Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

G20: Putyin és Obama mégis találkozott, Szíriáról is egyeztetett Szentpéterváron

Aggodalmát fejezte ki a világgazdaság állapota miatt a világ 19 legerősebb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport az oroszországi Szentpéterváron tartott csúcstalálkozó pénteken kiadott zárónyilatkozatában.
Péntek
Összefoglaló


Mégis létrejött pénteken a kétoldalú találkozó a szentpétervári G20-as csoport csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz államfő és Barack Obama amerikai elnök között. Abban tudtak megegyezni, hogy a két ország külügyminisztériumai folytatják az egyeztetéseket Szíriáról.

Hosszú ideig bizonytalan volt, hogy létrejön-e az orosz államfő és Barack Obama különtalálkozója a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló szervezet állam-és kormányfőinek, illetve az uniós vezetőknek a tanácskozásán. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még délelőtt is arról beszélt, hogy nem terveznek ilyen kétoldalú megbeszélést.

A két államfő találkozója 20 percig tartott. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, a politikusok "alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg".

Később maga az orosz államfő is megerősítette, hogy tárgyalt az amerikai elnökkel. A G20-as csoport csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón azt mondta: "nagyon tartalmas, konstruktív beszélgetés volt, amely jóindulatú légkörben zajlott. Kitartottunk a meggyőződésünk mellett".

Barack Obama sajtótájékoztatóján őszintének és nyíltnak nevezte a megbeszélést. Hozzátette, hogy ez jellemzi a kapcsolataikat. Megerősítette, hogy elsősorban Szíriáról tárgyaltak, és nem érintették Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja ügyét.

Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfi Oroszországban tartózkodik, ahol augusztus elsején ideiglenes menedékjogot kapott. Emiatt mondta le a Fehér Ház Obamának a szentpétervári csúcstalálkozó előtti napokra tervezett moszkvai látogatását.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy orosz kollégájával egyetértettek abban, folytatni kell az együttműködést a számos kérdésben meglévő nézeteltérések ellenére, beleértve Szíriát is. Azt mondta, nem számított arra, hogy a megbeszélésen Putyin elfogadja a közel-keleti országban zajló események amerikai megközelítését, de reméli, hogy az ENSZ-ellenőrök jelentésének megismerését követően Moszkvának több oka lesz arra, hogy higgyen az amerikai adatoknak, amelyek szerint a szíriai kormányerők vetették be a vegyi fegyvereket.

Barack Obama szerint a szíriai vegyifegyver-támadást nem lehet válasz nélkül hagyni, ugyanakkor az ország válságára hosszabb távon politikai megoldást kell találni, és ez utóbbiban egyetért az Egyesült Államok és Oroszország.

A következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni - közölte Barack Obama a Szíria elleni esetleges amerikai katonai csapással, illetve az arról való kongresszusi szavazással kapcsolatban. A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által "veszélyezteti a globális békét és biztonságot", "fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak" - mondta az amerikai elnök.

Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az "rossz üzenetet" és biztatást jelentene a "lator államok" számára.

Az amerikai elnök elismerte, hogy az esetleges korlátozott katonai csapás nem oldaná meg magát a szíriai konfliktust. Közölte, hogy kedden beszédet intéz a nemzethez a Szíria ellen intézendő katonai csapás ügyében.

A Szíria ellen Washingtonban kilátásba helyezett katonai csapással kapcsolatban Vlagyimir Putyin a csúcsértekezletet záró tájékoztatón kijelentette, hogy "kontraproduktív lenne destabilizálni a Közel-Keletet". Egyik érve az volt, hogy a bizonytalanság felhajtaná az olajárakat, és ezzel az egész világgazdaságnak ártana.

Az orosz államfő kérdésre válaszolva közölte, hogy Oroszország segíteni fog Szíriának, ha azt külső agresszió éri. "Hogy segíteni fogunk-e Szíriának? Igen, fogunk. Már így is segítünk. Fegyvereket szállítunk, együttműködünk gazdasági területen, és remélem, hogy együttműködésünk bővülni fog a humanitárius szférában, beleértve a humanitárius segítség eljuttatását, támogatva azokat az embereket, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek ebben az országban" - mondta Vlagyimir Putyin.

Megismételte Moszkva álláspontját, hogy jogtalan lenne az egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről. Putyin szerint a G20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, Kanada állt ki.

David Cameron brit miniszterelnök ezzel szemben azt állította szentpétervári tájékoztatóján, hogy bár a G20 csúcs résztvevői megosztottak voltak egy esetleges szíriai katonai beavatkozást illetően, a katonai csapás támogatóinak "jobbak voltak az érvei és erősebb volt a hangjuk". "Félelmetes lenne egy olyan világ, amelyben az amerikai elnök meghúz egy vörös vonalat, és azt mondja, hogy annak átlépése következményekkel fog járni, de ezt mégsem követik következmények" - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Cameron arról is beszélt, hogy a szíriai helyzet korunk humanitárius katasztrófája, és mielőbb segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak. Mint mondta, több ország ajánlott fel élelmiszer- és egészségügyi segélyt a csúcson.


Előzmények
Záróközlemény: "túlságosan gyenge" a világgazdaság

Aggodalmát fejezte ki a világgazdaság állapota miatt a világ 19 legerősebb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport az oroszországi Szentpéterváron tartott csúcstalálkozó pénteken kiadott zárónyilatkozatában.

"A világgazdaság továbbra is gyenge, a növekedés törékeny és egyenlőtlen" - áll az állam- és kormányfők kétnapos találkozójáról kiadott záróközleményben.

A szövegben utaltak rá, hogy sok országban "túlságosan magas a munkanélküliség".

Angela Merkel német kancellár elmondta: a G20-csoport megítélése szerint még nem múlt el az euróövezet válsága, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy "a bizalom visszatért". Ha folytatódnak a strukturális reformok, és minden, eurót használó ország teljesíti kötelezettségét, "lépésről lépésre ki lehet lábalni a válságból".

