Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Ha Juncker jön, Cameron nem tudja garantálni a britek EU-tagságát

Brit kormányforrások nem hivatalosan ugyan, de gyakorlatilag cáfolták a német Spiegel hírmagazin azon értesülését.
Merkel Juncker azonnali kiválasztása ellen foglalt állást a keddi EU-csúcson

A Der Spiegel szerint Angela Merkel német kancellár a keddi uniós csúcson ellenezte, hogy már ott azonnal Jean-Claude Junckert bízzák meg az Európai Bizottság összeállítását célzó tárgyalások vezetésével és végül az ő javaslatára kérték meg Herman Van Rompuyt, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament képviselőivel az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének betöltéséről.

A német hírmagazin vasárnap megjelent számában közölt beszámoló alapján miután David Cameron brit miniszterelnök az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács kedd esti ülésének egy szünetében Nagy-Britannia EU-tagságának "fenntarthatatlanná" válását jósolta arra az esetre, ha Jean-Claude Junckert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét választják az EB elnökévé, Donald Tusk lengyel kormányfő az értekezleten azt javasolta, hogy a testület bízza meg Junckert az EB összeállítását célzó tárgyalások vezetésével.

A tanácsülésnek ezen a pontján "mindenki Angela Merkelre nézett, aki ebben a pillanatban eltávolodott jelöltjétől", Junckertől. A kancellár közölte, hogy ha a lengyel javaslatot szavazásra bocsátják, akkor a Juncker EB-elnökségét ellenzők oldalára állva gondoskodik a minősített többségi döntést megakadályozó "blokkoló kisebbség" megszervezéséről.

Az ülés után Francois Hollande francia államfő azt mondta bizalmasainak, hogy egy Junckert támogató "félmondat is elég lett volna az ügy elrendezéséhez" a német kancellár részéről. Cameron fenyegetése azonban hatott, és így Merkel nem állt ki Jean-Claude Juncker mellett. (Időközben egyébként brit kormányforrások gyakorlatilag cáfolták, hogy Cameron a Der Spiegel által neki tulajdonított szavakat mondta volna a csúcson.)
A német hetilap szerint ezért azután a lengyel felvetésről nem szavaztak, és végül Angela Merkel javaslatára bízták meg a tanács elnökét, Herman Van Rompuyt, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament (EP) képviselőivel az EB elnöki tisztségének betöltéséről - írta a Spiegel.

A lap szerint az ülés után a 28 tagú tanácsból 22-en hívták fel Jean-Claude Junckert, a támogatásukról biztosítva a volt luxemburgi miniszterelnököt, aki értesült a tanácsülés minden fordulatáról, és arra számított, hogy felhívja majd Angela Merkel is, azzal a javaslattal, hogy legyen inkább Van Rompuy utóda, az EB-elnöki pozíció helyett vállalja az Európai Tanács elnöki tisztségét.

Juncker - aki előzőleg megállapodott Martin Schulzcal, az európai szocialisták csúcsjelöltjével abban, hogy ha az EP-ben a szocialisták támogatásával megválasztják bizottsági elnöknek, akkor Schulzot teszi meg elnökhelyettesnek - elhatározta, hogy elutasítja az ajánlatot, amelyre Merkeltől számított, és küzd az EB-elnöki tisztség megszerzéséért. A kancellár azonban nem jelentkezett.

A Spiegel szerint Merkel a keddi ülés előtt az Európai Tanácsnak szóló "hadüzenetként" értékelte, környezetében pedig "puccsnak" nevezték, hogy a parlamenti frakcióvezetők felszólították a tanácsot, hogy Jean-Claude Junckernek adjon tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában a néppárti csúcsjelölt megkezdheti az egyeztetéseket az EP-frakciókkal az EB elnöki tisztségének betöltéséről.

A lap szerint Merkel környezetében azt hangoztatják, hogy Juncker nem is igazán akarta vállalni a csúcsjelölti szerepet, az EP-választási kampányban pedig fáradtnak, kiégettnek tűnt, támogatói nem sokáig tartanak ki mellette, és a csúcsjelölti rendszer a német választókon kívül senkit sem érdekel az EU-ban.

Mindez "a választási győztes elleni kampány finomabb formája", míg a Juncker-ellenes "kemény" kampányon a brit kormány dolgozik, felemlegetve egyebek között Juncker állítólagos alkoholproblémáját - írta a Spiegel.

