Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Haladást értek el, de nem jutottak megállapodásra az EU-csúcson

Haladást értek el vasárnapi brüsszeli tanácskozásukon az uniós csúcsvezetők a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben.
Ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tűztek ki - mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a találkozón a bankok megerősítése volt a fő téma, miután világossá vált, hogy az európai bankok egy része 2008 után ismét komoly bajba került. Ő is megerősítette, hogy a találkozót csak félbehagyták szerdáig, most döntések nem születtek. "Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk" - jelentette ki Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A halasztás jórészt a németek miatt történt, a berlini törvényhozás ugyanis meglehetősen rövid pórázon tartja a kormányt annak meghatározásakor, hogy mire lehet költeni a német adófizető polgárok pénzét. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a tárgyalások Európa-párti és az európai egység felé mutató hangulatban és szándékban értek véget. Mindenki szeretné, ha a mostani nehézségeket a 27-ek együtt maradásával lehetne megoldani - fogalmazott Orbán Viktor a csúcsértekezletet lezáró sajtótájékoztatón.

Vasárnap megerősítették: Herman Van Rompuynek, az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének a jövőben az is feladata lesz, hogy behatóan tájékoztassa a nem euróövezetbeli EU-tagokat az euróövezeti csúcstalálkozók előkészületeiről, illetve azok kimeneteléről. Miután Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, az uniós országok egyebek közt arról vitáznak egymással, hogy a magánbankok az általuk megvásárolt görög papírok értékének hány százalékát legyenek kénytelenek veszteségként leírni.

Brüsszeli folyosói értesülések szerint a németek 60 százalékot javasolnak, a franciák pedig, akiknek a bankjai súlyosabban érintettek, 40 százalékot lennének hajlandóak elfogadni. Azok a bankok, amelyek a trójai falónak bizonyult görög papírok miatt bajba kerülhetnek, európai szinten mintegy 108 milliárd eurós feltőkésítésre számíthatnak, ha pecsét kerül a megállapodásra.

Az esetleges további, bajba kerülő országok megsegítésére hivatott, jelenleg elvben 440 milliárd eurós "mentőkapacitású" EFSF megerősítésének kívánatos mértékét illetően egyelőre nem kristályosodtak ki a várható számadatok, de egy-két billió euróról szóló találgatások is elhangzanak.

A bankszektort illető intézkedési tervekről Orbán Viktor megemlítette: egyetértettek abban, hogy kilencszázalékos tőketartalék-szintre fel kell emelni a bankok tartalékképzését. A magyar kormányfő meglátása szerint körvonalazódik egy olyan megegyezés, hogy minden banknak elsősorban saját magának kell vállalnia a kockázatát.

Amennyiben egy pénzintézetnek saját erejéből ez nem megy, az adott anyaországnak kell a bank segítségére sietni, és csak ezt követheti az uniós források igénybe vétele. Hangoztatta: az európai pénzintézeti rendszerre nézve több tanulság is levonható a vitából.

Ezek egyike szerinte, hogy vissza kell térni ahhoz a világhoz, amikor a befektetési bankokat és a takarékbankokat világosan különválasztották. Másfelől bizonyos spekulációs formákat bizonyosan be kell tiltani. "Az lehetetlen, hogy büntetlenül lehessen nemzetgazdaságok csődbejutására spekulálni a pénzpiacon" - szögezte le.

Emlékeztetett Orbán Viktor arra is: Magyarországnak egyetlen európai jelentőségű pénzintézete van, és jó esély van arra, hogy az továbbra sem szorul állami segítségre. Az EU-csúcsot záró sajtótájékoztatókon hangsúlyt kapott, hogy az uniós partnerek különösen "jelentős erőfeszítéseket" várnak el az olasz hatóságoktól a befektetők és más országok bizalmának megnyerése érdekében.

Itáliának eszerint csökkentenie kell hatalmasra duzzadt adósságát. Van Rompuy az ülés után közölte, hogy az uniós vezetők megállapodtak abban: szükség esetén, "a gazdasági konvergencia elmélyítése és a gazdasági fegyelem erősítése érdekében" hajlandóak kisebb változtatásokat végrehajtani az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen.

A belga politikus a csúcsról kiadott záróközlemény szerint ezentúl nem csupán a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfői testületének, hanem a 17 euróövezeti ország csúcstalálkozóinak - az úgynevezett eurócsúcsoknak - az elnöke is lesz. Az eurócsúcs elnökét később az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői ugyanakkor jelölik ki, amikor az Európai Tanács megválasztja saját elnökét. A vasárnapi csúcsértekezlet zárónyilatkozata néhány külpolitikai témával is foglalkozik.

Ezek egyikeként a kormányfők ismét lemondásra szólították fel Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Van Rompuy a záró sajtótájékoztatón hozzáfűzte: ha nem hagy alább az erőszak, akkor az unió kész további szankciós intézkedések meghozatalára Damaszkusszal szemben. Líbiával kapcsolatban - ahol már megtörtént a politikai fordulat - az EU-vezetők arra szólították fel az új vezetést, hogy készítse elő szabad és tisztességes választások megtartását.

Az uniós csúcs szerint Moammer Kadhafi halála az önkény és az elnyomás korszakának a végét jelzi, és a líbiai nép most új fejezetet nyithat, a demokratikus jövő útjára léphet. A brüsszeli EU-csúcs résztvevői aggodalmukat hangoztatták Irán kiterjedt nukleáris és rakétaprogramja miatt, azt a spanyolországi bejelentést pedig üdvözölték, hogy az ETA baszk terrorszervezet lemond az erőszak további alkalmazásáról.

Olvasóink írták

  • 1. varadipal 2011. október 24. 10:39
    „Orbán megint mondott egy okosat. Ezért nem került be az ország az ENSz Bt-be se. Úgy látszik, nem mindenki kíváncsi a tanácsaira. Ebben csak az a baj, hogy a befolyással bírók közül senki.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Földrengés Törökországban, nyolcvanöt halott

Erős, az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 7,3-es földrengés rázta meg vasárnapa… Tovább olvasom