A tanácskozáson - amelyet beárnyékolt a szereplőknek a szíriai válság megoldásával kapcsolatos nézetkülönbsége - két konkrét gazdasági téma volt napirenden: az adóelkerülés elleni küzdelem és az úgynevezett "árnyékbankrendszer" - a fedezeti alapok, kockázati tőkealapok, pénzpiaci alapok - működésének szorosabb ellenőrzés alá vonása. Angela Merkel egyenesen úgy fogalmazott a csúcstalálkozó előtt: a G20-ak nevetségessé válnának, ha Szentpéterváron nem sikerül előrelépni ezen a területen.

A csoport egyelőre az "árnyékbankrendszerrel" kapcsolatos szabályozás menetrendjéről állapodott meg. Ezek az "árnyékbankok" irdatlan pénzösszegeket kezelnek, amelyek egy része visszakerül a bankrendszerbe, az ellenőrzésük mégsem olyan szoros. Egy ilyen befektetési bank, az amerikai Lehman Brothers öt évvel ezelőtti összeomlásától számítják a világméretű gazdasági és pénzügyi válságot.

A másik kérdésben, a nagyvállalatok adóelkerülését megakadályozandó, megállapodtak, hogy 2015-ig meg kell valósulnia az államok közötti automatikus adatcserének, és vállalták: úgy alakítják törvényeiket, hogy a nagy nemzetközi konszerneknek egységesen abban az országban kelljen adót fizetniük, ahol a nyereségük keletkezik. A G20-ak egyetértettek abban: akciótervet kell készíteni, hogy korlátok közé szorítsák a multinacionális vállalatok legális adóoptimalizálási lépéseit. Konkrét intézkedésekről ugyanakkor nem állapodtak meg.

A G20-csoporton belüli öt legnagyobb feltörekvő ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság (BRICS) megállapodott egy 100 milliárd dolláros közös mentőalap létrehozásáról. Ez az alap az öt állam esetleges rövid távú likviditási nehézségeit hivatott áthidalni.

16:20 - Obama: a következő napok döntéseitől függ, hogy milyen világban élünk

A következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni - közölte Barack Obama amerikai elnök a Szíria elleni esetleges amerikai katonai csapással, illetve az arról való kongresszusi szavazással kapcsolatban pénteken a G-20 csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján.

A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által "veszélyezteti a globális békét és biztonságot", "fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak" - mondta Obama.

Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az "rossz üzenetet" és biztatást jelentene a "lator államok" felé.


15:50 - Putyin: nem szabad destabiliziálni a Közel-Keletet

Kontraproduktív lenne destabilizálni a Közel-Keletet - közölte Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Szentpéterváron, a G-20 csúcs záró sajtótájékoztatóján egy esetleges szíriai katonai beavatkozással kapcsolatban.

Az orosz államfő azt is hozzátette, hogy jogtalan lenne egy egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről.

Putyin közölte, hogy szerinte a G-20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, Kanada állt ki.

Az orosz államfő azt is közölte, hogy a Közel-Kelet "destabilizálása" felhajtaná az olajárakat, és ezzel az egész világgazdaságnak ártana.


15:40 - Létrejött a Putyin-Obama találkozó

Mégis létrejött a kétoldalú találkozó a szentpétervári G20-as csoport csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz államfő és Barack Obama amerikai elnök között, akik megegyeztek arról, hogy a két ország külügyminisztériumai folytatják az egyeztetéseket Szíriáról - a hírt Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelentette be pénteken.

A két államfő találkozója 20 percig tartott. "Nem állva tárgyaltak egymással, hanem fotelekben ülve" - számolt be Usakov. A Kreml képviselője azt is elmondta, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, a politikusok "alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg".

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Francois Hollande francia államfő beszélget a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos szentpétervári csúcstalálkozójának második napján 2013. szeptember 6-án. (MTI/AP/Pool/Szergej Karpuhin)

13:05 - A japán kormányfő a kapcsolatok javítását kezdeményezte a kínai elnökkel

Abe Sindzo japán miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok javítását kezdeményezte Hszi Csin-ping kínai elnöknél, amikor rövid megbeszélést folytatott vele csütörtökön a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő csoport (G20) szentpétervári csúcstalálkozóján.

A két államférfinak ez volt az első találkozója egymással. Abe decemberben lett kormányfő, Hszi pedig márciusban államfő.

"Abe kormányfő azt mondta Hszi úrnak, hogy a két országnak vissza kell térnie a kölcsönösen előnyös stratégiai kapcsolatok azon szintjéhez, amely a vitatott szigetek körüli feszültség kialakulása előtt volt tapasztalható, és tovább kell fejleszteniük ezeket a kapcsolatokat" - közölte pénteki tokiói sajtóértekezletén a japán kormány szóvivője. "Abe és Hszi kezet fogott, és ötperces beszélgetést folytatott egymással, ami rövid, de fontos volt" - tette hozzá Szuga Josihide szóvivő.

Hszi Csin-ping kifejtette Kína elvi álláspontját a kapcsolatok javításáról, aminek alapjául a négy kínai-japán politikai dokumentumot nevezte meg. Mindazonáltal úgy fogalmazott: a kétoldalú kapcsolatok előtt nehéz idők állnak, amit "nem szeretnénk látni" - áll a Hszinhua hírügynökség beszámolójában.

A kínai elnök hangsúlyozta, hogy Tokiónak megfelelő módon kell kezelnie olyan érzékeny kérdéseket, mint a Tiaojü-szigetek ügye vagy a történelem, amellyel nyíltan szembe kell néznie.

Peking Hszi szentpétervári útja előtt közölte, hogy a jelen körülmények között elfogadhatatlannak tartja a két ország első számú vezetőjének formális csúcstalálkozóját, mert - mint a külügyminiszter-helyettes fogalmazott - "egy kétoldalú vezetői találkozó nem csak fényképezkedésből és kézrázásból áll".

Tokió többször kezdeményezett egy feltétel nélküli csúcsot, ami azt jelenti, hogy a Tiaojü(Szenkaku)-szigetek hovatartozásának kérdéséről nem kívánnak vitát nyitni. Peking ezt elfogadhatatlannak tartja.

A két ország viszonya tavaly szeptembertől a kelet-kínai-tengeri szigetcsoport hovatartozása miatt mérgesedett el, mivel Japán e szigetek többségét államosította. A két ország között azóta évtizedek mélypontjára süllyedtek a diplomáciai kapcsolatok, ami a gazdasági, üzleti életben is érezteti hatását.

