Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 11. 01. szombat - Marianna

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Külföldi hírek > Kedden kezdődik a kampány: Timosenko nem akar elnök lenni

Kedden kezdődik a kampány: Timosenko nem akar elnök lenni

Az ukrán házelnök keddig adott haladékot a frakcióknak az új kormány megalakítására. Janukovics meg akarta vesztegetni a határőröket.

MTI - 2014.02.18. 12:27
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Janukovicsot tömeggyilkossággal vádolják

Tömeggyilkosság vádjával letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen az ukrán rendőrség, eközben a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök rendszerét támogatók elszámoltatása. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő megkérdőjelezte az ukrán hatalmi szervek törvényességét, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ ugyanakkor viszont az új ukrán hatalmat.

Arszenyij Avakov ideiglenes belügyminiszter hétfőn közölte, hogy Janukovicsot tömeggyilkosság vádjával akarják őrizetbe venni. A posztjáról eltávolított államfő hollétéről nem tudni biztosat, az ukrán médiában különböző értesülések láttak napvilágot. Elterjedt a híre, hogy állítólag a Krím-félszigeten van, ahol már őrizetbe is vették. Ez utóbbit azonban az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) nem erősítette meg.

Február 25-én, azaz kedden indul az előre hozott elnökválasztások kampánya Ukrajnában - közölte hétfőn a központi választási bizottság (CVK) sajtószolgálata.
"A kampány kedden automatikusan megkezdődik, mivel a parlament határozatában május 25-re írta ki a választásokat" - magyarázta a CVK.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője közölte, hogy kivétel nélkül büntetés vár azokra, akiknek közük volt a "jogsértő cselekedetekhez" Ukrajnában, a rendvédelmi szervek munkatársaira pedig átvilágítás vár. Az ukrán párt sajtószolgálatának hétfői közleménye szerint Klicsko azt hangoztatta: azokat, akik az ukrán nép ellen bűnös parancsokat adtak ki, kivétel nélkül megbüntetik.

A nyugat-ukrajnai Ternopil megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök, Viktor Janukovics rendszerét támogató állami tisztségviselők elszámoltatása. Egy hétfői híradás szerint speciális bizottság világítja át a hivatalnokok, ügyészek, bírák és rendvédelmi vezetők korábbi tevékenységét.

A Janukovicsot támogató Régiók Pártja frakcióvezetője, Olekszandr Jefremov az ukrán parlament frakcióinak egyeztető bizottságában közölte, hogy a korábbi kormánypárt ellenzékbe vonul. A frakció új vezetője Szerhij Tihipko lesz. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője ugyanott azt állította, hogy üres az ukrán államkincstár, csődbe vitték az országot. Közölte, haladéktalanul a Nemzetközi Valutaalap segítségét kell kérni.

Az ukrán pénzügyminisztérium hétfői közleményéből az derült ki, hogy az erősen eladósodott, belpolitikai válság sújtotta Ukrajnának mintegy 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben, és a segély első részletének egy-két héten belül meg kellene érkeznie. Jurij Kolobov ügyvezető pénzügyminiszter közölte, hogy nyugati partnereiktől (Lengyelországtól, az Egyesült Államoktól) hitel nyújtását kérték egy-két héten belül.

Dimtrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn Szocsiban kijelentette, hogy kételkedik az ukrán hatalom törvényességében.

"Több ukrán hatalmi szerv törvényessége komoly kétségeket vált ki" - jelentette ki Dmitrij Medvegyev hétfőn Szocsiban. Ukrajnában jelenleg nincs kivel tárgyalni - fogalmazott a miniszterelnök, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett.

"Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyokkal felszerelt embereket kormánynak lehet nevezni, akkor igen nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk" - hangsúlyozta Medvegyev.

Oroszország felemeli az Ukrajnából érkező árukat terhelő importvámokat, ha Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval (EU) - mondta az orosz gazdaságfejlesztési miniszter a Handelsblattnak. A német üzleti lapban hétfőn megjelent interjúban Alekszej Uljukajev kifejtette, hogy Moszkva egyáltalán nem ellenzi Ukrajna és az EU szabadkereskedelmi megállapodását, de hangsúlyozza, hogy az jelentős kockázatoknak teszi ki Oroszországot. Arra a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e a FÁK tagjait összekötő vámunióval Ukrajna tervezett szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, azt mondta, hogy ezt lehetetlennek tartja, mert egymást kizáró megállapodásokról van szó. Ugyanakkor Oroszország háromoldalú tárgyalást javasol, szorgalmazza, hogy Kjev, Brüsszel és Moszkva közösen egyeztessen a kérdésről - tette hozzá Alekszej Uljukajev.

Az oroszok többsége ellenzi Moszkva beavatkozását Ukrajna belügyeibe - derült ki az egyik tekintélyes közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből, amelyet a Kommerszant című napilap ismertetett hétfőn. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) február első két napján, az ukrán ellenzék hatalomra jutása előtt végzett vizsgálata szerint a megkérdezettek 73 százaléka tartja úgy, hogy Oroszországnak "lehetőség szerint" nem kell beavatkoznia az ukrán belügyekbe.

Lengyelország kész segíteni Ukrajnának együttműködni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki hétfőn Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának "új nyitásra" van szüksége.
Több százan tüntetnek hétfő reggel óta Ungváron a városháza előtt Viktor Pogorelov polgármester lemondását követelve, míg Beregszászon Babják Zoltán polgármester és a város teljes vezetésének lemondására várnak a tiltakozók. A kárpátaljai megyeszékhelyen hétfőre hívták össze a városi tanács (közgyűlés) rendkívüli ülését, amelyen a képviselőknek a polgármester további sorsáról kell szavazniuk. Mivel az ülésen nem jelentek meg a korábban Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának (PR) képviselői, ezért egyelőre nincs meg a szavazáshoz szükséges létszám.

Már kedden elkezdődik az elnökválasztási kampány

Február 25-én, azaz kedden már elkezdődik az előre hozott elnökválasztások kampánya Ukrajnában - közölte hétfőn a központi választási bizottság (CVK) sajtószolgálata.

"A kampány kedden automatikusan megkezdődik, mivel a parlament határozatában május 25-re írta ki a választásokat" - magyarázta a CVK. Konsztantyin Hivcsenko sajtótitkár közölte: a testület jogértelmezése szerint nincs szükség arra, hogy ezt egy külön testületi ülésen hivatalosan kihirdessék.

Az ukrán törvényhozás szombaton fogadott el határozatot az előre hozott elnökválasztások május 25-re történő kiírásáról. Vasárnap a parlament Olekszandr Turcsinov házelnököt bízta meg az államfői teendők ideiglenes ellátásával.

A választási kampányokra az ukrán jogszabályok általában 90 napot biztosítanak. Az elnökválasztás kétfordulós. Második fordulót akkor kell tartani, ha az első fordulóban egy jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát. Ez esetben a második fordulóba a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be.

Turcsinov hétfőn közölte, hogy már keddtől el lehet kezdeni a jelöltek bejegyeztetését. Megjegyezte, hogy az idő "igen szoros" a választásokig.
Eközben Szerhij Vlaszenko, a múlt héten a börtönből kiengedett Julija Timosenko volt kormányfő ügyvédje közölte: "nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, amelyek szerint Timosenko bejelentette volna indulási szándékát a választásokon".

A hét végén pártja, a Haza (Batykivscsina) sajtószolgálatán keresztül tudatta, Timosenko, hogy nem szeretne kormányfő lenni.

Közben továbbra is ismeretlen helyen tartózkodik az elnöki posztról eltávolított Viktor Janukovics, aki ellen hétfőn letartóztatási parancsot adtak ki tömeggyilkosság vádjával.

Egyes feltételezések szerint a Krím-félszigeten bujkál. Olekszandr Brihinec Haza párti képviselő hétfőn Facebook-oldalán közölte, hogy értesülései szerint Janukovics a kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő Volnovahában, az Ukrán Pravoszláv Egyház Moszkvai Patriarchátus kolostorában rejtőzködik.

Ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát Csapon

Ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát ismeretlenek hétfőre virradóra az ukrán-magyar határ mellett fekvő Csapon.

A négy méter magas, több tonnás Lenin-emlékművet, amely a kisváros nyugdíjas otthona előtti téren állt, feltűnés nélkül döntötték le az éj leple alatt. Helyszíni beszámolók szerint sem a nyugdíjas otthon, sem a környező házak lakói nem észleltek semmi rendkívülit, de többen terepszínű ruhát viselő embereket láttak a környéken.

Lenin monumentális szobrát az 1970-es évek közepén állították fel a korábban a Szovjetunió nyugati kapujaként emlegetett Csapon, eredetileg a nemzetközi vasúti pályaudvar előtti téren, a szovjet politikai rendőrség, a KGB helyi székházának szomszédságában. A szobor talapzatra helyezését daruskocsival végezték, dróthuzal segítségével. Mivel sokszori próbálkozásra sem sikerült biztonságosan felemelni a fekvő emlékművet, a daru kezelője a szoboralak nyakára hurkolta a kötelet, és a bámészkodó tömeg hangos tetszésnyilvánítása mellett, mintegy „felakasztva" helyezte azt a több méter magas talapzatra. Ezt követően a darust a KGB munkatársai azonnal őrizetbe vették és elvezették a helyszínről.

A Lenin-szobrot több mint tíz évig nem sikerült eltávolíttatni a kisváros központjából az akkor még befolyásos helyi kommunista aktivisták ellenállása miatt. Az emlékművet, nagyrészt a helyi magyarság nyomására, csak 2000-ben tudták átvinni – kompromisszumos megoldásként – a nyugdíjasok otthona elé.

Ukrajnán egyébként az utóbbi hetekben valóságos Lenin-szobordöntési hullám söpör végig. A jelenséget az ukrán média „Lenin-hullás"-nak keresztelte el. Az utóbbi hónapokban összesen kilencven Lenin-emlékmű hullott a porba, főként Közép-Ukrajnában. Az elmúlt héten negyven városban döntötték le az 1917-es nagy októberi szocialista forradalom vezérének a szobrát.

Kelet- és Dél-Ukrajnában még mindig szenzáció számba megy a Vlagyimir Iljics Leninnek állított emlékművek megszüntetése, a múlt szombaton például Mikolajivban 10 ezren gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a központban álló Lenin-szobor eltávolításának. A szovjet forradalmár szobrának ledöntésére irányuló kísérletek több kelet-ukrajnai nagyvárosban komoly ellenállásba ütköznek. Ugyanakkor Nyugat-Ukrajnában még az 1990-es évek elején megszüntették a legtöbb Lenin-emlékművet. Ebben a térségben jelenleg az egyéb szovjet emlékművek felszámolása zajlik, a Lemberg megyei Sztrij városában a múlt szombaton a szovjet katona emlékművét döntötték le.

Janukovics meg akarta vesztegetni a határőröket

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt és több közeli munkatársát az ukrán határőrök megakadályozták az ország elhagyásában, de hollétük továbbra sem ismert.

Az ukrán határőrség szóvivője szerint Janukovics szombaton megpróbálta megvesztegetni a határőröket a saját fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben, hogy engedjék felszállni Oroszországba tartó repülőgépét.

"Egy magánrepülőgép, amely a donyecki repülőtérről akart felszállni, nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Amikor a határőrök odamentek a géphez, hogy ellenőrizzék a dokumentumokat, fegyveresek pénzt ajánlottak nekik, hogy engedély nélkül is hagyják őket felszállni" - mondta el az AFP francia hírügynökségnek Szerhij Asztahov szóvivő, hozzátéve, hogy a kenőpénzt elutasították.

A kudarcba fulladt felszállási kísérlet után két páncélozott jármű állt meg a repülőgépnél, és az elnök azokkal távozott - mondta a szóvivő.

Olekszandr Turcsinov megbízott államfő szerint a leváltott elnök "megpróbált Oroszországba szökni".

A kijevi parlamentben vasárnap képviselők az asztalt verve követeltek felvilágosítást a leváltott elnök hollétéről, anélkül azonban, hogy azonnali választ kaptak volna. Az elnök ellen amúgy eddig hivatalosan semmiféle eljárás nem indult.

Hasonló kudarcban volt része a donyecki repülőtéren Viktor Psonka volt főügyésznek és Olekszandr Klimenko volt jövedéki és adóügyi miniszternek is, akik mindketten közismerten Janukovics legszűkebb hatalmi köréhez tartoztak.

Egybehangzó hivatalos információk szerint mindkét körözés alatt álló magas rangú tisztségviselőt megakadályozták a külföldre távozásban, de sikerült megszökniük a letartóztatás elől úgy, hogy testőreik tüzet nyitottak a határőrökre.

Oleh Mohnickij ügyvezető főügyész a parlamentben bejelentette, hogy utasítást adott Klimenko és Psonka őrizetbe vételére.

Arszenyij Avakov megbízott belügyminiszter szerint a donyecki repülőtéren látták a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért felelőssé tett volt belügyminisztert, Vitalij Zaharcsenkót is, aki sajtóértesülések szerint Fehéroroszországba szökött.

Vitalij Klicsko, az egyik ellenzéki vezető azt mondta vasárnap, hogy felhívta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, és kérte őt Zaharcsenko, valamint a hatalmi elithez tartozó fiatal oligarcha, Szerhij Kurcsenko kiadására, de a belorusz vezető arról biztosította, hogy a szóban forgó személyek nem tartózkodnak országa területén.

Ukrán határőrök szerint sikerült átlépnie az ukrán-orosz határt a Régiók Pártja két prominens személyiségének, a harkivi terület kormányzójának, Mihajlo Dobkinnak és a harkivi polgármesternek, Hennagyij Kernesznek.

A két tisztségviselő azután távozott Oroszországba, hogy Harkivban találkozót tartottak a Moszkva-barát kormányzóságok, amelyek azon az Ukrajnától való elszakadással fenyegetőztek.

Mihajlo Dobkin a különösen keményvonalas volt kormánypárti politikusok közé tartozott, a kijevi tüntetők "fizikai megbüntetését", sőt "ha kell, a megsemmisítését" követelte.

Timosenko nem akar kormányfő lenni

A börtönből szombaton kiszabadult Julija Timosenko nem akar újból miniszterelnök lenni. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy nyilatkozatban.

"Meglepett, hogy engem ajánlottak a miniszterelnöki posztra. Senki sem tárgyalt velem erről. Hálás vagyok az ebben megnyilvánuló tiszteletért, de kérem, hogy ne vegyenek számításba a posztra" - írta.

A brit hírügynökség a nyilatkozatot úgy értékeli, hogy Timosenkót az államfői tisztség érdekli inkább. Az elnökválasztást május 25-re írta ki a parlament.

Berlinben bejelentették, hogy Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt vasárnap Timosenkóval, és arra kérte, hogy Ukrajna egységének megőrzésén dolgozzon. A két politikus rövidesen személyesen is találkozik egymással - ezt már Timosenko pártja közölte.

"Merkel üdvözölte Timosenko kiszabadulását és hangsúlyozta, hogy visszatérése a politikába fontos tényező lesz az ukrajnai helyzet stabilizálásában, az egység megőrzésében és az európai reformok útjára való visszatérésben" - közölte a Haza pártja.

A párt szóvivője azt is bejelentette, hogy Timosenko vasárnap nyugati hatalmak nagyköveteivel szeretne találkozni, de azt nem mondta meg, hogy mely országok diplomatáiról van szó.

Gránátot dobtak Ungvár polgármesterének házára

Ismeretlenek gránátot dobtak szombat éjjel Ungváron Viktor Pogorelov polgármester házára, a detonációban senki nem sérült meg.

A robbanás, amely a polgármester villájának udvarán történt, betörte az épület földszinti ablakait. A detonáció körzetében az ungvári rendőrség vezetőinek irányításával folyt a helyszínelés – adta hírül vasárnap a zakarpattya.net.ua ungvári hírportál, amely szerint a nyomozás eredménye néhány nap múlva lesz ismert.

Ungvár polgármesterének a lemondását az ukrajnai tiltakozó megmozdulások kezdete óta követelik a helyi tüntetők, akik szerint a város vezetője korrupt, saját érdekei szerint árusítja ki a közvagyont. Pogorelov az e heti kijevi fejlemények nyomán kilépett az eddig kormányzó Régiók Pártjából (PR), de bejelentette, hogy nem fog önként lemondani tisztségéről.

Ugyancsak az elmúlt éjszaka Huszton ismeretlenek lövéseket adtak le az egyik helyi - a rendőrség által meg nem nevezett - magas beosztású vezető házára. A lövedékek az ablakon át becsapódtak az épület belsejébe, de az ott lakók közül senki nem sérült meg. Ebben az ügyben is folyik a nyomozás.

Orosz hírtévé szerint bujkálnak az ukrán titkosszolgálat vezetői

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetői önkényesen elhagyták szolgálati helyüket, kikapcsolták telefonjaikat és valahol bujkálnak - mondta az ukrán parlamentben Valentin Nalivajcsenko, az ukrán titkosszolgálatok tevékenységének ellenőrzésével egy napja megbízott ellenzéki politikus a Rosszija 24 állami hírtelevízió tudósítása szerint.

Az egész ország irányítás nélkül maradt, és a fontos objektumok, beleértve a nukleáris létesítményeket és a Dnyeper-folyón lévő vízerőművet, védelem nélkül vannak - idézte Nalivajcsenko szavait az orosz hírtévé. A politikus azt kérte az ukrán törvényhozástól, kötelezze az SZBU vezetését arra, hogy térjen vissza a helyére.

A hírtévé szerint Valentin Nalivajcsenko találkozott az orosz titkosszolgálatok képviselőivel, és "biztonsági kérdéseket vitattak meg".

Az ellenzéki politikust, a Vitalij Klicsko vezette Udar (Ütés) nevű párt tagját, aki 2006 és 2010 között már irányította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot, szombaton bízta meg a kijevi törvényhozás az SZBU újbóli ellenőrzésével.

