Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Jogerősen felmentették Jozef Rohácot

Az ügyészség a Seres Zoltán elleni, közel 16 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlettel vádolta meg, de bizonyíték hiányában felmentették.
Bizonyítottság hiányában jogerősen is felmentette a Fővárosi Ítélőtábla a szlovák Jozef Rohácot bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete alól kedden Budapesten.

Az ítélőtábla megállapította, hogy 2012. július 14-én jogerőre emelkedett a büntetőeljárást megszüntető rendelkezés a robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettére vonatkozóan.

Az ügyészség a Seres Zoltán vállalkozó elleni, csaknem 16 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlettel vádolta meg a szlovák állampolgárságú férfit.

Jozef Rohác ítélethirdetése a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma dísztermében 2013. április 2-án. Fotó: MTI (galéria)

Balla Lajos, a bírói tanács elnöke a megismételt másodfokú eljárás tárgyalásán indoklásában elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla osztja azt az álláspontot, amely az elsőfokú ítéletben is szerepel: "megállapítani és kétséget kizáró módon bizonyítani nem lehet", hogy Jozef Rohác a bombát abból a célból készítette volna, hogy azzal Seres Zoltánt megölje. Azt sem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Rohác ismeretlen társával vagy társaival elhatározta, hogy a robbanószerkezetet a sértett álló gépkocsijának alvázára felhelyezi, majd azt felrobbantják, továbbá azt sem, hogy Jozef Rohác a robbanószerkezet elkészítésén túl maga biztosította a bűncselekmény színhelyének elhagyásához szükséges gépkocsit - tette hozzá.

Utalt ugyanakkor arra: az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárásban megállapította, hogy a vádlott ujjlenyomatát megtalálták a bombaszerkezeten, noha a "jelentős időmúlás nehezítette a bizonyítást". Találtak egy szerződést is Seres Zoltán autójában, amely Rohácra vonatkozott - jegyezte meg.

A bíró megemlítette: a korabeli tanúk a vádlottnál lényegesen magasabb embert láttak Seres Zoltán autója körül a bűncselekmény idején, és nem lehetett bizonyítani, hogy a vádlott jelen volt a helyszínen.

Mint mondta, az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást akkor, amikor Rohácot felmentette a gyilkosságban való részvétel vádja alól, és osztotta a védelem álláspontját, hogy csak a vádlott közreműködésének biztos megállapítása esetén lehet a bűnösségét kimondani.

Fülöp Tamásnak, Jozef Rohác ügyvédjének a keddi tárgyaláson hangoztatott álláspontja szerint "az elsőfokú ítélet tényállása hiánytalan", nem szorul kiegészítésre, az elsőfokú bírói fórum "a mérlegelési tevékenységét maradéktalanul elvégezte".

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a robbanószerkezet gépkocsira elhelyezését mindezidáig nem sikerült bizonyítani, ráadásul az alumínium alvázra nem lehet mágnessel feltenni a bombát. Nem utalt arra semmiféle nyom, hogy feltették az autóra a bombát, ez az eljárás során "puszta feltételezés maradt" - mondta, hozzátéve: az elkövető - aki nem azonos a vádlottal - egészen egyszerűen nem hozta működésbe a robbanószerkezetet.

Csiha Gábor ügyész vádbeszédében azt mondta: a vádlott olyan robbanószerkezetet állított elő, amely egyértelműen nem fenyegetésre, hanem emberi élet kioltására szolgált, ennek a nagy hatóerejű eszköznek a funkciójáról tudnia kellett.

Mint mondta, azzal, hogy felhelyezték a sértett autójára a bombát, "a gyilkosság kísérlete megvalósult", továbbá arra bizonyíték van, hogy a tetteseknek Rohác készítette a bombát. Indítványában az ügyész a bűncselekmény elkövetésekor érvényben lévő szabályozás alkalmazásával fegyházbüntetést kért a vádlottra, továbbá mellékbüntetésül kiutasítását indítványozta Magyarország területéről.

Jozef Rohác az utolsó szó jogán azt mondta: semmit sem tudott a robbanószerkezet elkészítéséről, és soha semmilyen bombát nem állított elő.

A keddi jogerős végzés a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta, így az ügyben felmerülő, összességében 455 211 forintos összeg az államot terheli.

Jozef Rohác ítélethirdetése a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma dísztermében 2013. április 2-án. Fotó: MTI (galéria)

A vádirat szerint Rohác távirányítású robbanószerkezetet készített azért, hogy a felrobbantásával Seres Zoltánt megölje. 1997. június 3-án a vádlott és bűntársai kora reggel megjelentek Seres Zoltán parkoló autójánál, annak alvázára felerősítették a robbanószerkezetet, és a közelben várakoztak arra, hogy Seres beszálljon a gépkocsijába, majd azt vele együtt felrobbanthassák.

Délelőtt a sértett el is indult az autóval, azonban a robbanószerkezet a felerősítésére szolgáló mágnesek gyengesége miatt levált az alvázról, az úttestre esett, és ott is maradt. Az elkövetők egyike felvette a szerkezetet a földről. Ezt látva a közelben lévő lakosok felelősségre vonták, mert azt hitték, ellopott valamit, mire az elkövető futásnak eredt, és a közelben lévő templomkertben rejtőzött el - olvasható a vádiratban.

Az ügyészségi dokumentum kitér arra is, hogy a robbanószerkezet megfelelő, működőképes állapotban volt, alkalmas volt a robbanás előidézésére. Ha a szerkezet felrobbant volna, 400-500 méter sugarú körben jelentős anyagi kárt okozott volna, 200 méteren belül pedig emberi életet is kiolthatott volna. Ha a gépkocsira rögzített állapotában hozták volna működésbe, megsemmisítette volna a járművet, a benne ülőkkel együtt - áll a vádiratban.

Olvasóink írták

  • 1. szatyi 2013. április 02. 14:25
    „Akkor ezért kemény kártérítés jár a Rohácsnak, az adófizetők pénzéből!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Februárban 10,9 százalékra nőtt a munkanélküliség az EU-ban

Éves összevetésben erősen nőtt az állástalanok aránya, tavaly februárban az euróövezetben csak 10,9… Tovább olvasom