10:52 - Peszkov: Szíriáról nem lesz nyilatkozat

Szíriával kapcsolatban nem terveznek semmilyen dokumentumot elfogadni a G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozóján - közölte pénteken Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője.

A Kreml képviselője hozzátette, hogy a tanácskozás második, utolsó napján "elvileg" nem kerül szóba a szíriai kérdés.

Peszkov elmondta, hogy a csütörtöki, éjszakába nyúló munkavacsorán megmaradtak az ellentétek a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló csoport csúcspolitikusai között a szíriai rezsim megbüntetésére kilátásba helyezett amerikai katonai csapás megítélésében.

Mint Peszkov közölte, a résztvevők véleménye körülbelül fele-fele arányban oszlott meg. "Számos ország ragaszkodott a sürgős katonai beavatkozáshoz, figyelmen kívül hagyva minden legitim nemzetközi szervezetet. Más országok egész sora viszont arra szólított fel, hogy ne értékeljék le a nemzetközi jogi normákat és ne feledjék el, hogy csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának van joga az erő alkalmazásáról dönteni".

Az orosz elnöki szóvivő megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin és Barack Obama között mindeddig nem jött létre négyszemközti találkozó. Az orosz államfő a munkavacsorát követően David Cameron brit kormányfővel külön is találkozott és megvitatta vele a szíriai helyzetet - tájékoztatott Dmitrij Peszkov, de részleteket nem árult el.

06:15 - A japán kormányfő a kapcsolatok javítását kezdeményezte a kínai elnöknél

Abe Sindzo japán miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok javítását kezdeményezte Hszi Csin-ping kínai elnöknél, amikor rövid megbeszélést folytatott vele csütörtökön a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő csoport (G20) szentpétervári csúcstalálkozóján.

A két államférfinak ez volt az első találkozója egymással. Abe decemberben lett kormányfő, Hszi pedig márciusban államfő.
"Abe kormányfő azt mondta Hszi úrnak, hogy a két országnak vissza kell térnie a kölcsönösen előnyös stratégiai kapcsolatok azon szintjéhez, amely a vitatott szigetek körüli feszültség kialakulása előtt volt tapasztalható, és tovább kell fejleszteniük ezeket a kapcsolatokat" - közölte pénteki tokiói sajtóértekezletén a japán kormány szóvivője. "Abe és Hszi kezet fogott, és egy ötperces beszélgetést folytatott egymással, ami rövid, de fontos volt" - tette hozzá Szuga Josihide szóvivő.

A két ország között a viszony tavaly szeptemberben vált a korábbinál is feszültebbé azon területi vitájuk miatt, amely egy kelet-kínai-tengeri szigetcsoporttal (japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü) kapcsolatos.

G20 - munkavacsorán találkoztak a politikusok

04:30 - Mexikói elnök: Obama ígéretet tett a titkos megfigyelési ügy kivizsgálására

Enrique Pena Nieto mexikói elnök közölte csütörtökön, hogy amerikai kollégája, Barack Obama ígéretet tett neki arra: kivizsgálják azt a gyanút, miszerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) figyelte Nieto kommunikációját, amikor még elnökjelölt volt.

Dilma Rousseff brazil államfő szintén találkozott Obamával a G20-országcsoport szentpétervári csúcstalálkozóján, és ők is beszéltek arról a gyanúról, hogy amerikai hatóságok figyelték Rousseff és bizalmasai kommunikációját is.

"A mexikói kormány egyértelműen leszögezte, hogy vizsgálatot kell indítani, és szankcióknak kell következniük, ha kiderül, hogy a nemzetközi megállapodásokba vagy törvénybe ütköző cselekedeteket követtek el. Biztosítékot kaptam Obama elnöktől arra nézve, hogy lesz ilyen vizsgálat, amelynek során alaposan felderítik az ügyet" - mondta Nieto az RT orosz tévének nyilatkozva.

Vasárnap jelentette a Globo brazil tévé, hogy az NSA figyelte a brazil és a mexikói elnököt. Az üggyel kapcsolatban mindkét országban behívták a külügyminisztériumba az amerikai nagykövetet, Rousseff pedig felfüggesztette október 23-i washingtoni útjának előkészületét, bár az utat nem mondták le. A brazil kormány péntekig adott határidőt az amerikainak arra, hogy írásban magyarázatot adjon Rousseff megfigyelésére.

03:27 - Továbbra is nagy a nézetkülönbség a szíriai katonai beavatkozást illetően

A G20-as országcsoport vezetői csak azt tudták megállapítani csütörtök este szentpétervári csúcstalálkozójukon, hogy továbbra is nagy a nézeteltérés közöttük a szíriai katonai beavatkozás tervét illetően. A fő törésvonal Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között van.

A Szíria miatti törésvonal megszilárdulásáról Enrico Letta olasz kormányfő számolt be Twitter-profilján. Az állam- és kormányfők abban egyetértenek, hogy elítélendő a vegyi fegyverek használata általában - közölte egy meg nem nevezett francia diplomáciai forrás. "Egyesek számára a kérdés az volt, hogy melyik szíriai fél vetett be vegyi fegyvert. Putyin erre azt válaszolta: kétségkívül az egyik és a másik" - tette hozzá a forrás.

Putyin azt kérte előzőleg a résztvevőktől, hogy a munkavacsorán beszéljenek a szíriai helyzetről. Sorban mindenki elmondta a véleményét, de az egyetértést nem erőltették. "A megbeszélés összeszedett volt, de nem feszült légkörű" - mondta a diplomata. A vacsorának helyi idő szerint hajnali egy órakor lett vége.

Az Európai Unió külügyminiszterei a csúcstalálkozó pénteki napján összeülnek, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a Szíria elleni amerikai támadás tervével kapcsolatban.

