Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Így ünneplik a Karácsonyt külföldön - 1. rész

Ahány ház, annyi szokás – szokták mondani. Nincs ez másképp a karácsonnyal sem, amelyet szintén majdnem annyiféleképpen ünnepelnek, ahány tájéka van a világnak.
Angolok, írek, skótok és izlandiak

Az angol gyerekek a Father Christmasnak írt levelet a kandallóba dobják, hogy az a kéményen keresztül az Északi-sarkra repüljön vagy a karácsonyapó a felszálló füstből olvassa ki a kívánságokat, de ha először az ajándéklista ég el, újra kell kezdeni az egészet. A brit mesék szerint a földig érő piros köpönyeget viselő télapó (aki rénszarvas húzta szánon érkezik Lappföldről) a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, ajándékait az ennek párkányára akasztott hosszúszárú (piros) zoknikba helyezi. A legenda onnan ered, hogy egyszer a kéményen lefelé ereszkedő Father Christmas véletlenül néhány aranyérmét ejtett az itt száradó zoknikba.

Angliában már októberben elkezdenek készülődni a karácsonyra, a bejárati ajtókat és ablakokat fenyőágakkal, gyertyával, dióval és mogyoróval díszítik fel, a felékesített fenyőfát is beállítják a szobába. Az utcák november elejétől árasztanak karácsonyi hangulatot, a Father Christmas már december elején feltűnik (itt nem ünneplik a december 6-át), a karácsonyi képeslapokat is ekkortól küldözgetik egymásnak. 25-én délelőtt templomba mennek, az ajándékokat csak ezután bontják ki. A gesztenyével töltött pulykát jelentő ünnepi ebéd fő különlegessége a mazsolás puding (amely brandyből, aszalt gyümölcsből, narancsból, mazsolából és fügéből készül), a benne található ajándék megtalálójának a hagyomány szerint szerencséje lesz. A fagyöngy ajtó fölé függesztésének hagyománya Angliából származik. A protestánsok karácsonya a Christmas Day-jel, 25-ével kezdődik, templomba mennek, aztán kibontják az ajándékokat. Az ünnepi ebéd fénypontja a fűszeres karácsonyi puding. Az ebbe rejtett szerencsepénz megtalálója a babona szerint szerencsés évnek néz elébe.

Így ünneplik a Karácsonyt külföldön Fotók: mymodernmet.com (galéria)

Írországban december 13-án kezdik ünnepelni a karácsonyt (Little Christmas), 25-én, a mise előtt a Télapónak sört, whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé; ekkor díszítik fel a fákat is. A szenteste családi ünnep, hagyományos magvas süteményt kap a család minden tagja. Az ablakokban égő gyertyák Máriának és Józsefnek mutatnak utat. A zsákba tett ajándékok kibontása után ülnek le ebédelni, másnap az emberek többsége ellátogat a lóversenyre. Vidéken Wren Boy-ok, ócska ruhába öltözött fiúk járnak házról házra, egy kis aprópénz reményében énekelve-zenélve.

Skóciában újév napján kezdődnek az ünnepségek, óriási tábortüzek körül táncolnak, skótduda zenéjére. A karácsony hagyományos étke a zabpehelyből készült édesség. A nem presbiteriánusok angolokhoz hasonlóan ünnepelnek.

Izlandon Jolnak nevezik a karácsonyt, ami a Jolasveniarnak nevezett manók nevéből ered. A legenda szerint tizenhárom Jolasveniar rendszeresen megtréfálta az embereket, de amióta a Télapó megregulázta őket, megszelídültek és ajándékokat készítenek a gyerekeknek. Bár az izlandi gyerekek már december elején kiteszik cipőiket az ablakba, csak karácsonykor nézhetik meg, mit került bele – a rosszcsontoknak csak krumpli.

Közép-Európa

A Heiliger Nikolaus december 6-án dióval, almával és édességgel ajándékozza meg az osztrák gyerekeket, 24-én pedig a gyermek Jézus, a Christkind (szó szerinti fordításban karácsonyapó) hoz karácsonyfát és ajándékot. A fát gyertyákkal, díszekkel és édességekkel díszítik fel, a lurkókat csengettyűszó hívja a meglepetéseket tartalmazó szobába. Az utcákon karácsonyi zene szól, a főtereken hatalmas fák állnak, december 16-tól koncerteznek a Bécsi Szimfonikusok.

