Délmagyar logó

2018. 07. 23. hétfő - Lenke 18°C | 26°C Még több cikk.

EU-Nyugat-Balkán-csúcs - EU: az unió támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

Szijjártó Péter azt mondta, hogy fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok EU-integrációját.
Merkel: az EU hajlandó engedményeket tenni, ha mentességet kap az amerikai vámtarifák alól

Az Európai Unió hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a kereskedelemkorlátozó intézkedések csökkentéséről, de kizárólag kölcsönös alapon, és abban az esetben, ha Washington nem vet ki vámtarifákat az unió Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumexportjára - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Szófiában.

"Közös álláspontunk van. Tartós mentességet akarunk kapni (az acél- és alumíniumexportot sújtó vámtarifák alól), és azután beszélhetünk arról, hogyan lehetne kölcsönösen csökkenteni a kereskedelmet korlátozó tényezőket" - mondta Merkel újságíróknak a csúcstalálkozó előtt.

A német kancellár hozzátette: a szerda esti munkavacsorán az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az iráni atomprogramot korlátozó, 2015-ben kötött többhatalmi megállapodás "nem tökéletes", mégis fenn kell tartani az Egyesült Államok kiválása után is, és további tárgyalásokat kell folytatni Iránnal más kérdésekről is, köztük a ballisztikusrakéta-programról.

Sebastian Kurz osztrák kancellár is azt hangsúlyozta: fontos, hogy az EU összehangolt módon reagáljon az ügyben, és ez a közös szándék a munkavacsorán is érezhető volt. "Még van pár hetünk, hogy megmentsük az egyezményt. Pillanatnyilag senki nem tudja megmondani, hogy sikerülni fog-e, de megteszünk mindent" - tette hozzá Kurz.

Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás előtt a sajtó érdeklődésére szintén kiemelte, hogy az unió teljes mentességet szeretne az amerikai vámtarifák alól. Hozzátette: Európának meg kell őriznie "kereskedelmi szuverenitását".

Iránnal kapcsolatban arra is kitért, hogy az EU-nak meg kell védeni az amerikai szankcióktól azokat az európai vállalatokat, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Iránnal. Macron hangsúlyozta: megérti, hogy a nagyobb vállalatok mindenképpen szeretnék megvédeni amerikai érdekeltségeiket, de az EU-nak támogatni kell azokat a kisebb - az amerikai vagy más piacok változásainak kevésbé kitett - cégeket, amelyek továbbra is fenn akarják tartani gazdasági kapcsolataikat Iránnal.
 
EU-nyugat-balkáni csúcs Szófiában



Iohannis: Romániának nem kell választania az Egyesült Államok és az EU között

Romániának egyaránt fontos az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnersége, valamint európai uniós és NATO-tagsága - szögezte le csütörtökön Szófiában Klaus Iohannis államfő, határozottan elutasítva, hogy országának választania kellene az Egyesült Államok és az EU között.

A román elnököt az uniós állam- és kormányfők, illetve a nyugat-balkáni országok vezetőinek csúcstalálkozója előtt a román média reagáltatta Donald Tusk előző esti állásfoglalására, aki "szeszélyes magatartása" miatt bírálta az amerikai kormányzatot. "Azt mondhatnánk, hogy ilyen barátokkal nincs szükségünk ellenségekre" - jegyezte meg az Európai Tanács elnöke, Donald Trump amerikai elnöknek az iráni atomprogram és a nemzetközi kereskedelem kapcsán bejelentett döntéseire utalva.

Iohannis elmondta: az uniós vezetők szerda esti vacsoráján örömmel tapasztalta, hogy európai kollégáinak többsége hozzá hasonlóan létfontosságúnak tartja a transzatlanti partnerséget. A román elnök szerint nincs szó arról, hogy valamiféle ellenségeskedés kezdődjék az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

"Ahogy egy családban is adódnak viták, úgy a partnerek között is előfordulnak döccenők. Ezt nem jelenti azt, hogy lemondunk az Egyesült Államokkal ápolt partneri viszonyról, vagy valaki más az EU-ból ezt tenné: ez alapvetően hibás hozzáállás lenne" - mondta a román államfő, kifejezve meggyőződését, hogy ezúttal is sikerül megoldást találni a felmerülő problémákra, köztük a vámtarifákra.

