Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Integrációs gondok a törökökkel Németországban

A mintegy 2,5 milliós németországi török közösségben csupán az emberek 14 százaléka rendelkezik érettségivel. Ez kevesebb mint fele a német átlagos kvótának.

Riasztó képet fest a németországi külföldiek egyharmadát alkotó török bevándorlók integrációs helyzetéről az a berlini tanulmány, amelyről a szövetségi kormány megbízottja beszélt hétfőn a ZDF tévécsatorna Morgenmagazin című műsorában.

Maria Böhmer (CDU) a német kormány integrációs ügyekkel megbízott szakembere drámai képet festett hétfőn a ZDF közszolgálati televízióban a több mint 7 milliós idegenajkú lakosság egyes csoportjainak beilleszkedési helyzetéről. A kereszténydemokrata politikusnő a Németország népességének 8,2 százalékát alkotó külföldiek táborából különösen a török származású első- és második generációs bevándorlókkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

A héten a kormány elé kerülő friss berlini tanulmány szerint a 21. század elején, az Európai Unió legnépesebb államában élő török vendégmunkások és leszármazottaik 30 százalékának nincs középiskolai szintű iskolai végzettsége. A mintegy 2,5 milliós németországi török közösségben csupán az emberek 14 százaléka rendelkezik érettségivel. Ez kevesebb mint fele a német átlagos kvótának.

Fotó: Reuters
Fotó: Reuters

Míg a jobbára egy tömbben élő, javarészt a nyugati tartományok ipari központjaiban letelepedett török származású emberek társadalmi beilleszkedésének gátja a hiányos vagy rossz német nyelvtudás, addig más bevándorlói csoportokra, például a görögökre, olaszokra és a hajdani Szovjetunió területéről érkezettekre a gyors integrálódás a jellemző.

Maria Böhmer a tévében annak a reményének adott hangot hétfőn, hogy a berlini szövetségi kormány nemzeti integrációs tervének keretében, 2012-ig a német fiatalság tanulmányi szintjére felzárkóztathatók lehetnek a külföldiek gyerekei.

Olvasóink írták

  • 4. jen 2009. január 26. 14:10
    „A németeknek volt szüksége a törökre, mint munkaerö és a törökök jó része a mai napig keményen dolgozik.
    A Törökországból érkezettek jelentös része nem török, hanem anatóliai kurd, nagy részük egyszerü paraszt.
    A német állam is felelös a helyzetért mert egyátalán nem foglalkoztak az integrációval, például csak évtizedek múlva indítottak nyelvtanfolyamokat.
    Mai napig a török névvel rendelkezö felsöfokú végzettségü "németek" hátrányban vannak a munkaerö piacon. Sok jól képzett második generációs török ezért vissza is megy Törökországba.”
  • 3. KolompárRómeó 2009. január 26. 13:45
    „Nalunk az Indiabol reinkarnalodott emberekkel is hasonlo a problema. Egy kivetellel. Amig a magyar alompolgarok eme tuledukalt es agyonintegralt kozossegenek 95%-a semmirekello, addig a torokoknel joval kisebb az arany. Mert behuzzak fuluket-farkukat, orulonek, hogy jobb dolguk van, mint otthon. Igen, ok azok, akik kopkodnek, uvoltoznek, csikorgatjak estenkent a kocsit (ugye milyen ismeros?), de messze sokkal kulturaltabbak, mint a mieink.

    Es hat a finom donert, a zoldseg-, gyumolcspiacot el sem lehet kepzelni nelkuluk. Ugyanis ok azert valamit probalnak dolgozni, kereskedni, stb.”
  • 2. JungHeinrich 2009. január 26. 12:46
    „...na ja mar nem is olyan finom az a baklava....”
  • 1. papipa 2009. január 26. 12:07
    „Úgy kell nekik! Miért nem kellett a fehér ember dolgozni? Minket mindenféle kvótákkal tartottak távol, a muzulmánokat meg csak úgy beengedték? Hát most egyék meg amit főztek! He-he-he.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Borítékban akarta elküldeni ujját a bíróságnak

Ausztrália egyik legszörnyűbb sorozatgyilkosa kimérten viselkedett, semmi fájdalmat nem mutatott. A… Tovább olvasom