Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Előkészítették a hétfői EU-csúcsot a tagállamok külügyminiszterei

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek jövő hétfői brüsszeli találkozóját készítették elő pénteki ülésükön a tagállamok külügyminiszterei, akik foglalkoztak a 2014-2020 közötti EU-költségvetés kidolgozásával is, illetve a Benelux-államok kérésére tájékoztatást kaptak a magyarországi fejleményekről is.
Az úgynevezett általános ügyek tanácsában a Magyarországgal foglalkozó - mindössze néhány perces - megbeszélésre a hivatalos napirend után került sor. A elnöklő dán európai ügyi miniszter, Nicolai Halby Wammen felvezetőjét követően az Európai Bizottságot képviselő Maros Sefcovic alelnök ismertette a nemzeti bankkal, a bírák nyugdíjazásával, valamint az adatvédelmi biztosi hivatallal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokról múlt héten született uniós döntéseket, és tájékoztatást adott Orbán Viktor miniszterelnök, valamint José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök hét eleji találkozójáról is.

Martonyi János külügyminiszter leszögezte: a kormány célja az, hogy a Magyarország ellen múlt héten indított európai uniós kötelezettségszegési eljárások lezárásához már azok első szakaszában eljussanak. Megerősítette, hogy a Magyarországgal kapcsolatos aggályokról "bárkivel, bármikor, bármilyen szinten" készek párbeszédet folytatni. Úgy vélte, a tagországok kormányait képviselő tanácsban a mostani tájékoztatást követően le is kellene zárni a vitát.

Rajtuk kívül e témában még Didier Reynders belga külügyminiszter szólalt fel, aki azt kérte, hogy a szóban forgó uniós eljárásokról, azok eredményéről a későbbiekben is kapjanak tájékoztatást.

A hétfői - informális - EU-csúcstalálkozó előkészületeit a külügyminiszterek a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy bevonásával tekintették át. Az ülés középpontjában a növekedés és a foglalkoztatás témaköre áll majd, de megállapodást terveznek a költségvetési fegyelem szigorítását célzó új szerződés (pénzügyi paktum) szövegéről is, és várhatóan jóváhagyják az euróövezet stabilitását biztosító állandó mechanizmus (ESM) idei létrehozására vonatkozó szerződést is.

Martonyi János elmondta, hogy a pénzügyi szerződés szövege magyar szemmel sokat javult az elmúlt időszakban.

Néhány kérdésre ugyanakkor még a külügyi ülést követően kell megoldást találni ahhoz, hogy a tagországok mindegyike elégedett legyen a kompromisszummal. Ezek közé tartozik az, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon milyen feltételek mellett vegyenek részt a szerződéshez csatlakozó, de az eurózónán kívüli országok. A legfrissebb szerződésváltozat szerint a részvételt évente legalább egy alkalommal tennék lehetővé, de ezzel nem minden delegáció mutatkozott teljesen elégedettnek.

A pénteki értekezlet fontos témája volt a 2014-2020 közötti uniós költségvetés, amelyről a tagállamok legkésőbb év végén szeretnének megállapodni. A találkozón minden tagország álláspontja világosabbá vált, és az is világosan érzékelhető volt, hogy az egyes csoportok (például az úgynevezett nettó befizetők, illetve a viszonylag nagyobb EU-támogatásban részesülők) pozíciói között még jelentős a különbség.

Martonyi János e témában elmondott felszólalásában hangsúlyozta: a hosszú távú EU-költségvetés végső célja, hogy megfelelő összhangot találjanak a versenyképesség és a szolidaritás, a pénzügyi fegyelem és a növekedés között. Hangoztatta: a Lisszaboni Szerződés kibővítette az uniós központi feladatokat, és ehhez szükség van a megfelelő forrásokra.

A magyar külügyminiszter rámutatott az erős kohéziós politika és közös mezőgazdasági politika (KAP) megőrzésének fontosságára. Hozzátette viszont, hogy a kohéziós politikára vonatkozó jelenlegi javaslatokat a magyar álláspont szerint néhány ponton ki kell igazítani a szolidaritás elvének teljes érvényesülése érdekében, illetve amiatt, hogy egyes tagországok számára a források elosztása - az eddigiekhez képest veszteséget okozva - ne bizonyuljon tisztességtelennek.

E vitában többen felhívták a figyelmet arra, hogy a hétéves költségvetéstől függ az uniós növekedési és foglalkoztatási program, az Európa 2020 célkitűzéseinek teljesíthetősége is. Emlékeztettek arra is, hogy a következő években a korábbinál szélesebb körű feladatok állnak az unió előtt, és figyelembe kell venni a bővülést, Horvátország közelgő uniós csatlakozását is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezrek tüntettek a hadsereg ellen Egyiptomban

Egyiptomiak ezrei követelték a pénteki nagyima után a kairói Tahrír téren, a tavaly januári-februári… Tovább olvasom