Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

EU-elnökség: nem vezethet kétsebességes Európához a válság

Az Európai Unió jelenlegi soros elnöksége minden tőle telhetőt megtesz az euró stabilitásának megőrzésére, de arra is ügyelni kíván, hogy a nemzetközi gazdasági válság ne vezessen kétsebességes Európához. Erről Jan Vincent-Rostowski, az elnökséget betöltő Lengyelország pénzügyminisztere beszélt szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel együtt úgy vélték, a válságra csakis az Európai Unió és az euróövezet egységesedése jelenthet megoldást. A nemzetközi közösség is integrált Európát szeretne látni - fűzte hozzá Barroso. Mindketten úgy ítélték meg, hogy a válság miatt az EU története egyik legsúlyosabb kihívásával néz szembe.

Rostowski szerint az EU egészét is veszély fenyegeti az euró stabilitásával kapcsolatos válsághelyzet miatt. Ha az euróövezet szétesik, maga az unió sem tud fennmaradni a jelenlegi formájában - vélte. Hozzátette: az EU felbomlásának beláthatatlan következményei lennének - egy személyes történetet mesélve még a háború vízióját is megemlítette. "Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjék" - emelte ki Rostowski.

A két szónok sürgette, hogy az uniós intézmények minél előbb állapodjanak meg véglegesen a válságmegelőzés hatékonyságának javítására hivatott hat jogszabályról. A lengyel illetékes emlékeztetett arra, hogy a tagországok kormányait képviselő tanács és az EP álláspontja között már nem túlságosan nagy a különbség a szabálycsomagról, amelynek kidolgozása az előző, magyar EU-elnökség nevéhez fűződik. Barroso annak fontosságát kiemelten hangsúlyozta, hogy az euró stabilitásának megőrzése érdekében elhatározott intézkedéseket a tagországok hajtsák végre. Olyan reformokról van szó, amelyek teljes körű kivitelezése megerősítheti a piacok és a befektetők bizalmát - hangoztatta.

A pénzügyi piacok csak akkor hiszik el, hogy a térség meg tudja oldani adósságválságát, ha az megmutatja, hogy kötelezettségeinek képes eleget tenni - fogalmazott a bizottsági elnök. Különösen fontosnak tartotta ebből a szempontból a júliusi euróövezeti állam- és kormányfői értekezleten elhatározott intézkedéscsomagot. Az elnök bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság hamarosan bemutatja, milyen lehetőségei vannak az eurókötvény bevezetésének. Közölte, hogy néhány opció ezek közül a jelenlegi uniós szerződés keretein belül bevezethető lenne, mások szerződésmódosítást tennének szükségessé. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közös euróövezeti kötvény nem jelent azonnali megoldást az euróövezetet kínzó problémákra, ez csupán egyetlen eleme a további gazdasági és politikai integráció átfogó megközelítésének.

Megerősítette Barroso azt is, hogy a bizottság kitart a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kirótt illetékről szóló kezdeményezése mellett. Felszólalt a vitában Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is. Ő egyebek között azt emelte ki, hogy a leginkább bajban lévő euróövezeti állam, Görögország fizetésképtelenné válásának vagy a zónából való kilépésének igen súlyos következményei lennének. A brüsszeli illetékes szerint ezek az eshetőségek "egészen biztosan... drámai gazdasági, szociális és politikai teherrel járnának, és nem csupán Görögországban".

Bokros Lajos (MDF) egyebek között úgy vélte, Jürgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatótanácsi tagjának minapi lemondása figyelmeztetés kell, hogy legyen az uniós tagországok pénzügyminiszterei felé. A gazdaságpolitikai szerepek közti konfúziónak nevezte, hogy az EKB jelenleg a miniszterek munkáját is végzi, mert ahelyett, hogy kizárólag a monetáris politikára koncentrálna, adósságot is finanszíroz. Ez nem lehet sikeres, mert növeli az inflációt és a támogató országokban az adósságot is - vélte a magyar képviselő.

Írásos felszólalást nyújtott be a témához Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. Ebben úgy fogalmazott: "Ördögi körben vagyunk: a bankok, a befektetők azért nem ruháznak be, mert bizonytalanság van a piacokon. Befektetések hiányában viszont nincs növekedés. A növekedés hiánya tovább fokozza a pesszimizmust." "A válságból kivezető út alapfeltétele az európai integráció, a gazdasági kormányzás továbbfejlesztése, a politikai unió kialakítása lenne" - áll az MTI-hez is eljuttatott felszólalásban.

Szintén írásban szólt hozzá Göncz Kinga (MSZP). Ő úgy fogalmazott: "a valóság által többször igazolt tény, hogy az Európai Unió mindig válságokon keresztül fejlődött tovább, a krízisek hozzájárultak az együttműködés, az integráció elmélyítéséhez". A volt külügyminiszter hozzátette: "Magyarországnak és a többi eurózónán kívüli országnak egyértelműen az érdeke, hogy a monetáris unió megerősödjön, és ezáltal egy olyan közösséghez tartozzanak, amely számukra is gazdasági-pénzügyi stabilitást jelent".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigorúbb gázkibocsátási szabályok mellett voksolt az Európai Parlament

Új lépések szükségesek az európai klímapolitikában - foglalta össze Tabajdi Csaba (MSZP) európai… Tovább olvasom