A Rosszija 24 arról is beszámolt, hogy a kijevi főtéren "radikális hangulat uralkodik". A Majdanon letáborozott tüntetők, köztük a Jobboldali Szektorhoz tartozó "harcosok" valóságos hajszát indítottak a nekik nem tetsző újságírók ellen.

A radikálisok az internetes közösségi oldalakon és a helyszínen arra szólították fel híveiket, hogy kutassák fel Artyom Kolt, az orosz állami televízió híradójának munkatársát. Az orosz újságíró az utóbbi napokban folyamatosan élő adásban számolt be a kijevi eseményekről. A Jobboldali Szektor azzal vádolja az orosz tévériportert, hogy "szennyel borítja el az ukrán népet". Egyes értesülések szerint már 10 ezer hrivnya (mintegy 250 ezer forint) vérdíjat tűztek ki Artyom Kol fejére.

Arszenyij Avakov ideiglenesen megbízott ukrán belügyminiszter azt közölte, hogy két nap alatt helyreállítják a rendet az országban, és az állami szervezetek értelmetlen elfoglalásának beszüntetésére szólított fel - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Menesztették a külügyminisztert, őrizetbe vételek

Az ukrán parlament menesztette tisztségéből vasárnap Leonyid Kozsara külügyminisztert.

A külügyek volt irányítója részt vett a külföldi államokkal folytatott tárgyalásokon, amelyeken Viktor Janukovics államfő döntésére Ukrajna elutasította a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az Európai Unióval és helyette szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.

Oleh Mahnitszki ügyvezető főügyész a parlamentben bejelentette, utasítást adott Olekszandr Klimenko volt jövedéki és adóügyi miniszter, valamint Viktor Psonka egykori főügyész őrizetbe vételére.

Arszenyij Avakov ideiglenesen megbízott belügyminiszter pedig a törvényhozásban közölte, az állambiztonsági szolgálat és a főügyészi hivatal vizsgálja "az ukrán nép ellen elkövetett súlyos bűncselekményeket, ideértve a volt állami vezetők által elkövetetteket is".

Ukrán nemzeti színeket festették a szófiai szovjet hősi emlékműre

Az ukrán nemzeti lobogó színeit festették ismeretlenek a szófiai szovjet hősi emlékműre vasárnapra virradóra.

Az ismeretlen aktivisták kék-sárga ukrán zászlót pingálták az emlékoszlop talapzatára, és kék-sárgára festették a szovjet katonákat ábrázoló dombormű központi alakját is. A vitatott második világháborús emlékműre a Dicsőség Ukrajnának! feliratot és egy trágár szójátékot is ráfirkáltak Vlagyimir Putyin orosz elnök nevével.

A bolgár főváros központjában emelkedő hatalmas gránit emlékművet rendszeresen megrongálják ismeretlenek, többnyire Moszkva-ellenes éllel, tavaly augusztusban, Csehszlovákia megszállásának 45. évfordulóján élénk rózsaszínűre festették.

Antikommunista aktivisták 1989 óta követelik hiába az emlékmű eltávolítását. Lebontását egyaránt ellenzi a Bolgár Szocialista Párt és az orosz nagykövetség, szerintük az emlékmű az antifasiszta harcnak állít emléket, nem pedig a Vörös Hadsereggel érkező kommunista uralomnak.

Ukrán nemzeti színekre festett katona szobra előtt áll egy fiatal nő az egykori szovjet Vörös Hadsereg szófiai emlékművén február 23-án. Fotó: MTI/EPA
Ukrán nemzeti színekre festett katona szobra előtt áll egy fiatal nő az egykori szovjet Vörös Hadsereg szófiai emlékművén február 23-án.
Fotó: MTI/EPA

A parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatáról rendelkező törvényt

Eltörölte az ukrán parlament vasárnap az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt.

Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta.

A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet a kárpátaljai Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.

A házelnök keddig adott haladékot a frakcióknak az új kormány megalakítására

Olekszandr Turcsinov házelnök vasárnap utasította az ukrán törvényhozás képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy keddig állapodjanak meg az új parlamenti többségről és az új kormány összetételéről.

"Utasítom a frakciók és képviselői csoportok vezetőit, hogy azonnal kezdjenek konzultációkat az új parlamenti többség és a nép bizalmát élvező kormány létrehozására" - jelentette be a házelnök vasárnap a parlament plenáris ülésén.

A parlament közben visszahelyezte állami tulajdonba Viktor Janukovics volt elnök Kijev környéki Mezsihirja nevű rezidenciáját. A terület hivatalosan eddig a kormány tulajdonában állt, Janukovics bérelte a kabinettől.

Turcsinovot bízta meg a parlament az államfői feladatok ellátásával

Az ukrán parlament Olekszandr Turcsinov házelnököt bízta meg vasárnap az államfői feladatok ellátásával.

A határozatot a 450 tagú parlament 285 képviselője támogatta. A szavazáskor 339-en voltak az ülésteremben. A dokumentum szerint a házelnök látja el az elnöki feladatokat az új államfő hivatalba lépéséig.

Továbbra sem ismert Janukovics tartózkodási helye

Továbbra sem ismert Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök tartózkodási helye egy nappal azt követően, hogy elhagyta a fővárost, Kijevet.

Egy, Oroszországba induló magánrepülőgéptől, amelynek fedélzetén tartózkodott az államfő, megtagadták a felszállási engedélyt szombaton a kelet-ukrajnai Donyeckben - közölte az ukrajnai határőrség. A gépnek nem voltak megfelelő dokumentumai - mondta vasárnap Oleh Szlobodjan, a határőrség illetékese. Hozzátette, hogy az államfőt gépkocsin elszállították a repülőtérről. Nincs adat arról, hogy Janukovics a szárazföldön elhagyta volna az országot, és azt sem tudni, hogy a gép Oroszországon belül hova tartott volna.

Jurij Mirosnyicsenko, a Régiók Pártjának (PR) parlamenti képviselője vasárnap az ukrán törvényhozásban kijelentette, nincs tudomása arról, hogy hol tartózkodik az államfő.

Az UNIAN hírügynökség ukrán honlapjára feltette azt a videofelvételt, amelyet Janukovics rezidenciájának kamerái rögzítettek arról, ahogy teherautókra felrakodták az államfő holmiját, majd később ő maga egy helikopterrel eltávozott onnan.

Kijevben egyébként nyugodtan telt az éjszaka. A város központjában a Függetlenség tere továbbra is tele van tüntetőkkel. A tiltakozók önvédelmi egységei, köztük katonai sisakot és pajzsot viselő emberek vették át a rendőröktől az államfői hivatal és a parlament őrzését, hogy útját állják a radikális csoportoknak, amelyek esetleg károkat okoznának az intézményekben, vagy erőszakos cselekményeket robbantanának ki.

Arszenyij Avakov ideiglenesen megbízott belügyminiszter vasárnap közölte, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt harminc belügyi tisztviselő ellen indított vizsgálatot a tiltakozók elleni rendőri túlkapások kapcsán.

Korményellenes tüntető őrködik Viktor Janukovics ukrán államfő Kijev megyei, mezsigorjei rezidenciája előtt február 22-én. Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Korményellenes tüntető őrködik Viktor Janukovics ukrán államfő Kijev megyei, mezsigorjei rezidenciája előtt február 22-én.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

A unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának

Az Európai Unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának, ha már lesz új kormánya - jelentette ki vasárnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa az ausztráliai Sydneyben egy nemzetközi pénzügyi tanácskozást követően.

Rehn a legnagyobb fejlett és felzárkózó iparú országokat tömörítő G20-as csoport pénzügyminiszteri találkozóján vett részt.

Hangoztatta, fontos, hogy "világos európai perspektívát mutassanak az ukrán népnek, amely bebizonyította elkötelezettségét az európai értékek iránt."

Hozzátette, hogy "készek vagyunk jelentős pénzügyi támogatást adni Ukrajnának, amint egy demokratikus alapokon álló politikai megoldás született, és amint megalakult új kormánya, amely hitelesen és komolyan elkötelezi magát az intézményi és gazdasági reformok megvalósítása terén."

A pénzügyi biztos arra a kérdésre, hogy mennyire lenne jelentős az EU támogatása, azt felelte: az unió felbecsüli a szükségleteket. "Meg kell felelnünk ennek a történelmi kihívás adta helyzetnek" - mondta.

Hasonlóan nyilatkozott Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint az IMF kész segítséget nyújtani Ukrajnának, ha az a nemzetközi pénzügyi szervezethez fordul. Ukrajna az IMF tagja - mondta. Ha Kijev pénzügyi vagy gazdasági segítségért folyamodik, akkor ezt az IMF kész megtenni. Hangsúlyozta ugyanakkor, az IMF-nek szüksége van arra, hogy "legyen valaki Ukrajnában, akivel ezt a kérdést meg lehet vitatni".

Felelős magatartásra szólított az Európai Unió

Felelős magatartásra szólította az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ukrajnai válságban érintetteket, kiemelten sürgetve a jogállami szabályok és az alkotmány betartását.

Szombat késő este Brüsszelben kiadott közleményében Catherine Ashton hangoztatta, hogy meg kell őrizni Ukrajna egységét és függetlenségét. A válság hosszú távú megoldásához szükség van alkotmányos reformra, egységkormány alakítására és demokratikus választásokra - szögezte le a főképviselő, aki a további párbeszédet is fontosnak tartja a felek között.

Hangoztatta, hogy az unió kész segíteni ezt a folyamatot.

Hozzátette, hogy Brüsszel továbbra is éberen figyeli az ukrajnai helyzetet.

Ashton üdvözölte egyúttal Julija Timosenko volt kormányfő szabadlábra helyezését. A politikai indíttatású eljárásokat elítélő EU-álláspontra utalva úgy vélte, ez fontos lépés abban a folyamatban is, amelynek célja, hogy megszüntessék az országban a "szelektív igazságszolgáltatás" gyakorlatát.

Közleményt adott ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is. Ebben azt kérte, hogy minden érintett fél Ukrajna egységének megőrzését szem előtt tartva cselekedjen. Az eddigieknél is fontosabbnak minősítette, hogy a felek között megmaradjanak a kommunikációs csatornák, és meglegyen a készség a kompromisszumokra. Sürgette, hogy mielőbb jöjjön létre cselekvőképes átmeneti kormány.

Francia kollégája, Laurent Fabius Pekingben az AFP hírügynökségnek nyilatkozva szintén a nemzeti egység megőrzését, az erőszak elkerülését, az új kormány létrehozását tartotta a legfontosabb teendőknek. Ő is külön üdvözölte Timosenko elengedését.

Ukrajnában a külügyminisztérium személyzete nyilatkozatot adott ki, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy Leonyid Kozsarát, a tárca eddigi vezetőjét már nem tartja illetékesnek Ukrajna nemzetközi képviseletében. Mint fogalmaztak, Kozsarának nincs már meg az ehhez szükséges "erkölcsi tekintélye". Ezért arra sürgették a parlamentet, hogy haladéktalanul nevezzen ki ügyvivőt a minisztérium élére.

Az ukrán diplomáciai képviseletek természetesen folytatják a munkát az ország és az állampolgárok érdekeinek szolgálatában - erősítette meg a nyilatkozat.

Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, az ellenzék vezéralakja beszél a kijevi Függetlenség téren február 22-én. Fotó: MTI
Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, az ellenzék vezéralakja beszél a kijevi Függetlenség téren február 22-én.
Fotó: MTI

SZOMBATON ÍRTUK:

Nyolcvankettőre emelkedett a kijevi összecsapások halálos áldozatainak száma

A kijevi összecsapások kezdete óta 82 ember vesztette életét - közölte az ukrán egészségügyi tárca.

Közleményük szerint szombat estig 622 ember fordult orvosi segítségért, közülük 405-öt vittek kórházba.

Timosenko EU-tagságról beszél, felelősségre vonást sürget

Julija Timosenko volt ukrán kormányfő biztos abban, hogy hazája a közeljövőben csatlakozik az Európai Unióhoz, ami szavai szerint mindent megváltoztat majd. A szombaton szabadon engedett ellenzéki politikus erről az után beszélt, hogy este megérkezett Kijevbe.

Az elmúlt napokban a hatalom és a Viktor Janukovics elnök távozását követelő demonstrálók közötti összecsapásokban meghalt tüntetőkről szólva a Haza párt vezéralakja követelte a tettesek felelősségre vonását, hogy így tisztelegjenek azok előtt, akik "életükkel fizettek Ukrajna függetlenségéért".

Timosenko megérkezett Kijevbe

Megérkezett szombat este Kijevbe Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, aki néhány órával korábban nyerte vissza szabadságát.

A helyszíni jelentések szerint a repülőgép a kelet-ukrajnai Harkivból a kijevi Zsuljani repülőtéren landolt Timosenkóval a fedélzetén.

A politikus várhatóan beszédet mond a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén, ahol ennek hírére gyors ütemben kezdtek gyülekezni az emberek, és már türelmetlenül várják a börtönből szabadult ellenzéki vezetőt.

Ellentmondásos hírek Janukovics hollétéről

Ellentmondásos hírek jelentek meg Viktor Janukovics hollétéről: az egyik ukrán televízió szombaton meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról adott hír, hogy az ukrán elnök Oroszországba repült, más források szerint viszont nem sikerült elhagynia az országot, a határőrök feltartóztatták és most Donyeckben van.

Olekszandr Turcsinov házelnök közben bejelentette, hogy a Donyeck megyei hatóságok az ukrán-orosz határon feltartóztatták Viktor Psonka leváltott főügyészt és Olekszandr Klimenko jövedéki és adóügyi minisztert, akik fegyveres testőrök kíséretében próbálták elhagyni Ukrajnát.

Az ukrán határszolgálat pedig megerősítette, hogy elhagyta az országot és Oroszországba távozott Viktor Janukovics elnök két hű embere, Mihail Dobkin, a harkivi adminisztráció vezetője, valamint Hennagyij Kernesz, a kelet-ukrajnai város polgármestere.

Julija Timosenko bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson

Szabadon engedését követően nem sokkal Julija Timosenko ellenzéki politikus bejelentette szombaton, hogy indul a május 25-re előre hozott elnökválasztáson, amelyet a kijevi törvényhozás azt követően írt ki, hogy leváltotta Viktor Janukovics államfőt.

Viktor Janukovics államfő ellenzékének vezéralakja lánya társaságában és hívei ujjongása közepette távozott a kórházból, ahol kezelték, s a fővárosba, a Függetlenség (Majdan) térre tart. Várhatóan estére ér oda.

A politikus, aki kerekes székben hagyta el a kórházat, pártja, a Haza honlapján közzétett nyilatkozat szerint kijelentette, hogy a diktatúra elesett Ukrajnában. "Országunk mától újra láthatja a napot és az eget, a zsarnokság véget ért" - mondta újságíróknak. Az hatalom és a tiltakozók közötti összecsapásokban meghalt tüntetőkre utalva úgy fogalmazott, mindent meg kell tenni azért, hogy haláluk ne legyen hiábavaló.

A 450 fős ukrán parlament 322 szavazattal szombat délben fogadott el határozatot Julija Timosenko szabadlábra helyezéséről. A határozatot nem kell jóváhagynia az ukrán államfőnek, aki délután államcsínynek minősítette a kijevi eseményeket és kijelentette, hogy a parlament által hozott döntések illegitimek. Nem sokkal egy harkivi televíziónak adott nyilatkozata után a kijevi törvényhozás leváltotta őt, s május 25-re előre hozott elnökválasztást írt ki.

Timosenkót 2011-ben ítélték hét év börtönbüntetésre az Oroszországgal kötött, Ukrajna számára előnytelen gázszerződés miatt, de az ellenzék és az Európai Unió is politikai indíttatásúnak minősítette az ítéletet. Rossz egészségi állapota miatt a volt kormányfő többször kezelésre szorult a börtönben töltött idő alatt. Szabadon engedésének híre is kórházban érte a politikust.

Julija Timosenko 2011-ben bebörtönzött volt ukrán kormányfőt, ellenzéki politikust ábrázoló plakát előtt mennek kormányellenes tüntetők Kijev belvárosában. Fotó: MTI/AP/Darko Bandic
Julija Timosenko 2011-ben bebörtönzött volt ukrán kormányfőt, ellenzéki politikust ábrázoló plakát előtt mennek kormányellenes tüntetők Kijev belvárosában.
Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

Szabadon engedték Julija Timosenkót

Szabadon távozott a harkivi kórházból Julija Timosenko 2011-ben bebörtönzött volt ukrán kormányfő, aki több mint két és fél év után szombat délután nyerte vissza szabadságát hírügynökségi jelentések szerint.

Viktor Janukovics államfő ellenzékének vezéralakja lánya társaságában távozott, egyelőre nem tudni biztosan, hogy hová, édesanyjához Dnyipropetrovszkba, vagy Kijevbe. Egyes források szerint a fővárosba, a Függetlenség (Majdan) térre tart.

A 450 fős ukrán parlament 322 szavazattal szombat délben fogadott el határozatot Julija Timosenko szabadlábra helyezéséről.

Az ukrán parlament leváltotta Janukovicsot, május 25-re választást írt ki

Az ukrán parlament szombati döntése szerint Viktor Janukovics nem képes ellátni feladatait, ezért elmozdította tisztségéből az államfőt, egyben választást írt ki május 25-re.

Janukovics puccsnak minősítette a kijevi eseményeket, nem mond le

A kijevi eseményeket banditák államcsínyének minősítve Viktor Janukovics ukrán elnök az Interfax hírügynökség szombat délutáni jelentése szerint kijelentette, hogy a parlament által hozott törvények illegitimek, ő pedig nem mond le, és Ukrajnában maradva mindent megtesz azért, hogy az ország ne szakadjon szét.