John Kerry amerikai külügyminiszter azzal a kezdeményezéssel fordult orosz kollégájához, Szergej Lavrovhoz, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a Szíriáról szóló második genfi konferencia megszervezésére. Az értekezlet szervezése a Szíria körüli nemzetközi feszültség megnövekedése miatt maradt abba. Célja volna előkészíteni a politikai átmenetet Szíriában. A Genf-2 konferenciát szorgalmazza a csúcstalálkozón Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és szíriai megbízottja, Lahdar Brahimi is, aki váratlanul érkezett Szentpétervárra csütörtökön. Ban Ki Mun közleményt adott ki a csúcs helyszínén, és ebben leszögezte, hogy csak politikai eszközzel oldható meg a szíriai konfliktus. Az ENSZ-főtitkár néhány szót váltott személyesen Obamával, aki az AFP tudósítása szerint komor arccal hallgatta őt.

Az Obama-kormány azon tanakodik magas szinten, hogy az amerikai hadsereg nyújtson-e katonai továbbképzést a szíriai felkelőknek, kibővítve ezzel azt a programot, amelynek keretében a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) csendben már tart nekik ilyen tréninget Jordániában - közölték meg nem nevezett amerikai tisztségviselők az AP-vel. Így nem csak néhány tucat, hanem több száz vagy több ezer fegyveres felkelőt képezhetnének tovább. A kibővített továbbképzés egyik lehetséges helyszíne szintén Jordánia. A felvetésnek - amely egyes amerikai kongresszusi tagoktól származik - az amerikai kormány mindeddig ellenállt.

Csütörtök

19:40 - Putyin a Nemzetközi Valutaalap reformjára szólított fel


Az orosz államfő a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjára szólított fel csütörtökön a G20-csoport szentpétervári csúcstalálkozóján.

Vlagyimir Putyin a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót felölelő szervezethez tartozó államférfiak és az uniós vezetők előtt sürgette, hogy a fejlődő és feltörekvő országoknak nagyobb beleszólási joguk legyen a pénzügyi világszervezet döntéseibe.

Az orosz elnök nyitotta meg a G20-csoport első napi plenáris ülését. Arra hívta fel az IMF-tagállamait, hogy álljanak komolyan hozzá a kiegyensúlyozott, kompromisszumos döntéshez a kvóták újrafelosztásában. Hozzátette, hogy miközben a Nemzetközi Valutaalap irányítási rendszerének tökéletesítésében nem történtek komoly lépések, a pénzügyi szabályozás gyökeres átalakításában jelentős sikereket értek el.

Az IMF-nek, amelynek feladata a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, 188 állam, közöttük Magyarország is tagja. Legfőbb döntéshozó szerve a kormányzótanács, amely a tagországok kvótája alapján súlyozott szavazással hozza határozatait. A legnagyobb szavazati súllyal 10 állam, közöttük az Egyesült Államok, Japán és Németország rendelkezik. Az Európai Unió a szavazatok több mint 30 százalékával rendelkezik, Oroszországnak 2,69 százaléka van.

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy még korai lenne megnyugodni, a gazdasági-pénzügyi világválságot előidéző körülmények még mindig fennállnak.

"A fő feladatunkat, hogy a világgazdaságot biztos és kiegyensúlyozott növekedési pályára állítsuk, sajnos még nem teljesítettük, tehát fennáll a rendszerhibák, a súlyos válságba való visszaesés lehetősége" - mondta.

Az IMF nemrég 3,1 százalékos világgazdasági növekedést prognosztizált, amelyet tavaly még 4 százalék körülinek jósolt.

Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a szentpétervári csúcstalálkozón közös cselekvési tervet fogadnak el az adóalap eróziója és a profit adózás alóli kivonása elleni lépésekről, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) együttműködve dolgoztak ki. Úgy vélte: nem túlzás, hogy az elmúlt 100 évben ez a legnagyobb lépés az adópolitika tökéletesítése és koordinálása terén a G20-csoport államaiban.

Oroszország tavaly december elsején vette át az elnökséget a csoportban.

Az EU diplomáciai erőfeszítéseket sürget Szíria ügyében

A tervezetthez képest másfél órás csúszással csütörtökön megkezdődött a G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozója, amelynek megnyitóján Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy a szíriai kérdést napirenden kívül, a késő estére tervezett munkavacsorán vitassák meg.

Megfigyelők szerint Barack Obama amerikai meg akarja győzni a G20 csoportot arról, hogy meg kell büntetni a Bassár el-Aszad vezette damaszkuszi kormányzatot, amely Washington szerint felelős vegyi fegyver alkalmazásáért Szíriában.

Eközben a szíriai konfliktus békés megoldását sürgette Ferenc pápa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett levelében, amely egyben a G20-as csoport csütörtökön kezdődött csúcstalálkozója részvevőihez is szól.

Politikai megoldást sürgetett a szíriai konfliktus rendezésére, és óva intett egy katonai csapástól csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy iszonyatosnak és emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a Damaszkusz mellett elkövetett, mintegy 1400 ember halálát okozó augusztus 21-ei vegyifegyver-támadást. Ugyanakkor azt mondta, hogy "a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása", annak "csak politikai megoldás vethet véget".

Enrico Letta olasz kormányfő úgy vélte: a G20 csoport szentpétervári csúcstalálkozóján adódik az utolsó esély arra, hogy politikai megoldást találjanak a szíriai válságra. Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig azzal a javaslattal állt elő, miszerint annak érdekében, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, előbb a nagyhatalmaknak kell leülniük és dűlőre jutniuk a szíriai válságról, anélkül hogy a szíriai rezsim és az ellenzék képviselői jelen lennének.

A vegyi fegyverek, amelyek augusztus 21-ei bevetésével a szíriai kormányt vádolják, "ürügyként" szolgálnak Szíria megtámadásához - jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője.

"Az Egyesült Államok elszámítja magát, és egészen bizonyosan súlyos árat fog fizetni (...), akárcsak Irakban és Afganisztánban" - vélekedett Hamenei ajatolláh.

Eközben Törökország csapatokat csoportosított át a Szíriával határos területére, tekintettel az ott kialakult feszült helyzetre - közölte csütörtökön a török állami televízió.

A beszámoló szerint többek között páncélozott járművekből és harckocsikból álló hadoszlop érkezett a török Yayladagi település térségébe, a határhoz. További egységeket telepítettek Kilis, Gaziantep és Hatay tartományokba.

A török hadvezetés nem kommentálta a lépést, de szakértők úgy vélekedtek, hogy a törökök tartanak a szíriai események rosszabbra fordulásától, sőt egy esetleges szíriai agressziótól.

