Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Kertész Imrével közöl újabb interjút a Die Welt

Németország - Magyarország a Die Weltben megjelent Kertész-interjúról vitázik címmel közölt újabb beszélgetést az irodalmi Nobel-díjas magyar íróval keddi számában a német konzervatív napilap.
Az íróval ezúttal is az a Tilman Krause beszélgetett, aki az újság november 7-i számában megjelent interjút készítette. "A Nobel-díjas író élesen bírálta országát" - emelte ki a beszélgetés alcímében Krause, emlékeztetve: a múlt szombati, az író 80. születésnapja alkalmából készült interjúban Kertész Berlinhez fűződő viszonyáról, a holokauszt általa történt irodalmi feldolgozásáról, írói példaképeiről és a mai Magyarországhoz fűződő "feszült viszonyáról" beszélt. Ez utóbbival kapcsolatos kijelentéseit hevesen vitatják az országban - állapította meg a bevezetőben Krause.

Arra a felvetésre válaszolva, vajon a magyarok nem viselnek-e el semmiféle kritikát, az író kijelentette: "Mindenesetre vezető magyar médiumok, mint a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapok vagy a 168 óra című hetilap internetes kiadásukban meghamisítva adták vissza beszélgetésünket. Abból a megfogalmazásomból, hogy a szélsőjobboldal és az antiszemiták a hangadók (Rechtsextreme und Antisemiten haben das Sagen) az lett, hogy Magyarországon a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. Vagy azt a megállapításomat, hogy a magyarok régi káros szenvedélyei, a hazugság, a dolgok elfojtására irányuló hajlamuk ugyanúgy jelen vannak, mint korábban (Die alten Laster der Ungarn, ihre Verlogenheit und ihr Hang zum Verdra:ngen, gedeihen wie eh und je"), úgy rövidítették le, hogy Magyarország a hazugok országa. Ezek természetesen olyan kritikus pontok, amelyekre a magyarok érzékenyen reagálnak, a fordítások azonban apodiktikusabban csengenek, mint ahogy fogalmaztam."

Kertész igennel válaszolt a Die Welt újságírójának arra a kérdésére, vajon az a gúny, amellyel újra és újra kollektív identitásokról beszél, egy tabu megdöntését jelenti-e honfitársai számára? "A magyarok nem ismerik az iróniát - a képzetteket kivéve" - tette hozzá az író.

A Die Welt munkatársa a továbbiakban azt állította, hogy Kertész Imre polémiájával egy Németországban és Ausztriában erősen elterjedt irodalmi hagyományt követ, amely Thomas Mann vagy Karl Kraus és Thomas Bernhard alapján "a nemzeti önszidalmazáshoz való kedvnek" nevezhető. "Ez a hagyomány egyáltalán nem létezik Magyarországon?" - tette fel a kérdést Krause.

Kertész szerint "nem csak hogy nem létezik, Magyarországon nem is ismert, hogy más országok rendelkeznek ezzel a hagyománnyal". "Thomas Mann és Karl Kraus a magyar polgárság körében egykor sokat olvasott szerzők voltak. A magyar polgárság azonban megszűnt. Megmaradtak a nemzeti örökség humortalan védelmezői, akik minden kritikát a saját fészekbe való piszkításként akarnak megtiltani".

Az újságíró arról kérdezte Kertészt, vajon az általa megfogalmazott bírálatra történt dühödt reagálás összefügg-e azzal is, hogy érzékeny pontot érint? "Igen, természetesen" - jelentette ki válaszában Kertész, hozzátéve: "Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy Magyarországon van egy olyan hű közönségem is, amelyik érti ezt az iróniát. Ez a közönség azonban nem rendelkezik a nagy internet platformokkal."

Végezetül Krause azt kérdezte, vajon az író a jövőben nagyobb tekintettel lesz-e a magyarok érzékeny pontjaira? "80 éves vagyok. Megvan a magam stílusa, és meg is fogom azt tartani. És remélem, hogy a jó szándékú emberek a jövőben is megértenek engem. Azzal is együtt kell azonban élnem, hogy továbbra is vannak olyan befolyásos magyarok, akik félre akarnak érteni, és meghamisítanak" - jelentette ki válaszában Kertész Imre.

