legsúlyosabbnak – vélekednek szakértők, akik szerint eddig még nem volt példa arra, hogy egy kormány a szolgáltatókat az internet teljes lekapcsolására utasította volna. A világ internetszolgáltatóit rangsoroló független elemző, a Renesys szerint pénteken hajnalra Egyiptom négy jelentős szolgáltatója csaknem egyszerre állította le teljesen a külföldi honlapok elérését. Rik Ferguson, a brit Trend Micro nevű biztonsági cég tanácsadójának pedig az a véleménye, hogy ilyen mértékű internetzárlatra még nem volt példa a világháló történetében. Az egyiptomi kormány az elektronikus távközlés, elsősorban a mobilhálózatok és az internet korlátozásával próbálja erejét venni a három évtizede hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök és kormánya elleni tiltakozási hullámnak. A mobilszolgáltatók az Egyiptomban érvényes szolgáltatási feltételekkel összhangban kénytelenek engedelmeskedni a hatóságok utasításainak. Az érintett távközlési vállalatok képviselői szerint a korlátozást elsősorban azokra a területekre rendelték el, ahol zavargásokban tartanak.

Január 31. 15:49 Jázminos forradalom Tunéziában, hatalomváltó népmozgalom Egyiptomban, tömegtüntetés Jemenben – a jelek szerint mindez teljesen felkészületlenül érte a Nyugatot, amely a közelmúltban már-már azt remélte, hogy viszonylag szilárd arab egységet sikerült összekovácsolnia a mind súlyosabb biztonságpolitikai fenyegetésnek tekintett iráni rezsim elszigetelése érdekében.
Bő egy héttel ezelőtt, amikor Egyiptom még nem, de Tunézia már forrongott, az iráni atomprogram miatt aggódó nemzetközi közösség képviseletében fellépő „hatok" (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország) teljesen eredménytelen tárgyalási fordulót tartottak Isztambulban az irániakkal.

Kérdéses ugyanis, hogy az a „valláson alapuló demokrácia", ami Iránban megvalósult, vonzó lenne-e például a megkövült és korrupt viszonyok ellen lázadó egyiptomiaknak. A Nyugat most – immár sokadszor – újra felismeri azt a kézenfekvő igazságot, hogy a Közel-Keleten sem az a demokrácia kritériuma, hogy a kormányzat Amerikától vásárolja a fegyvereket.

James Jones amerikai tábornok, Barack Obama elnök korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója a minap egy brüsszeli tanácskozáson úgy értékelte, hogy „lassan lejár az iráni kormányzat ideje". A tábornok elárulta: az Egyesült Államok a jövőben nagy figyelmet kíván szentelni az emberi jogok aspektusának is.

Február 1. 13:28 Ha Egyiptomban megdől Hoszni Mubarak elnök hatalma, akkor Izrael elveszíti kevés barátai szomszédjának egyikét, és ezért nagy részben Barack Obama amerikai elnök lesz hibáztatható – írták izraeli szakértők hétfőn. Politikai elemzők megrökönyödve kommentálták, hogy az Egyesült Államok és főbb európai partnerei milyen készségesen hagynak cserben egy megbízható szövetségest, csak hogy megfeleljenek a politikai korrektség divatos ideológiájának.

A Maariv című napilap publicistája, Aviád Pohorilesz „Hátba lövés Uncle Samtől" címmel közölt egy cikket, amelyben azzal vádolta Obamát és Hillary Clinton amerikai külügyminisztert, hogy naiv, önelégült és szűklátókörű diplomáciát folytatnak az ügyben, tekintet nélkül a kockázatokra. Vajon ki tanácsolja nekik, hogy „buzdítsák az Egyiptom utcáin tomboló csőcseléket, amely egy olyan ember fejét követeli, aki öt perccel ezelőtt még az elnök (Obama) bátor szövetségese volt, a józan ész talán egyetlen szószólója a Közel-Keleten?" – tette fel a kérdést Pohorilesz. „Az amerikai elnökök generációkon át jellemző politikailag korrekt diplomáciája fájdalmasan naiv" – ítélte meg a kommentátor.

„Komoly következményei lehetnek annak, ha Jordánia és Szaúd-Arábia azt látja, hogy a nyugati hatalmak sorra cserben hagyják Mubarakot" – idézett szó szerint egy tisztségviselőt a Haaretz című napilap. „A kérdés az, hogy megbízhatónak tartjuk-e Obamát vagy sem. Jelenleg úgy néz ki, hogy nem az. És ez a kérdés nemcsak Izraelben, hanem az egész régióban visszhangzik" – tette hozzá.