Merkel ennyire messzire nem akar elmenni, és kettős stratégiát követ. Igyekszik kordában tartani a londoni vezetést, azzal a fenyegetéssel, hogy az Európai Tanácsban szükség esetén leszavazhatják Nagy-Britanniát, mint 2012-ben a nagyobb költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktum esetében. Másrészt a berlini kancellári hivatal igyekszik minél tovább halogatni az átfogó uniós tisztújítás személyi döntéseit. Ez a taktika Juncker és támogatói kifárasztását, és a luxemburgi politikus önkéntes visszalépését célozza a hamburgi hírmagazin szerint.

Angela Merkel attól tart, hogy az Európai Tanács befolyásának csökkenésével és az EP megerősödésével felborul az egyensúly az uniós intézmények között, Nagy-Britannia pedig kilép az EU-ból, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Amennyiben az EP Juncker mögött felsorakozott többsége érvényesíti az akaratát, a parlament magához veszi az Európai Tanács hatalmának egy jelentős részét, ami ugyan erősítené az EU demokratikus jellegét, de egy föderális berendezkedésű államhoz tenné hasonlóvá az uniós országok közösségét, ami végképp eltávolítaná Nagy-Britanniát.

Ugyanakkor ha az EP marad alul, a választók úgy érezhetik, hogy becsapták őket - írta a Spiegel, hozzátéve, hogy Merkel szükség esetén hajlandó feláldozni a néppárti csúcsjelöltet, de nem akar a választókat becsapó politikus szerepébe kerülni. Ezért Junckernek önként vissza kellene vonulnia, amit a jelenlegi állás szerint annyira nehéz elérni, mint "elképzelni egy szögletes kört" - áll a hamburgi hetilap beszámolójában.

A német kancellár mindenesetre pénteken egyértelműen kiállt Jean-Claude Juncker mellett, s azt mondta, minden megbeszélést abban a szellemben folytat, hogy a néppárti csúcsjelölt legyen a brüsszeli bizottság következő vezetője. A Spiegel szerint akár hinni is lehet a kancellár szavaiban, de a hitelességét a tettein is le lehet mérni, amelyek azonban "egyelőre más nyelvet beszélnek, a választásokra fütyülő hatalom nyelvét".

Brit kormányforrás: "Cameron nem mondott ilyesmit"

Brit kormányforrások nem hivatalosan ugyan, de gyakorlatilag cáfolták a német Spiegel hírmagazin azon értesülését, hogy David Cameron brit miniszterelnök Nagy-Britannia EU-tagságának "fenntarthatatlanná" válását jósolta volna arra az esetre, ha Jean-Claude Junckert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét választanák az Európai Bizottság elnökévé.

A német hetilap forrásai szerint a konzervatív párti brit miniszterelnök a keddi EU-csúcson azt mondta Angela Merkel német kancellárnak, hogy Juncker megválasztása "olyan mértékben destabilizálná" a brit kormányt, hogy előre kellene hozni a brit EU-tagság sorsáról már korábban megígért népszavazást. Cameron állítólag hozzátette azt is, hogy "az 1980-as évekből itt maradt" emberekkel nem lehet megoldani a következő öt év problémáit.

A BBC azonban vasárnap név nélkül idézett egy magas rangú brit kormányilletékest, aki kijelentette: a Spiegel által írtak "nem emlékeztetnek" az EU-találkozón elhangzottakra, és a brit miniszterelnök "egyébként sem mondana ilyesmit".

David Cameron tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye.

Az azonban eddig sem volt titok, hogy a brit kormány nem tartja alkalmas jelöltnek az Európai Bizottság élére a Londonban túlzottan "föderalistának" tekintett Junckert. A Financial Times minap közölt értesülése szerint Cameron nemrégiben, kabinettagjai körében "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a luxemburgi politikus jelölését a bizottság elnöki tisztségére, és telefonos kampánnyal próbálja több uniós társállam vezetőjét rávenni Juncker megválasztásának megakadályozására.

Londoni stratégiai elemzők legutóbbi értékelése szerint e jelentős ellenállás miatt valószínűtlen, hogy Juncker elnyerheti az Európai Bizottság elnöki tisztségét.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek minapi tanulmánya szerint a lehetséges kiút a vitából az, hogy Juncker nem az Európai Bizottság, hanem Herman Van Rompuy utódjaként az Európai Tanács elnöke lesz.

Az Eurasia elemzői Junckernél valószínűbb jelöltnek tartják az Európai Bizottság elnöki posztjára Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, Enda Kenny ír kormányfőt, Pascal Lamy korábbi EU-biztost, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt vezetőjét, vagy Donald Tusk lengyel miniszterelnököt.

