Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Így ünneplik a Karácsonyt külföldön - 2. rész

Ahány ház, annyi szokás – szokták mondani. Nincs ez másképp a karácsonnyal sem, amelyet szintén majdnem annyiféleképpen ünnepelnek, ahány tájéka van a világnak.
Dél-Európa

Olasz- és Spanyolországban nem Szenteste, hanem Vízkereszt napján, január hatodikán ajándékoznak. Itália legtöbb vidékén a seprűn közlekedő La Befana (a Vízkereszt szülötte, csúf, de jóindulatú boszorkány) vagy Szent Lúcia hozza az ajándékokat, bár – külföldi hatásra – újabban a Babbo Natale (Télapó) elnevezés is terjed; a fákat már december 8-án elkezdik díszíteni, így adventi koszorút nem nagyon használnak. A jászolok az otthonokban és a templomokban is igen gyakoriak; korábban vidéken betlehemezéshez hasonló népszokás dívott. A szófogadatlan gyerekek virgács helyett szenet kapnak, a jók mindenféle finomságot. Az olaszok szárított lencsét ajándékoznak jó barátaiknak, mely a szerény időkre emlékeztet, levest készítenek belőle. A karácsonyfa-állítás inkább már csak északon dívik. 24-én napközben böjtölnek, este halat esznek szerencsét hozó lencsével, utána panetone-t. Éjfélkor az il bambinello Gesut (kis Jézust) ünneplik.

A spanyol gyerekek kifényesített és küszöbre tett cipőikbe kapják az ajándékot a napkeleti bölcstől (Háromkirályoktól). A szentestei vacsora és hajnalig tartó mise után zene és tánc vidítja fel az utcákat, kasztanyetta- és gitárkíséret szól a Jota táncolásakor. Mostanában népszerű a karácsonyi lottó, a sorsolást élő adásban közvetítik. A karácsonyi süteménybe, a bol des rey-be ajándékot, pénzt vagy babot sütnek, megtalálója a király, a következő évben ő állja a süteményt. December 28-án tartják a Szent Ártatlanok napját, tulajdonképpen bolondok napját, egymást viccelik meg. Szilveszterkor mindenki 12 szőlőszemet és pezsgőt kap, a szerencse érdekében a szemeket egyenként kell lenyelni, amint az óra elüti az éjfelet. Vízkeresztkor a Három Napkeleti Bölcsre emlékeznek, akik a hagyomány szerint átutaztak az országon. A gyerekek árpával vagy szalmával kitömött cipőket tesznek az ablakokba, hogy abrakolják a bölcsek lovait. A rossz gyerekek poklot jelképező szenet kapnak. Reggel a család együtt fogyasztja el a Vízkereszt tortát, mely szerencsepénzt rejt magában.

Így ünneplik a Karácsonyt külföldön. Fotó: mymodernmet.com (galéria)

Portugáliában a tűzhely mellé helyezett cipőcskékbe kerülnek az ajándékok, O Pai Natal hozza őket, a karácsonyi menü sózott-szárított tőkehal burgonyával.

Görögországban szenteste napján kis dobokon és triangulumokon zenélő fiatal fiúk karácsonyi dalokat énekelve járnak házról házra, a Kalanda című áldást két a házra és lakóira. Az ünnepek alatt disznótorost vagy sült pulykát, édes kenyeret, gyümölcsöt és karácsonyi édességeket fogyasztanak. Szenteste minden házban tűz ég, hogy elriasszák a kalikancárikat, a fekete ördögöcskéket, és mindenki igyekszik házon kívül ünnepelni. Karácsonyfa helyett aprócska hajókat díszítenek, ajándékot szilveszterkor hoz Vasziliosz. Éjfélkor élesztővel készült Vaszilopitát esznek, a süteményben elrejtett érme megtalálója szerencsés lesz. Az igencsak patriarchális ünnepen csak az idősebbek adhatnak ételt és ajándékot.

Norvégok, svédek, észtek, dánok és finnek

A norvégok karácsonykor csészényi zabkását hagynak a pajtában, hogy távol tartsák a háztól a rossz szellemeket, az ünneplés már Luca napján elkezdődik, az iskolákban éneklő kórus jár körbe az elsötétített termeken, Lucia-süteményt osztogatva. Az advent jellemző édessége a Cannelboller fahéjas csiga. Szenteste misére mennek, családi körben vacsoráznak (tőkehal, töltött borda, disznókolbász, karácsonyi sörrel; tejszínes tejberizs a desszert, amelyben mandulát rejtenek – megtalálója marcipán malacot kap). A feldíszített fát karácsonyi dalokat énekelve kéz a kézben táncolják körül a családok; az ajándékokat egy, a viking hagyományokból eredő bakkecskeszerű manó, Julebukk hozza. Általában tőkehalat, főtt burgonyát, rizskását, gyömbéres süteményt és puncsot fogyasztanak.

