Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Janukovics aláírta az amnesztiatörvényt

Az államfő azt a parlamenti határozatot is aláírta, amely a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó törvények többségét megsemmisítette.
Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken aláírta a kormánypárti képviselők által megszavazott amnesztiatörvényt, amelyet azonban ellenzéki oldalon elutasítanak.

Az elnöki hivatal honlapján megjelent közlemény szerint az államfő azt a parlamenti határozatot is aláírta, amely semmisnek nyilvánítja a január 16-án elfogadott, a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó törvények többségét.

Az amnesztiatörvény elfogadott változata szerint a békés tiltakozások résztvevői csak akkor nyerik vissza szabadságukat, illetve mentesülnek a felelősségre vonás alól, ha a tüntetők előbb szabaddá teszik az elfoglalt közigazgatási épületeket, biztosítják az ott dolgozók munkájának zavartalan folytatását, és elbontják barikádjaikat.

Ellenzéki vezetők ezt még a törvény megszavazásának napján, szerdán elfogadhatatlannak nevezték, és a tüntetések folytatására szólították fel híveiket. A jogszabályt túsztörvénynek titulálták, elutasítva, hogy "embereket épületekre cseréljenek ki".

Az amnesztiatörvény előírja minden olyan közterület szabaddá tételét a közlekedés számára, amelyen nem folynak békés tömegmegmozdulások. Külön kiemeli a közlekedés helyreállítását, azaz a barikádok elbontását az utóbbi idők összecsapásainak helyszínévé vált kijevi Hrusevszkij utcán. A Majdan (Függetlenség tere) tüntetőinek "ellenállási" parancsokságán csütörtökön leszögezték, hogy ezt nem fogják teljesíteni.

A jogszabály a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az amnesztia viszont csak azután, ha a főügyészség a honlapján közzétette, hogy a tüntetők teljesítették a szabott feltételeket. Ha ez nem történik meg a kihirdetést követő 15 napon belül, nem lesz amnesztia.

A Janukovics által szintén aláírt keddi parlamenti határozatban a január 16-án elfogadott tizenegy jogszabály közül azt a kilencet helyezték hatályon kívül, amelyeket a képviselők gyorsított menetben - az ellenzék szerint házszabályellenesen -, kézfelemeléssel szavaztak meg.

A gyülekezéseket drákói szigorral korlátozó törvények tartalma és elfogadásuk módja közfelháborodást váltott ki a ukrán társadalomban, s január 19-én az addig békés ellenzéki tiltakozások összecsapásokba fordultak át. Utcai harcok kezdődtek a tüntetők és a rohamrendőrök között a Majdantól (Függetlenség terétől) nem messze, a kormánynegyedben lévő Hrusevszkij utcában. Az összecsapásoknak több száz sérültje és különböző források szerint 5-7 halálos áldozata volt. Legalább két tüntető halálát lőtt sebek okozták, a belügyminisztérium azonban tagadja, hogy a rendőrök lőfegyvert használtak volna.

A kormánynegyedben jelenleg nyugodt a helyzet, a hét eleje óta "fegyverszünet" van a tüntetők és a rendvédelmi erők között.

A kedden érvénytelenített törvények közül a parlament azóta négyet, gépi szavazással újra elfogadott, s az ellenzék ezek ellen nem emelt kifogást. Pénteken Janukovics ezt a négy törvényt is aláírta.

Janukovics kapná a legtöbb voksot az elnökválasztáson, szorosan mögötte Klicsko

Viktor Janukovics elnököt a választók 19,8 százaléka, Vitalij Klicsko ellenzéki vezetőt 19,1 százaléka támogatná, ha most tartanák az elnökválasztásokat Ukrajnában - derült ki abból a felmérésből, amelyet a SZOCISZ közvélemény-kutató központ pénteken hozott nyilvánosságra.

Az Ütés (UDAR) párt vezetője utáni harmadik helyre Petro Porosenko, független parlamenti képviselő, a Rochen csokoládégyár tulajdonosa került 10,5 százalékkal. Őt követi Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt jelenlegi vezetője 6,3 százalékos támogatottsággal, utána Petro Szimonyenko, a Kommunista Párt elnöke 4,5 százalékkal és Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke 3,6 százalékkal.

A megkérdezettek körülbelül egyharmada válaszolta azt, hogy nem tudja, kire szavazna, és nem biztos, hogy részt venne a választásokon.

Abban az esetben, ha Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő indulhatna jelöltként, s így a mögötte álló pártot vezető Jacenyuk nem jelöltetné magát, az arányok a következőképpen alakulnának: Janukovics 20,4 százalék, Klicsko 14,8 százalék, Timosenko 14,6 százalék. Porosenko 9 százalékot, Szimonyenko 4 százalékot, Tyahnibok 3,2 százalékot szerezne.

A január 17-26, között végezett közvélemény-kutatás során több mint kétezer nagykorú állampolgárt kérdeztek meg az ország egész területén.

A tervek szerint a soron következő elnökválasztásokat 2015 márciusában tartanák Ukrajnában, ha a jelenlegi politikiai válság nyomán nem hozzák előre, vagy halasztják el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magas sugárzás miatt lezárták egy brit atomlétesítmény egy részét

Részlegesen lezárták pénteken Sellafield nukleárishulladék-feldolgozó üzemét, mert a biztonsági berendezések megemelkedett radioaktív sugárzást mértek. Tovább olvasom