A Harkivban tartózkodó Janukovics az 1930-as évek Németországához és a nácik hatalomra kerüléséhez hasonlította az Ukrajnában jelenleg tapasztalható helyzetet. Egy helyi televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, még mindig ő Ukrajna törvényes elnöke. Azt is közölte, hogy egyelőre az ország keleti felében marad.

Egyelőre mégsem engedték szabadon Timosenkót

A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre még nem engedték szabadon Julia Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnököt, az erről szóló bejelentést az ellenzéki vezető pártjának egyik szóvivője cáfolta szombat délután.

Az ukrán parlament pár órával korábban határozatot fogadott el az ellenzék vezéralakjának szabadon bocsátásáról. Pártjának egyik szóvivője ez után nem sokkal bejelentette, hogy Timosenko már szabad, később azonban szavait megváltoztatva azt közölte a hírügynökségekkel, hogy a politikust még nem engedték ki.

Mint mondta, ő csupán arra utalt, hogy a parlamenti határozat Timosenko azonnali szabadon bocsátását rendelte el.

Sürgősen összehívták a parlamenti képviselőket, híresztelések Janukovics lemondásáról

Sürgősen az ukrán parlament üléstermébe hívták a képviselőket szombaton, és közben a törvényhozásban olyan hírek kaptak lábra, hogy fontos bejelentés várható, illetve Viktor Janukovics államfő lemondott - jelentette az UNIAN hírügynökség.

Szabadon engedték Julija Timosenkót

Szabadon engedték szombaton Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnököt - jelentette az ukrán média, amely szerint már megérkeztek Harkivba a politikus hozzátartozói.

Timosenko szabadon engedése előtt körülbelül egy órával fogadott el az ukrán parlament határozatot a politikus szabadlábra helyezéséről. Timosenkót 2011-ben ítélték el hét év börtönbüntetésre az Oroszországgal kötött, Ukrajna számára előnytelen gázszerződés miatt, de az ellenzék és az Európai Unió is politikai indíttatásúnak minősítette az ítéletet.

Az ukrán parlament Julija Timosenko szabadlábra helyezéséről fogadott el határozatot

Az ukrán parlament Julija Timosenko bebörtönzött miniszterelnök szabadlábra helyezéséről fogadott el szombaton határozatot, amelyet 322 képviselő támogatott.

A határozatot nem kell jóváhagynia az ukrán államfőnek.

Timosenkót 2011-ben ítélték el hét év börtönbüntetésre az Oroszországgal kötött, Ukrajna számára előnytelen gázszerződés miatt, de az ellenzék és az Európai Unió is politikai indíttatásúnak minősítette az ítéletet.

Az ukrán parlament szombaton felmentette Viktor Psonka főügyészt. A szavazás után Alekszandr Turcsinov újonnan megválasztott parlamenti elnök közölte, hogy Psonka napok óta nem jelent meg a munkahelyén.

A parlament új elnököt választott

Az ukrán parlament elnökévé választotta szombaton Olekszandar Turcsinovot, a bebörtönzött egykori miniszterelnök, Julija Timosenko közeli szövetségesét.

Turcsinovra, a Haza párt politikusára 288 képviselő adta voksát. Az ukrán parlament 450 fős, de a szavazáson a kormányzó Régiók Pártja képviselőinek csak töredéke vett részt.

Megerősítette a fegyverraktárak védelmét Kárpátalján a hadsereg

Megerősítették a fegyverraktárak védelmét az ukrán hadsereg Kárpátalján állomásozó egységei, de a csapatok semmilyen mozgást nem végeznek – nyilatkozta Ivan Vaszilcjun ezredes, a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnoka az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombaton megjelent számának.

Az ezredes cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint mozgósítanák a hadsereg Kárpátalján állomásozó egységeit. Közölte: minden a megszokott rendben, a terveknek megfelelően zajlik, nem lépett életbe semmilyen rendkívüli parancs, de megerősítették a fegyverraktárak védelmét.

Arra a hírre reagálva, hogy Kárpátalján többen katonai behívót kaptak, a parancsnok kifejtette: ebben nincs semmi rendkívüli, hiszen az ukrán hadügyminisztérium a sorkatonai szolgálat megszüntetését – az előzetes tervekkel szemben – még a múlt év októberében 2017-re halasztotta. De csak azokat a fiatalokat sorozzák be, akik megfelelnek az utóbbi időben megszigorított minden követelménynek, és vállalkoznak a szolgálatra – emlékeztetett a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnoka.

Kormányellenes tüntetők a kijevi Függetlenség terén február 22-én. Fotó: MTI/AP/Darko Bandic
Kormányellenes tüntetők a kijevi Függetlenség terén február 22-én.
Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

Klicsko: május 25-ig tartsák meg az előre hozott elnökválasztást

Viktor Janukovics államfő elhagyta Kijevet, és az ukránok számára az egyetlen lehetőség az előrehozott elnökválasztás megrendezése május 25-ig - közölte szombaton Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető a parlament rendkívüli ülésén.

"Ma (Janukovics) elhagyta Kijevet. Ukránok millió számára az egyetlen lehetőség az előre hozott elnökválasztás" - hangoztatta az Udar elnöke a szombat délelőtt megkezdődött rendkívüli ülésszakon, amelyen az ellenzék Janukovics lemondását követelő határozatát vitatják meg.

Janukovics holléte nem ismeretes, korábbi közlések szerint az északkelet-ukrajnai Harkivba utazott, ahol pártjának tagjai tanácskoznak. Rezidenciája az ukrán főváros közelében üres, őrök sem őrzik, az újságírók ki-bejárkálnak médiajelentések szerint.

A kormány tagjai ismeretlen helyre távoztak, csak a parlament legitim

Az ukrán kormány tagjainak többsége elhagyta munkahelyét és ismeretlen helyre távozott, ezért az egyetlen legitim hatalmi intézmény jelen pillanatban a törvényhozás - jelentette be szombaton a parlamentben az ellenzéki Haza párt egyik képviselője.

Olekszandar Turcsinov szerint ilyen körülmények között a parlamentnek kötelessége átvállalnia a teljes felelősséget az ország helyzetérért, azonnali hatállyal hozzá kell látnia a hatalmi jogkörök gyakorlásához. Turcsinov arra tett javaslatot, hogy a parlament nevezzen ki ügyvezető kormányfőt és belügyminisztert.

Közben indoklás nélkül benyújtotta lemondását Igor Kaletnik parlamenti alelnök - ezt a törvényhozás másik alelnöke, Ruszlan Kosulinszkij jelentette be. Előzőleg arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy betegsége és gyógykezelése miatt lemondott Volodimir Ribak házelnök is.

Benyújtotta lemondását a parlamenti elnök

Benyújtotta lemondását szombaton Volodimir Ribak ukrán parlamenti elnök - jelentette a kijevi média.

Az UNIAN hírügynökség szerint Ribak nem jelent meg szombat reggel a törvényhozás ülésén, a parlament alelnöke, Ruszlan Kosulinszkij pedig arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az elnök közleményben jelentette be: lemond tisztségéről, döntése betegségével, illetve gyógykezelésével függ össze.

A parlament szombati üléséről gyakorlatilag hiányzik a kormányzó Régiók Pártja, 185 képviselője közül csak 23-an vannak jelen az ülésteremben.

Janukovics lemondását követelő határozatot terjesztenek a parlament elé

Viktor Janukovics ukrán államfő lemondását követelő határozati javaslatot terjeszt szombaton az ukrán parlament elé a Vitalij Klicsko vezette ellenzéki Ütés (UDAR) párt.

Ezt a párt szóvivője, Okszana Zinovjeva jelentette be szombat reggel. A határozat lehetővé teszi a parlament számára az előre hozott választás kiírását - tette hozzá.

Közben az Interfax hírügyökség úgy értesült, hogy Viktor Janukovics szombatra virradóra mégis megérkezett a kelet-ukrajnai Harkivba, ahol pártjának délkelet-ukrajnai szervezetei tartanak kongresszust. Az államfő péntek éjjel hagyta el Kijevet, de reggel a harkivi repülőtéren cáfolták, hogy leszállt volna ott az elnöki gép.

Egy különleges krimi belügyi osztag orvlövészei lőhettek a tüntetőkre

Egy krimi különleges belügyi osztag orvlövészei gyanúsíthatók a kijevi tüntetők elleni orvtámadásokkal; a kommandós egységet személyesen Sztaniszlav Suljak, az ukrán belügyi alakulatok parancsnoka hozta létre - közölte Hennagyij Moszkalj, a parlament szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, akit szombaton idézett az UNIAN hírügynökség.

Moszkalj szerint erről szóló bizonyítékok kerültek a rendvédelmi szervek kijevi jogsértéseit vizsgáló parlamenti tényfeltáró bizottság birtokába. Az osztag az ukrán belügyi csapatok krimi igazgatóságának alárendeltségében áll, és Szerhij Aszavaljuk ezredes a parancsnoka. A kommandó fegyvereseiről videofelvételeket készítettek újságírók, és felvették a rendőrségi rádiófrekvencián elhangzott beszélgetéseiket is.

A belügyi csapatok parancsnoksága 80 darab angol gyártmányú mesterlövész-fegyvert szerzett be az osztagnak - közölte Moszkalj, aki arra kérte az ukrán főügyészt, hogy indítson nyomozást az ügyben.

A leváltott belügyminiszter állítólag Fehéroroszországba szökött

Fehéroroszországba szökött állítólag Vitalij Zaharcsenko leváltott ukrán ügyvezető belügyminiszter - jelentette szombat reggel az UNIAN ukrán hírügynökség.

Zaharcsenko szökéséről Tetjana Mokridi ellenzéki aktivista tájékoztatott a Facebook közösségi portálon. Előzőleg Andrij Parubij, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt képviselője, a Majdan "ellenállási" parancsnoka is azt mondta: olyan információi vannak, hogy a belügyminiszter kísérletet tesz az ország elhagyására. Az ukrán parlament pénteken mentette fel Zaharcsenkót azzal az indokkal, hogy ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért. Az ügyvezető belügyminiszter túllépte hatáskörét, törvénytelen, alkotmányellenes parancsokat adott, amelyek emberek halálához vezettek.

A tüntetők teljes ellenőrzése alatt a kijevi kormányzati negyed

A kijevi tüntetők szombatra virradóra teljes ellenőrzésük alá vonták a kormányzati negyedet, a parlament, az elnöki és a miniszterelnöki hivatal, illetve a belügyminisztérium épületét is - közölte Andrij Parubij, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt képviselője, a Majdan "ellenállási" parancsnoka.

Az UNIAN hírügynökség szerint Parubij a kijevi központi téren elhelyezett emelvényről tájékoztatta a tüntetőket arról, hogy mely ellenzéki csoport melyik kormányzati épület "védelmét" látja el. Bejelentette azt is, hogy mostantól a tüntetők ellenőrzése alá vonják az egész fővárost.

Parubij azt üzente a rendőröknek, hogy csatlakozhatnak a kormányzati negyedben járőröző ellenzékiekhez, mindnyájan átállhatnak a tiltakozók oldalára, de ki kell tűzniük világoskék-sárga szalagot (ezek az ukrán nemzeti lobogó színei).

Továbbra is feszült a helyzet Kijevben

Az Ukrajnát sújtó belső válság rendezését célzó megállapodás aláírását követően is feszült maradt a helyzet Kijevben, a Függetlenség terén tüntető tízezrek szombatra virradóra sem tágítottak attól a követelésüktől, hogy Viktor Janukovics elnök azonnal távozzék a hatalomból.

Éjszaka súlyosabb incidensről nem érkeztek hírek, de a tüntetők még előző este ultimátumot adtak Janukovicsnak, amelyben fegyveres felkeléssel fenyegették meg, ha nem teljesíti követeléseiket.

A pénteken kötött megállapodással szombaton az ukrán parlament is foglalkozik. Janukovics ugyanakkor több értesülés szerint már nem tartózkodik a fővárosban, hanem politikai "fellegvárába", Harkivba utazott a Régiók Pártjának kongresszusára. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség mindazonáltal úgy értesült, hogy a Janukovicsot szállító repülőgép szombat reggelig nem érkezett meg a kelet-ukrajnai városba.

A tüntetők egyik portálja éjszaka arról számolt be, hogy aktivistáik folyamatosan ellenőrzik a kijevi nemzetközi repülőtérre tartókat. Egyebek között azt kívánják megakadályozni, hogy a kormánypárt képviselői elhagyják az országot.

Az államfő és az ellenzéki vezetők között - nemzetközi közvetítéssel - született megállapodás egyebek között előre hozott elnökválasztásról és nemzeti egységkormány megalakításáról szól. A kompromisszumot, amelynek egyik célja az utcai feszültség mielőbbi enyhítése, vezető külföldi politikusok is üdvözölték, ugyanakkor egyöntetűen hangoztatták, hogy az abban foglaltakat gyorsan meg is kell valósítani.

Kormányellenes tüntetőket szállító katonai jármű Kijevben február 22-én. Fotó: MTI/AP/Darko Bandic
Kormányellenes tüntetőket szállító katonai jármű Kijevben február 22-én.
Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

Obama és Putyin egyetért a megállapodás gyors életbe léptetésének fontosságában

Konstruktívnak nevezte az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú illetékese pénteken Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrán válság megoldásáról Kijevben született megállapodás után lefolytatott telefonos megbeszélését.

A közlés szerint a két vezető egyetértett abban, hogy a megállapodásnak - amely egyebek között előre hozott elnökválasztásról és nemzeti egységkormány megalakításáról szól - a lehető legrövidebb időn belül életbe kell lépnie.

"Egyetértettek abban, hogy a ma elért megállapodást gyorsan végre kell hajtani, hogy fontos minden felet az erőszaktól való tartózkodásra bátorítani, és hogy reális lehetőség van a békés végkifejletre" - jelentette ki a névtelenül nyilatkozó amerikai diplomata, aki telekonferencián tájékoztatta az újságírókat az amerikai és az orosz elnök kapcsolatfelvételéről.

A tájékoztatást az amerikai elnöki hivatal is megerősítette. A Fehér Ház közleménye szerint a két elnök amellett, hogy szükség van a politikai megállapodás mielőbbi végrehajtására, a gazdasági helyzet stabilizálásának és a szükséges reformok bevezetésének fontosságában is egyetértett, valamint abban is, hogy a jövőben minden félnek tartózkodnia kell a további erőszaktól.

A telefonbeszélgetésről beszámoló külügyi illetékes szerint Putyin kijelentette Obamának, hogy Oroszország be kíván kapcsolódni a megállapodás megvalósításába, és hangsúlyozta az ukrán gazdaság stabilizálásának fontosságát.

A nap folyamán korábban a Fehér Ház üdvözölte az ukrán elnök és az ellenzék vezetői között létrejött megállapodást és segítséget ajánlott fel annak végrehajtásához, ugyanakkor jelezte, hogy az erőszakcselekmények elrendelőit felelősségre kell vonni, Washington pedig szükség esetén kész további szankciók bevezetésére.

"Ma arra összpontosítunk, hogy európai partnereinkkel, valamint az ukrán kormánnyal és ellenzékkel együttműködve biztosítsuk a megállapodás végrehajtását" - jelentette ki Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

A korábbi napok többszöri meddő kísérletei után Chuck Hagel amerikai védelmi miniszternek pénteken végre sikerült telefonon beszélnie ukrán kollégájával, Pavlo Lebegyevvel. A Pentagon közlése szerint Hagel méltatta, hogy Ukrajna távol tartotta hadseregét a politikai válságtól és hangsúlyozta, hogy az önmegtartóztatás továbbra is fontos.

Lebegyev elmondta Hagelnek, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban a védelmi létesítmények és felszerelés védelmére összpontosítottak. John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője szerint az ukrán védelmi miniszter nagyrabecsülését fejezte ki az iránt, hogy az Egyesült Államok szerepet vállalt a válság megoldására irányuló tárgyalásokban.

A Fehér Ház közlése szerint az amerikai és az orosz elnök Szíriáról is szót ejtett, így az ottani fegyveres konfliktus politikai rendezésének előmozdításáról, a humanitárius válsággal kapcsolatos aggályokról, illetve arról is, hogy szükség lenne egy erős határozatra az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szóba került az is, hogy Bassár el-Aszad rezsimjének tartania kell magát a vegyi fegyverek megsemmisítésére vonatkozó kötelezettségvállalásához.

A két elnök érintette az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokat és az azokhoz kapcsolódó amerikai-orosz együttműködést is.

A Fehér Ház közleménye szerint Obama mindemellett gratulált Putyinnak a szocsi olimpiai játékok megrendezéséért.

Janukovics Kijevből Kelet-Ukrajnába utazott

A kelet-ukrajnai Harkivba utazott Viktor Janukovics ukrán elnök péntek éjjel - értesült az ukrán sajtó.

Az információt megerősítette egy magas rangú amerikai diplomata is, aki az ukrán külügyminisztériumtól úgy tudja, hogy az államfő egy politikai találkozón vesz részt. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az említett régió Janukovics támogatóinak fellegvára.

Harkivban tanácskozik szombaton a jelenleg kormányzó Régiók Pártja. A párt egyik képviselője, Nesztor Sufrics ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélésen már az ellenzéki szerepre való áttérésről lesz szó.

Janukovics pénteken megállapodást írt alá az ellenzéki vezetőkkel a decemberig megtartandó előre hozott elnökválasztásról és nemzeti egységkormány megalakításáról. A megállapodást ugyanakkor a kijevi tüntetők nem fogadják el, és az elnöki palota lerohanásával fenyegetőznek arra az esetre, ha az államfő nem mond le posztjáról haladéktalanul.

Az amerikai diplomata nem kommentálta azokat a kérdéseket, amelyek Janukovics esetleges menekülésére vonatkoztak. Mint fogalmazott, "nem szokatlan, hogy miután fontos politikai döntést hoz, az elnök Keletre látogat, ahol a bázisa található".

