Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Kelemen Hunor a mai kor szabadságharcáról beszélt a Nyergestetőn

Az RMDSZ elnöke a mai szabadságharc részének tekintette azt a kérést, hogy az alkotmánymódosítás során kapjon hivatalos státust a magyar nyelv Erdélyben, ott
A mai kor és a mai nemzedék szabadságharcáról beszélt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a székelyföldi Nyergestetőn tartott március 15-i megemlékezésen.

Kelemen Hunor a mai szabadságharc részének tekintette azt a kérést, hogy az alkotmánymódosítás során kapjon hivatalos státust a magyar nyelv Erdélyben, ott, ahol a magyar közösség él.

Kérésként fogalmazta meg ugyanakkor, hogy ne akarják megfosztani az erdélyi magyarságot nemzeti és közösségi szimbólumaitól, a székely zászlótól és a magyar zászlótól. "Semmilyen tiltás, parancs nem fog rajtunk" - jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A mai szabadságharc részének tekintette azt a kérést is, hogy a hatalom se a Székelyföldet se a Partiumot ne akarja szétdarabolni a regionális átszervezés során. "Ezt nem fogadjuk el, és minden erőnkkel megakadályozzuk" - nyomatékosította Kelemen Hunor. "A rólunk szóló és bennünket illető döntéseket mi magunk akarjuk meghozni. (...) Ez az autonómia" - tette hozzá.

Az RMDSZ elnöke szerint a Kárpát-medence egyik népe sem lehet szabad addig, amíg ebben a régióban a magyar közösségek nem vívják ki a szabadságukat. Hozzátette, a magyarság nem azért akar szabad lenni, hogy elvegye mások szabadságát.

Kelemen Hunor arra is kitért beszédében, hogy a magyaroknak nem egymással kell harcolniuk a szabadságért. "Nincs egymással vitánk a szabadságunkat illetően" - fogalmazta meg. Hozzátette: "azokkal kell harcba szállnunk, akik a mi jogainkat korlátozni akarják, akik szét akarnak darabolni bennünket".

A Nyergestetőn tartott megemlékezésen az RMDSZ elnöke mellett Kató Béla református püspök és Tamás József római katolikus segédpüspök, valamint Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is beszédet mondott. A metsző jeges szélben elmondott beszédeket csaknem félezer ember hallgatta végig. Koszorúzott az emlékhelyen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is.

A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849 augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Svéd sajtó: a megfelelő jelölt lett a pápa

A megfelelő jelölt lett a pápa - így foglalható össze a sajtóban megjelent svédországi reagálások… Tovább olvasom