Délmagyar logó

2018. 05. 28. hétfő - Emil, Csanád 16°C | 28°C Még több cikk.

Elstartolt Kínából a Sencsou-10 űrhajó

Ezzel Kína ötödik olyan űrhajóját küldte a világűrbe, amelyen emberek tartózkodnak.
Sikeresen elstartolt kedden a Sencsou-10, s ezzel Kína ötödik olyan űrhajóját küldte a világűrbe, amelyen emberek tartózkodnak. Az űrhajó az északnyugat-kínai Csiucsuan űrközpontból közép-európai idő szerint 11 óra 38 perckor indult, majd sikeresen pályára állt, fellövését a kínai központi televízió élőben közvetítette.

Az első kínai tíz éve, 2003 októberében járt az űrben, a Sencsou-5 fedélzetén. Két évvel később már ketten, míg 5 év múlva már hárman indultak útnak. Az első űrhajósnő tavaly járta meg sikerrel a kínai expedíciót.

A Sencsou-10 fedélzetén két férfi, Nie Haj-seng, a 48 éves parancsnok és a 47 éves Csang Hsziao-kuang mellett most is helyett kapott egy nő, a 33 éves Vang Jan-ping. Pilótaként szolgált a hadseregben, amikor 2010-ben az űrhajósjelöltek közé választották.

Az űrhajó 15 napon át tartózkodik majd a világűrben, s legfontosabb célja, csakúgy, mint a tavalyi stábnak, az automatikus és a kézi dokkolás végrehajtása a Föld körül keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal, továbbá feladata a jövőbeni űrállomás építési technológiájával összefüggő tesztek és egyéb kísérletek, megfigyelések elvégzése.

Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a Tienkung-1-et két évre tervezték, ami azt jelentené, hogy a "szavatossága" szigorúan számolva három hónap múlva lejár. Ezért - hangzott el Csiucsuanban - elképzelhető, hogy egyes alkatrészeinek állapota nem tökéletes, ami akár veszélyt is jelenthet.

Az űrhajósok keddi búcsúztatását és a pályára juttatás folyamatát a csiucsuani űrközpontban Hszi Csin-ping államelnök is végignézte, míg a pekingi parancsnoki központban a miniszterelnök és más politikai és katonai vezetők, valamint az ország első űrhajósa kísérték figyelemmel a történéseket.

A kínai űrhajósok mostani küldetése a kínai űrprogram második szakaszának a része. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első - 60 tonnásra tervezett - űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszaszerezték a rendőrök Isztambulban a Taksim teret

Több száz rendőr vonult be kedd reggel a török nagyvárosban, Isztambulban a Taksim térre, a 12 napja… Tovább olvasom