A sajtó szerint az elnök az oroszországi Szocsiba utazik majd tovább, a téli olimpiai játékok vasárnapi záróünnepségére.

PÉNTEKEN ÍRTUK:

Ultimátumot adtak a tüntetők Janukovicsnak

A kijevi tüntetők ultimátumot adtak Viktor Janukovics ukrán elnöknek péntek este: mondjon le szombat reggelig vagy fegyveres felkelés tör ki.

Vitalij Klicskónak, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetőjének a Függetlenség terén mondott beszédét félbeszakította az önvédelmi erők egyik tagja, aki a színpadra lépve bejelentette: ha az elnök szombat reggel tíz óráig nem mond le, az emberek fegyvert ragadnak.

Bejelentését a téren tartózkodók hevesen támogatták – írta az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál.

Az ellenzéki vezetők, közöttük Klicsko pénteken megállapodást írtak alá Janukoviccsal a decemberig megtartandó előre hozott elnökválasztásról, és nemzeti egységkormány megalakításáról.

A parlament felmentette a belügyminisztert

Felmentette tisztségéből az ukrán parlament pénteken Vitalij Zaharcsenko ügyvezető belügyminisztert.

A képviselők szerint ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért.

Az indoklás szerint túllépte hatáskörét, törvénytelen, alkotmányellenes parancsokat adott, amelyek emberek halálához vezettek.

A belügyminiszter menesztésére 332-en szavaztak. A 450 tagú parlamentben legalább 226 szavazatra volt szükség a belügyminiszter leváltásához.

Zaharcsenkót 2011 novemberében nevezték ki belügyminiszternek. Mikola Azarov volt miniszterelnök január végi lemondása után az egész kabinettel együtt már csak ügyvezető miniszter volt. Kijevben olyan híresztelések terjednek, amelyek szerint a politikus a szomszédos Fehéroroszországba menekült.

Az AFP egy névtelenségéhez ragaszkodó brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva korábban azt írta, hogy Zaharcsenko az igazságügy-miniszterrel együtt szerepel azoknak az ukrán vezetőknek a listáján, akikkel szemben az Európai Unió büntetőintézkedéseket határozott el. A szankciós listát eddig nem hozták nyilvánosságra. Viktor Janukovics elnök hírek szerint nincs rajta.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

A parlament módosította a btk-t

Az ukrán parlament pénteken módosította a büntető törvénykönyvet , ami megnyitja az utat a bebörtönzött Julija Timosenko volt kormányfő szabadon bocsátása előtt.

A jelenlévő képviselők nagy többséggel szavazták meg a módosítást, és ennek keretében azt, hogy a volt miniszterelnök és jelenlegi ellenzéki vezető terhére rótt cselekmények többé nem számítanak bűncselekménynek.

Timosenkót 2011. augusztus 5-én tartóztatták azzal a váddal, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek az állítások szerint előnytelenek voltak Kijev számára. A volt kormányfőt hét év börtönre ítélték, és egy Harkiv melleti börtönben tartják fogva. 2012. májusától megromlott egészségi állapota miatt a harkivi vasutas kórházban ápolják.

Az EU, illetve az ellenzék szerint az eljárás mögött politikai megfontolások álltak.

Andrij Kozsemjakin, Timosenko pártjának, a Haza (Batykivcsina) pártnak a parlamenti képviselő szerint a parlament pénteki döntése szakítás azzal szovjet időkből fennmaradt törvénykezéssel, amely lehetővé tette a politikai ellenfelekkel való leszámolást.

Szerhij Vlaszenko, Julija Timosenko védője szerint a volt kormányfőt a lehető legrövidebb időn belül szabadlábra helyezik - olvasható a Haza párt honlapján.

Vlaszenko újságírók előtt meggyőződését fejezte ki, hogy Viktor Janukovics elnök aláírja a védence szabadlábra helyezését lehetővé tévő törvényt, a bíróság pedig elrendeli a szabadlábra helyezését.

Martonyi: Magyarország érdeke a stabil és területileg egységes Ukrajna

Magyarország alapvető érdeke a stabil, nyugodt, Európához közeledő, gazdaságilag prosperáló és területileg egységes Ukrajna - mondta Martonyi János külügyminiszter pénteki budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető üdvözölte az elnök és az ellenzék közötti megállapodás aláírását, de - mint fogalmazott - fontos, hogy azt minden fél betartsa, mivel ez teremti meg a rendezés politikai és alkotmányos feltételeit.

A tragikus eseménysorozat remélhetően valóban véget ér, és visszatér a békés élet és a nyugalom Ukrajnába - mondta. Hozzátette: a megállapodás célja, hogy a jövőt illető kérdésekről az ukránok döntsenek, ez áll az Európai Unió és Oroszország érdekében is.

Martonyi János külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az ukrajnai helyzetről Budapesten, a Külügyminisztériumban 2014. február 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Martonyi János külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az ukrajnai helyzetről Budapesten, a Külügyminisztériumban február 21-én.
Fotó: MTI/Kovács Attila

A parlament elfogadta az amnesztiatörvényt

Az ukrán parlament pénteken elfogadta a feltétel nélküli amnesztiát mindazok számára, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.

Szakértő: túl későn jött Janukovics bejelentése

Túl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa pénteken az MTI-nek.

Az elemző kiemelte: bár az államfő engedett az ellenzék követeléseinek, és elfogadta az előre hozott elnökválasztásokat, az átmeneti kormány felállítását, valamint az ország berendezkedésének megváltoztatását, ez túl későn jött és túl kevés. Éppen három hónapja, november 21-én kezdődött a politikai válság, sok minden történt ezen időszak alatt.

Ha Janukovics novemberben teljesítette volna az akkori tiltakozók követelését, és leváltotta volna a kormányt, menesztette volna a belügyminisztert, aki az első támadást elrendelte a demonstrálók ellen, akkor ma demokrata lenne és legitim elnök - vélekedett. Úgy látja, azóta azonban az elnök olyan lépéseket tett, amelyek miatt "politikai halottnak" tekinthető, elképzelhető, hogy a hágai bíróság vonja felelősségre, vagy el kell menekülnie az országból.

Póti László szerint hiába jött létre az Európai Unió "hathatós, eredményes segítségével" a kompromisszum az ellenzéki pártok és az államfő között, ezt a tüntetetők nem fogadják el. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nagyon markáns különbség van a Majdanon tüntetetők és az ellenzéki pártok között. A majdani demonstrálók "a végletekig radikalizálódtak", és már nem tartják őket kontroll alatt az ellenzéki pártok - mutatott rá. Hozzáfűzte: Janukovics intézkedései miatt a tüntetőkre már az európai közeledés célja sem hat, ők már csak egyet akarnak: az elnök azonnali lemondását, és ezzel nem akarnak egy esetleges decemberi választásig várni.

A kutató azt mondta, "Janukovics tette menthetetlen, felelőssége vitathatatlan", mennie kell. A tüntetők nem fogadják el a kompromisszumot, és "ennek látni fogjuk a jeleit pillanatokon belül" - közölte.

Póti László véleménye szerint az elnök lemondását követelve a tüntetők folytatni fogják a tiltakozást, és ha a rendőrök megpróbálják felszámolni a demonstrációt, akkor szembeszállnak velük.

Az elemző szerint kizárt tehát, hogy Janukovics mostani bejelentése nyomán rendeződne a helyzet, az elnök - mint fogalmazott - inkább "mondjon le önként, a saját érdekében repüljön el Moszkvába és bújjon el, vagy pedig mondjon le és menjen a hágai bíróság elé, akkor megússza élve". Hozzátette: ha nem mond le, akkor akármi megtörténhet Ukrajnában.

Viktor Janukovics ukrán elnök és a három ellenzéki vezető pénteken megállapodást írt alá a válság rendezéséről. Janukovics délelőtt jelentette be, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába.

Aláírták a megállapodást a válság rendezéséről

Viktor Janukovics ukrán elnök és a három ellenzéki vezető pénteken megállapodást írt alá a válság rendezéséről - jelentették a hírügynökségek.

Az egyezmény aláírásánál jelent volt a Kijevben tartózkodó német, valamint lengyel külügyminiszter, akik előzőleg a Függetlenség terén vitatták meg a kormányellenes tüntetőkkel a belpolitikai válság megoldását célzó megállapodás tervezetét.

Viktor Janukovics ukrán elnök délelőtt jelentette be, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába.

Tusk szerint még hosszú az út a megegyezésig

Az ukrán ellenzék és Viktor Janukovics elnök közötti megállapodás elérése még nagyon távol van - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteki varsói sajtóértekezletén.

"A három európai uniós külügyminiszter kijevi küldetésének fő célja az erőszak és a vérontás megállítása volt. Ezt a célt eddig sikerült elérni, de a megállapodásig még hosszú út van hátra" - mondta a lengyel kormányfő.

Tusk szerint a Janukoviccsal megvitatott megállapodástervezet értelmében legkésőbb a nyár végéig el kell készülnie az új alkotmánynak, és 48 órán belül vissza kell térni a 2004-es alkotmányhoz.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Az ellenzék támogatja a megegyezést Janukoviccsal

A kijevi Függetlenség terén tüntetők támogatják a belpolitikai válság megoldását célzó megállapodást azzal a feltétellel, hogy a jelenlegi belügyminiszter és főügyész nem lesz tagja a következő kormánynak - közölte Oleh Tyahnibok ukrán ellenzéki vezető pénteken.

Előzőleg Radoslaw Sikorski lengyel és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter személyesen győzködte a téren jelenlévő kormányellenes aktivistákat arról, hogy fogadják el a péntek reggelre tető alá hozott, a kormány és az ellenzék közötti megállapodást.

A Függetlenség terén tüntetők jóváhagyásával elhárult az egyik legfontosabb akadály a megállapodás parafálása elől.

A két uniós külügyminiszter és az ellenzék három vezető politikusa a Függetlenség terén tartott egyeztetés után ismét tárgyalni fog Viktor Janukovics ukrán elnökkel.

Klaus szerint Ukrajnának Oroszországhoz kell tartoznia

Václav Klaus volt cseh államfő szerint Ukrajnának Oroszországhoz kell tartoznia, az Európai Unió és az Egyesült Államok nem veszik figyelembe a valóságot és felelőtlenül viselkednek, amikor támogatják az ukrán radikálisokat, azt az illúziót keltve, hogy lehetséges Ukrajna nyugati orientációja.

"Ukrajna mai formájában nagymértékben mesterséges egység, amely csak két évtizede a Szovjetunió széthullása következtében vált önálló állammá" - állítja Klaus az ukrán helyzettel kapcsolatos pénteken Prágában kiadott nyilatkozatában.

Úgy véli: Ukrajna gazdaságilag mélyen a posztszovjet térségben gyökerezik, sok tekintetben függ Oroszországtól, össze van vele kötve, s ez nem is lehet másképp.

"Ez természetes állapot, s nem létezik semmilyen könnyű út ennek megváltoztatására" - állítja a volt cseh államfő.

Klaus szerint Oroszország számára Ukrajna több, mint közeli szomszéd, több mint Észtország, Tádzsikisztán vagy Azerbajdzsán. Ukrajna "történelmi bölcsője az orosz államiságnak és kultúrának, több tízmillió orosz hazája" - mutatott rá Klaus, akinek nyilatkozatát egykori kancellárja Jirí Weigl is aláírta.

A volt államfő ezért úgy véli, hogy az EU, a Cseh Köztársaság és számos politikai aktivista elképzelése ellentétes a valósággal. Lehetetlen ugyanis megengedni, hogy harc robbanjon ki Ukrajna keleti és nyugati orientációja között. "Ez megoldhatatlan konfliktusba sodorná az országot, amely csak tragédiával végződhet" - szögezte le Klaus.

"Nyugat részéről nagy felelőtlenség éltetni a nyugat-ukrajnai radikálisok azon ambícióit és illúzióit, hogy valóban lehetőség van választani Kelet és Nyugat között, s hogy az EU és az USA képesek egész Ukrajna nyugati orientációját nem csak támogatni, de hosszú távon be is biztosítani" - mutatott rá a cseh exállamfő.

Azt állítja: Nyugaton nincs ilyen világos és határozott érdek, illetve készség áldozatokat hozni ezért. "A Nyugat elősegítette a válság kialakulását, amelyet a valóságban nem kíván, s amelynek következményeit nem akarja viselni" - szögezi le Klaus.

A helyzetet az előre hozott választás sem fogja megoldani - véli nyilatkozata végén a volt cseh köztársasági elnök.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Gajdos István szerint most a vérontás beszüntetése a legfontosabb Ukrajnában

Most az az első számú feladat Ukrajnában, hogy megszűnjön az ország fővárosában a vérontás, és ne követeljen újabb áldozatokat az elhúzódó szembenállás - hangsúlyozta Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője.

A politikus sajtószolgálata által az MTI-hez pénteken eljutatott közlemény szerint Gajdos István emellett kiemelt fontosságúnak tekinti, hogy Kárpátalját ne vonják be a csatározásokba, illetve szavatolják a magyar közösség nyugalmát és biztonságát.

A képviselő "fontos, bíztató jelnek" nevezte, hogy csütörtök este ismét ülésezett az ukrán parlament, és olyan dokumentumot fogadott el, amely értékelése szerint konkrét lépéseket vázol fel a további emberáldozatok megelőzésére.

A honatya mélységes sajnálatának adott hangot a kijevi események nagy számú áldozata miatt. Szerinte a hatalomnak nem lett volna szabad megengednie, hogy idáig fajuljon a helyzet, mindent meg kellett volna tennie annak érdekében, hogy elkerüljék a válság eszkalációját, a további vérontást. "Sajnos, ez nem történt meg… Ezért is döntöttünk úgy más kárpátaljai képviselőtársaimmal együtt, hogy kilépünk a kormánypárt frakciójából" - tette hozzá. Az ukrán törvényhozás tagja ennek kapcsán úgy véli: a Régiók Pártjában egyre többen vannak azok, akik belátják, hogy az erő alkalmazása helyett a tárgyalás jelenthet kiutat a mostani válságból.

A parlamenti képviselő fontosnak nevezte a nemzetközi közösség, így az Európai Unió és az ENSZ közvetítő szerepét. Úgy véli: Ukrajna közvetlen szomszédai, közöttük Magyarország, a visegrádi országok is nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mielőbb lezáruljon az ország történelmének e tragikus fejezete.

Kárpátaljával kapcsolatban Gajdos István pozitívnak nevezte, hogy ott nem voltak összecsapások, nem követeltek áldozatokat a mostani események, illetve az önkormányzatokban is békésen folynak az összefogást, az új koalíciókat kereső tárgyalások. Meggyőződése szerint a továbbiakban is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a megyét ne vonják be a csatározásokba, hogy megőrizzék a békét és a nyugalmat.

"Ennek kapcsán örömmel tapasztaljuk, hogy a mind a magyar kormány, mind az ellenzék vezetői fokozott figyelemmel követik nyomon az eseményeket, érdeklődnek a magyar közösségünk biztonságával kapcsolatos kérdések iránt" - hangsúlyozta Gajdos István. "Fontos jelzés ez mind az ukrán hatalom, mind az ellenzék felé, aminek még nagyobb súlyt adhatunk azzal, ha közösségünk egységet tanúsít, zárja sorait e nehéz időkben" - tette hozzá.

A rendőrök elhagyják a parlament körzetét, feloldják a kijevi közlekedési korlátozásokat.

Sietősen hagyják el a parlament körzetét autóbuszokon a korábban odavezényelt rendőrök Kijevben, a fővárosba vezető útvonalakon pedig feloldották a közlekedési korlátozásokat.

Az Interfax-Ukraina hírügynökség tudósítója pénteken délután, helyi idő szerint 14.00 órakor jelentette a helyszínről, hogy a belügyi alkalmazottak megkezdték a felkészülést a távozásra, rendőri buszokra szálltak, és fokozatosan hagyták el a törvényhozás épületének a körzetét. A parlament közelében elhelyezett két vízágyút ugyancsak eltávolították.

Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint pénteken kora délutánra feloldották a fővárosba vezető útvonalakon bevezetett közlekedési korlátozásokat. Ezeket szerdán rendelték el. A kiéleződött helyzet miatt több útvonalon csak egy sávon lehetett közlekedni, vagy teljesen lezártak utakat. Mindezeket az akadályokat péntekre eltávolították.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Kijevtől független adózást és számvevőszéket követelnek a tüntetők Kárpátalján

Tüntetők vonultak pénteken Ungváron a Kárpátalja megyei adóhivatal és állami számvevőszék épületei elé a vállalkozókra gyakorolt hatósági nyomás megszüntetését követelve és a megyében befizetett adók helyi felhasználását biztosító, Kijevtől független számvevőszék létrehozását szorgalmazva.

A tiltakozók azt követelték a megyei adóhatóság vezetőjétől, hogy esküdjön hűséget a népnek, szüntesse meg a vállalkozók hatósági zaklatását, és biztosítsa az aktivisták számára a hivatal iratainak átvizsgálását. A tüntetők azt is feltételül szabták, hogy távolítsa el a hivatalból Viktor Janukovics államfő és az ukrán kormány szakminisztereinek portréit.

Ivan Ivancso, a megyei adóhivatal vezetője a tömeg előtt kijelentette, hogy a nép oldalán áll, és az általa irányított intézmény az előírásoknak megfelelően, rendben működik.