Az Andrea Doria nevű romboló hétfőn elindult Libanon partjai felé - közölte az olasz védelmi tárca. A hadihajó a délolasz Taranto kikötőjéből kelt útra. Az ötezer tonnás, 153 méter hosszú Andrea Doria feladata a libanoni békefenntartó ENSZ-misszióban (UNIFIL) szolgáló több mint ezer olasz katona védelme lesz az esetleges szíriai katonai ellencsapás esetén. Az UNIFIL a világszervezet legrégebbi és ma is legnagyobb létszámú missziója, amelyben magyar katonák is szolgálnak.

Az alakulatot 2012 óta olasz parancsnokság irányítja. A római védelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott információk szerint a csütörtök hajnali órákban elindul a libanoni partok felé a Maestrale nevű fregatt is.

Miközben az amerikai törvényhozók arról vitáznak, hogy az Egyesült Államok indítson-e katonai akciót Szíriában, egyre sokasodnak a bizonyítékok a felkelők vallási radikalizmusára és brutalitására vonatkozóan, ami komoly dilemmát okoz Washingtonban az akció potenciális hatásait illetően - írta a The New York Times amerikai napilap csütörtökön.

A lap beszámolója szerint a két és fél éve tartó polgárháború alatt Szíria jelentős részén kusza, rendezetlen és nehezen átlátható viszonyok alakultak ki: a kormány ellenőrzése alól kikerült országrészekben gerillák és bűnözők - útonállók, emberrablók, gyilkosok - garázdálkodnak, akik legalább olyan kegyetlenek, mint a kormányerők. A helyzetet bonyolítja, hogy felkelőcsoportok egy része radikális iszlamista nézeteket vall, egy-két szervezet pedig nyílt szövetségre lépett az al-Kaidával is.

Emiatt felmerült annak veszélye, hogy az esetleges amerikai katonai akció, ha szándékolatlanul is, de pont az iszlamista szélsőségeseket és a bűnözőket erősítené.

A téma szerdán a beavatkozással kapcsolatos kongresszusi meghallgatáson is felmerült. John Kerry külügyminiszter azzal érvelt, hogy Szíriában van egy valódi, mérsékelt ellenzék, a "rossz fiúk", azaz a radikális fegyveresek pedig csupán a 70-100 ezer felkelő 15-20 százalékát teszik ki. Michael McCaul texasi képviselő viszont a hozzá eljutott jelentésekből úgy tudja, a felkelők fele vallási radikális.

A szíriai ellenzék nagyobb része egy laza, de egyesült irányítási rendszert alakított ki az általa ellenőrzött területeken, amelyet több arab ország, és kisebb mértékben a Nyugat is támogat. Számos területet viszont az iszlamisták - elsősorban az al-Kaidával is kapcsolatban álló an-Nuszra Front és az Iraki és Szíriai Iszlám Állam - felügyelete alá került. Ezen dzsihádista szervezetek jelen vannak Aleppó és Idlib tartományokban, valamint az északi Rakkában és az iraki határhoz közeli Deir ez-Zórban - írta a The New York Times.


Az EU diplomáciai erőfeszítéseket sürget Szíria ügyében

Politikai megoldást sürgetett a szíriai konfliktus rendezésére, és óva intett egy katonai csapástól csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Szentpéterváron, a G20 országcsoport csúcstalálkozója előtt nyilatkozva.

Van Rompuy iszonyatosnak és emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a Damaszkusz mellett elkövetett, mintegy 1400 ember halálát okozó augusztus 21-ei vegyifegyver-támadást. Ugyanakkor azt mondta, hogy "a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása".

"Csak politikai megoldás vethet véget a borzasztó vérontásnak, az emberi jogok súlyos megsértésének és a Szíriában zajló, kiterjedt pusztításnak" - hangoztatta a belga politikus a csúcs előtt, amelyet a globális gazdaság problémái mellett várhatóan Szíria témája ural majd.

"Értékeljük a cselekvésre szólító felhívásokat, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy előre kell lépni a szíriai konfliktusnak az ENSZ keretei között való kezelésében" - tette hozzá.

Álláspontja, amelyet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is támogatásáról biztosított, közelebb helyezi Brüsszelt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szíriával kapcsolatos álláspontjához, és nyilvánvalóan súrlódást okoz majd az unió és az Egyesült Államok között, miután Barack Obama amerikai elnök a hét végén leszögezte, kész katonai csapást mérni Szíriára, amennyiben ehhez megkapja a kongresszus támogatását.

A Damaszkusz egyik fő szövetségesének számító Oroszország a szíriai polgárháború kezdete óta többször is megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélje Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát a rezsim ellenzékével szemben alkalmazott brutális katonai fellépés miatt, az augusztus 21-ei vegyi támadás óta pedig határozottan ellenzi a Washington által kilátásba helyezett katonai beavatkozást.

A szentpétervári G20-csúcs megnyitója előtt nyilatkozva Angela Merkel német kancellár kétségét fejezte ki, hogy a világ vezetői képesek lesznek-e megállapodni a szíriai polgárháborúval kapcsolatos teendőkben, még ha kétségbeesett diplomáciai erőfeszítéseket is tesznek a Damaszkusz mellett elkövetett vegyifegyver-támadás óta.

Merkel megjegyezte, hogy a felek még abban sem jutottak egyetértésre, hogy ki követhette el a múlt havi ideggáztámadást.

"Egyelőre nem gondolom, hogy közös álláspontra juthatnánk" - mondta.

Az európai hatalmak közül Franciaország az Egyesült Államokkal közösen próbál támogatást szerezni egy, az Aszad-rezsim elleni katonai beavatkozáshoz.

Vlagyimir Putyin orosz (b) és Barack Obama amerikai elnök beszélget a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának kezdete előtt Szentpéterváron 2013. szeptember 5-én.(MTI/EPA/Anatolij Malcev)
Közös devizaalapot hoznak létre a BRICS-országok

Közös devizaalap létrehozásáról állapodott meg a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló BRICS-országok csoportja a G20-csúcstalálkozón, Szentpéterváron. A 100 milliárd dolláros devizaalappal a devizapiacokat akarják stabilizálni, illetve ellensúlyozni szeretnék az amerikai Fed kötvényvásárlási programjának várható leállítását.

