Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

EU: növelné az egységet az ír igen

Az Európai Unión belüli együttműködés nyerne új lendületet, ha az ír lakosság október 2-i népszavazását követően életbe léphetne az intézményrendszert átalakító reformszerződés.
Véget vet a referendum az uniót a ratifikációs folyamat kezdete óta bénító jogalkotási vákuumnak is - akár igen, akár nem a szavazás kimenetele, a lakosság bizalmának megtartását célzó, eddigi kivárást követően brüsszeli várakozások szerint gőzerővel indul majd meg az új uniós kezdeményezések kidolgozása és közzététele. Amikor az EU-tagországok reformszerződéssé kurtították az alkotmányos szerződés tervezetét, leginkább éppen azt tartották szem előtt, hogy olyan szöveget készítsenek, amely minden tagország lakossága számára elfogadható, különös tekintettel azokra tagállamokra, ahol népszavazást kell rendezni róla. Ezért az alkotmányról leválasztottak minden olyan elemet, amelyről a korábbi konzultációk alapján feltételezni lehetett, hogy a lakosság jelentős részében gyanút kelt; ilyenek voltak például az uniós szimbólumok.

Brüsszeli hivatalnoki szemmel nézve a reformszerződésről tartott első írországi népszavazáson olyan megfontolások alapján győztek az elutasítók, amelyekre a szöveg nem is adott okot. Ezért különösebb nehézséget nem okozott, hogy a második népszavazást megelőzően a tagországok kormányfői nyilatkozatot adjanak ki, amelyben biztosították Írországot: a szerződésben szereplő változtatások semmilyen módon nem érintik a család védelmére és az oktatással kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó rendelkezések hatályát és alkalmazhatóságát, nem változtatják meg az Európai Unió hatásköreinek terjedelmét és alkalmazását az adózás területén, és nem sértik a katonai semlegesség hagyományos ír politikáját. A legfrissebb előrejelzések szerint ez a nyilatkozat elégséges lehet ahhoz, hogy megfordítsa az ír lakosság egy részének véleményét, és ezúttal az igenek kerekedjenek felül. Igaz, segített ebben a gazdasági válság is, amely sok ír számára bizonyította az uniós együttműködés fontosságát és hatékonyságát.

A legfrissebb felmérések szerint Írországban az igennek 53, a nemnek 26 százalékos tábora van, de nagyon magas (21 százalék) a határozatlanok aránya. Az utolsó pillanatig nyitott kérdés maradhat, hogy melyik választ karikázzák be többen a szavazólapon. Brüsszelben és a tagországokban mindenesetre már tűkön ülnek az érintettek a referendum eredményét várva. Akárhogyan is alakul, az uniónak néhány évre el kell felejtenie az intézményes ügyeket - leszámítva azt a néhány praktikus változtatást, amelyet elutasítás esetén a ma érvényes nizzai szerződésen kell végrehajtania, hogy a rendszer továbbra is gördülékenyen működjék. Az EU svéd elnöksége arra készül, hogy pozitív eredményű szavazás esetén a tagországok állam- és kormányfői már a következő találkozójukon, október végén meghozzák a reformszerződés életbe léptetésével járó döntéseket, mindenekelőtt a személyi természetűeket. Ebben valószínűleg csak az akadályozhatja meg őket, ha az ír igen után a lengyel vagy a cseh elnök kivár a szerződés nemzeti megerősítésének aláírásával.

A lisszaboni szerződés néven is ismert reformszerződés fő célja, hogy soktagú, XXI. századi szervezetté alakítsa az EU-t, amelynek mostani intézményrendszere hosszú távon nem alkalmas arra, hogy a jelenlegi (vagy annál is magasabb) taglétszámmal működjön. A szerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntéshozatali mechanizmusát, és kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról szóló EU-charta elfogadását és alkalmazását. Az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul. A szerződés értelmében a tagállamok legfőbb vezetőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra a tanács (lényegében az EU) elnökét, aki képviselni hivatott az uniót nemzetközi színtéren és előkészíti az unió csúcsértekezleteit. Egyesítik emellett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját. Az Európai Bizottság - az EU nem választott végrehajtó szerve - a hatékonyság növelése érdekében 2014-től csökkenteni fogja biztosainak számát. A szerződés növeli továbbá azon területek számát, amelyeken az Európai Parlament választott képviselőinek kell a tagállamokkal együtt jóváhagyniuk az EU új jogszabályait. A nemzeti parlamentek is beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU döntéshozó intézményében.

Mindezektől a változtatásoktól azt várják, hogy egyszerűsíti, gördülékenyebbé teszi az unióban a döntéshozatalt, egyszersmind a lakosság szemében követhetőbbé, érthetőbbé és izgalmasabbá a szervezet munkáját. Az unióval szembeni ellenszenv egyik fő oka ugyanis az, hogy Brüsszelt az átlagemberek jelentős része vízfejnek, jogszabálydzsungelnek tartja, és működését meg sem próbálja megérteni (ez a vélemény tükröződött a kudarccal végződött korábbi népszavazásokban is). Az új szabályok bevezetése egyértelműen növelné az unió belső összeforrottságát, egységét is. Ez nem elhanyagolható szempont egy gyorsan bővülő, immár 27 tagú nemzetközi szervezet esetében. Feltétele egyébként a reformok életbe léptetése annak is, hogy folytatódjon az unió bővítése. Uniós hivatalnokok asztalán állítólag tucatjával hevernek azok a javaslatok, amelyek az elmúlt egy-két évben azért nem kerültek a nyilvánosság elé, hogy még véletlenül se zavarják meg a népszavazás sikerét. Ám amint a reformok hatályba lépése biztosítottá válik, és hivatalba lép az Európai Bizottság új testülete is, a brüsszeli gépezet ismét teljes gőzre kapcsol. Az Európai Unió történetében január elsején új korszak kezdődhet, amelynek alakításában fontos feladat jutna a soros elnöki országtrióba ekkor lépő Magyarországnak is. Ez is múlik az írországi népszavazáson.

Olvasóink írták

  • 1. zoltankis 2009. szeptember 27. 22:49
    „Tehát ha megszavazzák, akkor lehet majd unijós elnököt választani. (valahol azt olvastam, a brit háborús bűnöst, a Feri barátját fogják jelölni) Következésképpen Magyarországra nem hárulna teherként a soros elnökség. Vagyis megint lqrt...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Választások Németországban terrorfenyegetés árnyékában

Szakértők ezért is aggódnak amiatt, hogy a részvétel az ország háború utáni történetében minden… Tovább olvasom