Iohannist az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről is kérdezték, Romániában ugyanis belpolitikai vitákat szült a jobboldali elnök és a baloldali kormány között az is, hogy kövesse-e Románia az amerikai példát.

"Erről az (Európai Tanácsban) már van egy elég világos állásfoglalásuk, most senki sem tartotta szükségesek újabb nyilatkozat kiadását. Valamennyien sajnáljuk, hogy ennyi áldozat van a Gázai övezetben, de a nagykövetség áthelyezéséről nem beszéltünk" - mondta Iohannis.

A román államfő egyúttal belpolitikai ellenfeleit bírálta, amiért - szerinte elhamarkodottan - a román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről kezdtek beszélni és úgy állítják be, mintha valaki választás elé állította volna Romániát. "Ez egy nagyon kártékony felvetés, nekünk mind az Egyesült Államok, mind pedig az EU fontos, senki sem kötelez arra, hogy válasszunk közülük" - mondta a román államfő.

EU: az unió támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

Az Európai Unió (EU) egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett - jelentették ki az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- illetve kormányfői Szófiában aláírt nyilatkozatukban csütörtökön.

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését.

Mint írták, az eddig elért eredmények alapján a nyugat-balkáni partnerek ismételten elkötelezték magukat a határozott stratégiai döntésüket tükröző európai integrációs perspektíva, valamint az erőfeszítéseik és az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásuk fokozása mellett.

A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítése is.    Aláhúzták, hogy az EU és a Nyugat-Balkántöbb olyan biztonsági kihívással néz szembe, amelyek koordinált egyéni és közös fellépést kívánnak meg. Megállapították, hogy közös munkával hatékonyan képesek fellépni ezen kihívások kezelése érdekében, amelyet az illegális migrációs áramlatok megfékezése terén folytatott együttműködés sikere is bizonyít.

Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségesség elleni együttműködést, beleértve a finanszírozást, a radikalizálódást és a külföldi terrorista harcosok visszatérését is. A kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén folytatott fokozottabb együttműködés révén pedig közösen fognak küzdeni a félretájékoztatás és az egyéb hibrid tevékenységek ellen. 

A nyilatkozat szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni, hogy a Nyugat-Balkánon piac- és beruházásbarát környezet jöjjön létre, ami gyorsabb haladást tesz lehetővé a digitális gazdaság, valamint - a párizsi klímamegállapodással összhangban - a fenntartható és éghajlatbarát társadalmak megvalósítása terén.

Az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői alapvető fontosságúnak nevezték, hogy a kapcsolatok és a lehetőségek sűrű hálója jöjjön létre a régión belül és az EU-val ahhoz, hogy népeik és gazdaságaik közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint fokozódjon a politikai stabilitás, a gazdasági jólét, továbbá a kulturális és társadalmi fejlődés.

Verheugen: népszerűtlen a nyugat-balkáni bővítés az EU-ban

Népszerűtlen az Európai Unióban a nyugat-balkáni bővítés ügye, és valószínűtlen, hogy a térségből újabb országok csatlakoznak a közösséghez a belátható időben - mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa egy csütörtöki interjúban.

Günter Verheugen a Szófiában zajló EU-Nyugat-Balkán csúccsal kapcsolatban a Südewestrundfunk (SWR) német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva kiemelte, hogy a Balkán nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és kulturálisan is Európához tartozik, így az EU-ban lenne a helye, a térség újabb államainak csatlakozása mégsem olyan ügy, amely igazán megmozgatja, lelkesíti az EU-s állampolgárokat.

Éppen ellenkezőleg, a nyugat-balkáni bővítés folytatása igen népszerűtlen. Ha egy uniós tagország kormányfője mindenképpen el akarja veszíteni a következő választást, elég azt hajtogatni, hogy "fel akarom venni a balkáni országokat az EU-ba" - mondta a brüsszeli bizottság egykori biztosa.

