Délmagyar logó

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 6°C | 9°C Még több cikk.

Ilyenek a mindennapok a válság sújtotta Görögországban

Az utóbbi napokban sok görög első útja reggel nem az irodába vagy a boltba vezet, hanem a készpénzfelvevő automatákhoz.
Az utóbbi napokban sok görög első útja reggel nem az irodába vagy a boltba vezet, hanem a készpénzfelvevő automatákhoz, amelyek előtt kígyózó sorokban vár arra, hogy felvehesse a naponta engedélyezett, legfeljebb hatvan eurót - derül ki a dpa német hírügynökség szerdán közzétett görögországi körképéből.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök június 28-án jelentette be, hogy egy hétig zárva maradnak a görög bankok és tőkekorlátozásokat vezetnek be. A pénzügyminisztérium 60 euróban limitálta azt az összeget, amelyet a lakosok helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek az ATM-ekből. Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre.

Az intézkedést azóta meghosszabbították, a legutóbbi információk szerint szerda estig. Azt azonban, hogy pontosan mikorra várható a bankok működésének visszatérése a normális kerékvágásba, még megjósolni sem lehet.

"Ez nem mehet így tovább! Már nyolcadik napja várok így arra, hogy a fizetésemnek egy kis részéhez hozzájussak" - panaszkodott a dpa munkatársának Athén központjában egy férfi. "Ha még két hétig zárva maradnak a pénzintézetek, itt minden össze fog omlani" - sopánkodott egy athéni étterem tulajdonosa.

Mindenesetre a bizonytalan görög pénzügyi helyzet miatt már sokkal korábban elkezdődött a pénz kimenekítése a bankszámlákról. Részben ez is hozzájárult a jelenlegi, drámai méretű válsághoz. A görög központi bank adatai szerint az év eleje óta közel 30 milliárd eurónyi összegű készpénzt emeltek le a lakosok bankszámláikról. A helyi sajtó becslései szerint ennek legnagyobb része - közel 20 milliárd euró - továbbra is az országban maradt. Tulajdonosaik biztonságos széfek mélyére vagy a kispárnákba rejthették ezeket az összegeket.

Miközben a gazdagabbak valószínűleg inkább külföldre menekítették pénzüket, az egyszerű embereknek más módszerek állnak rendelkezésükre. Az athéni előváros, Markopulo egyik lakosa, egy öreg néni például műanyagzacskókba rejtette a bankjegyeket, és elásta a kertjében. "Éjszakánként a nagyi a félelem miatt gyakran felriad, és akkor zseblámpájával mindig a fügefa környékét fürkészi" - mondta Ioanna, egy 32 éves görög patikusnő. Tudomása szerint nagyanyja 7000 eurót rejtett el a fa tövében, gyakorlatilag az összes megtakarítását.

Ennek ellenére a dél-európai országban kezdenek fellépni a készpénzhiány jelei. A nagybevásárlásaikat a görögök egyelőre bankkártyával vagy hitelkártyával is ki tudják fizetni. Az élelmiszerboltokban ez szinte mindenhol lehetséges, a benzinkutaknál ez azonban olykor-olykor elég nehézkes. Az "Ochi kartes", vagyis a "nincs bankkártyás fizetés" felirat sok benzinkútállványon olvasható, habár a bankkártyás fizetési mód felfüggesztése törvénybe ütközik. A vendéglátóhelyek jelentős része is azt kéri, hogy készpénzzel egyenlítsék ki számláikat a betérők. A pincérek gyakran azzal a kifogással fordulnak a vendégekhez, hogy sajnos nem működik a kártyaleolvasójuk.

A tőkekorlátozások miatt sok görög a fizetését jelenleg inkább borítékban szeretné megkapni, semmint a bankszámlájára. Erre azonban sok esetben nincs lehetőség. "Nekem nincs készpénzem, mit kéne tennem?" - kérdezte egy athéni cipőbolt tulajdonosa. "Naponta csak hatvan eurót tudok felvenni a bankautomatából. Ebből nem tudom kifizetni az alkalmazottaim bérét" - tette hozzá. Így a vállalkozók a béreket csak átutalni tudják, és a munkavállalónak főhet a feje, hogyan juthat a pénzéhez.

A görög válság és a készpénzhiány ahhoz vezetett, hogy a dél-európai országban gombamód szaporodnak a zálogházak. Ezeket az intézményeket korábban alig ismerték Görögországban, mára viszont Athén minden kerületében több olyan üzlet is kinyitott, amelyik ékszer, arany és más értéktárgy felvásárlásával foglalkozik. A zálogházaknál nem mutatkozik készpénzhiány. A dpa szerint sokan azt gyanítják, a zálogházak egy része nem csupán legális ügyleteket bonyolít, hanem pénzmosással foglalkozik.

A megkérdezettek szerint mindenesetre Görögországban az ellátás hiányának jelei nem mutatkoznak, és a lakosság körében sem uralkodik pánikszerű felhalmozási kényszer. Az olajvállalatok adatai szerint az üzemanyag még legalább négy hónapig elég lehet. Az élelmiszerboltok polcai jól fel vannak töltve. Egy athéni húsboltos azt mondta, nem panaszkodhat. "Jó forgalmam volt az utóbbi időben. Néhány vásárló nyilvánvalóan jelentős készletet halmozott fel a hűtőládájában" - tette hozzá.

Az élelmiszeripari ágazat illetékesei ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy kifogyóban vannak a húsipari és a tejtermékek. Ennek az az oka, hogy ezeket a termékeket Görögország nagyrészt külföldről importálja, sőt a hazai termelők az állatok etetéséhez szükséges takarmányt is külföldről viszik be az országba. Mivel azonban a hatóságok a külföldre történő utalásokat megtiltották, az importőrök kifizetéséhez a termelőknek külön engedélyre van szükségük.

Mindenesetre a külföldi turisták keveset érzékelhetnek a korlátozásokból. Hamarosan azonban ez is megváltozhat. Ha majd az ételek alapanyagait szállítók készletei szegényesebbé válnak, a szállodák büféasztalairól és az éttermek kínálatából is eltűnik a gazdag választék.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyugaton vihar, keleten a hőség tombolt Ausztriában

Szerdán reggelre Tirolban az erős vihar okozott károkat, több fa rádőlt az autókra. Tovább olvasom