Ezt követően a tüntetők az Ukrán Állami Számvevőszék megyei kirendeltségéhez vonultak, ahol bejelentették, hogy a jövőben "nem engedik" a helyi adókból befolyó összegek Kijevbe történő átutalását. Közölték, hogy ennek biztosítása érdekében Kárpátalján saját számvevőszéket hoznak létre. A pénzügyi hivatal vezetője a felvetéssel egyetértve kifejtette, hogy nem emlékszik a jelenlegihez hasonló válsághelyzetre, amikor Kárpátalján csak a legvédtelenebb rászorulóknak járó szociális támogatásokat tudják maradéktalanul folyósítani, de azokat is csak késve.

A tüntetők Janukovics-portrék után kutatva átvizsgálták a hivatal helyiségeit, majd békésen visszatértek a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal szerdán elfoglalt épületéhez.

A Függetlenség terén a német és a lengyel külügyminiszter

A német és a lengyel külügyminiszter a kijevi Függetlenség terére indult, hogy megvitassa a kormányellenes tüntetőkkel a belpolitikai válság megoldását célzó megállapodás tervezetét.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Twitteren közzétett üzenetében tudatta, hogy német kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel úton van a Függetlenség terére. Sikorski szerint a tárgyalások kényes szakaszba érkeztek, s mindegyik félnek meg kell értenie, hogy egy kompromisszum nem lehet kielégítő mindenki számára százszázalékosan.

Donald Tusk lengyel kormányfő pénteken Varsóban sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, nem biztos, hogy az ellenzék jóváhagyja a megállapodást.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Orosz lapok szerint az uniós javaslatok Janukovics kapitulációját jelentik

Az európai uniós külügyminisztereknek a válság megoldására tett javaslatai Viktor Janukovics kapitulációját jelentik - állapították meg vezető orosz napilapok pénteken.

A Kommerszant című orosz újság szerint az uniós javaslatok - az átmeneti kormány létrehozása, az alkotmányos reform megkezdése, illetve az előrehozott parlamenti és elnökválasztás megtartása - mind azt jelzik, hogy az ukrán államfő "elegánsan adja meg magát", az ellenzék pedig egyre jobban elveszíti az ellenőrzést az országban zajló események felett.

A tekintélyes politikai-gazdasági lap emlékeztetett arra, hogy amíg korábban a vezető nyugati államok fontosnak tartották bevonni Oroszországot az ukrajnai válság megoldásába közvetítőként, a krízis csúcspontján a Nyugat mégis latba vetette befolyását, hogy a szembenállás megoldása az ellenzéknek legyen kedvező. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is döntés elé állította Viktor Janukovicsot: vagy előrehozott parlamenti választásokat ír ki, vagy nemzetközi elszigeteltségre számíthat a fehérorosz forgatókönyv alapján.

A Vedomosztyi című napilapban közölt kommentár szerint a Nyugat és elsősorban Európai Unió azért "merül bele" egyre jobban az ukrajnai szembenállás megoldásába, mert annak békés szakaszában a nyugati politikusok komoly hibákat követtek el. A befolyásos orosz üzleti-politikai újság szerint az uniós és az orosz politikusok is elszámították magukat. Az Európai Unió túlértékelte saját "vonzerejét", Oroszország pedig nem mérte fel kellően az ukránoknak a hatalommal szembeni elégedetlenségét.

A hírmagyarázat szerint az Európai Unió addig késlekedett a beavatkozással, hogy végül az ukrán ellenzék mellett kellett jól körülhatárolhatóan állást foglalnia. A Vedomosztyi úgy látja, hogy Janukovics nem fogadja el az európai tárgyalókat valódi közvetítőknek. Az orosz lap elképzelhetőnek tartja az ukrán válság politikai rendezését és azt is, hogy kettős hatalom alakul ki Ukrajnában és folytatódik a háborúskodás az országban.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettessel készített interjút, miután magas rangú diplomata szerdán Kijevben tárgyalt. Karaszin kifejtette, hogy Oroszország Ukrajna területi egységének a megtartásában érdekelt és sajnálattal állapította meg, hogy Nyugat-Ukrajna egyes régióiban a radikális ellenzéki erők a szerinte törvénytelen hatalmi szervezetek létrehozatalával nem Ukrajna egységét erősítik, hanem megosztják az ukrán lakosságot.

Az orosz külügyminiszter-helyettes biztos abban: Ukrajna és az országhoz tartozó Krími Autonóm Terület vezetése nem engedi meg, hogy a nyugat-ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv valósuljon meg a Krím-félszigeten és abban is, hogy a hatóságok biztosítják a Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri flotta tagjainak biztonságát.

Brüsszel egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást az ukrajnai megállapodásról

Az Európai Unió egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy valóban megállapodás jött létre Kijevben az ukrán kormányzat és az ellenzék között - mondta Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője pénteken Brüsszelben.

Maja Kocijancic szóvivő az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján erre hivatkozva elhárított minden olyan újságírói kérdést, amely arra vonatkozott, hogy a megállapodás létrejötte miként befolyásolhatja az előző nap Brüsszelben elhatározott uniós szankciók érvényesítését, esetleg letesznek-e teljesen a szankciókról, vagy pedig az eredetileg tervezettnél kevesebb személyre kívánják-e azokat alkalmazni.

Megerősítette, hogy a csütörtök esti szankciós döntés továbbra is érvényes, és ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az EU-országok külügyminiszterei a témának szentelt rendkívüli tanácskozásukon leszögezték: a következő napok fejleményei befolyásolni fogják a szankciók alkalmazásának a mértékét. Külön kérdésre válaszolva azt is nyomatékosította, hogy Brüsszel bármelyik fél részéről elfogadhatatlannak tartja az erőszak alkalmazását.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU csak akkor tud majd reagálni az állítólagos új fejleményekre, amint azokról hivatalos tájékoztatást kap.

Kocijancictól megkérdezték, hogyan bízhat az unió Viktor Janukovics ukrán elnökben, aki korábban nem tartotta be azon ígéreteit, amelyeket a Kijevbe látogató Ashtonnak tett az erőszaktól való tartózkodást illetően. A szóvivő úgy válaszolt, hogy amennyiben befogadó jellegű egységkormány megalakítása a cél, akkor ennek megfelelően kell kezelni az ország államfőjének a közléseit is.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Humanitárius segítséget kínál a szlovák kormány

Humanitárius segítségnyújtást, Szlovákia határain belüli egészségügyi ellátást ajánl fel Ukrajnának a szlovák kormány - jelentették be pénteken Pozsonyban a szlovák kormány biztonsági tanácsának rendkívüli ülését követően.

A testület Miroslav Lajcák külügyminisztert bízta meg azzal, hogy hivatalosan is felajánlja a segítségnyújtást az ukrán félnek.

Szlovákia az egészségügyi ellátáson kívül, néhány száz menekült azonnali befogadására is készen áll - közölte Robert Fico kormányfő, a biztonsági tanács ülésén született döntéseket ismertetve. "Amennyiben az ukrán fél ez iránt érdeklődést mutat, készen állunk arra, hogy egészségügyi ellátást nyújtsunk a sérülteknek" - mondta Robert Fico, hozzátéve: a felajánlás "bármilyen" sérültre vonatkozik, függetlenül attól, hogy mely táborhoz tartoznak.

A szlovák kormányfő elmondta azt is, hogy a szlovák-ukrán határ közelében egyelőre nem tapasztaltak rendkívüli mozgást, s ukrán részről egyelőre a szokásosnál több vízumkérvényt sem regisztrált a szlovák fél. Ennek ellenére Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a szlovák-ukrán határon pénteken személyes ellenőrzést tart.

Miroslav Lajcák a biztonsági tanács ülése után közölte: a külügyi tárca minden lehetséges intézkedést megtett, hogy a szaktárca Ukrajnában tartózkodó kiküldötteinek, vagyis a kijevi szlovák nagykövetség és az ungvári konzulátus alkalmazottainak biztonságát szavatolja.

Janukovics előre hozott elnökválasztást jelentett be, nemzeti egységkormány alakulhat

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken előre hozott elnökválasztást jelentett be, az államfő beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába.

A nyilatkozat az államfő internetes oldalán olvasható. Ebben Janukovics utal az elmúlt "tragikus napokra", amelyekben az ország súlyos veszteségeket szenvedett, a barikád mindkét oldalán emberek haltak meg. Az államfő ebben a helyzetben - mint írja - kötelességének érzi kijelenteni, hogy semmi sem fontosabb az emberi életnél, vissza kell állítani a békét Ukrajnában.

"Előre hozott elnökválasztást kezdeményezek. Ugyancsak kezdeményezem a visszatérést a 2004-es alkotmányhoz, amely csökkentené az elnöki hatalmat a kormány és a parlament javára" - olvasható a nyilatkozatban, amely szerint Janukovics nemzeti egységkormány létrehozását is kilátásba helyezi.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Újabb lövöldözés Kijev belvárosában, dulakodás a parlamentben

Újabb lövöldözés kezdődött péntek délelőtt az ukrán főváros központjában: a belügyminisztérium közlése szerint a "kijevi rendbontások résztvevői" nyitottak tüzet a rendőrökre.

A tárca közleménye szerint a Függetlenség teréről a parlamenthez vezető Insztitutszka utcában nyitottak rájuk tüzet ismeretlenek, akik a törvényhozás épületéhez akartak eljutni.

Közben a Majdanon, azaz a Függetlenség terén felállított színpadon megjelent 25, Lviv megyéből a tüntetők védelmére érkezett rendőr egyenruhában és szolgálati fegyverükkel. A több ezer demonstráló kitörő örömmel fogadta és üdvrivalgással köszöntötte őket a fővárosban. Az egyik parancsnok közölte, hogy még újabb, a tüntetőkhöz átálló rendőrök érkezése várható a nyugati országrészből.

Közben péntek délelőtt megkezdődött, de rövid időn belül botrányba is fulladt a parlament ülése. Volodimir Ribak, az ukrán parlament elnöke délután négy óráig szünetet akart elrendelni. A bejelentésre viszont három ellenzék párt képviselői az elnöki pulpitushoz rohantak, követelve az ülés folytatását. Ezek után az elnöki emelvény köré gyűlt több ellenzéki és kormánypárti honatya, akik ökölharcban igyekeztek eldönteni, hogy legyen-e szünet, vagy sem. A házelnök a dulakodás miatt visszavonta a szünetre vonatkozó kezdeményezését.

Előzőleg a házelnök közölte, hogy aláírta az előző nap, a tűzszünet helyreállításáról és a terroristaellenes művelet leállításáról elfogadott parlamenti határozatot.

Ribak kijelentette, hogy a törvényhozásnak pénteken szavaznia kell a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről. Az ukrán média korábbi híradásai szerint a régi alkotmány visszaállítása része a Viktor Janukovics államfő és az ellenzék által péntekre virradóra kialkudott egyezségnek.

Később a plenáris ülésről mégis szünetre vonultak ki a képviselők, hogy a frakciók egyeztessék az Arszenyi Jacenyuk ellenzéki vezető által beterjesztett törvényt a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről.
Az ukrán parlament a 2004-es narancsos forradalom után módosította az alkotmányt, korlátozva az elnöki jogköröket, de 2010-ben az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a módosításokat. Viktor Janukovics akkor hivatalba lépett elnök ennek köszönhetően visszakapta a Leonyid Kucsma exállamfő hivatali idejében az ország első számú vezetője számára az alkotmányban rögzített széles jogköröket.

Az ukrán ellenzék közben újabb javaslatot terjesztett a törvényhozás elé. Eszerint az ellenzékiek kezdeményezik, hogy a parlament olyan törvényt fogadjon el, amely felmentené a kormányellenes tüntetés résztvevőit a büntetőjogi felelősség alól és előirányozná Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadlábra helyezését.

"Azt javasoljuk, hogy ne az amnesztiáról szóló törvényről szavazzunk pénteken, hanem a büntetőjogi felelősség alóli felmentésről. Szorgalmazzuk továbbá Julija Timosenko elengedését" - közölte a parlamentben felszólalva Arszenyij Jacenyuk, a bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője.

Eközben viszont sajtóhírek szerint hangos vita hallatszik ki az ellenzékiek egyeztetéséről. Kiszivárgott hírek szerint állítólag a képviselők közül sokan nem értenek egyet frakcióvezetőikkel abban, hogy bármiféle megállapodást írjanak alá Janukovics elnökkel a válság rendezését illetően.

Sorokban állnak az emberek a bankautomaták előtt Kárpátalján

Tömegesen veszik le bankkártyáikról a pénzt az emberek Kárpátalján, ahol pénteken sorok alakultak ki a pénzkiadó automaták előtt, miután elterjedt a hír, hogy az ukrajnai válsághelyzet miatt rövidesen összeomlik a bankrendszer.

A pánikszerű készpénzfelvétel csütörtök délután kezdődött, amikor a súlyos kijevi összecsapások nyomán elterjedt a hír, hogy hamarosan összeomlik az ország bankrendszere, és bennragad a lakosság bankkártyákon tárolt pénze. Péntek délelőtt feltűnően sokan várakoztak Ungváron és a többi kárpátaljai városban a különböző bankok pénzkiadó automatái előtt. Jelentősebb készpénzhiány egyelőre nem tapasztalható, de vannak olyan helyek, ahol elfogytak a bankjegyek. Ott az emberek általában csoportokba verődve várják, hogy feltöltsék a bankautomatákat. Ungváron jelenleg a megszokottnál jóval gyakrabban láthatók pénzszállító járművek. A városban pénteken is több százan tüntetnek a fennálló hatalom lemondását követelve, de a megmozdulás békésen zajlik.

Ettől eltekintve Kárpátalján teljesen nyugodt a helyzet, az élet a megszokott a mederben folyik, semmilyen jele nincs feszültségnek vagy fokozott rendőri jelenlétnek a közterületeken. A megyében a megszokott rendben működnek a közintézmények, iskolák, felsőoktatási intézmények, nincs semmilyen fennakadás a tömegközlekedésben, a közműszolgáltatásokban, az állami és magánvállalatok működésében. Nincs felvásárlási pánik sem az üzletekben, sem a benzinkutakon, s nincs hiány élelmiszerekből, közszükségleti cikkekből.

Ugyanakkor a tömegközlekedési eszközökön, az utcán és üzletekben mindenki a csütörtöki tragikus kijevi eseményekről beszél. Az embereket láthatóan sokkolták az ukrán fővárosban történt öldöklésről közvetített televíziós képek. Hihetetlennek tartják, hogy ez a mészárlás - mint fogalmaznak – megtörténhetett a korábban teljesen békés Ukrajnában. Sokan vélik úgy, hogy az országban polgárháború tör ki.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

Zárva tartanak az osztrák bankok is Kijevben

Az osztrák nagybankok közül a Raiffeisen és a Bank Austria is zárva tartja kijevi fiókjait az ukrán fővárosban elszabadult erőszak miatt - jelentette pénteken az APA osztrák hírügynökség.

A Raiffeisen ukrán leányvállalata, az Aval bank mind a nyolcvan kijevi fiókját zárva tartja a dolgozók biztonságára hivatkozva.

A Bank Austria is úgy döntött, hogy számos fiókját nem, vagy a szokásosnál rövidebb ideig tartja nyitva.

Az olasz UniCredit már csütörtökön bezárta fiókjait a kormányellenes tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapások fő színtere, a kijevi Függetlenség tér közelében.

Az OTP sajtóosztálya is azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az utcai összecsapások miatt az OTP Bank Ukrajna 140 fiókjából hatot zárva tart az ügyfelek és a munkatársak biztonságának szavatolása érdekében.

A három hónapja tartó tüntetések hatása eddig csak a Függetlenség terének közvetlen közelében és a kormányzati negyedben volt érezhető, Kijev többi részén a normális kerékvágásban folyt az élet. Csütörtök estére azonban már kiürültek a készpénz-automaták és a boltok polcai, mert a fokozódó erőszak miatt a lakosság a legrosszabbtól tartva igyekezett minél több készpénzt és élelmiszert felhalmozni.


Egymillió forinttal segíti a sérültek ellátását a Baptista Szeretetszolgálat

Egymillió forintos egyházi támogatást visz magával Kijevbe a Baptista Szeretetszolgálat négyfős csapata, amely pénteken indult Ukrajnába.

A szeretetszolgálat MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a pénzzel a sérültek ellátásában dolgozó baptisták munkáját segítik.

Az elmúlt napokban a kijevi ukrán baptisták templomaikat kórházként használják a sebesültek és betegek ellátására. Erre azért volt szükség, mert a sebesült tüntetők közül többen életüket féltve visszautasítják a kórházi kezelést az egyébként már amúgy is telített intézményekben, és máshol keresnek segítséget.

A szeretetszolgálat gyűjtést indított az ukrajnai áldozatok megsegítésére a 1355-ös adományvonalon. Egy hívással vagy egy SMS küldésével 300 forinttal lehet támogatni munkájukat, a szeretetszolgálat továbbá a 13555555-55555555-55555555-ös számlaszámon várja a felajánlásokat.

Támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet programját a Külügyminisztérium

Kétmillió forinttal támogatja a Külügyminisztérium az Ökumenikus Segélyszervezet (ÖS) hét elején indított ukrajnai humanitárius segélyprogramját, a pénzt orvosi eszközökre fordítják.

A segélyszervezet MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézték, hogy a hét elején kiújult összecsapásokat követően Magyarországról elsőként ajánlottak fel humanitárius segítséget a sebesültek ellátásához, a kijevi Szent Mihály-székesegyháznak. A Majdan közelében található székesegyház, amelynek kolostora az összecsapások kezdetétől átmeneti kórházként működik, köszönettel fogadta a gyógyszerek és kötszerek vásárlásához nyújtott támogatást.

Az első, szerdán eljuttatott gyorssegély óta az ÖS folyamatosan egyeztet a székesegyház munkatársaival a szükségletekről. Ennek megfelelően a külügyi tárca által felajánlott keretből kórházi eszközök beszerzését kezdte meg a segélyszervezet ukrajnai irodája.

Az eszközöket a szükségletek függvényében a székesegyháznak, illetve további, a sérültek ápolását végző kijevi kórházak számára adja át a segélyszervezet.

