Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Ismét több ezren tüntettek Bukarestben a verespataki ányaberuházás ellen

Újabb tüntetést rendeztek vasárnap Bukarestben a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellenzői, akik a kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezetének elutasítását követelték a parlamenttől.
Szeptember elseje óta ez már a nyolcadik vasárnap, amikor több ezer környezetvédő vonul fel, akadályozva a forgalmat a román fővárosban. A csaknem két hónapja tartó maratoni tüntetéssorozat elején a tiltakozók naponta elfoglalták az úttestet találkozóhelyük, az Egyetem tér környékén. Az utóbbi időben munkanapokon kevesebben gyűltek össze, de a vasárnapi menetrendszerű demonstrációkon még mindig több ezren vesznek részt.

Vasárnap a tüntetők körbejárták a parlament épületét és "Nem a vállalat hozza a törvényeket", "Lefizettek titeket Verespatakért", "Árulók, takarodjatok" jelszavakat skandálták.

Szombaton az Erdélyi Szigethegység legnagyobb településén, Topánfalván (Campeni) gyűltek össze a bányanyitás ellenzői, akik 12 pontos kiáltványban követelték a ciántechnológia betiltását, a Verespatak-tervezet elutasítását, a település jelölését az UNESCO világörökség-listájára és egy fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozását az Erdélyi Szigethegység számára.

A hétvégi tüntetéseket megelőzően a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) úgy döntött, hogy egy hónapos haladékot ad a Verespatak-törvénytervezetet véleményező parlamenti különbizottságnak arra, hogy kidolgozza és a román parlament plénuma elé terjessze jelentését. A parlament plénuma csak ezt követően szavazhat arról, hogy támogatja, vagy elveti a tervezetet.

A bányaprojektet ellenző verespataki Alburnus Maior egyesület közleményben tiltakozott a különbizottság tevékenysége ellen, amely a környezetvédők szerint a "kozmetikai" módosításokkal elfogadhatónak akarja feltüntetni a bányaprojektet, de valójában csak az időt húzza annak reményében, hogy a hideg idő beálltával majd "kifulladnak" a beruházás elleni utcai tüntetések.

A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Az RMGC mintegy félmilliárd dollárt költött eddig a projekt előkészítésére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új rekordon az amerikai szövetségi adósság

A múlt hét végére első ízben 17 billió dollár fölé, 17,08 billió dolláros új rekordra emelkedett az… Tovább olvasom