A német szakember - volt politikus, jelenleg egyetemi oktató - szerint a Jugoszlávia széthullása révén lezajlott délszláv háború megmutatta, hogy a térséget nem szabad magára hagyni, különben nem lesz béke Európában. Ez volt a fő oka annak, hogy a térség országai előtt megnyitották az EU-csatlakozás kilátását. Az elképzelés az volt, hogy az uniós tagság lehetősége ösztönzi a reformokat, és a régió országai a csatlakozás révén könnyebben megoldják a szomszédsági konfliktusaikat.

Azonban a folyamat nem a reményeknek megfelelően alakult, "a frusztráció és csalódottság mindkét oldalon nagyon nagy" - mondta Günter Verheugen.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint Szerbia és Montenegró 2025-re készen állhat az uniós tagságra, azt mondta, hogy Montenegró esetében elképzelni is nehéz, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök miből vezeti le ezt a következtetést és "honnan vette ezt a dátumot", a térség többi államát tekintve pedig még egy körülbelüli dátumot sem lehet megjelölni a csatlakozásra.

Günter Verheugen 1999-től 2004-ig töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt. Jelenleg a német-lengyel határon, az Odera melletti Frankfurtban működő nemzetközi Viadrina Európa-Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Európai tanulmányok szakirány oktatója.
 
Szijjártó: fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok EU-integrációját

A nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban, Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten.

Az MTI-nek az európai uniós bővítésre vonatkozó kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, s szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet.

Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani. A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. "Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben" - jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, "akkor is, ha távoli".

Tusk: a térség integrációja elsődleges fontosságú az EU számára

A nyugat-balkáni országok integrációja elsődleges fontosságú az Európai Unió számára, amely a jövőben is a térség legmegbízhatóbb partnere marad - jelentette ki az Európai Tanács elnöke csütörtökön a szófiai EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó után.

Donald Tusk arról számolt be, hogy az ülésen az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői megerősítették kölcsönös elkötelezettségüket a térség európai perspektívája iránt.

"Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az Európai Unió, nincs alternatíva, nincs B-terv" - mondta Tusk a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón. "A térség szerves része Európának, és a közösségünkhöz tartozik" - tette hozzá.

Végezetül leszögezte: az összeköttetés javítását célzó, most bejelentett intézkedések nem alternatívái és nem is helyettesítői az EU bővítésének, pusztán arra szolgálnak, hogy a felek hatékonyabban használják ki az addigi időt.

Tusk az Irán ellen elrendelt amerikai szankciókról szólva aláhúzta: felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy fellépjen az európai érdekek sérülése esetén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a brüsszeli testület péntek délelőtt aktiválni fogja azt az úgynevezett blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai vállalatok számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, s amelynek értelmében nem ismerik el az amerikai büntetéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Juncker az iráni atomegyezménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-nak egészen addig eleget kell tennie vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi.

"Kötelességünk megóvni az európai vállalatokat az amerikai szankciók negatív hatásaitól. Cselekednünk kell, és ezért aktiváljuk az 1996-ban született blokkoló rendeletet" - mondta.

Kijelentette, arról is döntés született, hogy lehetővé teszik az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai cégek iráni befektetéseit.

Jean-Claude Juncker beszélt emellett az amerikai elnök által az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámokról, és hangsúlyozta, hogy az uniónak tartós mentességet kell kapnia ezek alól ahhoz, hogy kereskedelmi egyeztetések kezdődhessenek Brüsszel és Washington között. "Nem fogunk úgy tárgyalni, hogy Damoklész kardja lebeg a fejünk felett" - mondta.


Macron az iráni atomalkuról: Párizs feladata a stabilitás és a béke biztosítása a térségben

Franciaország feladata a béke és a stabilitás biztosítása a közép-keleti térségben - jelentette ki Szófiában az Európai Unió és nyugat-balkáni országok csúcstalálkozója után tartott sajtóértekezletén a francia államfő.

Emmanuel Macron leszögezte: Franciaország továbbra is a 2015-ben megkötött iráni atomalku fenntartása érdekében munkálkodik, bármilyen döntéseket hozzon is az Egyesült Államok.  

