Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Felélénkült a vita Németországban a görög adósság rendezéséről

Röviddel a brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozó előtt ismét felélénkült a görög adósság rendezéséről folyó vita.
Mi történjen a gigantikus görög adóssághalmazzal? "Puha" átütemezéssel, vagy esetleg adósság elengedéssel lehetne enyhíteni a törlesztési terheken? A hét végén közgazdászok és politikusok egyaránt a nyilvánosság elé léptek a szerintük legjobbnak tartott megoldási javaslataikkal.

Wolfgang Franz, a Mannheimi Egyetem közgazdász professzora, a német kormány gazdasági tanácsadó testülete, a "Bölcsek Tanácsa" elnöke a Focus magazinnak adott interjúban elkerülhetetlennek nevezte a görög adósság részleges elengedését. Ezt azonban oly módon kell végrehajtani, hogy az "ne okozzon katasztrófát az euróövezetben".

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke viszont mereven ellenzi az adósság elengedését, csakúgy, mint a közös euróövezeti kötvény, az "eurobond" bevezetését. Amint azt a Bild am Sonntag lapnak kifejtette, "semmi nem számolná fel hatékonyabban a fenntartható államháztartás kialakítására ható kényszert, mint a közös felelősségvállalás az államadósság törlesztésére".

A közös eurókötvény, az eurobond bevezetése után egységes kamatot kellene fizetni a közös adósságtömeg után. A megoldás ellenzői szerint az eladósodott országokat ezután semmi nem kényszerítené már az államháztartás rendbe tételére.

Jens Weidmann szerint a görög problémát az adósság elengedés sem oldaná meg. "A probléma abban áll, hogy Görögország többet fogyaszt mint amennyit termel, a költségvetés ezért hiányt mutat. Mindaddig, amíg ez a helyzet nem változik, az adósság részleges elengedése sem javít a helyzeten."

Joachim Poß, az SPD parlamenti frakciójának vezetője nem ért egyet a Bundesbank elnökével: "Weidmann elnök úr téved. Az adósság elengedése nélkül nem lehet megoldani a görög problémát. Egyre több közgazdász van ezen a véleményen." A politikus szerint a Budesbank elnöke csak az Európai Központi Bank (EKB) érdekeit tartja szem előtt.

A német polgárok többsége azonban egy közvélemény kutatás szerint a jegybankelnök véleményét osztja. Az Emnid által a Bild am Sonntag megbízásából végzett felmérés szerint 60 százalékuk ellenzi a részleges adósság elengedést, 35 százalékuk pedig mellette van. Az euró, mint közös deviza megmentése kérdésében a német közvélemény megosztott: 49 százalékuk nem tartja szükségesnek a deviza "kerül amibe kerül" stabilizálását, 48 százalékuk viszont támogatja.

Wolfgang Franz szerint a megoldás abban áll, hogy "az EFSF euróövezeti mentőcsomag megfelelő leárazással görög államkötvényeket vált át általa kibocsátott és garantált kötvényekre". Ami egy részről részleges adósság elengedésnek felel meg, más részről pedig a lehető legjobb bonítású befektetési eszközöket biztosítja a bankoknak és az intézményes befektetőknek. Brüsszelben jelenleg arról folyik a vita, hogy a mentőalap a jövőben magánbefektetők kötvényvásárlásait finanszírozza-e, vagy az eladósodott országoknak tegye-e lehetővé kötvényei visszavásárlását.

A Spiegel magazin úgy tudja, hogy a német pénzügyminisztérium számításai szerint az államkötvények visszavásárlásával a görög adósságterhet 20 milliárd euróval lehetne csökkenteni. A megoldás keretében az EFSF rendelkezésre bocsátaná az eladósodott országnak a kötvényei visszavásárlásához szükséges összegeket. Görögországnak egy ilyen lehetőség "jó üzlet" lenne a Spiegel szerint, mivel államkötvényei jelenleg a névérték 50 százaléka körül forognak.

Ez a "Bond-Buy-Back" kötvény visszavásárlási program egyike a Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter megbízásából a görög adósságprobléma megoldására vizsgált megoldásoknak. Egy másik megoldás lenne az adósság tényleges csökkentése, kiegészítve a meglévő kötvények hosszabb lejáratú és garantált kötvényekre való átváltásával. Szó van még az úgynevezett "puha" átütemezésről is, ami az összes kintlévő görög államkötvény futamidejének hét évvel történő meghosszabbításával járna. Szakértők ezt a két utóbbi megoldást kevésbé tartják "konszenzusképesnek", mint a kötvény visszavásárlási javaslatot.

A Focus magazin jelentése szerint kormánykoalíció az új euróövezeti mentőcsomaggal járó költségvetési kockázatok kezelésére készül. Adósság elengedés esetén ugyanis a veszteségleírások miatt a költségvetési bevételek csökkenésére lehet számítani - írja a magazin kormányzati körökből származó értesülésekre hivatkozva. A görög adósság 50 százalékának elengedésével csak a német bankoknak tízmilliárd eurós veszteséget kellene leírniuk.

Amint azt Klaus Regling, az EFSF mentőalap elnöke a Frankfurter Allgemeinen Sonntagszeitung lapnak elmondta, "jelenleg minden arra utal, hogy az alapnak a közeljövőben részt kell vennie a görög mentőprogramban. Mihelyt a miniszterek meghozzák a döntést a feladatunknak megfelelően fogunk eljárni."

A konkrét megoldásról a 17 euróövezeti tagország állam- és kormányfőinek Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által július 21-re, a jövő hét csütörtökére az adósságválásból kivezető út lefektetésére összehívott rendkívüli csúcstalálkozóján hozzák meg a döntést.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

George Pataki is ringbe szállhat az amerikai elnökségért

George Pataki, New York állam magyar származású volt kormányzója fontolóra vette, hogy elinduljon a… Tovább olvasom