A svéd ünneplés szintén elkezdődik már december 13-án, karácsony reggelén a templomokban égő gyertyák várják a hívőket. A jó gyerekeknek (egyes források szerint a manó) Jultomtem egy (másik) manó segítségével juttatja el az ajándékot a két nappal korábban feldíszített karácsonyfa alá. Az ünnepi menü hering és barna bab; pástétom, sonka, burgonya, kása, különféle káposztaételek és sült sonka mustárral. A lutfisk, a svéd karácsonyi halkülönlegesség szintén mustárral készül.

Az észt templomokban a gyülekezet díszíti fel a karácsonyfát.

Dániában december elején fényárban úszik már minden, a mennyezeteket adventi koszorúk díszítik. A karácsonyfára gyakran saját készítésű díszeket, dán zászlócskás füzéreket és piros-fehér szívecskéket aggatnak.

Finnországban – a Joulu Pukki (Télapó) hazájában – a szülők 23-án este kezdik meg az előkészületeket, miután a gyerekek nyugovóra tértek, bár az ünnep advent elejétől januárig tart. Karácsony napján hagyományos közös reggelit fogyasztanak, fahéjas tejberizst. Az egyik tányérba egy szem mandulát rejtenek el, megtalálója a következő évben nagy szerencsére számíthat. Délben kihirdetik a karácsonyi békét, a lazacot mindig tartalmazó vacsorát követően nem szedik le az asztalt, hogy a maradékot (sonka vagy pulykasült, sült krumpli, sárga- és karórépa, májpástétom, szilvaleves, egy szem mandulát tartalmazó rizskása) így ajánlják fel a manónak.

Szenteste a szaunázást követő esti otthoni gyertyagyújtás után szűk családi körben a bibliai evangéliumokat olvassák fel, majd a Rovaniemi városában élő Joulu Pukki bekopog a finn házakba, hangosan kérdezve, lakik-e ott jó gyerek. Mivel általában nem rosszalkodnak sokat a finn lurkók, hamarosan megkapják ajándékaikat. Karácsony napján sokan templomba és elhunyt szeretteik sírjához mennek, 25-én a különélő családtagok találkoznak egymással, a templomi misét követően.

Régen ezen a napon rendezték meg a szánversenyeket, ezek győztesei a következő évben boldogságra és szerencsére számíthattak. A szomszédok és rokonok virággal ajándékozzák meg egymást, általában cserepes jácinttal vagy mikulásvirággal. Karácsonykor a finnek gyakran csak azután ülnek asztalhoz, hogy megvendégelték háziállataikat és a környező madarakat.

Oroszok, ukránok, litvánok és lettek

Oroszországban január hetedikén kerülnek ajándékok a szilveszter estéjén feldíszített karácsonyfa alá, hiszen a paroszláv naptár szerint későbbre esik a karácsony. A hagyományos ünneplést különleges imák kísérik és egy január 6-áig tartó 39 napos böjt. Karácsony este a hívek házilag készített lámpásokkal és gyertyákkal a templomnál gyűlnek össze az ünnepi körmenetre; az éneklés után mindenki otthon fogyasztja el a 12 apostol tiszteletére tizenkét fogásos szent (és húsmentes) vacsoráját (füstölt és sózott halat, borscsot, hántott kölessel töltött káposztát, gyümölcsöt, vörös és fekete kaviárt, kocsonyát). A trojkán közlekedő, kék/piros ruhájú Gyed Morozt (bábuskát) Sznyegurocska (Hópehelyhecske), Fagy Apó unokája kíséri. A padlóra szénát szórnak, hogy ezzel biztosítsák a föld termékenységét és a lovaknak szánt takarmány elégséges termését; az emberek kotkodácsolnak, hogy a tyúkok minél több tojást tojjanak.

Az ukránok úgy tartják, a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi az ajándékot; mellette Hópehely lány ül, aki ezüstkék szőrmedíszítésű ruhát, fején korona formájú hópelyhet visel. A litvánok hatalmas tömegekben mennek éjféli misére. A lettek szerint a Mikulás szentestétől számítva 12 napon keresztül hozza az ajándékokat, az ünnepen barna borsót, rétest, káposztát és kolbászt fogyasztanak.