Vélemények szerint Amerika annak érdekében, hogy megnyerje magának az arab országok többségét, kockáztatja a szerepét mint szuperhatalom és mint megbízható szövetséges. „Ázsia, Afrika és Dél-Amerika-szerte azt figyelik a vezetők, hogy mi zajlik Washington és Kairó között. Mindenki felfogja az üzenetet: Amerika szava semmit sem ér" – vonta le a következtetést Savit.

Február 1. 15:27 Meg nem erősített jelentések szerint már elérte a 300-at az Egyiptomban egy hete tartó, Hoszni Mubarak államfő ellen irányuló tüntetések halálos áldozatainak a száma – közölte kedden Genfben az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki szerint „sorsfordító" lehet az, ami jelenleg az észak-afrikai országban zajlik. „Az egyiptomi nép egy olyan rendszert utasít el, amely megfosztotta az embereket az alapvető jogaiktól és egy sor súlyos visszaélést követett el, beleértve az általánosan elterjedt kínzás gyakorlatát" – mutatott rá a főbiztos. „Az egész világ azt figyeli, hogyan reagál az elnök és az újjászervezett kormány a radikális változásokat követelő tüntetésekre" – hangsúlyozta Pillay kedden kiadott közleményében. Az emberi jogi főbiztos felhívta a figyelmet arra, hogy az embereket nem lehet önkényesen őrizetbe venni csupán azért, mert tüntetnek vagy mert hangot adnak politikai véleményüknek, még ha álláspontjuk kellemetlen is a hatalmon lévők számára. Pillay szerint a keddi országos demonstráció valószínűleg egy döntő pillanat lesz Egyiptom számára az „igazságosabb és demokratikusabb társadalomba való átmenet" szempontjából.

Február 1. 16:05 A Mubarak-rendszer „utolsó felvonásának kezdeteként" értékelték a jelenlegi egyiptomi fejleményeket londoni stratégiai elemzők, akik szerint a lehetséges forgatókönyvek között van a legalábbis átmeneti ideig tartó katonai kormányzás is. A telekonferencián Jon B. Alterman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja közel-keleti kutatási programjának igazgatója úgy vélekedett: jóllehet még két héttel ezelőtt is túlzás lett volna ezt kijelenteni, de most már egyértelmű, hogy Hoszni Mubarak elnöki időszakának „utolsó felvonása" kezdődik. Alterman szerint a „végjáték" egyre gyorsul, és nehéz elképzelni, hogy a folyamat hosszabb ideig, például több hónapig eltartson. A stratégiai szakértő szerint a keddi kairói tömegtüntetés döntő jelentőségűnek bizonyulhat a továbbiak szempontjából, ám egyelőre bizonytalan, hogy a fejlemények merre fordulnak. Alterman szerint viszont nem zárható ki az a forgatókönyv, hogy a keddi tömegtüntetés utáni napokban a fejlemények ismét akár jelentős erőszakcselekményekbe és vérontásba torkollnak. További lehetőség egy átmeneti kormány, amelynek élén Omar Szulejmán, a Mubarak által minap kinevezett alelnök – az egyiptomi hírszerzés főnöke – áll.

Azonban nem egyértelmű, hogy a hadsereg valamelyik fél oldalára állna-e, ha a tárgyalások a kormány és az ellenzék között nem eredményeznek kompromisszumot. Ám az elképzelhető, hogy a hadsereg vezetése végül támogatná egy katonai/belbiztonsági kormány létrejöttét, és ez a kormány irányítaná az ügyeket a valószínűsíthetően előre hozott választásokig – áll a Barclay's Capital elemzésében.

Virágos forradalom Kairóban - egy nap képei (MTI galéria)

Február 1. 22:57 Nem indul újra az államfői tisztségért Hoszni Mubarak – tudatta az MTI. Az egyiptomi államfő kedden este élő televíziós beszédben jelentette be, hogy a szeptemberben esedékes elnökválasztáson nem méretteti meg magát. Elnöki mandátumának utolsó hónapjaiban azon dolgozik majd, hogy hatalom átadása békés és zökkenőmentes legyen – mondta a 82 éves Mubarak. „Elég időt töltöttem el életemből Egyiptom és népe szolgálatában" – mondta Mubarak, hozzátéve, hogy büszke az általa elért eredményekre.