Csehországban úgy tartják, csodák történnek szenteste, ezért ez az éjszaka megsúghatja a jövőt. Az ajándékok érkezését a gyermek Jézus jelzi csengettyűjével. Szlovákiában az első adventi gyertya meggyújtásával veszi kezdetét a karácsony. December 6-án a felnőttek Mikulásnak, ördögnek vagy angyalnak öltözve adják át ajándékaikat, melyet versekkel és énekekkel köszönnek meg a gyerekek. A karácsony este állított fát a család együtt díszíti, a pozsonyi patkóval záródó vacsora után ajándékozzák meg egymást. Vízkeresztig jelmezes ünnepet tartanak.

Gazdag népi és katolikus hagyományokkal rendelkeznek a lengyelek, az ünnepi vacsorát imával kezdik, majd Oplattecket esznek; a Szűz Máriát, Józsefet vagy a kis Jézust ábrázoló különleges ostya elfogyasztásával mindenki fogadalmat tesz és kibékül azokkal, akikkel haragban van. Az asztalterítékek közé szalmát raknak és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. Szenteste királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek járják az utcákat házról házra, ahol süteményt és pénzt kapnak. Bár az ünnepek január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget, a fákat csak február 3-a után bontják meg.

A szerbek november 28-án negyven napos böjtöt kezdenek, hogy felkészüljenek Jézus születésére. Egyes vidékeken nem tartják meg január 7-éig, gyakran Svetni Nikola napján (december 19-én) felhagynak vele. Január 6-án, karácsony böjtjén a családfő kiválasztja az erdőben a megfelelő fát (legtöbbször tölgyet), keresztet vet, istenhez fohászkodik, és a szentek áldását kérve (a Szentháromság nevében) három fejszecsapással levág egy gallyat, hogy az kétfelé essen. Ezt badnjaknak nevezik, amint beviszik a házba, megkezdődik az ünnep. Horvátországban 1850 óta állítanak karácsonyfát, az otthonokat azonban már korábban is virágokkal, növényekkel díszítették.

A németek december 1-én adventi naptárat készítenek, 4-én aranyesőágakat raknak vázába, amelyek karácsonyra kivirulnak. Az üzleteket és a házat is felékesítik (a karácsonyfa-díszítés szokása innen terjedt el a 19. század folyamán), az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégők vagy színes képek kerülnek. Számos lakásban jászolt építenek és betlehemeznek, sok vidéken járnak rorátéra, a partvidékeken a tenger felől érkezik a Télapó. A karácsonyi ajándékkérő levelet rajzokkal díszítik a gyerekek és az ablakpárkányra készítik, a tetején cukornehezékkel, hogy a Weihnachtsmann (télapó, karácsonyapó) biztosan megtalálja. Szokásos menü a libasült, vöröskáposzta és krumpli; valamint a püspökkenyér. Január 6-án a királynak öltözött gyerekek az utcát járva minden kapura felírják a királyok nevének kezdőbetűit.

Így ünneplik a Karácsonyt külföldön Fotók: mymodernmet.com (galéria)

Mivel Franciaországban nem divat a karácsonyfa-állítás (kivéve Elzászban), a lakást fagyöngyökkel díszítik, a kisgyerekek pedig a tűzhely közelébe készítik cipőjüket, hogy karácsony éjjel – amíg a nagyobbak és a felnőttek éjféli misére mennek – a kéményen keresztül érkező Pčre Noël vagy Pčre Callende ajándékot tegyen bele. A vallási vonatkozásokon túl társadalmi eseményszámba menő misét – amelyen Jézus születését is előadják a templom előtti téren – ünnepi étkezés követi. A nagyszoba egyik sarkába általában jászol kerül, amelyet a gyerekek építenek fel. A franciák számára a Szenteste is ünnep, hagyományos étel az osztriga és kagylótál, libamáj, szárnyasok (főleg pulyka) és jellegzetes édességük, a fahasábot formázó csokoládétorta, a „fatörzs" (Buche de Noël).