Az ÖS egyúttal adománygyűjtést indított, hogy folytathassa tevékenységét. A 1353-as adományvonal hívásával 250 forinttal lehet támogatni a programot, a segélyszervezet emellett a www.segelyszervezet.hu oldalon és a 11705008-20464565-ös számlaszámon keresztül fogad felajánlásokat.

Kijev február 21-én. Fotó: MTI (galéria)

EU-források is megerősítették a megállapodás hírét

Uniós forrásokra hivatkozva a dpa német hírügynökség is arról számolt be péntek délelőtt, hogy az ukrajnai konfliktusban szemben álló felek megállapodtak egy átmeneti kormány létrehozásában, valamint abban, hogy szeptemberig módosítják az alkotmányt és legkésőbb decemberben előre hozott elnökválasztást tartanak.

A dpa hírügynökség Kijevben az európai uniós küldöttség magas rangú tagjaitól kapott információkat. Egy magas rangú uniós diplomata szerint azonban az ellenzék még változtatni akar a megállapodáson.

Az ukrán állami televízió péntek reggel közölte, hogy előre hozott elnökválasztást, koalíciós kormány létrehozását és alkotmányos reformot is előirányoz az ukrán kormány és az ellenzék között létrejött megállapodás.

Óvatosságra int a lengyel kormányfő a megállapodással kapcsolatban

Óvatosságra intett az ukrán válság megoldását célzó megállapodás-tervezettel kapcsolatban Donald Tusk lengyel kormányfő is pénteken.

"Még nem született megállapodás. Ami megszületett, az a megállapodás tervezete" - szögezte le Tusk a lengyel parlament előtt.

Ennek aláírása Tusk szerint remélhetőleg a helyzet megoldásának kiindulópontja lehet, de a válság végső rendezésével kapcsolatban óvatosságra intett a lengyel kormányfő.

A megállapodás-tervezet megszületését péntek reggel, a lengyel és a német külügyminiszterrel, Oroszország küldöttével, valamint az ellenzék képviselőivel folytatott több órás tárgyalásokat követően jelentette be Viktor Janukovics ukrán elnök hivatala, de annak részleteiről még keveset tudni.

Ugyanakkor Tusk azt is hangsúlyozta, hogy a kijevi Függetlenség terén tüntetőknek, a "megmozdulások valódi vezetőinek" beleegyezése nélkül nem lehet megnyugtató és végleges megoldást találni a válságra.

Korábban az ellenzéki pártok vezetői elismerték, hogy a tüntetések kicsúsztak az irányításuk alól, és pénteki értesülések szerint a tüntetők csak olyan megállapodást fogadnának el, amelynek keretén belül Janukovics lemond tisztségéről.

Minden határátkelő járható Lengyelország felé

Valamennyi határátkelő járható az ukrán-lengyel határon, amelynek ukrán oldalán korábban több, oda vezető utat is lezártak korábban tüntetők - közölte pénteken a lengyel határőrség.

"Nincs több blokád. Minden átkelő akadálytalanul használható Ukrajna felé" - közölte Joanna Rokicka, a határőrség szóvivője.

Egy másik szóvivő megerősítette, hogy az ukrán-lengyel határ teljes hosszában használhatók az átkelők, ugyanakkor azt hozzátette, hogy a helyzet "bármelyik pillanatban megváltozhat".

Kormányellenes aktivisták szerdán kezdték lezárni az ukrán-lengyel határátkelőket. Csütörtök estére már csak két határátkelő volt blokád alatt a korábban lezárt hét átkelő közül, a többi öt határátkelőn visszaállt a szokásos forgalom.

A szerda óta lezárt határátkelők ukrán oldalán az ukrán aktivisták autógumikat égettek, és a kamion- és gépkocsivezetők bosszúságára megnehezítették vagy lehetetlenné tették a forgalmat. Követeléseket nem támasztottak, elmondásuk szerint azért választották a tiltakozásnak ezt a módját, mert jobban szeretnének élni, és normális Ukrajnát akarnak. Arra is hivatkoztak, hogy a kamionok által szállított árun az oligarchák keresnek.

Csütörtök délután Lembergben az ellenzék által életre hívott Néptanács - amely szerdán közölte, hogy átvette a teljes hatalmat a városban - elrendelte a lezárt határátkelők újranyitását.

A parlament a tíz évvel ezelőtti alkotmányhoz való visszatérésről szavaz

A tíz évvel ezelőtti, 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről szóló törvényt kell megszavaznia pénteken az ukrán parlamentnek - közölte a törvényhozásban pénteken Volodimir Ribak házelnök.

Ribak szerint a parlamentnek egy sor törvényről kell szavaznia a nap folyamán, de a legelső napirendi pont a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről szóló törvény elfogadása. Az ukrán média korábbi híradásai szerint a régi alkotmány visszaállítása része a Viktor Janukovics államfő és az ellenzék által péntekre virradóra kialkudott egyezségnek.

A parlament egyórás szünetet tartott, hogy a frakciók összehangolják az Arszenyi Jacenyuk ellenzéki vezető által beterjesztett törvényt a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről.

Az ukrán parlament a 2004-es narancsos forradalom után módosította az alkotmányt, korlátozva az elnöki jogköröket, de 2010-ben az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a módosításokat.

Gyertyákat gyújtottak az áldozatokért Ungváron. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Az S&P csődveszélyre figyelmeztet Ukrajnában

A befektetésre már nem ajánlott kategórián belül még mélyebbre minősítette vissza Ukrajna szuverén devizaadós-osztályzatát pénteken a Standard & Poor's, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy hacsak a helyzet nem javul jelentősen, Ukrajna valószínűleg nem lesz képes törleszteni a devizában fennálló államadósságát.

A nemzetközi hitelminősítő pénteken Londonban bejelentette, hogy Ukrajna hosszú futamidejű szuverén devizaadósságának besorolását az eddigi "CCC plusz"-ról egy fokozattal "CCC"-re rontotta, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A "CCC" osztályzati sáv már rendkívüli fizetési kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban.

A Standard & Poor's január 28-án - a nemzetközi hitelminősítők közül másodikként - sorolta át ebbe a kategóriába Ukrajna szuverén adósosztályzatait, akkor "CCC plusz" osztályzatot megállapítva a hosszú futamú ukrán devizaadósságra. A cég ezt a besorolást rontotta pénteken még tovább egy fokozattal.

A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service már tavaly ősszel ebbe a kategóriába sorolta át Ukrajnát, az addigi "B3"-ról egy fokozattal "Caa1"-re rontva Ukrajna államkötvény-osztályzatát. A Moody's február 1-jén szintén tovább rontotta az ukrán besorolást, "Caa2" szintre, amely a másik két nagy hitelminősítő módszertanában az S&P által pénteken megállapított "CCC"-nek felel meg.

A harmadik nagy hitelminősítő, Fitch Ratings egy héttel később rontotta ugyanerre a szintre Ukrajna szuverén adóskockázati besorolását.

A pénteki leminősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor's kiemelte azt a véleményét, hogy az ukrajnai helyzet jelentős romlása bizonytalanná teszi az orosz pénzügyi segítség idei folytatódását, és növeli annak a kockázatát, hogy az ukrán kormány nem lesz képes eleget tenni adósságszolgálati kötelezettségeinek.

Az S&P elemzői közölték: arra a következtetésre jutottak, hogy a tüntetők és a biztonsági erők összecsapásai nyomán immár elérhetetlenné vált a politikai patthelyzet békés feloldása, és a jelenlegi ukrán vezetés jövője bizonytalanabb, mint a tiltakozások tavaly novemberi kezdete óta bármikor.

A hitelminősítő szerint az orosz kormány az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást ahhoz köti, hogy a jelenlegi ukrán vezetés fennmaradjon, és fenntartsa az Európai Uniótól távolodó, Oroszországhoz közeledő politikáját.

Ha a 15 milliárd dollár értékűre ígért orosz pénzügyi támogatást Moszkva nem folyósítja teljes mértékben, akkor Ukrajna várhatóan nem tudja teljesíteni szuverén devizaadósság-törlesztési kötelezettségeit - áll a Standard & Poor's pénteki londoni elemzésében.

A ház becslése szerint az ukrán kormánynak, a jegybanknak és a Naftohaz állami gázipari cégnek együtt összesen 13 milliárd dollárnyi adósságtörlesztési kötelezettsége lesz az idén. Az ukrán devizatartalékok azonban januárban 17,8 milliárd dollárra csökkentek az egy hónappal korábbi 20,4 milliárd dollárról, emellett a jelentős - az ukrán hazai össztermék (GDP) 9 százaléka körüli - folyómérleg-hiány és a háztartások növekvő devizaigénye is apasztja a devizatartalékokat - hangsúlyozza elemzésében a Standard & Poor's.

A hitelminősítő szerint az Egyesült Államok, az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) esetleges alternatív finanszírozási csomagjához valószínűleg olyan átfogó reformfeltételek járulnának, amelyeket a jelenlegi kormány nem lenne hajlandó teljesíteni. Nemigen látható ugyanakkor az sem, hogy a mostani kormány bukása esetén milyen új vezetés alakulhatna, és annak milyen fő gazdaságpolitikai célkitűzései lennének. Az ellenzék és a tüntetők most kevésbé tűnnek összetartónak, mint a 2004-2005-ös fordulat idején, és egyelőre nem került elő egyértelmű támogatottságú és hitelességű vezetőjelölt sem - áll az S&P pénteki elemzésében.

A hitelminősítő szerint Ukrajna bruttó külső finanszírozási igénye az idei folyó bevételek és a felhasználható tartalékok 156 százaléka, ami a legmagasabb a nagy felzárkózó gazdaságok között.

A S&P előrejelzése szerint az ukrán fizetőeszközt, a hrivnya az idén átlagosan 10 hrivnya/dollárra gyengül a tavalyi 8-ról. A cég hangsúlyozza, hogy a hrivnya az idén eddig 11 százalékkal gyengült.

Az S&P közölte azt is, hogy az ukrán bankszektorra nyilvántartott országkockázati megítélése (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA) 10-es, vagyis a lehető leggyengébb.

A Standard & Poor's által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati osztályzati rendszer nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betétkockázati és támogatási besorolásokkal. A BICRA-mutató a vizsgált országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.

Az Ukrajnára érvényben tartott 10-es BICRA-besorolást az S&P pénteki elemzésében azzal indokolta, hogy megítélése szerint az ukrán bankszektor a monetáris politika rugalmasságának és a transzmissziós mechanizmus működésének akadályozó tényezője. A problémás hitelek - köztük a nem teljesítő és az átstrukturált kinnlevőségek - aránya nagyon magas, a teljes kinnlevőség-állománynak hozzávetőleg a 30-40 százaléka. Ez az arány még tovább emelkedhet az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya meredek gyengülése esetén, tekintettel arra, hogy 2013 végén a bankhitelek 34 százaléka devizaalapú volt - áll a Standard & Poor's pénteki londoni elemzésében.

Felgyújtották a kárpátaljai rendőrparancsnok érdekeltségébe tartozó nyomdát Ungváron

Ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak be csütörtök éjjel Ungváron Kárpátalja legnagyobb nyomdájába, amely az ukrajnai megye rendőrfőkapitányának üzleti érdekeltségébe tartozik.

A Vaszil Varcaba rendőrtábornok fia által vezetett Zakarpattya Kiadó épületébe az ablakon keresztül hajítottak ismeretlenek gyúlékony folyadékkal telt palackot, aminek következtében tűz ütött ki a helyiségben. A felcsapó lángoktól megrongálódott a nyomdagép, és elégtek az ott tárolt nyomdatermékek – adta hírül pénteken a mukachevo.net munkácsi hírportál, amely szerint a rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Varcaba és az általa irányított Kárpátalja megyei rendőrség teljes állománya csütörtökön Ungváron több ezer tüntető előtt tett hűségesküt a nép mellett.

Az ellenzék Timosenko szabadon engedéséről szóló törvény elfogadását javasolja

Az ukrán ellenzék azt javasolta pénteken, hogy a parlament a nap folyamán fogadjon el olyan törvényt, amely felmentené a kormányellenes tüntetés résztvevőit a büntetőjogi felelősség alól és előirányozná Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadlábra helyezését.

"Azt javasoljuk, hogy ne az amnesztiáról szóló törvényről szavazzunk pénteken, hanem a büntetőjogi felelősség alóli felmentésről. Szorgalmazzuk továbbá Julija Timosenko elengedését" - közölte a parlamentben felszólalva Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko nevével fémjelzett Haza párt frakcióvezetője.

Röviddel a Jacenyuk javaslatáról szóló hírügynökségi jelentés előtt arról tudósított az ukrán média, hogy megkezdődött, de a képviselők veszekedése és dulakodása miatt rövid időre megszakadt az ülés.

Kiürültek a polcok Kijevben

Kiürültek a boltok polcai és a készpénz-automaták az ukrán fővárosban csütörtök estére, miután a fokozódó erőszak miatt az emberek - tartva a legrosszabbtól - igyekeztek minél nagyobb élelmiszer- és készpénzkészletet felhalmozni.

Eddig a hétig a három hónapja tartó tüntetések hatása csak a Függetlenség terének közvetlen közelében és a kormányzati negyedben volt kézzelfogható, Kijev további részén viszont a normális kerékvágásban folyt az élet. Ugyanakkor az erőszak elharapódzásával a főváros utcái egyre kihaltabbá váltak - írta a Reuters hírügynökség helyszíni riportjában.

A napokban Kijev központjában számos üzlet, étterem és bank nem nyitott ki, miközben a Majdan néven emlegetett Függetlenség téren véres összecsapások zajlottak a rendőrség és a Viktor Janukovics elnök távozását követelők között.

A hrivnya árfolyama 1,4 százalékkal esett

Az ukrán hrivnya árfolyama jelentősen gyengült a bankközi kereskedésben pénteken, miután felújultak az összecsapások a rendőrség és az ellenzéki tüntetők között Kijevben.

Csütörtök estéhez képest 1,4 százalékkal gyengült a hrivnya a dollárhoz képest, 9,2 hrivnya ért 1 dollárt pénteken délelőtt fél tíz körül.

Az év eleje óta mintegy 11 százalékkal gyengült a hrivnya.
A Standard and Poor's pénteken ismertetett előrejelzésében azt valószínűsíti, hogy mostantól további 11 százalékkal gyengülhet a hrivnya a dollárhoz képest az idén, 10 hrivnya ér majd egy dollárt.

"Szinte mindenki otthon marad, aki nem a Majdanon van. Mindenki fél, a boltok polcai kiürülnek. Nem tudjuk, hogy ez még meddig mehet így" - mondta a Reutersnek egy kijevi lakos.

"Kimenne az utcára, ha a házak tetején mesterlövészek várnák? Ez végső soron már egy háború" - mondta a Reuters egy másik interjúalanya.

Tévéfelvételek és más jelentések szerint a biztonsági erők mesterlövészei a háztetőkről tüzeltek a tüntetőkre csütörtökön a Majdan környékén, orvosok pedig arról számoltak be, hogy a halálos áldozatok döntő többségével egyetlen célzott lövés végzett. Kedd óta legalább hetvenöten haltak meg az összecsapásokban.

Az erőszak elfajulását követően a benzinkutak és a készpénz-automaták előtt is sorok alakultak ki, és számos ATM már teljesen kiürült a fővárosban.

A helyzetet jellemzi, hogy a Reutersnek egy bankár arról számolt be, hogy amikor egy boltban a pékáruk között nézelődött, az eladó azt mondta neki: ne legyen ennyire válogatós, lehet, hogy jó ideig most lát utoljára kenyeret.

Ukrajna törölte az eurókötvény-kibocsátást az ír tőzsdén

Ukrajna mégsem bocsát ki eurókötvényt az ír tőzsdén, ahogyan azt a hét elején tervezte.

Az ukrán pénzügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy törölte a 2 milliárd dollár értékű ötéves kötvény kibocsátását, amiről már értesítette az ír értéktőzsdét.

A kötvénykibocsátás része lett volna egy decemberben Oroszországgal kötött megállapodásnak.

Ukrajna december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább 4 milliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából.

Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék.

Január végén felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben felerősödtek a kormányellenes tüntetések.

Hétfőn Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy jelentősen javult a belpolitikai helyzet Ukrajnában, ezért Oroszország még a héten újból vásárol ukrán eurókötvényeket, ezúttal kétmilliárd dollár értékben. Még aznap ukrán kormánytisztviselők azt mondták, hogy a kötvény ellenértéke várhatóan már szerdán az ukrán számlán lesz.

Ezt követően szerdán ukrán kormányzati források azt közölték, hogy Ukrajna várhatóan pénteken kapja meg a forrást. Csütörtökön viszont orosz illetékesek bejelentették, hogy a kötvényvásárlásra és a segélyösszeg átutalására csak azután kerülhet sor, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában.

Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie.

Belügyminisztérium: tüzet nyitottak a rendőrökre.

Az ukrán belügyminisztérium közlése szerint a "kijevi rendbontások résztvevői" tüzet nyitottak péntek délelőtt a rendőrökre.

A tárca közleménye szerint Kijev központjában, az Insztitutszka utcában nyitottak rájuk tüzet ismeretlenek, és megkíséreltek eljutni a parlamenthez.

Közben péntek délelőtt megkezdődött, és azonnal botrányba is fulladt a parlament ülése. Az Interfax hírügynökség szerint miután Volodimir Ribak, az ukrán parlament elnöke közölte, hogy délután négy óráig szünetet tart a parlament, három ellenzék párt képviselői az elnöki pulpitushoz rohantak, követelve az ülés folytatását. Elharapództak az indulatok, dulakodni kezdtek, majd összeverekedtek a kormánypárti és az ellenzéki képviselők.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Előre hozott elnökválasztást is előirányoz a megállapodás

Előre hozott elnökválasztást, koalíciós kormány létrehozását és alkotmányos reformot is előirányoz az ukrán kormány és az ellenzék között létrejött megállapodás - közölte az ukrán média pénteken, de nyugati politikusok és diplomaták szerint egyelőre korai áttörésről és végleges megállapodásról beszélni.