Az 1981 óta hatalmon lévő Mubarak reformokra szólított fel, s közölte, hogy javasolni fogja az elnökjelöltséghez szükséges kritériumok enyhítését. Az igazságügyi hatóságokat arra szólította fel, hogy küzdjenek a korrupció ellen. Egyiptomban múlt héten kedden robbantak ki a tüntetések, amelyek részvevői előbb „csak" politikai, gazdasági és társadalmi reformokat követeltek a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnöktől. Elsősorban fiatalok és a középosztály képviselői vesznek részt az Április 6. Ifjúsági Mozgalom által indított demonstrációkon. A biztonsági szolgálatok becslése szerint a tüntetéssorozat nyolcadik napján több mint egymillióan vonultak utcára szerte Egyiptomban, hogy Mubarak távozását követeljék. Kairó belvárosában mintegy félmillióan, Alexandriában 4–500 ezren, Szuezben pedig 25 ezren demonstráltak kedden.

Az egyiptomiak is a növekvő élelmiszerárakra, a munkanélküliségre és az önkényuralmi kormányzásra panaszkodnak. Egyiptom 80 milliós népessége évente 2 százalékkal növekszik, s a lakosság 60 százalékának életkora 30 év alatt van. A lakosság 40 százaléka kevesebb mint napi két dollárból él, egyharmada pedig írástudatlan.

Február 2. 00:05 A történelem logikája azt diktálná, hogy a lázadó hagyományaira és szabadságszeretetére büszke Amerika a zsarnok távozását követelő egyiptomi tüntetők mellé álljon, szövetségi és regionális érdekei viszont azt, hogy hatalomban tartsa a 30 éve hű szövetségeseként kormányzó Hoszni Mubarakot a legnépesebb arab állam élén – közölte az MTI. Az egyiptomi felkelést tétován szemlélő Washington a jelek szerint nem talál biztos kapaszkodót az események befolyásolásához.

Washington 1979-ben túl következetesen ragaszkodott az akkori készséges regionális partner, Reza Pahlavi sah országlásához, amivel tökéletesen maga ellen fordította az iráni közhangulatot. A kirobbant forradalom egy szélsőségesen Amerika-ellenes, iszlám klerikális rendszert juttatott hatalomra, az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének elfoglalása és 444 napig tartó megszállása pedig Jimmy Carter elnökségébe került.

A Mubarak ellen lázadók szemében Amerika már begyűjtötte az első rossz pontokat: a múlt héten Hillary Clinton külügyminiszter „stabilnak" nevezte a rendszert, Joe Biden alelnök leszögezte, hogy a tüntetők által a pokolba kívánt államfő „nem diktátor", az egyiptomi rendőrök pedig Made in USA feliratú könnygázpatronokat lőttek ki a tömegre.

Amerika nem is olyan régen – 1986-ban – a Fülöp-szigeteken hajtotta végre hasonló helyzetben a legsikeresebb átpártolását. Dobta Ferdinand Marcos diktatúráját, s a néphatalmat követelő, békés forradalom oldalára állt, amivel sikerült megőriznie az új kormány lojalitását is. Csakhogy Egyiptom esetében egy ilyen pálfordulás tökéletesen ellentétben állna azzal, amit Amerika, és legfontosabb közel-keleti szövetségese, Izrael regionális érdekei diktálnak. Washington szeretné elkerülni, hogy a legnagyobb haderővel rendelkező arab országban látványosan megbukjon az a kurzus, amely 1978-ban Camp Davidben megegyezett a békéről a zsidó állammal. Ráadásul az egyiptomi rezsim mögüli kihátrálás azt az üzenetet küldené a térség többi autoriter vezetőjének, hogy Amerika nem túl megbízható szövetséges, s nehéz időkben nem lehet rá támaszkodni. Pedig Washington évtizedek óta együttműködik velük – köztük a jordániai és a szaúd-arábiai uralkodóval – a szélsőséges iszlám mozgalmak és Irán befolyásának feltartóztatásában.

Nem mondhatni, hogy Amerikának nincsen befolyása az eseményekre, hiszen Washington felszólításának is köszönhető, hogy az események eddig alapvetően nem vettek erőszakos fordulatot. Az Izrael és Egyiptom között megkötött „hidegbéke" után az Egyesült Államok körülbelül évi 1,5 milliárd dollárral támogatta az egyiptomi haderő fejlesztését, amelynek tisztikarából sokan tanultak amerikai katonai akadémiákon. A Pentagon tehát jelenleg számos olyan kontaktussal rendelkezik, amelyek segítségével az erőszaktól való tartózkodásra bírhatja a katonákat.