A BRICS-országok döntését a G20 országok csúcstalálkozóján jelentette be csütörtökön a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin szerint a kezdeményezés hamarosan meg fog valósulni. A tagok eredetileg 240 milliárd dolláros alapot szerettek volna, de ehhez nem jött össze elég pénz. Kína 41 milliárd, Brazília, India és Oroszország egyenként 18 milliárd, Dél-Afrika 5 milliárd dollárt fog beletenni az alapba.

Mindazonáltal az ülésen részt vevő kormányképviselők hangsúlyozták, hogy nem szeretnék, ha túl nagy várakozások öveznék az alapot. Mind az orosz, mind a kínai pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a bejelentés után is rengeteg munka maradt. A politikai akarat megvan, de technikailag még nem állnak készen az országok, és még idő kell, hogy működőképes legyen az alap.

Az elkötelezettség megvan, de szintén akadozik a megvalósítása egy másik BRICS-ötletnek, a közös fejlesztési bank létrehozásának. A BRICS-bank alaptőkéje 50 milliárd dollár lenne, de nem sikerült még eldönteni, hogy melyik államnak mennyit kellene beadni a közösbe, illetve még nincs kiválasztva az új bank központjának helyszíne sem.

Az elemzők szerint a BRICS-országokat szorítja az idő, ugyanis az amerikai Fed már szeptemberben csökkentheti a kötvényvásárlásait, ezzel komoly finanszírozási forrásoktól fosztva meg a fejlődő országok piacait. Az elemzők szerint erre a BRICS-országok nem tudnának még egységesen reagálni, a Reuters hírügynökség által megkérdezett 50 szakértő többsége szerint csak 15 százalék esély van rá, hogy a következő hetekben közös fellépés várható a fejlődő országok központi bankjaitól a nemzetközi devizapiacok befolyásolására.

Putyin: a szíriai kérdést vitassák meg a munkavacsorán

A tervezetthez képest másfél órás csúszással csütörtökön megkezdődött a G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozója, amelynek megnyitóján az orosz államfő azt javasolta, hogy a szíriai kérdést napirenden kívül, a késő estére tervezett munkavacsorán vitassák meg.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót felölelő csoporthoz tartozó államok és az unió vezetőit az orosz államfő személyesen köszöntötte az elnöki rezidencia, a Konsztantyin palota előtt.

Az orosz sajtó kiemeli, hogy Putyin kezet fogott a Szíria ellen katonai csapást kilátásba helyező Barack Obama amerikai elnökkel is. Továbbra is kétséges, hogy az orosz és az amerikai elnök leül-e egymással külön megbeszélésre. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mindenesetre közölte, hogy ilyen találkozót nem terveznek.

Megfigyelők kiemelik, Barack Obama meg akarja győzni a G20-as csoportot arról, hogy meg kell büntetni a Bassár el-Aszad vezette damaszkuszi kormányzatot, amely Washington szerint felelős vegyi fegyver alkalmazásáért Szíriában. Az amerikai elnök, aki nem sokkal a csúcstalálkozó kezdete előtt érkezett meg Stockholmból, tárgyalt Szíriáról a japán kormányfővel, Abe Sindzóval, és azt közölte, a vegyi fegyverek bevetését Szíriában a nemzetközi jog megsértésének tartják.

Az orosz államfő a csúcstalálkozó alkalmával szintén folytatott már kétoldalú megbeszéléseket. Tárgyalt Hszi Csin-ping kínai államfővel, valamint a japán miniszterelnökkel, de fogadta az Európai Unió képviseletében az olasz kormányfőt is.

Enrico Letta szerint a G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozóján adódik az utolsó esély arra, hogy politikai megoldást találjanak a szíriai válságra. "Azt, amiről a pápa írt (Putyinnak címzett levelében) mindannyiunknak komolyan kell venni" - nyilatkozta az olasz kormányfő a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak. A pápa arra kérte a G20-as csoport vezetőit, hogy ne maradjanak tétlenek a szíriai válságban.

Az olasz miniszterelnök cáfolta, hogy Róma és Washington kapcsolatai elhidegültek volna amiatt, hogy eltérnek álláspontjaik a szíriai válság rendezéséről. Olaszország - az Egyesült Államokkal és Franciaországgal ellentétben - elutasítja a katonai csapást Szíria ellen, és az ENSZ felhatalmazása nélkül nem áll szándékában semmilyen lépést tenni.

Kína a pénzpolitika óvatos módosítására figyelmeztette az Egyesült Államokat

A kínai kormány figyelmeztette csütörtökön az Egyesült Államokat, hogy vegye figyelembe azokat a "jelentős mellékhatásokat", amelyeket a monetáris lazítás bejelentett fékezése okoz a feltörekvő országokban.

Kína üdvözli az amerikai gazdasági növekedés újbóli beindulását, mert ez jó a világgazdaságnak. Ugyanakkor nagy gondot okoz a fejlődő országoknak, hogy Washingtonban bejelentették, véget vetnek a rendkívüli monetáris lazításnak - mondta Zsü Kuang-jao kínai pénzügyminiszter-helyettes csütörtökön a G-20 országcsoport csúcstalálkozóján, az oroszországi Szentpéterváron.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Ben Bernanke többször utalt arra, hogy a Federal Reserve visszafoghatja havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programját. Ez a csökkentés, még ha fokozatosan is történik, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) félelmei szerint heves piaci reakciókat válthat ki. A tőke már áramlik kifelé a felzárkózó piacokról, ennek következtében jelentősen gyengültek az érintett országok - többek között India, Indonézia, Törökország - devizái. A szereplők várakozása szerint ugyanis a Fed likviditásözönének apadása felhajthatja az amerikai kincstárjegyhozamokat, szűkítve a felzárkózó térségi eszközök kínálta hozamelőnyt.

A kínai pénzügyminiszter-helyettes csütörtöki nyilatkozatában azt is világossá tette: Peking nem fogad el külön növekedésösztönző programot, hogy fellendítse a lassuló gazdasági növekedést. "Az efféle programok csak torzítják a piacot" - mondta, és megismételte, biztos benne, hogy Kína eléri az idei évre tervezett 7,5 százalékos növekedést. A kínai gazdaság az elmúlt 20 évben ennél mindig nagyobb mértékben növekedett.