A déli területeken az éjféli misét követően a halászok a kis Jézus iránti szeretet és tisztelet jeléül hallal teli kosarat tesznek az oltár elé. A családok ezután otthon vacsoráznak, Boudin blanche-ot (világos kolbászt) sütnek cukros almával; forralt bort mártásos halételekkel. Provance-ban nem esznek húst. Elzászban libamájat és savanyúkáposztát, Roussillonban libamájat, osztrigát, pulykát és nyulat esznek. Bretagne-ban a töltött libanyakat burgonyapürével szolgálják fel.

A hollandok télapója, Sinterklaas (Saint-Nicolaas), a tengerészek védőszentje gőzhajóval érkezik Spanyolországból, november közepe táján. Zwarte Piet (Fekete Péter) kíséri, ünnepélyes fogadtatás közepette vonulnak a város központjába. Megérkezésükkel igazi népünnepély veszi kezdetét. December 5-én a család együtt várja eljövetelét; a kifényesített cipők már napokkal korábban ki lettek készítve. Sinterklaas december 6-áig minden cipőcskét ajándékokkal tölt meg, aztán elhajózik.

Ezzel kezdetét veszi a karácsony, amelyet jóval szerényebben ünnepelnek, mint a „Mikulást". A házakat és kerteket egyaránt feldíszítik, december közepe táján állítanak karácsonyfát. December 24-e munkanap, de szentestén ők is ünnepi vacsorát rendeznek, általában vadételekből, gyakran pulykából vagy sertéssültből; hagyományos süteményeik a taai-taai (mézeskalács), a pepernootiges (borsos sütemény), a letterbanket (betűsütemény) és az Oliebollen (porcukorral megszórt gömbölyű fánk). Karácsony első és második napját családi körben ünneplik, énekkel és történetek mesélésével, az ajándékozás szerény. A díszeket már 29-én vagy 30-án leszedik, és a fákat kiteszik a ház elé. Ezeket a szilveszter éjjel az utcákat járó gyerekek összegyűjtik és kupacokba gyűjtve éjfélkor meggyújtják.

Belgiumban szintén december 6-a fontosabb, szenteste csak kisebb dolgok kerülnek a karácsonyfa vagy tűzhely közelébe tett zoknikba. Karácsonyi reggeliként különleges édes kenyeret esznek, az ünnepi étkezés aperitiffel indul, a tenger gyümölcseit pulyka követi.

Karácsony napján mesevillamos jár körbe a svájci Zürichben, a gyerekek, miközben végigutaznak a városon, karácsonyi dalokat énekelnek és édességeket kapnak.

Olvasóink írták

  • 2. mazsolaszolo 2010. december 26. 19:21
    „"Christkind (szó szerinti fordításban karácsonyapó)"

    Ez tévedés. A szó szerinti fordítás "Krisztusgyermeket" takar, ami egyenlő a magyar Kisjézussal. Weihnachtsmann a Télapó. A német nyelvtereületen így hívják, tökimindegy, hogy osztrák gyereknek hozza a meglepit, vagy németnek.”
  • 1. Aniti 2010. december 26. 14:10
    „Tisztelt Szekeres Nikoletta!

    "A Heiliger Nikolaus december 6-án dióval, almával és édességgel ajándékozza meg az osztrák gyerekeket, 24-én pedig a gyermek Jézus, a Christkind (szó szerinti fordításban karácsonyapó) hoz karácsonyfát és ajándékot."

    A "Christkind" szó nem karácsonyapót jelent!!!

    "A karácsonyi ajándékkérő levelet rajzokkal díszítik a gyerekek és az ablakpárkányra készítik, a tetején cukornehezékkel, hogy a Weihnachtsmann (télapó, karácsonyapó) biztosan megtalálja."

    Itt már helyesen van!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kihirdették a fehérorosz elnökválasztás végeredményét

Fehéroroszország központi választási bizottsága kihirdette pénteken az elnökválasztás hivatalos… Tovább olvasom