Számos politikai csoport, köztük a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták az ülésen határozattervezeteket terjesztettek elő, amelyekben elítélnék a romániai és bulgáriai cigányok közelmúltbeli kitoloncolását Franciaországból.
Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője óva intett a "populista, sőt olykor rasszista tendenciáktól", amelyek szerinte megfigyelhetők Franciaországban és más EU-tagállamokban. "Ez a hozzáállás ellentmond azoknak az elveknek, amelyek az uniót alkotják" - hangsúlyozta Verhofstadt.
Martin Schulz, a szocialisták frakcióvezetője "boszorkányüldözést" emlegetett, és név szerint Nicolas Sarkozy francia elnököt, Francois Fillon kormányfőt és Brice Hortefeux belügyminisztert tette felelőssé.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldek vezetője úgy vélte felszólalásban, hogy amit Franciaország művel, az ellentmond az európai szerződések rendelkezéseinek.
Pierre Lellouche, a francia külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó államtitkára "túlzásnak és igazságtalannak" nevezte az EP-képviselők részéről megfogalmazott bírálatokat. A politikus arra hivatkozott, hogy az uniós jogszabályok értelmében a románok, a bolgárok, az írek, a belgák vagy bármelyik tagállam polgárai legfeljebb három hónapig tartózkodhatnak valamely uniós országban, és ez számos feltételhez, szigorú kerethez kötött.
A francia államtitkár csütörtökön és pénteken Eric Besson bevándorlásügyi miniszterrel együtt Bukarestben folytat tárgyalásokat. Lellouche nyilatkozatában ismét Romániát tette felelőssé a kialakult helyzetért, és úgy fogalmazott, hogy a bukaresti kormány "nem teljesíti a kötelességeit saját állampolgáraival szemben".
A néppárti frakció nevében felszólaló Járóka Lívia (Fidesz) sajnálkozását fejezte ki, hogy a romakérdést a pártok egymás elleni fegyverként igyekeznek felhasználni. Sürgette, hogy a diszkriminációmentesség elvei érvényesüljenek az EU-ban, a kitoloncolásokra vonatkozó döntéseket pedig minden esetet külön elbírálva hozzanak meg. Úgy vélte, hogy az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag semmi nem történt a romák nehézségeinek csökkentése érdekében.
A brüsszeli bizottság nevében Viviane Reding alapjogi felelős szintén a pártpolitikai megfontolásokat bírálta.
Andor László munkaügyi és szociális biztos visszautasította, hogy a bizottság semmit nem tenne az ügyben. Mint mondta, egyebek között a következő tíz év uniós foglalkoztatási és növekedési programja (Európa 2020) is foglalkozik ezzel a témával. Rámutatott arra, hogy az eredetországokban is többet kell tenni a romák társadalmi bevonásáért mind a foglalkoztatás, mind az oktatás terén.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a keddi plenáris ülésen benyújtott írásbeli hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a franciaországi események rámutattak: a probléma leegyszerűsítésével nem érhető el tartós, az érintettek helyzetét előmozdító megoldás. A politikus azt szorgalmazta, hogy nemzeti szinten készítsenek minden tagállamban középtávú roma-integrációs cselekvési programot. Hozzátette: a franciaországi események azt is igazolták, hogy a roma közösségek társadalmi integrációját nem lehet pusztán nemzeti keretek között megoldani, ezért az Európai Bizottságnak koordináló és ellenőrző szerepet kellene vállalnia. Tabajdi kifejtette, hogy egyetért Andor László európai biztos arra vonatkozó javaslatával, hogy hozzanak létre egy páneurópai módszertani központot, amelynek tevékenysége később közös képzési programok szervezésére és a legjobb gyakorlatok kölcsönös cseréjére is kiterjedhetne.
Göncz Kinga (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a sérülékeny csoport kriminalizálása veszélyes tendenciákat indíthat el. Sarkozy "már talált is követőkre" - mondta a Jobbik néhány cigánysággal kapcsolatos nyilatkozatára utalva. Az Európai Bizottság nyáron lassan és erőtlenül lépett - tette hozzá, csatlakozva az átfogó európai roma stratégiát sürgetőkhöz.
Tőkés László, a plenáris vitát Jerzy Buzek elnököt követően levezető EP-alelnök bejelentette, hogy a parlament csütörtökön szavaz a témába vágó állásfoglalásokról.
-9°C
Hozzászólok! 
