Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Egyiptom: egymilliós tiltakozó menetet szerveznek keddre

Egyiptom - Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálta megőrizni megrendült hatalmát hétfőn, a lemondását követelő tüntetéssorozat hetedik napján, a demonstrálók viszont hétfőtől általános sztrájkot, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek.
Az előző napoktól eltérően ezúttal nem voltak összecsapások. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ellenzékkel való párbeszédre szólította fel a kairói vezetést, miközben sok ország menekíti ki állampolgárait a belpolitikai válság sújtotta, észak-afrikai arab országból.

Az Egyiptomot csaknem három évtizede irányító Mubarak átalakította kormányát, amely a nap folyamán letette a hivatali esküt.

Az új miniszterelnök, a múlt szombaton kinevezett Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy - a demokratikus átalakulást előmozdítva - kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy - az emberek akaratának megfelelően - egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.

Az új kormány gazdasági tárcáinak éléről távoztak azok a vezető üzletemberek, akik az utóbbi évek liberalizációs politikáját irányították, s akikre sok egyiptomi neheztelt éppen ezért. A külföldi befektetők által kedvelt előző pénzügyminisztert, Juszef Butrosz-Gálit Szamír Mohamed Radván váltja fel. Rasid Mohamed Rasid külkereskedelmi és ipari minisztert eddigi helyettese, Szamiha Fauzi Ibrahim követi a tárca élén.

Kiégett és harckocsi őrizte kairói bevásárlóközpont előtt halad el robogójával egy család 2011. január 31-én, hat nappal az után, hogy a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök távozását követelő tüntetésk kezdődtek Egyiptomban. Fotó: MTI (galéria)

A tüntetőkkel szembeni könyörtelen fellépéséről ismert Habib al-Adeli előző belügyminiszter helyére Mahmut Vagdi, a kairói bűnügyi nyomozásokat vezető rendőrtábornok kerül.

A régi kormányból átkerült az újba Mohamed Huszein Tantaui tábornagy, védelmi miniszter - aki egyúttal miniszterelnök-helyettessé lépett elő -, és Ahmed Abul Geit külügyminiszter is.

Magyarországról nem indulnak chartergépek

A magyarországi utazási irodák úgy döntöttek, felfüggesztik a charterjáratokat Egyiptomba a január 25-én kezdődött kormányellenes tüntetések miatt, és a most Egyiptomban lévő mintegy 400 utast az utazási szerződésnek megfelelően szombaton, illetve vasárnap hazahozzák. Hétfőn kiderült az is, hogy a Moody's leminősítette Egyiptom eddig sem befektetési ajánlású államadósi osztályzatát. Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) szóvivője hétfőn az MTI-nek elmondta: annak a több száz utasnak, akik már befizették egyiptomi útjukat, két lehetőségük van: vagy elfogadják az utazási irodák által felajánlott másik úti célt, vagy visszakérhetik a befizetett összeget.

A tüntetőket nem elégítette ki az új kormány megalakulása, hiszen igazából Mubarak és munkatársai távozását követelik, ezért hétfőtől általános sztrájkot, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek. Ez utóbbit az "Április 6." nevű ifjúsági mozgalom javasolta.

Megtartását akadályozhatja az a hétfőn a televízióban beolvasott hír, amely szerint az országban teljesen leállt a vasúti közlekedés.

A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek. Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három városban éjszakai kijárási tilalom van érvényben.

A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember "tartotta a frontot". Napközben tovább követelték Mubarak távozását, a kijárási tilalom újbóli életbe lépése ellenére. Népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ellenzéki csoportokkal való párbeszédre szólította fel Kairót. Az EU-országok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve Ashton sajnálkozott amiatt, hogy Egyiptomban a kormányellenes tüntetések során emberek haltak meg. A további vérontás elkerülése érdekében visszafogottságot kért az érintett felektől, beleértve a rendőrséget is. Felszólította az egyiptomi hatóságokat, hogy bocsássák szabadon az őrizetbe vett békés tüntetőket.

A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi "új korszakot" ígért híveinek.