A kijevi híradások szerint a megállapodás megfosztaná Viktor Janukovics államfőt hatásköreinek egy részétől.

Az Ukrajinszka Pravda című napilap úgy fogalmaz, hogy a megállapodás "előirányozza az elnöki hatáskörök korlátozását a 2004-es alkotmányhoz történő visszatéréssel 48 órán belül". A lapot tájékoztató források szerint a megállapodás értelmében tíz napon belül koalíciós kormány alakul Ukrajnában, és Janukovics abba is beleegyezett, hogy az idei év decemberében előre hozott elnökválasztást tartsanak az országban.

Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata péntek reggel jelentette be, hogy megállapodás jött létre a belpolitikai válság megoldása érdekében Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék vezetői között, Frank-Walter Steinmeier német és a Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, illetve Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja közvetítésével.

Az egyeztetések egész éjszaka folytak, péntek reggel értek véget, és az ukrán elnöki hivatal közlése szerint péntek délben írják alá a válság rendezését célzó megállapodást. Más részletek hivatalos forrásból nem váltak ismertté, és sem az ellenzék, sem az unió részéről nem erősítették meg az egyezséget. A lengyel kormány szóvivője közölte, hogy a megállapodás szövege még nincs kész.

"Egyelőre tárgyalásokról beszélünk, nem egy kész dokumentumról" - mondta Malgorzata Kidawa-Blonska a lengyel közszolgálati tévének nyilatkozva. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hatalom már számos alkalommal becsapta a tüntetőket, ezért nem bíznak benne.

"A legnagyobb probléma az, hogy meg kell győzni a Majdant arról, ha a megállapodás aláírják, akkor be is tartják"- mondta Kidawa-Blonska.
Laurent Fabius francia külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy még további egyeztetések tárgyát képezi az ukrán válság rendezéséről szóló megállapodás.

"Délnél korábban még nem lehet biztosat mondani" - jelentette ki Fabius az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak, óva intve a túlzott várakozásoktól. Hozzátette: az ellenzéki vezetők még konzultálni akarnak azokkal, akiktől felhatalmazást kaptak a tárgyalásokra.

Elmondta, hogy a péntek reggelig tartó tárgyalásokon minden témáról szó volt: arról, hogy miként vessenek véget az erőszaknak, az alkotmányos változtatásokról és a választásokról.

A francia külügyek irányítója a német és a lengyel külügyminiszterrel együtt részt vett a kijevi egyeztetéseken, de csütörtök este Ukrajnából Kínába utazott egy régóta betervezett látogatásra.

Az S&P tovább rontotta Ukrajna államadós-osztályzatát


A Standard and Poor's három héten belül másodszor gyengítette Ukrajna államadós-osztályzatát, amit azzal indokolt, hogy jelentősen romlott a belpolitikai helyzet és tovább nőtt a csőd kockázata.

A nemzetközi hitelminősítő péntek reggel azt közölte, hogy Ukrajna hosszú futamidejű szuverén devizaadósságának a besorolását az eddigi "CCC pluszról" egy fokozattal a csődszint előtti szintre, "CCC"-re rontotta negatív kilátással.

A negatív kilátás alapján egy a háromhoz az esély arra, hogy Ukrajna besorolása tovább romlik a következő 12 hónapban. A "CCC" osztályzati sáv már rendkívüli fizetési kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban.

Az S&P közleményében rámutatott: jelentősen romlott a belpolitikai helyzet, ami gyengíti az ukrán kormánynak azt a képességét, hogy rendben fizesse adósságát. A súlyosbodó belpolitikai válság egyik következményeként bizonytalanná vált a decemberben jóváhagyott orosz pénzügyi támogatás folytatása az idén.

Megállapodás jött létre az ukrán válság rendezéséről

Megállapodás jött létre az ukrán belpolitikai válság megoldása érdekében Viktor Janukovics ukrán elnök, az uniós külügyminiszterek és az ellenzék képviselői között az éjszakai tárgyalásokon - közölte az ukrán elnöki sajtószolgálat péntek reggel.

Az ellenzék és az unió részéről egyelőre nem erősítették meg az egyezséget.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodást pénteken délben írják alá. Más részletek nem ismertek az egyezségről.

Frank-Walter Steinmeier német, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, Viktor Janukovics államfő és a három ellenzéki párt vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok, illetve Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja közötti tárgyalások egész éjszaka, kilenc órán át folytatódtak.

Néhány perccel az elnöki hivatal közleménye előtt vált ismertté diplomáciai forrásokból, hogy a megbeszélések helyi idő szerint péntek reggel 7.30-kor értek véget, és a rövid szünet után, a délelőtt folyamán folytatódnak. Diplomaták csak arról tájékoztattak, hogy a megbeszélések "nagyon nehezek" voltak.

Helyszíni jelentések szerint a nyugodt éjszaka után a péntek reggel is viszonylagos nyugalomban telik a kijevi főtéren. Néhány ezren vannak a Majdanon, és készülnek a rohamrendőrök esetleges újabb ostromára, gumiabroncsokat cipelnek a barikádokhoz az Insztitutszka utcából. A Majdanon létesített barikádok, illetve a tér környéki utcákon rohamrendőrök jelenleg nincsenek.

A Szegodnya című napilap internetes felületén arról adott hírt, hogy a tüntetők pénteken lezárták a boriszpili repülőtér felé vezető utat. Mintegy ötezer ember gyűlt össze a légi kikötő felé vezető út egyik kereszteződésénél, barikádot emelnek, és gumiabroncsokat halmoznak fel. Koordinátoruk azt mondta a lapnak, hogy a tüntetők meg akarják akadályozni a parlamenti képviselők távozását az országból. Korábban olyan hírek láttak napvilágot az ukrán internetes portálokon, hogy a honatyák családostul hagyják el az országot.

Az ukrán egészségügyi minisztérium péntek reggeli tájékoztatása szerint a kijevi összecsapások kezdete, kedd óta összesen 77-en haltak meg az ukrán fővárosban. A belügyminisztérium közleménye szerint 16-ra emelkedett a megölt rendőrök száma, és 130 rendőrt szállítottak kórházakba lőtt sebekkel.

Az UNIAN hírügynökség szerint lemondott Jurij Dumanszkij altábornagy, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésébe.

Közben Jurij Lucenko volt belügyminiszter felszólította a lembergi rendvédelmi szervek szolgálatban lévő és egykori tagjait, hogy fegyverrel induljanak Kijevbe a kormányellenes tüntetők védelmére.

Legalább 77-en haltak meg az egészségügyi tárca szerint

Az ukrán egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a kijevi összecsapások kezdete, kedd óta összesen 77-en haltak meg a fővárosban.

A tárca péntek reggeli összesítése szerint 577 sérülthöz hívtak mentőt, és 369 ember szorult kórházi ellátásra.

Az elmúlt egy napban összességében a rendőrök és tüntetők közti összecsapások 132 sérültje szorult orvosi ellátásra, közülük 82 embert szállítottak kórházba - közölte a minisztérium sajtószolgálata.

A volt belügyminiszter a kijevi tüntetők megvédésére kéri a lembergi rendőröket

Jurij Lucenko volt belügyminiszter felszólította a lembergi rendvédelmi szervek szolgálatban lévő és egykori tagjait, hogy fegyverrel induljanak Kijevbe a kormányellenes tüntetők védelmére.

"Azért érkeztem Lembergbe (Lviv), hogy Kijevbe vigyem a volt és a szolgálatban lévő rendőröket. Úgy, mint a háborúban" - idézte péntekre virradóra az UNIAN hírügynökség Lucenko felhívását.

A volt belügyminiszter szerint két nappal ezelőtt a kijevi Majdan tüntetői kis mennyiségű fegyvert szereztek, és csak ez akadályozta meg az aznapra tervezett vérfürdőt.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Lemondott a vezérkari főnök helyettese

Lemondott az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésébe - jelentette pénteken kora reggel az UNIAN hírügynökség, amely honlapján közzé is tette a tábornok lemondó levelének másolatát.

"Ma a katonák bevonása zajlik a polgári konfliktusba, ami megengedhetetlen. Ez katonák és békés polgárok halálához vezethet, amit nem szabad megengedni. Ez az én személyes álláspontom polgárként, tisztként, vezetőként, aki felelős a beosztottaiért. Ezért benyújtottam lemondásomat" - írta Jurij Dumanszkij altábornagy.

Az UNIAN emlékeztet arra, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök szerdán váltotta Volodimir Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét, és a haditengerészet parancsnokát, Jurij Iljint nevezte ki a helyébe. Az új vezérkari főnök kinevezése előtt jelentette be Pavlo Lebegyev védelmi miniszter, hogy a hadsereg részt vehet az országos "terroristaellenes műveletben".

A leváltott vezérkari főnök állítólag nem volt Janukovics elnök feltétlen híve.

A tüntetők nem készülnek elhagyni a teret, éjszaka nem volt összetűzés

A tüntetők nem készülnek elhagyni a Függetlenség terét az ukrán főváros központjában, csütörtök éjszaka is folytatták a barikádok építését. Péntekre virradóra nem volt összetűzés a rendfenntartó erők és a tiltakozók között.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni riportja szerint miközben egyes tüntetők pihentek az általuk elfoglalt közeli épületekben, mások őrt álltak. Ha "váratlan látogató" érkezne - mondják -, akkor riasztják társaikat, akik "elegendő gyújtópalackot" készítettek már elő a hívatlanok fogadására.

A térhez folyamatosan járművek érkeznek, amelyeken élelmet, autógumikat, követ és sódert szállítanak az útakadályokhoz.

A közeli színpadon egymást váltva ellenzékiek szónokolnak. Arra szólítják fel az embereket, hogy utazzanak Kijevbe akciójuk támogatására. Mint mondták, most nem hagyják magukat megtéveszteni, mint ahogy a 2004-es "narancsos forradalmat" követően történt. "Ha új vezetők kerülnek hatalomra, folyamatosan ellenőrizni fogjuk őket. Ha ismét elárulnak minket, akkor újabb Majdant szervezünk" - mondják.

A tüntetők megerősítették a nemrégiben emelt barikádokat, illetve újakat építettek a parlamenthez és a kormány épületéhez vezető Grusevszkaja utcában. Fél méter vastag és két méter magas falat húztak, hogy azzal védekezzenek a Berkut különleges rendőri és más különleges egységek ellen. Kőfalat vontak a parlament és a közeli stadion közötti területen is, és ehhez az útburkolatot használták fel.

A parlament környékén ugyancsak épült barikád, de annál a belügyi erők tagjai tartanak ügyeletet. Kevesen vannak, mert társaik a nappali szolgálat fáradalmait pihenik a közelben - derül ki a kora reggeli hírügynökségi helyzetképből.

Kerry az ukrajnai erőszak megfékezésére szólított fel

John Kerry amerikai külügyminiszter az ukrajnai erőszak megfékezésére szólított fel csütörtökön, azt követően, hogy az országban egyes források szerint legalább hetvenöten meghaltak a tüntetők és a rendfenntartók közti összecsapásokban.

A Washingtonban kiadott közleményben az amerikai diplomácia vezetője kiemelte: "Ukrajna népe és a nemzetközi közösség felelősségre fogja vonni azokat, akik bűnösek a történtekben".

Kerry élesen elítélte az erőszakot. Mint a közleményben értésre adta, "haragot és fájdalmat érez" a történtek miatt. Sürgette egyben Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy azonnal kezdjen komoly párbeszédet az ellenzék vezetőivel egy átmeneti kormány megteremtése érdekében, amely széleskörű támogatással bír. "Ez az egyetlen út, amely segít megkezdeni az Ukrajna számára oly fontos alkotmányos és gazdasági reformok megvalósítását" - mutatott rá.

"Az ukrán nép többet érdemel, mint az értelmetlen halál és a szenvedés...
Az erőszaknak véget kell vetni" - figyelmeztetett Kerry.

A miniszter felhívása a konfliktusban érintett minden félhez szólt. "A tiltakozó megmozdulások résztvevőinek békésen kell gyakorolniuk jogaikat, az ukrán hadsereget pedig felszólítjuk, hogy tartsa tiszteletben a politikába be nem avatkozás elvét, őrizze meg szakmai hagyományait" - áll a közleményben.

John Kerry kifejtette azt is, hogy most nincs lehetőség politikai játékokra Ukrajnában. A politikusoknak felelős magatartást kell tanúsítaniuk - szögezte le.

Az Egyesült Államok a beutazás korlátozásával elkezdte büntetni azokat, akik felelősek az erőszakért - emlékeztetett a külügyminiszter. Megerősítette egyúttal, hogy Washington további szankciókat készít elő.

Kijevben a tüntetők szabadon engedték a rabul ejtett belügyi katonákat

A Kijev főterén tüntető ellenzékiek péntekre virradóra szabadon engedték az ukrán belügyi erők tagjait, akiket előző nap ejtettek rabul.

A foglyok szabadulása számos ellenzéki parlamenti képviselő közbenjárására történt.

A tüntetők között ennek ellenére heves viták robbantak ki a témában. Amikor busz érkezett a szabadulók elszállítására, több mint százan körbevették a járművet. Néhányan azt javasolták, hogy a katonákat az őrizetbe vett tüntetőkre cseréljék ki.

Végül a tüntetők többsége és parlamenti képviselők élő falat alkottak a katonák köré, és ennek köszönhetően menekítették ki őket.

Az elengedettek gyalog távoztak, mert a kisebbségben maradt elégedetlenkedők kilyukasztották a busz kerekeit.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Harkiv megye kormányzója szerint ostobaság az ukránok egységéről beszélni

Ostobaságnak nevezte csütörtökön közzétett nyilatkozatában Mihajlo Dobkin, Harkiv megye befolyásos kormányzója a nyugat-ukrajnai politikusok ukrán egységről vallott felfogását, szerinte a galíciaiaknak nincs joguk arra, hogy egész Ukrajna nevében beszéljenek.

A radikális, szeparatizmustól sem mindig mentes megnyilvánulásairól elhíresült kelet-ukrajnai politikus Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármesternek az egyik ukrán tévécsatorna csütörtök esti politikai műsorában elhangzott kijelentésére reagált, amelyben az ukránság egységét bizonygatta. A polgármester azt állította, hogy a jelenlegi ukrán hatalom elvesztette legitimitását és minden ukrán bizalmát, mivel az ország összes régiójának lakói egységesek a szabadság iránti törekvésüket illetően.

A Harkiv megyei állami közigazgatási hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában Dobkin kifejtette: Szadovij, sok nyugat-ukrajnai politikustársához hasonlóan sokadszor mondott ostobaságokat, amikor az egész nép nevében beszélt. Senki nem jogosította fel őt arra, hogy Ukrajna egész népe, közte a Harkivban élők nevében jelentse ki, hogy a nép egészének elege van a jelenlegi hatalomból - áll a nyilatkozatban, amely szerint a galíciaiaknak nem kellene a saját álláspontjukat egész Ukrajna véleményeként beállítani.

Készenlétben vannak a határmenti kórházak

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta folyamatosan monitorozza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) az ukrán-magyar határ menti kórházakban lévő szabad, illetve szükség esetén felszabadítható ágyak számát - olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában.

A GYEMSZI azt közölte a lappal, hogy a kórházak eddig nem jeleztek megnövekedett betegforgalmat.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház négy - a fehérgyarmati, mátészalkai, nagykállói és nyíregyházi - intézményben tudja teljesíteni a személyi feltételeket a katasztrófatervnek megfelelően, ha nagyobb betegellátási igény merülne fel; a debreceni Kenézy Gyula Kórház pedig körülbelül száz sérültet tud fogadni anélkül, hogy az veszélyeztetné a normális betegellátást - derül ki a cikkből.

Ledöntötték Lenin szobrát a közép-ukrajnai Zsitomirban

Ellenzéki aktivisták ledöntötték Lenin tíz méter magas szobrát csütörtök este a közép-ukrajnai Zsitomirben.

A Zhitomir.info internetes oldal értesülése szerint a város főterén álló, gránitból faragott alkotást előbb leöntötték benzinnel és gyújtófolyadékkal, majd megpróbálták felgyújtani. A szobor fejére többszöri próbálkozás után vontatókötelet dobtak és járművek segítségével, a mintegy 500 fős nézősereg üdvrivalgásának közepette, levontatták talapzatáról.

Ezt követően az összegyűltek mécsesekkel a kezükben elénekelték az ukrán himnuszt, majd darabokra verték az 1971-ben emelt emlékművet.
Tavaly év végén az európai uniós társulási szerződés aláírásának felfüggesztése miatt kirobbant elégedetlenségi hullám során Ukrajna számos területén ledöntötték a Lenin-szobrokat, így a fővárosban, Kijevben is.

Ezer autós jelentkezett önkéntes rendfenntartónak Lembergben, közlekedési káosz

Összeomlott a közlekedés csütörtök este Lemberg (Lviv) központjában, miután közel ezer autós hajtott a városházához, hogy önkéntes rendfenntartó szolgálatra jelentkezzen a közhivatalok elfoglalása miatt rendőrség nélkül maradt metropolisz polgármesterének felhívására.

Az autós önkéntesek egyöntetű szándéka, hogy mindennemű rendbontást, törvénysértést megakadályozzanak a város területén. A mobil járőrözők elsősorban a hatalom által felbérelt randalírozók semlegesítését tekintik feladatuknak - adta hírül pénteken a zik.ua lembergi hírportál.