Juncker bízik abban, hogy ő lesz az Európai Bizottság elnöke

Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök bízik abban, hogy július közepén őt választják meg az Európai Bizottság új elnökévé. Az európai parlamenti választásokon győztes Európai Néppárt első számú jelöltje erről a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapnak nyilatkozott.

A tisztség betöltésére az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell személyi javaslatot tennie, és a javaslatról minősített többséggel kell döntenie. A tanács több tagja, köztük David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatja Juncker jelölését.

A tanács múlt kedden megbízta Herman Van Rompuy-t, a testület elnökét, hogy kezdjen konzultációkat az EP képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről.

Juncker az interjúban meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Tanácsban - mint fogalmazott - a kereszténydemokrata és a szocialista állam- és kormányfők "széles többsége" támogatja őt. Ez a többség a döntés meghozatalakor nem hajolhat meg egy kisebbség nyomása előtt - tette hozzá.

"Európát nem szabad zsarolni" - jelentette ki Juncker, aki közvetve reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező három-négy hétben további kormányfők támogatását is megszerzi. A dpa hírügynökség által előzetesen ismertetett nyilatkozatban ennek kapcsán utalt arra is, hogy kész konzultációkat folytatni a következő Európai Bizottság fő törekvéseiről.

Az új bizottsági elnök megválasztásában kulcsszerepet betöltő Angela Merkel német kancellár pénteken nyilvánosan kiállt amellett, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. "Az Európai Néppárt végzett az első helyen az európai parlamenti (EP-) választásokon, éppen ezért minden megbeszélést abban a szellemben folytatok, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke" - fogalmazott a kancellár, aki ezt megelőzően még nem foglalt állást egyértelműen a néppárti csúcsjelölt mellett.

A Bild am Sonntag értesülése szerint közben Francois Hollande francia államfő csatlakozott a Junckert ellenző uniós vezetők táborához, állítólag arra törekedve, hogy az új bizottsági elnök francia politikus legyen. Hollande ugyanis abból indul ki, hogy a jobboldali radikális Nemzeti Front franciaországi választási sikere miatt kormányának égető szüksége lenne egyfajta "pozitív jelzésre". A lap úgy tudja, hogy Hollande jelöltje korábbi pénzügyminisztere, Pierre Moscovici lenne.

Ha Juncker jön, Cameron nem tudja garantálni a britek EU-tagságát

Német sajtóértesülés szerint a brit kormányfő figyelmeztetett, nem tudná garantálni, hogy Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió tagja maradjon, amennyiben az európai vezetők Jean-Claude Junckert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét választják az Európai Bizottság elnökévé.

A Der Spiegel című német hetilap vasárnapi számában megjelenő, előzetesen ismertetett cikke szerint David Cameron a kedden Brüsszelben tartott EU-csúcs egyik szünetében jegyezte meg, hogy amennyiben Luxemburg korábbi miniszterelnökét választják meg az Európai Bizottság vezetőjének, nem tudná tovább az EU-ban tartani a szigetországot.

A brit kormányfő ezt azzal magyarázta, hogy Juncker kinevezése olyan mértékben gyengítené a konzervatív kormány támogatottságát, hogy az EU-tagság támogatásáról szóló referendumot kellene kiírnia Nagy-Britanniában. Ez pedig valószínűleg London kilépéséhez vezetne az európai közösségből, hiszen a britek nagy valószínűséggel nemet mondanának a tagságra.

A német hetilap a csúcstalálkozó résztvevőitől származó értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy Cameron túlságosan föderalistának tartja az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, és úgy véli, Juncker derékba törné azon reményeit, hogy új alapokra helyezze Nagy-Britannia EU-hoz fűződő viszonyát.

"Egy, a nyolcvanas évekből ismert arc nem tudja megoldani a következő öt év problémáit" - idézte a kormányfőt a Spiegel.

A brit miniszterelnöki hivatal nem kommentálta a német hetilapban megjelenő írást.

Cameron korábban azt ígérte, hogy újratárgyalja Nagy-Britannia EU-tagságának feltételeit, és amennyiben a konzervatívok nyerik a 2015-ben esedékes parlamenti választásokat, a brit állampolgároknak még 2017 vége előtt lehetőségük lesz arra, hogy szavazzanak országuk uniós tagságáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Könnygázt vetettek be a rendőrök Isztambulban

Mintegy 120 embert vettek őrizetbe Törökországban a tüntetések évfordulóján
Tovább olvasom