Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

EU-csúcs: Új költségvetési szerződést készítenek elő

Új kormányközi szerződést készít az euróövezet 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében, és ebben Nagy-Britannia kivételével a zónán kívüli európai uniós tagállamok is készek részt venni, ha nemzeti törvénykezésük felhatalmazza őket rá.
Erről született döntés az EU-tagországok állam- és kormányfőinek péntek délután befejeződött, közel húszórás (és csaknem "non-stop") brüsszeli találkozóján, amelyet éles feszültség és kemény viták jellemeztek.

Mint Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol szükség van a parlament bevonására. "A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el" - hangsúlyozta a kormányfő a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján. Márpedig az euróövezet válságának megoldását célzó szerződés a tervek szerint olyan, a szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, amelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie - tette hozzá.

A szerződésben szerepeltetni szándékozott intézkedések szerint az euróövezeti tagállamokban a bruttó össztermékhez (GDP) képest 3 százalékot meghaladó államháztartási deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha a kormányok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek. A tagállamok az életbe lépés után törvényi szabályozással is vállalják majd a kiegyensúlyozott költségvetést, továbbá elkötelezik magukat a belső államadósság megfékezése mellett.

Eljárást dolgoznak ki az állampapír-kibocsátási tervek előzetes egyeztetésére. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan. Ezek közül a legfontosabbként azt emelte, ki, hogy nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. Szerinte ezeket a kérdéseket azért kell megvitatni a magyar parlamentben, mert "egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni".

A találkozón némi félreértést okozott, hogy Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke péntek hajnalban még az euróövezeten kívül csak hat országról tett említést a szerződést támogatók között, és hasonló megfogalmazás szerepelt az akkor kiadott közös nyilatkozatban is. Ráadásul a különböző közléseket sokan úgy értelmezték, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország is a kimaradás mellett döntött. Komoly diplomáciai erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy sikerüljön elmagyarázni a helyes és érvényes magyar álláspontot.

"Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges" - áll a délután kiadott, immár felülvizsgált közös nyilatkozatban.

Orbán Viktor a találkozó után külön hangoztatta, hogy "Magyarország és Nagy-Britannia sohasem fog egy csónakban ülni". Felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik. Brit kollégája, David Cameron az ülés után arról beszélt: Nagy-Britannia azért sem csatlakozik az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozáshoz, mert az abban foglalt előírások jelentős része "más országokra vonatkozik". Véleménye szerint a csatlakozás "még több bürokráciát, még több jogi bonyodalmat jelentett volna, valamint egy sor új szabályozást, amelyek zöme más európai országoknak szól".

A meghatározó euróövezeti országok kormányfői és az uniós intézmények vezetői az adósságválság kezelésére alkalmasnak, a piaci bizalom visszanyerése szempontjából reményt keltőnek minősítették a mostani döntéseket. Közlésük szerint az új szerződés szövege három hónapon belül elkészülhet. Az évzáró brüsszeli EU-csúcstalálkozón írták alá Horvátország EU-csatlakozási szerződését, amelynek tárgyalását fél évvel korábban, magyar uniós elnökség alatt sikerült lezárni.

Az ország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban. Döntöttek a kormányfők arról is, hogy legkésőbb márciusban Szerbia hivatalos EU-tagjelöltté válhat, Montenegró esetében pedig júniusra a csatlakozási tárgyalások megnyitását helyezték kilátásba. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta, hogy a gazdasági-pénzügyi válság miatt nem szabad feladni az EU-bővítés folytatását. Megerősítette, hogy azt tartotta volna helyesnek, ha a Szerbiával kapcsolatos döntés már a mostani csúcstalálkozón megszületik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megölt egy rendőrt, aztán öngyilkos lett

Két ember, egy rendőr és a támadója életét vesztette csütörtökön a Virginiai Műszaki Egyetemen… Tovább olvasom