"A kérdés mindenekelőtt geopolitikai. Nem leszünk Irán szövetségesei az Egyesült Államok ellenében. Nem fogunk kereskedelmi háborút sem kirobbantani az Egyesült Államokkal Irán kapcsán, vagy ellenszankciókat bevezetni az amerikai vállalatokkal szemben" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Miután Donald Trump elnök felmondta a Teheránnal 2015-ben a szankciók fokozatos feloldása fejében az urándúsítás visszafogásáról megkötött egyezményt, és az amerikai pénzügyminisztérium felújította az Iránnak kereskedő - közöttük uniós - cégeket is sújtó büntetőintézkedéseket, a Total francia vállalat bejelentette, hogy nem ír alá egy jelentős gázipari szerződést Iránnal, ha nem kap felmentést a szankciók alól az Egyesült Államoktól. Teherán közölte, hogy a kínai CNPC cégé lehet a szerződés.

Macron kijelentette: nem kényszerítik maradásra a cégeket. Hozzátette, hogy az amerikai döntés a közvetett következményei az orosz és kínai vállalatok pozíciók és a vállalataik erősödése lesz a térségben.

Macron hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem és Irán kérdése létfontosságú próbája annak, hogy Európa ki tud-e állni az érdekeiért. "A kereskedelem kérdésében egyértelműen fogalmaztunk. Nem lehet szó részletes tárgyalás Washingtonnal, mielőtt meg nem kapjuk az állandó felmentést" az importvámok alól - tette hozzá. 

A gázai övezeti helyzet kapcsán Macron elítélte a polgári személyek életét követelő összecsapásokat és a Hamész nyilatkozatait. Emlékeztetett, hogy Párizs a kétállami megoldást, az ott élő népek által meghatározott határok biztonságát és stabilitását támogatja, ugyanakkor ragaszkodik az erőszakról való lemondáshoz, továbbá  és Izrael biztonságának tiszteletben tartásához is. 

"Ebben a kérdésben széles európai konszenzus van. Még nem született hivatalos európai állásfoglalás, bár Federica Mogherini,  az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjea francia állásponttal megegyezően nyilatkozott. Az események függvényében dől el, hogy az Európai Unió határozottabban foglal-e állást a kérdésben. Megállapodtunk abban, ha szükséges, ismét találkozunk, hogy közös álláspontot fogadhassunk el" - szögezte le, utalva - nevük említése nélkül - a három országra  amelyek vétója miatt az unió nem tudott az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről szóló közös nyilatkozatot elfogadni.

A hat balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia és Koszovó - vezetőivel tartott találkozó után a francia elnök közölte, hogy nyugat-balkáni országok számára párbeszédet és perspektívát kell  biztosítani, de óvott az elhamarkodott lépéséktől. Az EU dilemmája, hogy elegendő engedményt kínáljanak ezen országoknak,  és ily módon kivonják őket Moszkva befolyása alól anélkül, hogy elsietnék csatlakozásukat a fontos reformok végrehajtása előtt - mutatott rá az AFP francia hírügynökség.

"Nem támogatom a további bővítést, amíg nem kapjuk meg a szükséges biztosítékokat, és mielőtt az érintett országok tényleges reformokat végrehajtották" - jelentette ki Macron. 

Merkel: valamennyi uniós tagország kiáll az iráni atomalku mellett

Kivétel nélkül valamennyi európai uniós (EU-s) tagország kiáll az iráni atomprogramról kötött megállapodás mellett - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Szófiában.

Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az EU az Egyesült Államok távozása ellenére kiáll az egyezmény mellett.

A következő lépésben tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal, valamint az egyezmény többi részesével azzal a céllal, hogy Irán továbbra is teljesítse a megállapodás előírásait. 

A tárgyalások azokról az ügyekről is szólnak majd, amelyeket "mi is éppen úgy aggodalommal szemlélünk, mint az Egyesült Államok", köztük Irán rakétafejlesztési programjáról - tette hozzá a német kancellár.

Az Irán elleni amerikai szankciók esetleges EU-s kárvallottjainak támogatásáról kérdésre válaszolva elmondta: "nem tudunk, és nem is szabad illúziókat kelteni" az EU-s cégek teljes körű kárpótlásáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hazaárulással vádolja a román kormányfőt a legnagyobb ellenzéki párt

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt a szociáldemokrata kormányfőt hazaárulással, államtitoksértéssel, Klaus Iohannis szándékos félretájékoztatásával, illetve az államfő jogkörének elbitorlásával vádolja. Tovább olvasom