Andrij Szadovij, a nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere csütörtök esti videoüzenetében jelentette be, hogy az egy nappal korábbi tiltakozó megmozdulások nyomán Lembergben gyakorlatilag megszűnt a rendőrség, ezért – a közbiztonság fenntartása érdekében – járőrszolgálatot ellátó osztagokat hoznak létre, amelyekbe mások mellett autós aktivisták jelentkezését várják.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövete szerint Janukovicsnak nem kellene lemondani

Viktor Janukovics ukrán elnöknek nem kellene lemondania, mert Ukrajnának szüksége van rá, hogy véghezvigye a szükséges politikai változtatásokat - vélekedett Geoffrey R. Pyatt, az Egyesült Államok kijevi nagykövete csütörtök esti nyilatkozatában.

A diplomata a CNN hírtévének adott interjút. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint távoznia kell-e Janukovicsnak a hatalomból, azt felelte: "Nem, a kérdésben más az amerikai álláspont. Az kell, hogy Janukovics elnök vezesse az országot a jövőbe. Az ehhez vezető út egy új kormány megalakításán, az alkotmány, a politikai berendezkedés megváltoztatásán megy keresztül" - mondta.

Pyatt hozzátette, hogy Ukrajnában nagy vita folyik az előrehozott választásokról. Amennyire ő tudja, Janukovics e tekintetben bizonyos javaslatokat tett az Európai Unió három - francia, lengyel és német - Ukrajnába látogató külügyminiszterének.

Magától értetődő, hogy "konzultálunk európai partnereinkkel, amikor kialakítjuk álláspontunkat" - tette még hozzá a nagykövet.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Biden ismét beszélt Janukoviccsal

Joe Biden amerikai alelnök csütörtökön telefonon arra figyelmeztette Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy az Egyesült Államok kész szankciókat bevezetni azon hivatalos személyek ellen, akik elrendelték, hogy a biztonsági erők Kijevben tüzet nyissanak a tüntetőkre.

A Fehér Ház közleménye szerin Biden határozottan elítélte, hogy civilek ellen erőszakot alkalmaztak az ukrán fővárosban. Arra szólította fel Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul hívja vissza a biztonsági erőket - a rendőröket, a mesterlövészeket, a katonai és félkatonai egységeket és az irreguláris erőket.

Az alelnök, aki az elmúlt napokban a legmagasabb rangú amerikai kapcsolattartó volt Washington és Kijev között, sürgette Janukovics elnöktől: tegyen haladéktalanul konkrét lépéseket az ellenzékkel való együttműködés érdekében egy olyan menetrend kidolgozásában, amely megoldást kínál az ukrán nép jogos törekvéseire.

Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egy független és demokratikus Ukrajnát támogat, amelynek jövőjét a nép akarata határoz meg.

A nap folyamán korábban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter megpróbált többször is kapcsolatba lépni az ukrán védelmi minisztériummal a volt szovjet tagköztársaságban elkövetett erőszakcselekményekkel kapcsolatban, ám Kijev "nem reagált" Washington "kéréseire". Kirby szerint "példátlan" volt a rugalmasság hiánya ukrán részről.

Az amerikai próbálkozások ellenére a két védelmi tárca között a hét folyamán egyszer sem jött létre kapcsolatfelvétel, és Kirbynek nem volt tudomása semmilyen, esetleg más szinten megvalósított kétoldalú katonai érintkezésről sem.

A Pentagon a Fehér Házhoz hasonlóan azt szeretné elérni, hogy az ukrán hadsereg tartsa magát távol a konfliktustól.

Kirby kijelentette, hogy a NATO-tagországok védelmi miniszterei jövő heti brüsszeli találkozójukon megvitatják az ukrajnai helyzetet.

Josh Earnest, a Fehér Ház helyettes szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a katonai fellépés nem tartozik azon eszközök körébe, amelyeket az amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatban mérlegel. Mint mondta, Washingtonban kizárólag szankciókon gondolkodnak.

A Fehér Ház sajtószolgálata azt is bejelentette, hogy Biden csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is tárgyalt a témáról. Megbeszélésük középpontjában azok a lehetőségek álltak, amelyekkel a nemzetközi közösség támogatni tudná az erőszak befejeződését és a politikai megoldás megszületését.

Rendkívüli ülést kezdett az ukrán parlament

Rendkívüli ülést kezdett az ukrán parlament csütörtök délután, miután korábban, a nap folyamán ismét utcai harcok voltak Kijev belvárosában radikális ellenzéki tüntetők és a rendvédelmi szervek között.

Az ülésezést Ruszlan Kosulinszkij, az ellenzéki Szabadság (Szvoboda) párti parlamenti alelnök vezeti.

Az ülésteremben a 450 fős törvényhozás 227 képviselője jelent meg. Mivel a szavazógépek nem működnek, egyhangúlag elfogadták, hogy kézfelemeléssel hoznak határozatokat.

Az ülésen a Haza (Batykivscsina) párt egyik képviselőnője felolvasta Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő üzenetét, amelyben az ellenzéki vezető arra szólította fel az ellenzéket, hogy többé senki se tárgyaljon többet Viktor Janukovics elnökkel. "Ettől a perctől a népnek, az ellenzéknek, a nemzetközi közösségnek és minden erkölcsös embernek közösen követelnie kell Janukovics mihamarabbi eltávolítását az államfői posztról, és büntetőjogi felelősségre vonását békés állampolgárok ellen elkövetett tömeggyilkosság megszervezésének vádjával" - szögezte le Timosenko.

A rendkívüli ülés alatt egy kormánypárti képviselőt felszólalása után kis híján megvertek. Azt állította ugyanis, hogy nincs elegendő képviselő az ülésteremben ahhoz, hogy határozatokat hozzanak, és javasolta az ülés másnapra halasztását. Kijelentette továbbá azt is, hogy az elnöki jogköröket a parlament javára szűkítő 2004-es alkotmány visszaállítása nem oldja meg a belpolitikai válságot. Az ellenzéki és kormánypárti képviselők dulakodásának az vetett véget, hogy Petro Porosenko független képviselő egyperces néma csendet kért az utcai harcokban elesettekért.

Közben egyre fogyatkozik a kormánypárt képviselőcsoportja. A jelentések szerint eddig már hét képviselő közölte, hogy elhagyja a Régiók Pártja frakcióját: öt kárpátaljai honatya, köztük Gajdos István, az ukrán törvényhozás egyetlen magyar nemzetiségű tagja, valamint egy képviselő Cserkaszi és egy Poltava megyéből.

Késő délutánra enyhültek a harcok a belvárosban. A nap folyamán a tüntetők a Majdantól (Függelenség tere) a kormánynegyed felé előretolták barikádjaikat, valamint újakat építettek.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Újabb újságíró halt meg a kijevi zavargásokban

Újabb újságíró esett a kijevi összetűzések áldozatául, ő már a második.

Mindössze 22 éves volt, Igor Kosztenkónak hívták. Még csak nem is politikával foglalkozott: sportújságíró volt - adta hírül csütörtökön a lenta.ru orosz hírportál.

Halálának körülményei nem ismertek. A fiatal férfi holttestét a kijevi városközpontban álló, Októberi palota nevű épület mellett találták meg. Lemberg (Lviv) polgármestere közölte, hogy magára vállalja Kosztenko hazaszállításának és temetésének minden költségét.

Szerdán vált ismertté a másik újságíró halála. Ő is férfi volt, Vjacseszlav Veremijnek hívták, és a Vesztyi című lapnak dolgozott. Egy taxiban utazott, amelyet megtámadtak ismeretlenek gyújtópalackokkal, majd pedig mellkason lőtték Veremijt. Kórházba került, de már nem tudtak rajta segíteni az orvosok.

Február 18-a óta a kijevi zavargásokban ukrán kormányforrások szerint összesen 67-en haltak meg kedd estig.

Az EU szankciókat határozott el

Az Európai Unió tagállamai szankciókat határoztak el az ukrajnai vérontásért felelős személyek ellen a részvevők közlései szerint.

Emma Bonino olasz külügyminiszter elmondása szerint megtagadják a vízumkiadást azoktól, akiknek "vér tapad a kezeikhez" és befagyasztják az EU tagállamaiban fellelhető javaikat. "A döntésnek az elkövetkező órákban érvényt is szereznek" - mondta az olasz külügyminiszter a csütörtöki rendkívüli brüsszeli tanácskozás után.

Bonino szerint a döntést a Kijevben tárgyaló Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel szorosan egyeztetve hozták meg.

Frans Timmermans holland külügyminiszter elmondta, hogy a részvevők megtiltották továbbá minden olyan eszköz exportját Ukrajnába, amely a belső elnyomásra, tüntetések leverésére, tömegoszlatásra vethető be.

Brüsszeli források szerint egyelőre semmiféle listát nem állítottak össze a szankciókkal sújtandó személyekről.

A külügyminiszterek eredetileg fegyverszállítási embargót is fontolgattak.

A rendőrök lőfegyvert és éles lőszert kaptak

Vitalij Zaharcsenko ukrán belügyminiszter csütörtökön közölte, hogy a biztonsági erők tagjait harci lőfegyverrel és éles lőszerrel látták el a terroristaellenes művelet keretében.

"Aláírtam a parancsot, és a rendőrség harci fegyvereket kapott, amelyeket a törvénynek megfelelően fog használni" - közölte a miniszter a tárca honlapján.

Egyúttal felszólította a kormány ellen fegyverrel harcoló ellenzékieket, hogy tegyék le a fegyvert, és térjenek vissza a tiltakozás békés formájához. Az ellenzék vezetőit pedig arra kérte, hogy határolódjanak el és ítéljék el a "radikális cselekedeteket".

"Az utcákon nemcsak rendőröket, hanem békés polgárokat is ölnek, Kijevben és a nyugati régiókban erőszakos zavargások kezdődtek" - áll a közleményben.

A belügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint radikális tüntetők 67 rendőrt foglyul ejtettek Kijevben. Az elnöki hivatal csütörtöki közleménye szerint rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Ellenzéki források: legalább hetvenen haltak meg csütörtökön

Eltérő adatok látnak napvilágot a kijevi zavargások halálos áldozatairól, más számokat közöl az ukrán kormány, a tüntetők képviselője és a CNN hírtelevízió.

Legkevesebb hetven tüntető vesztette életét csütörtökön Kijev központjában - mondta Szvjatoszlav Hanenko, a jobboldali radikális Szabadság (Szvoboda) Párt képviselője, a tüntetők egészségügyi szolgálatának illetékese, aki korábban 60 áldozatról számolt be.

A tiltakozókat célzott lövések találták el - olvasható a párt csütörtöki közleményében.

Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint viszont az összecsapások kezdete, február 18. óta összesen 64-en haltak meg az erőszak következtében. Csütörtök 15 órai helyzet szerint a kijevi kórházakban 332 sérültet ápoltak, és a három nap alatt összesen 551-en kértek orvosi segítséget. A kórházak a szokásos munkarendben dolgoznak, és ellátnak minden rászorulót, helyi lakost és a városba látogatót egyaránt - hangsúlyozta az egészségügyi minisztérium.

A CNN amerikai hírtelevízió ugyanakkor azt állította, hogy kizárólag a csütörtöki napon legkevesebb százan vesztették életüket az ukrán fővárosban zajló véres összecsapásokban. A CNN szerint a legtöbb áldozatot a kijevi kormánynegyedhez vezető Insztitutszka utcai harcok szedték.

A kormányellenes tüntetők foglyul ejtettek hatvanhét rendőrt Kijevben - közölte csütörtökön az ukrán belügyminisztérium. "A rendőrségnek joga van fegyvereket használni ahhoz, hogy kiszabadítsák a túszokat" - olvasható a belügyi tárca honlapján megjelent közleményben.

Korábban a belügyminisztérium közölte, hogy éles lőszerrel és lőfegyverekkel látják el a Berkut különleges egység tagjait és a biztonsági erők további csapatait.

A Viktor Janukovics ukrán elnök vezette kormány és az ellenük tiltakozók egymást hibáztatják az erőszak elharapódzásáért.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Megkezdődött a rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozás

Az EU-országok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást kezdtek csütörtök délután Brüsszelben Ukrajna ügyében.

A megbeszélésen Magyarországot Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli.

Az előzetes közlések értelmében a napirenden szerepel az az elgondolás, hogy uniós szankciókat rendeljenek el az elmúlt napokban Ukrajnában elharapózott erőszakért felelős személyekkel szemben, valamint hogy tiltsák be az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, illetve az erőszakszervezetek által használatos eszközök szállítását.

A brüsszeli megbeszélés célja az esetleges uniós intézkedések személyi és tárgyi hatályának megállapítása - vagyis az elképzelhető szankciófajták, így például a vízumtilalom, illetve a számlabefagyasztás eldöntése mellett annak a meghatározása, hogy kik is felelősek voltaképpen az erőszakért.

Ezzel kapcsolatban az uniós vezetők az elmúlt napokban rendre a kijevi vezetés felelősségét hangsúlyozták, és ezt tette csütörtökön William Hague brit külügyminiszter is, már Brüsszelbe érkezése után. Frans Timmermans holland külügyminiszter ugyanakkor a tanácskozásra érkezve újságíróknak arról beszélt, hogy ellenzéki oldalon szintén akadnak az erőszakért felelőssé tehető, kis létszámú radikális csoportok.

Ha azonban csupán az ukrán hatalmi gépezetre összpontosítanak a miniszterek, ott sem egyértelmű a helyzet. Diplomaták szerint a legtöbb esélyt annak lehet adni, hogy az erőszakos cselekményekre parancsot adó főtisztek rákerülhetnek az uniós feketelistára, ám az már felettébb kétséges, hogy ugyanezzel a büntetéssel fogják-e sújtani Viktor Janukovics ukrán elnököt is, akitől lényegében azt várnák, hogy biztosítsa a további erőszaktól való tartózkodást a kormányzati oldalon.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Fegyverembargót és szankciókat vezethet be az EU

Az Európai Unió tagállamai az ukrajnai erőszakos események felelősei elleni célzott szankciók mellett készek támogatni fegyverembargó életbe léptetését is Ukrajnával szemben - derült ki a Reuters birtokába jutott uniós külügyminiszteri állásfoglalás tervezetéből.

A tervezet szövege szerint a tagállamok elhatározták, hogy fegyverembargót vezetnek be, és megtiltják fegyverként használható eszközök bevitelét Ukrajnába, ahol ezeket belső elnyomásra használják fel.
Ugyanakkor uniós tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a másfél oldalas szöveget még módosíthatják, és a végső döntést a külügyminiszterek hozzák majd meg csütörtök délután tartandó tanácskozásukon - tette hozzá a brit hírügynökség.

Ez idáig csupán a növekvő erőszak felelősei elleni célzott szankciókról volt szó. Ilyen jellegű intézkedéseket rendszerint politikusok és a rendőrség vagy igazságszolgáltatás képviselői ellen szoktak hozni. Általában megtiltják nekik a beutazást az Európai Unióba, és befagyasztják a tagállamokban lévő bankbetéteiket. A nyilatkozattervezet nem tartalmaz konkrét neveket vagy azt, hogy hányan lehetnek az érintett személyek.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei csütörtök délután három órakor ülnek össze Brüsszelben.

A tervezet értelmében az Európai Uniót súlyosan aggasztja az ukrajnai helyzet romlása. A kijevi kormánynak a legnagyobb visszafogottságot kell tanúsítania, az ellenzéki vezetőknek pedig el kell határolódniuk a radikális tettek elkövetőitől.

Kijev február 20-án. Fotó: MTI (galéria)

Medvegyev: Moszkva csak törvényes és hatékony ukrán hatalom működése esetén teljesíti ígéreteit

Az orosz kormány akkor teljesíti ukrán partnereinek tett ígéreteit, ha a szomszédos országban törvényes és hatékony lesz a hatalom - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök csütörtökön.

A politikus az orosz kormány ülésén arra is figyelmeztetett: az ukrán hatalomnak arra kell összpontosítania, hogy megvédje az embereket, "hogy ne töröljék bele (a hatalomba) a lábukat (az emberek)". Medvegyev szerint az ukrán vezetésnek meg kell védenie a rendvédelmi szervezetek embereit, akik az állam érdekeit oltalmazzák.

Az orosz kormányfő azt mondta: Moszkva folytatja az együttműködést ukrán partnereivel "minden területen", és mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse ígéreteit. Hangsúlyozta ugyanakkor: ehhez arra van szükség, hogy "partnereink jó formában legyenek", az ukrán hatalom pedig legitim és hatékony legyen.

Dmitrij Medvegyev közölte, hogy csak ebben az esetben fejleszthetik Ukrajnával a teljes értékű gazdasági együttműködést. Arra kérte a kormány tagjait, hogy tartsák magukat ehhez az állásfoglaláshoz.

Oroszország 15 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 3400 milliárd forint) értékű pénzügyi segítséget ígért tavaly decemberben Ukrajnának, és jelentősen csökkentette a földgáz árát.

Szerdán Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője nem tudta megmondani, hogy Oroszország megvásárolja-e a héten az ukrán eurókötvények újabb csomagját, amelyről hétfőn beszélt Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

Időközben a bagdadi látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter a nyugati politikusokat hibáztatta a kijevi zavargások miatt. Lavrov az iraki fővárosban azt mondta, hogy ők provokálják kijelentéseikkel az ukrajnai radikálisokat. Az orosz diplomácia vezetője emellett a nyugati sajtót vádolta, hogy az eltorzítja az Oroszországgal szomszédos országban zajló eseményeket.

Moszkva élesen bírálta a nyugati büntető intézkedéseket is, miután az Egyesült Államok korábban érvénytelenítette több ukrán tisztségviselő vízumát, akik Washington szerint közvetlenül kapcsolatba hozhatók az erőszak alkalmazásával a kijevi Függetlenség terén (Majdan)
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...