Délmagyar logó

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -4°C | 4°C Még több cikk.

Juno kutatja majd a Jupiter titkait

A Jupitert célozza meg a NASA űrszondája; a Junót jövő pénteken, augusztus ötödikén indítják Cape Canaveralról az Atlas-5 hordozórakétán.
Ez lesz a New Frontiers program második küldetése, összköltsége 1,1 milliárd dollárt (206,3 milliárd forint) tesz ki.

"A Jupiter számtalan titkot rejt arról, hogy miként alakult ki a Naprendszerünk" - hangsúlyozta Scott Bolton, a Juno-küldetés vezető tudósa.

Az asztrofizikusok meggyőződése szerint a Jupiter volt az első bolygó, amely a Nap megszületése után kialakult, bár nem ismeretes, hogy miként zajlott a folyamat. A "puzzle" egyik kulcsfontosságú hiányzó eleme, hogy mennyi víz rejlik az óriásbolygó belsejében, amely ötször nagyobb távolságra van a Naptól, mint a Föld.

A Jupiter a Naphoz hasonlatosan elsődlegesen hidrogénből és héliumból ál, de elvétve előfordulnak más elemek is, így például oxigén. A hidrogénmolekulák és az oxigén "házasságából" víz keletkezik, amelynek mennyiségét a Juno fedélzetén lévő nyolc műszer egyike, a mikrohullámú radiométer állapítja meg.

A bolygó légkörében található víz közvetlen összefüggésben van azzal, hogy hol és miként alakult ki a Jupiter. Némely adat azt sugallja, hogy a planéta inkább a Naprendszerünk hidegebb, távolibb vidékein alakult ki, majd a központ felé vándorolt. Más számítógépes modellek azt mutatják, hogy a Jupiter jelenlegi helyén született meg, összegyűjtve az ősi eljegesedett "hólabdák" anyagát.

A Juno az első Jupiterhez induló űrszonda, amelynek az energiaellátását napelemtáblákkal biztosítják.
A Juno az első Jupiterhez induló űrszonda, amelynek az energiaellátását napelemtáblákkal biztosítják.

Bárhogy is született, a Jupiter a Naprendszer messze legnagyobb planétájává nőtte ki magát: tömege két és félszer haladja meg a többi "testvérbolygó" együttes tömegét. Hatalmas gravitációs ereje lehetővé tette, hogy gyakorlatilag teljes egészében megtartsa eredeti "építőanyagát".

"Ezért oly érdekes a Jupiter. A Juno segítségével valóságos időutazásra vállalkozunk, visszamegyünk az időben, hogy megértsük: honnan jöttünk és hogyan alakultak ki a bolygók" - magyarázta Scott Bolton.

A Juno az első Jupiterhez induló űrszonda, amelynek az energiaellátását napelemtáblákkal biztosítják. A célhoz ötéves utazás után 2016 júliusában érkezik meg, majd az űrszonda "átpréseli magát" a szűk "résen", amely a bolygó felszínét Jupiter sugárzási övezetétől elválasztják.

Az űrszonda egy éven át kering ötezer kilométeres magasságban a bolygó felszíne fölött. Feladatai között szerepel az atmoszféra összetételének felderítése, hőmérsékletének megállapítása, a felhőmozgások feltérképezése, ahogy a bolygó mágneses terének mérése, hogy megismerjék belső szerkezetét. A Juno elvégzi a magnetoszféra részletes vizsgálatát a sarkoknál, figyeli a sarki fényeket, és igyekszik felderíteni az atmoszférára gyakorolt hatásukat.

Eddig csak egyetlen űrszonda, a Galileo állt pályára a Jupiter körül, 1995. december 7-én. Több mint hét éven keresztül keringett a bolygó körül, miközben többször megközelítette a Galilei-holdakat és az Amaltheát. A Galileóról indított légköri szonda 58 percen át gyűjtött adatokat, mielőtt "végzett volna vele" a bolygó iszonyú gravitációs ereje és a felszínén uralkodó magas hőmérséklet. A Galileo ugyanilyen sorsra jutott, amikor 2003. szeptember 21-én szándékosan irányították a bolygó légkörébe.

A Juno elektronikus "szívét" titán védőburokkal óvják a nagy erejű töltött részecskéktől és Jupiter erős mágneses terétől. E célra összesen 200 kilogramm titánt használtak fel, de bizonyos elektromos berendezéseket volfrámból készítettek, és olyan is akad, amelynek van saját sugárvédelmi "doboza".

Egy év letelte után azonban a Juno sem kerülheti el a sorsát, "beleveti a magát" Jupiter légkörébe. Így megelőzhető annak a veszélye, hogy beszennyezzék a Jupiter holdjait, amelyek az élet hordozói lehetnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

29 éves lengyel katona halt meg Afganisztánban

Út mentén elhelyezett pokolgép robbanása következtében életét vesztette csütörtökön Afganisztánban… Tovább olvasom