Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Emberi jogok terén vegyes Obama mérlege

Barack Obamának eddig vegyes a mérlege, noha elnökségének első évében egyik fő célja az volt, hogy helyreállítsa Amerika szavahihetőségét az emberi jogok tiszteletben tartása terén - véli egy nemzetközi jogvédő szervezet.
A Human Rights Watch szerdán kiadott éves jelentése rámutat: Obama ugyan kötelezte a hírszerzést (CIA), hogy terrorgyanús személyek kihallgatása során tartsa magát a katonai előírásokhoz, nem hajlandó vizsgálatot vagy vádemelést kezdeményezni olyanok ellen, akik foglyok kínzására adtak utasítást, illetve jogi indoklást szolgáltattak hozzá.

Elődjéhez képest azonban Obama valóságos dicséretet kapott a HRW-től. Egy évvel ezelőtt George W. Busht azzal vádolta a szervezet, hogy jórészt feladta az emberi jogok védelmét, miután úgy döntött, hogy "helytelen módon" veszi föl a harcot a terrorizmus ellen.

A HRW 600 oldalas jelentése elmarasztalja Oroszországot az emberi jogok tiszteletben tartásának drasztikus romlása miatt. A szervezet elsősorban az Észak-Kaukázus térségét pellengérezte ki. Egyúttal bírálta az Európai Uniót is, amely szerinte túlságosan elnéző Oroszországgal és a többi szovjet utódállammal szemben.

A Human Rights Watch külön kiemelte öt emberjogi aktivista (közülük három csecsenföldi) tavaly történt meggyilkolását, ami kiáltó ellentétben áll Dmitrij Medvegyev elnök konstruktív hozzáállást ígérő szónoklataival. Az államfő ígérete dacára máig nem sikerült tisztázni a külföldön is jól ismert jogvédő aktivista, Natalija Esztyemirova megölésének a körülményeit.

A csecsen hatóságokat azzal vádolja a jelentés, hogy az orosz terrorellenes hadjárat lezárásának tavaly áprilisi bejelentése ellenére folytatják a "kínzások és törvénytelen letartóztatások" gyakorlatát. Az ellenfelek "bírósági ítélet nélküli kivégzése" és "eltüntetése" változatlanul napirenden van, s a tettesek legtöbbször büntetlenek maradnak. Az emberi jogi helyzet más volt szovjet köztársaságokban is újra rosszabbodott 2009-ben - áll a jelentésben. Ezzel kapcsolatban a HRW Kirgizisztánt, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt említi.

Medvegyev tavaly szimbolikus jelentőségű interjút adott a Novaja Gazeta című ellenzéki lapnak, amelyben síkraszállt a nagyobb demokrácia és az emberi jogok mellett, reményeket ébresztve sok orosz polgárjogi aktivista körében. A HRW jelentése elismeri, hogy az orosz elnök egyes reformjai megkönnyítették az emberjogi csoportok munkáját, de azok változatlanul ki vannak téve a hatóságok "folyamatos beavatkozásának és túlzott ellenőrzésének".

Ami Iránt illeti, a HRW jelentése rámutat: az iszlám köztársaságban "tíz év óta nem tapasztalt méretű elnyomás" kezdődött tavaly. A hatóságok így akarják elfojtani a júniusi elnökválasztás után kezdődött utcai tiltakozásokat. A tüntetések során meghalt 30 ember elpusztulásáért az iráni biztonsági erőket terheli a felelősség - mutat rá a HRW.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

90 korbácsütésre ítéltek egy diáklányt

Kilencven korbácsütésre ítéltek Szaúd-Arábiában egy diáklányt, aki egy pohárral fejbe vágta… Tovább olvasom