Az amerikai kontinens

Amerika sokféle népessége különbözőképp ünnepel, mégis vannak közös hagyományok is, bár fontosabb ünnep számukra a Hálaadásnap, melynek során azokra emlékeznek, akik 1620 novemberében zarándokként érkeztek Új-Angliába. A családok összegyűlnek (és ahogy szenteste is), pulykát sütnek, zöldséggel és szósszal tálalják; desszertnek gyümölcsös-brandys pudingot esznek; a kelet-európai hagyományokkal rendelkező családok pulykát készítenek, a lengyelek leszármazottai keilbasit (lengyel kolbász) fogyasztanak, az olaszok lasagne-t. A következő hét péntekjén karácsonyi vásár kezdődik. A gyerekek egész decemberben énekelve járnak házról házra, amelyek mindegyikében színes égőkkel díszített karácsonyfa áll, olykor a kertben; a házak is szépen fel vannak ékesítve téli magyallal, fagyönggyel és zöld faágakkal. A kis énekeseket a szokás szerint megvendégelik vagy megajándékozzák, a gyerekek cipőjét vagy harisnyáját december 25-ére virradóra tölti meg a kéményen érkező Santa Claus. Az ajándékot hozót és kíséretét, a piros orrú Rudolfot keksz és tej várja. Az itteni hiedelem szerint az Északi-sarkon élő télapó köpenye – az angol mesékkel ellentétben – rövid. Az ajtóra aggatott fagyöngyök alatt csókolózóknak szerencséjük lesz a szerelemben. A szenteste az éjféli misével kezdődik.

Így ünneplik a Karácsonyt külföldön. Fotó: mymodernmet.com (galéria)

A Fehér Ház elé hatalmas karácsonyfa kerül, gyertyáit a mindenkori elnökfeleségek gyújtják meg. A Santa Claus szörfdeszkán érkezik Kaliforniába, Hawaii-n akkor kezdődnek meg az ünnepek, amikor az első karácsonyfát szállító hajó kiköt. New Orleans utcáin téli magyallal díszített ökröt vezetnek végig, amelynek szarvaira színes szalagokat kötnek. Alaszkában a vendéglátás jelképeként ananásszal díszítik az ajtófélfákat; a helyiek szerint a közös éneklésben az utolsó szót mindenkinek ki kell mondania, hogy Isten meghallgassa imáikat. Szokásos ételük a juharszirupos sütemény, füstölt lazac és halpástétom. Az arizonaiak mexikói játékot játszanak, a Las Posadas során Máriával és Józseffel az élen egy fogadóban kell szobát találni – mostanában gyakran csak imitálják a játékot.

Kanadában szintén sokféle szokás él, mindenki törekszik saját hazája hagyományait követni. Az utcákat és a házakat lámpákkal, fenyőgallyakkal és szalagokkal díszítik fel, egy falu gyakran az összes fenyőfáját ékesíti. Vacsorára általában pulykát esznek, juharsziruppal leöntött palacsintát, a Télapónak tejet és kalácsot tesznek a fa alá. A nagyobb városokban hatalmas felvonulásokat tartanak.

Mexikóban énekesek vonulnak az utcára, a templomig menetelnek, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre gyertyákat és csengettyűket erősítenek. Általában kilenc-tíz család ünnepli együtt a karácsonyt, betlehemezve. December 16-ától nyolc napon át házról házra viszik Mária és József szobrát, 24-én a betlehemi oltárokba helyezik őket, a templomból kihozott kis Jézus szobrok mellé. A legfontosabb jelkép a gyertya és a szentkép, gyakran hatalmas, kivilágított plakátok.

Argentínában a családok közösen mennek templomba, vacsora után az idősebbek általában táncolnak, a fiatalok sétálnak és megnézik a karácsonyi tűzijátékot.

Olvasóink írták

  • 4. Mignon 2010. december 26. 00:42
    „Egy megjegyzesem lenne meg.

    Itt, ebben a fotogaleriababol mar ki lett veve egy karacsonyi fenykep, amely
    meg tegnap benne volt.

    A foton lathato volt egy 30 meter magas karacsonyfa.

    Nos, ezt az acelbol epitett karacsonyfat a
    Del-Korea allitotta fel röviddel Karacsony elött az Eszak-Koreai
    un. demarkacios vonal elött....

    Hogy lassak a kommunizmusbol is...

    Ezt, nem kellett volna!

    Több nyugati ujsagban irtam volt erröl.

    Örömmel vettem tudomasul, hogy a DM fotogaleriabol kivettek ezt a fenykepet.

    Köszönöm.

    Mignon
    (dpa)”
  • 3. Mignon 2010. december 26. 00:31
    „Lasd hozzaszolasom a

    "kinai unepi nayitvatartas"-hoz...”
  • 2. Nórikám 2010. december 26. 00:15
    „Te már el is kezdted!”
  • 1. Mignon 2010. december 25. 18:11
    „Magyarorszagon meg ugy ünneplik a Karacsonyt, hogy

    nehanyan elmennek az Ejfeli Misere, es masnap
    ugyan ugy köpködnek es mocskolodnak tovabb, mint elötte...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iszlamista terrorfenyegetés a karácsonyt ünneplő országoknak

Egyesült Államok - Nyilvános tűzijátékokon elkövetendő robbantásokkal fenyegette meg egy iszlám… Tovább olvasom