Hogler Albrecht német politológus szerint a gondok még csak most kezdődhetnek, hiszen Mubarak lemondatásán kívül nincs egyértelmű politikai program, amely összetartaná a társadalmilag heterogén tiltakozó mozgalmat. Albrecht szerint Baradeinek testhezálló lehet a szóvivői szerep, de hosszú távon nem tudja képviselni ezt a tömeget. Ellenzékiként egyedül a Muzulmán Testvériség bír valódi erővel a belpolitikai porondon: őket egyes becslések szerint az egyiptomiak 25-30 százaléka támogatja.

Kenyérért állnak sorban az emberek egy kairói pékség előtt. Fotó: MTI (galéria)

Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető.

Kairó nemzetközi repülőterén zűrzavar uralkodik, hétfőn külföldiek ezrei igyekeztek elmenekülni Egyiptomból. A repülőtéren elterjedt egy bejelentés a dán, német, kínai, brit és kanadai utasok között, hogy kormányuk gépeket küldött értük, erre ideges tülekedés indult a kapuk felé. Az Egypt Air felújította járatait. Számos ország kezdte már meg vagy készíti elő állampolgárainak kimenekítését.

Száz dollár fölé került 2008 októbere óta először a Brent olajfajta ára. Ennek az az oka, hogy az egyiptomi kormányellenes tüntetések bizonytalanságot okozhatnak a Közel-Keleten, és leállhat a hajóforgalom a Szuezi-csatornán, amelyen a Perzsa-öbölben termelt kőolajat szállítják.

Egyre több külföldi bank hívja haza egyiptomi irodáiban dolgozó munkatársait, vagy azok egy részét. A bankok hétfőn már a harmadik napja tartottak zárva. Egyre kevesebb a lakosságnál lévő készpénz.

Leminősítette Egyiptom eddig sem befektetési ajánlású államadósi osztályzatát a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő, mert úgy véli, a megmozdulásokra adott kormányzati gazdaságpolitikai lépések alááshatják az ország már most is gyenge finanszírozási helyzetét.

WSJ: az egyiptomi válság visszavetheti a világgazdaságot

Az egyiptomi válság visszavetheti a világgazdaságot - figyelmeztet hétfői írásában a The Wall Street Journal.

Az amerikai gazdasági lap cikkében rámutat: noha Egyiptom a legnépesebb arab állam, gazdasági teljesítménye viszonylag kicsi, az GDP-je tavaly 217 milliárd dollár volt. Az ott zajló események mégis érzékenyen érinthetik a világgazdaságot, mert az arab ország területén található a Szuezi-csatorna és itt halad át a szuezi-földközi-tengeri kőolaj-vezeték.

A Szuezi-csatornán halad át a világ tengeri kereskedelmének 8 százaléka, aminek meghatározó része a kőolaj-szállítás. Az útvonalon északi irányban napi 1 millió, déli irányba pedig 800 ezer hordó olaj és olajszármazék halad át. A csővezetéken 1,1 millió hordó nyersolaj halad át északi irányba.

A zavargások ugyan mindeddig nem hátráltatták a forgalmat, ám a bizonytalanság folytatódása esetén az olajárak tartósan meghaladhatják a hordónkénti 100 dollárt, ami sok országban visszavetheti a gazdasági talpra állás folyamatát.

Olvasóink írták

  • 3. frakk 2011. február 01. 09:14
    „A tőzsdék mégis emelkednek a világbalhé ellenére is. Majd amikor Amerikában a Mubarak barát Zsi..K berezelnek, és Izrael is kegyvesztett lesz Egyiptom által , felerősödhet a válság.
    Addig meg Ameriában a Dollár bankjegyeket észnélkül nyomják, és ezekkel a friss pénzekkel a tőzsdét minden rossz hír ellenére is felfelé nyomják”
  • 2. kalkutta 2011. február 01. 01:28
    „Itt is elkelne. Arányítva 100 ezer elég lenne.”
  • 1. szpirigonzálesz 2011. január 31. 22:21
    „"Az egyiptomi válság visszavetheti a világgazdaságot - figyelmeztet hétfői írásában a The Wall Street Journal."

    Jaj de jó, újabb indok az olajár emelésére!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem hagyhatja el Ukrajnát Timosenko

Ukrajna - Az ellene folyó vizsgálat miatt nem hagyhatja el Ukrajnát Julija Timosenko volt… Tovább olvasom