Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

EU-csúcs: aláírták az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét

A Krím Oroszországhoz csatolásában közreműködő személyekkel egészítették ki a feketelistát - mondta Francois Hollande.
Van Rompuy: magasabb sebességbe kapcsolunk az energiafüggőség csökkentése terén

Az Európai Unió magasabb sebességfokozatba kapcsol, hogy csökkentse energiafüggőségét, elsősorban Oroszországtól - jelentette ki az EU állam- és kormányfőinek tanácskozását követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az állam- és kormányfőket tömörítő testület vezetője megismételte, ha semmi sem változik, Európa 2035-ben energiaellátásának 80 százalékát lesz kénytelen importból fedezni, az energiafüggőség pedig az energiaárakra, a versenyképességre és a külpolitikára is hatással van.

Aláírták az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét

A 28 EU-ország állam-, illetve kormányfője, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken Brüsszelben aláírta az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét.

A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírást megelőzően arról beszélt, hogy népfelkeléshez, politikai és kulturális váltáshoz vezetett, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán elnök tavaly novemberben megtagadta ennek az egyezménynek az aláírását.

"Tisztelettel adózunk azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért, ma pedig támogatjuk azokat, akik egy nyitott és befogadó Ukrajna felépítésén dolgoznak" - húzta alá a volt belga miniszterelnök, arra is kitérve, hogy a politikai társulásról szóló megállapodás és a szabadkereskedelmi egyezmény egy és oszthatatlan, és bízik a fennmaradó részek mielőbbi aláírásában.

"Az Európai Unió az új Ukrajna oldalán áll" - húzta alá Van Rompuy.
Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később - valamikor a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás után - a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket - diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.

A most aláírt politikai megállapodásban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az aláírást követően az egyezményben szereplő biztonsági és védelmi együttműködést, valamint annak a mechanizmusnak a fontosságát hangsúlyozta, amely segíti az ukrajnai reformok előmozdítását.

"Őszintén szólva nem érdekel, mit szól Oroszország az aláíráshoz, én Ukrajnát tartom szem előtt, az ukránokat, és európai jövőnket(...) ez a megállapodás ukránok millióinak vágyait teljesíti, akik az Európai Unióban szeretnének élni" - hangsúlyozta ideiglenes ukrán kormány vezetője, aki szerint Oroszország valódi gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével volna legjobban féken tartható.

"Eladják az olajat és a földgázt, főleg az Európai Uniónak, majd fogják az eurókat, dollárokat és fontokat, vesznek belőle fegyvereket, páncélosokat, és lerohannak egy független országot. Ez nem jó üzlet" - hangoztatta Jacenyuk.

A csütörtökön kezdődött EU-csúcs második munkanapjára érkező tagállami vezetők közül Dalia Grybauskaite litván elnök arról beszélt az újságíróknak, hogy az EU-ukrán társulási megállapodás politikai fejezeteinek mostani aláírása elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen "az ukrán kormány és lakosság támogatását" juttatja kifejezésre az unió részéről.

Werner Faymann osztrák kancellár szerint az aláírással világosan kimondják, hogy Ukrajna él az önrendelkezési jogával, és saját maga választja meg, kivel milyen megállapodást köt. Faymann a maga részéről a katonai szövetségkötést illetően azt tanácsolta Ukrajnának, hogy - miként Ausztria is tette - válassza a semlegességet.

Hollande: a Krím Oroszországhoz csatolásában közreműködő személyekkel egészítették ki a feketelistát

Olyan orosz és ukrán személyekkel egészítették ki az uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak uniós feketelistáját, akik tevőlegesen hozzájárultak a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolásához - közölte Francois Hollande francia köztársasági elnök Brüsszelben, a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája után tartott sajtótájékoztatóján.

Hollande - miként a szomszédos teremben sajtótájékoztatót tartó Angela Merkel német kancellár is - elmondta: a helyzet további eszkalálódásának esetére az Európai Bizottság gazdasági szankciók tervét dolgozza ki.

Az uniós csúcsvezetők március 6-án döntöttek úgy, hogy háromlépcsős megközelítést alkalmaznak. Az első lépcsőben leállították az oroszokkal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat. Ezen túlmenően kilátásba helyezték, hogy a feszültség enyhülésének hiányában második lépcsőként összeállítják a vízumtilalom és vagyonbefagyasztás szankciójával sújtandó személyek listáját, újabb orosz feszültségnövelő lépés esetén pedig harmadik lépcsőként messzemenő hatású gazdasági korlátozó intézkedéseket hoznak.

A most bejelentett intézkedések tehát megmaradtak a második lépcső szintjén, a külügyminiszterek által hétfőn összeállított feketelista kibővítésével.

"Oroszországnak meg kell értenie, hogy így nem folytathatja tovább, és rá kell találnia a párbeszéd útjára" - mondta Hollande.

Merkel: az Európai Bizottság gazdasági szankciókat készít elő az ukrajnai válság elmélyülése esetére

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki széles körű gazdasági szankciókat Oroszország ellen arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság - közölte Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája utáni sajtótájékoztatóján.

Merkel szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek azt kell felmérnie, hogy mely területeken rendelhetők el gazdasági korlátozó intézkedések, ha a konfliktus tovább terjed, vagy tovább destabilizálódik a helyzet.

A kancellár arról is beszámolt, hogy az EU kész pénzügyi támogatást nyújtani az új ukrán kormányzatnak, ha az megállapodásra tud jutni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A kancellár szerint az Ukrajna-IMF tárgyalásokon már érdemi haladást sikerült elérni, így a megállapodás hamarosan várható.

Angela Merkel kitért arra is: az unió kész ugyan saját megfigyelő missziót küldeni Ukrajnába, de előnyben részesítené azt a megoldást, hogy ilyen missziót az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) indítson, ha Oroszország beleegyezik annak mandátumába.

A kancellár szerint az uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek nevét tartalmazó listát - amelynek eredeti változatát hétfőn állították össze az EU-tagországok külügyminiszterei - a csúcsvezetők most ugyanolyan kategóriába eső személyekkel, vagyis középvezetőkkel egészítették ki. A névsort pénteken teszik közzé - mondta Merkel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ipari rezsicsökkentésről és ukrán kisebbségpolitikáról beszélt Orbán Brüsszelben

A gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a
rezsicsökkentést a kormány. Ukrajnában makulátlan kisebbségpolitikát akar. Tovább olvasom