A Kreml nem tervez külön orosz-amerikai államfői találkozót

A Kreml nem tervez külön orosz-amerikai államfői találkozót a G20-as csoport csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozóján - jelentette be Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Vlagyimir Putyin orosz államfő és Barack Obama amerikai elnök "így vagy úgy", de beszélni fog egymással a csúcstalálkozón - közölte Peszkov. Csupán annyit tett hozzá, hogy a politikusoknak lehetőségük lesz szót váltani egymással, mivel a plenáris üléseken mindketten ott lesznek.

Korábban az orosz elnök remélte, hogy a szentpétervári tanácskozáson találkozhat Barack Obamával, és vele, valamint a fórum többi résztvevőjével megvitathatják a szíriai helyzetet. John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán arról beszélt a szenátusi meghallgatáson, hogy a két elnök Szentpéterváron "nyilvánvalóan megvitatja" a vegyi fegyverek Washington szerint bizonyított bevetését Szíriában.

Dmitrij Peszkov azt is közölte, hogy az orosz államfő Lahdar Brahimival, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottjával sem fog külön találkozni Szentpéterváron.

A tervek szerint Barack Obama közép-európai idő szerint 12 óra körül érkezik Szentpétervárra. Ebben az időben Vlagyimir Putyin kétoldalú megbeszéléseket folytat, és Hszi Csin-ping kínai államfővel már meg is kezdődött a találkozója. Ezután az orosz államfő Abe Sindzo japán kormányfővel találkozik, majd az Európai Unió képviseletében a csúcstalálkozón jelen lévő Enrico Letta olasz kormányfőt is fogadja.

A kétoldalú eszmecseréket a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetőinek tanácskozása követi.

A G20-as csoport csúcstalálkozóját közép-európai idő szerint 14 órakor nyitják meg.

Arab és nemzetközi civil szervezetek ellenzik a szíriai katonai akciót

A Szíria ellen tervezett katonai akció ellen emelték fel határozottan szavukat arab és nemzetközi szervezetek a G20-csoport szentpétervári csúcstalálkozójának kezdetén.

A World Vision gyermeksegélyező szervezet levélben fordult Angela Merkelhez, arra kérve a német kancellárt, hogy vesse latba befolyását egy békeoffenzíva érdekében. Fennáll a veszélye annak, hogy az egész térség lángba borul - írták -, és a segélyszervezet munkatársai is támadások célpontjaivá válhatnak.

265 arab civil szervezet megállapodás elérésére szólította fel Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A nemzetközi közösségnek konszenzusra kell jutnia, meg kell találnia a tárgyalásos megoldás módját - hangsúlyozták.

Az Oxfam segélyszervezet arra hívta fel a G20-csoport állam- és kormányfőit, hogy lépjenek fel az azonnali fegyvernyugvás érdekében. "A katonai intervenció nem lehet válasz, beláthatatlan és az egész térség számára káros következményeket rejt magában" - figyelmeztettek.

A kormányoktól független szervezetek szerint Szíriában alakult ki "a világ legnagyobb humanitárius válsága". A konfliktus több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta több mint százezren veszítették életüket, és kétmillióan menekültek el lakóhelyükről.

A békés megoldás mellett emelt szót Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter is csütörtökön az osztrák televízióban nyilatkozva. Szerinte még van esély politikai megoldásra, a Szíria elleni katonai csapás elkerülésére. Ebben kulcsszerepe van Obamának és Putyinnak. "Ha mindketten akarják", az intervenció elkerülhető - hangsúlyozta Genscher. Szavai szerint ezért olyan fontos a csütörtökön Szentpéterváron kezdődő G20-as csúcstalálkozó.

"Elvárom, hogy mindkét elnök tudatosítsa a világbékéért és a politikai megoldásért viselt felelősségét" - mondta a volt német külügyminiszter.
Genscher felidézte az európai és a német megosztottság időszakát. "Akkor megtanultam, milyen fontos, hogy minden érdekelt fél tárgyalóasztalhoz üljön" - mondta. Utalt arra, hogy Obama elhalasztotta és az amerikai kongresszus döntésétől tette függővé a már elhatározott katonai csapást. "Az amerikai elnök bizonyára nem döntött volna így, ha nem az lenne a véleménye, hogy még van tere a politikai megoldásnak" - hangsúlyozta Genscher.

Szíria árnyékában kezdődik a szentpétervári G20 tanácskozás

A 19 legfejlettebb gazdaságú ország és az Európai Unió vezetői eredetileg elsősorban a világgazdaság helyzetét vitatták volna meg, de a Washington által elkerülhetetlennek tartott katonai akció a tanácskozás előterébe állította a válság rendezésére tett erőfeszítéseket.

A csúcstalálkozó első napjára a Gazdasági növekedés és a globális gazdaság címmel hirdették meg a vitát. A várakozások szerint a pénteki záró nyilatkozat is elsősorban a legfontosabb világgazdasági problémák megoldásának módozatairól szól: egyebek mellett a kilábalásról a pénzügyi válságból, a munkahelyek megőrzéséről és az adóreform szükségességéről.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a tanácskozás idején külön megbeszéléseket folytat több állam- és kormányfővel. Csütörtökön a tervek szerint Hszi Csin-ping kínai államfővel, valamint Abe Sindzo japán kormányfővel találkozik, majd az Európai Unió képviseletében Enrico Letta olasz kormányfőt is fogadja.

A G20-as csoport csúcstalálkozóján részt vesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint Barack Obama amerikai elnök, akit John Kerry külügyminiszter nem kísér el Szentpétervárra. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor szerdán, a szenátus külügyi bizottságában azt mondta, hogy Barack Obama és Vlagyimir Putyin a csúcstalálkozó idején "nyilvánvalóan megvitatják" a vegyi fegyverek Washington szerint bizonyított bevetését.

A szentpétervári G20-as csúcstalálkozó keretében külön tanácskoznak majd a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India Kína és Dél-Afrika) vezetői is.

Oroszország 2012 december 1-jén vette át az elnökséget a szervezetben, és ad otthon a G20-as csoport állam- és kormányfői tanácskozásának a szentpétervári Sztrelnában lévő Konsztantyin palotában.