Amerika számára nincs egyszerű megoldás, de az események sodrásában valószínűleg mégis egyértelműen színt kell majd vallania, hogy hány vasat kíván a tűzben tartani.

Február 2. 04:32 A világ élelmiszer-biztonsági szakértői az elmúlt időszakban ismételten figyelmeztettek, amennyiben az élelmiszerárak növekedését nem sikerül megfékezni, az számos fejlődő országban robbanáshoz vezethet. Pontosan olyan tömegmozgalmak lehetőségére céloztak, mint amely Tunéziában már megdöntötte az előző autoriter és korrupt kormányzatot, Egyiptomban pedig éppen most fenyegeti elsöpréssel Mubarak elnök 30 éve tartó hatalmát.

Egyiptom sivatagi ország, amely élelmiszer-fogyasztásának több mint felét külföldről kénytelen importálni. A Nílus mentén 2008 óta ismételten lázongások törtek ki, ahogy az alapvető élelmiszerek ára, a búzától a gyümölcsig, jelentősen nőtt. Nem ez a jelenlegi események egyedüli oka, de mindenképpen egyik fontos tényezője – és erre a szakértők már hosszabb ideje figyelmeztettek.

Az élelmiszerek globális drágulása a jordániai, az algériai és más térségbeli tüntetők haragját is motiválta, és az érintett kormányok aggodalma maga is növelheti az alapvető élelmiszerek világpiaci árát. A Toronto Globe and Mail, amely a világ egyik vezető gabonaexportőr országának kereskedelmi központjában jelenik meg és érthetően nagy figyelmet fordít a témára, hétfőn úgy fogalmazott, hogy „a búza hirtelen fontos helyre került a Közel-Kelet étrendjében". Algéria a múlt héten 800 ezer tonnát rendelt és ezzel 1 millió tonnára növelte idei vásárlásait. Jordánia, Törökország, Líbia, Katar, Marokkó és Libanon is sokat vásárolt az elmúlt hetekben. Távolabb Banglades is bejelentette, hogy kétszeresére növeli idei beszerzési célszámait, hogy leszoríthassa a hazai árakat. A térség kormányai abbeli aggodalmukban, hogy a további áremelkedések saját országukat is destabilizálhatják, lázas gabona-, rizs- és élelmiszer-vásárlásba bocsátkoztak a világpiacon, hogy megfelelően feltöltsék a hazai tartalékokat és ellenőrzésük alatt tartsák az árakat. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének, a FAO-nak csütörtökön közzéteendő havi élelmiszer-árindexe a torontói lap szerint várhatólag azt jelzi majd, hogy a globális élelmiszerárak csúcs-szinten maradnak és még tovább is emelkedhetnek.

A FAO-index 55 különböző élelmiszer – köztük a rizs, a hús, a búza, a tej és a sajt – nagykereskedelmi árszintjét összesítő szám, amely decemberben rekordot döntött, amivel túlszárnyalta a korábbi, 2008 júniusában mért szintet. Mint emlékezetes, akkor az élelmiszerárak lázongást váltottak ki több országban – így Egyiptomban is. Az elmúlt 12 hónapban a chicagói tőzsdén 77 százalékkal nőtt a búzaár, és januárban is 6 százalékkal emelkedett: ehhez hasonlóra januárban 1993 óta nem volt példa. A rizs ára viszont a jó termésnek köszönhetően 2010-ben nem változott jelentősen, ám januárban, ahogy a politikai nyugtalanságtól tartó kormányok minden lehető módon növelni próbálták tartalékaikat, 8 százalékkal megugrott. A FAO szokatlan figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott az „olyan, rövid távon hasznosnak tűnő politikai lépésektől, amelyek hosszú távon káros hatással járhatnak és még súlyosbíthatják is a helyzetet". Ez utalás volt az egyes élelmiszer-exportőr országok által – mint Ukrajna és Argentína – 2008-ban a hazai árszint lenyomása érdekében bevezetett exportkorlátozásokra, amelyek akkor még jobban növelték a világpiacon az árakat.

„A növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak csak erősítik a széleskörű munkanélküliség kiváltotta haragot a jelenleg forrongó országokban" – írta egy amerikai elemző.

Olvasóink írták

  • 12. szilléri 2011. február 03. 11:11
    „Mubarak egy ,,diktátor" amerikai bérenc.
    Abban az esetben, ha ki tőr a demokrácia Egyiptomban, Izraelnek annyi ! Megfognak szaporodni a kettős állampolgárok ! Nyilván iszlám többségű demokratikus parlament fog alakulni Egyiptomban.

    Ennyi !”
  • 11. queenmargareth 2011. február 02. 19:42
    „Szerintem senki nem szorít a vérfürdőért........”
  • 10. achilleus 2011. február 02. 19:33
    „Egyszerűen megdöbbentő, hogy egyesek annak szorítanak, hogy "Kairó" legyen Magyarországon.
    Azt kell mondjam, az ilyeneknek diliházban, vagy börtönben van a helye.”
  • 9. északmagyar 2011. február 02. 19:25
    „8. Orwelltől van ez az idézet?:-D

    Huh, egy levegővételre nem lehet elmondani, úgyhogy nem.”
  • 8. JungHeinrich 2011. február 02. 17:59
    „A vilag nepessege novekszik, a termofoldek terulete rohamosan csokken, a meglevokon atallnak a jovedelmezobb energianovenyek termesztesere ezenkivul vilagszinten aszaly es arvizek lehetetlenitik el a mezogazdasagi munkat, a kornyezetszennyezes hatasairol ne is beszeljunk. Sok jora nem szamithatunk a jovoben, sajnos :-( 2008-ban mar csak egy hajszalon mulott, hogy nem tortent katasztrofa vilagszinten,de egy biztos az emelkedo energiaarak, generaljak tobbek kozt az elemiszerek dragulasat is. Az ebbol fakado gazdasagi nehezsegek es a tulzott korrupcio hasonlo helyzeteket fognak eredmenyezni, ami senkinek nem jo. A termeles csokken, a nepesseg viszont rohamosan novekszik az ehes embernek pedig nincs vesztenivaloja.Azt hiszem komoly valtozas elott all a vilag es fajdalmas lesz nagyon. Sztem kizarolag osszefogassal lehet tulelni ami elottunk all, ehhez viszont magyarorszagon ma sincs politikai akarat. Ha a jelenlegi eletszinvonalat meg tudjuk orizni hihetetlen mazli,de tobbsegeben sajnos illuzio :-( Nagyon fogy az ido a nagy manipulatorok pedig igen jol, vegzik a dolgukat.”
  • 7. queenmargareth 2011. február 02. 17:20
    „Azért is érdemes figyelni, mert itt olvastam egy-két dolgot "márciusról", vagy, "ha majd kitavaszodik..."

    Egyszer már jártunk rosszul, emlékeztek? Szuez? 56?...Mo-ra az oroszokon kívül ki figyelt?”
  • 6. queenmargareth 2011. február 02. 16:44
    „én már egy hete írtam, hogy közeledik.......”
  • 5. zoltanszabo 2011. február 02. 16:02
    „Egyre közelebb van Kairó !”
  • 4. bespin 2011. február 02. 15:53
    „3.Sajnos, nem csak Magyarországon van élelmiszer áremelkedés. Nézd meg a cukor és a liszt,tavalyelőtti, tavalyi és mai árát. Alapvető élelmiszerek, emelésük mindent magával ránt. A stratégiai tartalékokhoz nyúlt több ország, ha nem sikerül visszapótolni az idén és jövőre, még drasztikusabb áremelkedés valószínűsíthető. Itthon az időjárás miatt nem lehet a raktárakat feltölteni. Ennek kéne több cikket szentelni, nem bulvárosodni a DM hasábjain.”
  • 3. frakk 2011. február 02. 14:56
    „A magyar mezőgazdaság tudatos leépítése, óriási árfelhatást fog Magyarországon is eredményezni. Mindenki egyre jobban tapasztalhatja mind ezt a saját pénztárcáján is.
    Azonnali munkahelyeket lehetne létesíteni ezen a területen, de az illetékesek nem látnak az orrukon túl. Arra hivatkoznak, nem az ő hatáskörük.
    A fejlett társadalmak előre gondolkoznak.”
  • 2. JungHeinrich 2011. február 02. 14:43
    „1. Hihetetlen elhinni hogy nincs igazad? Magyarorszag a joleti allamok koze sorolando barmennyire is hihetetlen, igaz nem az elbolyban,de komoly problemakkal kuzd a vilag masik fele.Kis hazankban rossz a helyzet a "VIP klubbon" belul, ossze sem vetheto a "EU burkon" kivul eso helyzettel.”
  • 1. LukSzusz 2011. február 02. 12:12
    „Itt is van ekkora kizsákmányolás,nem kell a szomszédba menni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levélbombát címeztek az egyik görög minisztériumnak

Az athéni rendőrség szerdán hatástalanított egy levélbombát, amelyet az igazságügyi minisztériumnak… Tovább olvasom