Olvasóink írták

  • 9. majzik 2013. szeptember 08. 07:37
    „8. HAJDÚKFOKOSA 2013.09.07. 15:16
    Még szerencse, hogy nem a zsidókat gyűlölöd ! Egyből kapnál két év letöltendőt antiszemitizmusért ! Bocs, nagy zsuga volt, ki kellett játszanom !
    Tény !
    Az oroszok 1849-ben levertek bennünket!
    Tény, hogy 1919-ben a Cseh légió hazajött Oroszországból és harcolt a Csehszlovák új államért, miközben 100 000 magyar internacionalistát nem engedtek haza !
    Tény, hogy 1944-45-ben Magyarország lakosságának 95 %-át megszállták, területének 100 %-át elfoglalták. A lakosság 5 %-a ,,felszabaduláskén" élte meg! Na részletezzük melyik halmaz az 5 % .

    Ezektől a tényektől eltekintve nem az oroszokat, hanem annak vezetőit kelleni gyűlölni !”
  • 8. HAJDÚKFOKOSA 2013. szeptember 07. 15:16
    „",Obama ki nem állhatja Oroszországot"

    Osztom Obama nézeteit, én is gyülölöm a ruszkikat:)) amit a hazámmal tett a nagy vres hadsereg anno meg fél europával, oroszország olyan mint a lepra akit megfertőz az tönkre megy fujjjjjjjj”
  • 7. majzik 2013. szeptember 07. 08:30
    „,,Obama ki nem állhatja Oroszországot, ezért ottani <moderálva> találkozott
    Orosz "melegjogi aktivistákkal" is találkozott Barack Obama pénteken, jelképesen támogatva őket azután, hogy az orosz államfő életbe léptette a homoszexualitás kiskorúak körében való népszerűsítését tiltó törvényt.
    A G20 országcsoport szentpétervári csúcstalálkozója végén az amerikai elnök tucatnyi emberi jogi, sajtójogi és környezetvédő aktivistát fogadott, köztük a fartúrók "jogai" mellett kiálló LGBT Network és Coming Out csoportok egy-egy képviselőjét, Igor Kocsetkovot, illetve Olga Lenkovát.
    "Az itt képviselt csoportok tevékenysége lényeges Oroszország fejlődése szempontjából, és én nagyon büszke vagyok a munkájukra" - hangsúlyozta Obama. "Oroszországban, az Egyesült Államokban, mindenütt a világon egy jó kormány szerepe részben az, hogy teret engedjen a civil társadalomnak" - tette hozzá a közvetlen elutazása előtt szervezett, rövid találkozón."

    5. HAJDÚKFOKOSA 2013.09.07. 07:55

    No coment !”
  • 6. majzik 2013. szeptember 07. 08:21
    „5. HAJDÚKFOKOSA 2013.09.07. 07:55
    Az amerikai elnök alig élt Amerikában!
    Egy deklasszált, enyhén szólva zűrös családi családi háttér után ( groszmuter nevelte a világ másik végén) lehetett az USA elnöke. Gondolom menny i önállódöntést hozhat !

    Putyin a késő szocializmus tipikus embere. Sportos, intelligens és rendkívül elkötelezett az orosz érdekek mellett. Tudnék egy -két magyar politikust említeni akik ,,csontig benyaltak" az EU-nak, a ,,kiválasztottaknak" és sokan másoknak.

    A csecsen kérdés egy más kérdés. A csecseneknek joguk az önrendelkezés, de lehetőségük jelenleg maximum az autonómia. Analóg Erdéllyel ! A legnagyobb probléma kulturális: európai keresztény alapú ütközik a szélsőségesen radikális iszlám ,,kultúrával". Egyenlőre még nem lejátszott történet.

    Németeknek török, franciáknak arab, briteknek (afro) -afrikai nekünk meg roma.

    A világ kerek !”
  • 5. HAJDÚKFOKOSA 2013. szeptember 07. 07:55
    „"Az oroszok szóltak az afró-amerikainak, hogy jobb lenne visszafogni magát !"

    az oroszok a csecsenekkel nem birtak mit inkább azt oldja meg putyin)))))) miért kell ki emelni azt hogy afro amerikai az USA elnöke??????? többre nézem mnt az a patkányfejü sugárfertözötett:)) már többször halottuk a ruszkik hogy rendezik a dolgaikat el”
  • 4. papsajt 2013. szeptember 06. 10:03
    „2. SP, látom átlászt a szitán, és tudod ki áll a háttérben.
    Erre mondta egyszer egy okos ember, hogy a szomszéd röhög a markába.
    Amcsikat ráugrasztja a szírekre, és neki mindegy ,hogy ellenzéket vagy a kormányerőt bombázzák, fogy az arab ez a lényeg.”
  • 3. majzik 2013. szeptember 06. 08:24
    „Az oroszok szóltak az afró-amerikainak, hogy jobb lenne visszafogni magát !

    Mellesleg az orosz haderőnek Szíriában van az egyetlen Földközi tengeri bázisa! Gondoljunk bele ha leakarnák nyúlni Gibraltárt az Angoloktól ?”
  • 2. SP 2013. szeptember 05. 21:22
    „""A lap beszámolója szerint a két és fél éve tartó polgárháború alatt Szíria jelentős részén .........""

    Egybeesés?
    Szír polgárháború a vaskupola telepítése, majd tesztelése után kezdődött.

    ""A Vaskupola, amelynek kifejlesztéséhez Barack Obama amerikai elnök májusban 205 millió dollárt kért a kongresszustól,...."
    http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/fegyverek/lo/minden_probat_kiallt_a_vaskupola/”
  • 1. queenmargareth1 2013. szeptember 05. 19:14
    „Egy fehér és egy afroamerikai áll kezet fogva a fényképen, Két VILÁGHÍRŰ ELNÖK,NAGYHATALOM ELNÖKEI.És odaírták Putyi mellé (b):)))))))))))))))))))))))))))”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ashton: nem kétséges, hogy vegyi fegyvereket vetettek be Szíriában

Az EU-nak semmi kétsége nincs afelől, hogy vegyi fegyvereket vetettek be a szíriai polgárháborúban -… Tovább olvasom