Olvasóink írták

  • 8. Cactus 2009. november 11. 22:11
    „szégyelje magát kertész imre (már csak így, kis betűkkel), hogy meg meri tagadni magyar voltát...köszönöm, de én nem kérek belőle többet...többet szájára ne merje venni a ´magyar´ szót...ja és simán kitiltanám a művét az iskolai irodalom tananyagából...magyar ember olyan magyartól tanuljunk, aki nem utasítja el kilétét...asszem Petőfi sem szidalmazta hazáját :/...”
  • 7. rozator 2009. november 10. 19:55
    „6! Maga dódo egy jehü!”
  • 6. dodó 2009. november 10. 17:16
    „"... Kedves Imre Kertesz, nem elég magyarnak születni, magyarul is kell(ene) gondolkodni. Mint ahogy az ember a saját édesanyját soha nem szidja, veri vagy öli meg - szavakkal sem; főképpen a semmit nem tudó külföld sajtójában.
    Bocsánatkérése nincs elfogadva. Maga Imre Kertész még csak nem is tiszteletbeli magyar állampolgár, maga csak egy ,,nagyvárosi ember", - ,,Ein Großstädter gehört nicht nach Budapest. Die Stadt ist ja vollkommen balkanisiert. Ein Großstädter gehört nach Berlin!" - magyarul kozmopolita, aki erre még büszke is, s akikre sem itthon, sem külföldön nincs szüksége a magyar nemzetnek.
    Vagy hallgassuk meg ezt, ezt értettük félre: ,,Ich bin ein Produkt der europäischen Kultur, ein Décadent, wenn Sie so wollen, ein Entwurzelter, stempeln Sie mich nicht zum Ungarn."
    Nehéz félreérteni, magának meg nehéz megmagyarázni.
    Írogassa csak lelki sebeiből táplálkozó műremekeit, pereljen, bizonygasson, siránkozzon, ott Berlinben - ez már nem a ,,koffer-ügy", ez komolyabb annál.
    A bűnbocsánat első lépése a megbánás, a második a bocsánat kérés, a harmadik a penitencia. Ebben a sorban sehol nincs a magyarázkodás
    ,,Ungarn im Krieg, Ungarn und der Faschismus, Ungarn und der Sozialismus: Nichts wird aufgearbeitet, alles wird zugeschminkt mit Schönfärberei." Figyeli az igeragozást, Herr Imre Kertesz? Akkor már tudható, ki írt ki kit is a magyarságból - maga, saját magát.
    Mi, semmit fel nem dolgozók, mindent csak megszépítők befejeztük magával, Herr Imre Kertesz."”
  • 5. apátfalvifaszagyerek 2009. november 10. 16:07
    „moderálva személyeskedő”
  • 4. dodó 2009. november 10. 15:32
    „Nem kellenek az új interjúk! Még megtalálhatók a régebbiek a magyargyűlölő zsidótól!”
  • 3. 751510 2009. november 10. 13:57
    „Ha neki megvan a "maga stílusa", mért vitatja el ezt a jogot másoktól? Hálátlan zsidó.”
  • 2. Otaku 2009. november 10. 13:43
    „jaj, de azért ez is klasszikus! :)

    Kertész: klasszikus, idióta antiszemita Magyarország? - Nobel-díjas
    írónk Finn lapnak mutatott be minket

    2004. ápr. 22., 12:28

    A legnagyobb példányszámú finn napilap, az új EU-tagországokat
    bemutató sorozatában ,,Magyarország
    nagyobb, mint amekkorának látszik" f?címmel mutatja be hazánkat. A
    majd egy oldalas ismertet? els?
    harmadában a cikkíró a Duna partján fekv? parlament épületér?l
    állapítja meg, hogy az ,,több
    számmal nagyobb", mint az ország méretei megkívánnák.
    Második harmada öles címben adja a finn olvasók tudtára Kertész Imre
    véleményét, hogy ,,A
    magyarországi antiszemitizmus a régi és a klasszikus". A cikk szerint
    a Tilos Rádióban illuminált
    állapotban véletlen valaki azt találta mondani, hogy ,,ki szeretné
    irtani a világ összes
    keresztényét", amire a következ? nap egy széls?jobboldali lap máris ,,a
    magyarországi keresztények
    holokausztjáról" írt.

    Majd Döbrentei Kornélt, az írószövetség vezet?ségi tagját idézi, aki
    egy beszédében azt mondta,
    hogy ,,a vallás leple alatt kíméletlen harc folyik a magyar nemzet
    kipusztításáért". Ezután
    kezd?dött egy mozgalom, melyr?l Kertész Imre a Die Zeitben és a Dagens
    Nyheterben is írt. Az
    írószövetségb?l 84 író lépett ki, tiltakozásul a Döbrentei-féle
    megnyílvánulás miatt (többek
    között Nádas Péter, Szabó Magda, Esterházy Péter és Konrád György). A
    kilépettek nyilatkozata
    szerint a Tilos Rádió el?tt tartott tüntetésen a tömeg hosszú percekig
    ütemesen kiabálta, hogy
    ,,rohadt zsidók", melynek ,,végeztével elégettek egy izraeli zászlót" -
    mondja el a cikk egyedüli
    megszólaltatottja, Kertész Imre.

    A lap szerint a második világháború végén ,,Magyarországon vagy a
    Náci-Németország táboraiban"
    600.000 zsidót öltek meg. Az antiszemitizmus a szocializmus idején és
    most a piacgazdaság idején
    sem sz?nt meg. ,,Egy régi, klasszikus, idióta és rossz
    antiszemitizmussal van dolgunk, mely
    Auschwitzhoz vezetett, s nem egy újfajta - ha így mondhatom - kifinomodott,
    euro-antiszemitizmussal, mely utóbbi egyébként er?sen elítéli a
    hagyományos antiszemitizmust. A
    Magyar Írószövetség antiszemitái még nem sajátították el az európai
    etikettet, s tetteiket nyíltan
    követik el, hogy a dolgot nevén nevezzük, senkit?l sem zavartatva. A
    törvény vagy a társadalom
    fel?l érkez? elítél? nyilatkozatok nem állítják meg ?ket." - monjda
    Kertész, aki már korábban,
    1990-ben kilépett az írószövetségb?l, Csoóri Sándor akkori
    antiszemitizmusa miatt.

    Hazánk ismertetésének harmadik harmadában Rubik Ern? b?vös kockáját ismertetik.

    Helsingin Sanomat, 2004. április 19.”
  • 1. Otaku 2009. november 10. 13:41
    „Hát akkor egy "értelmiségi" magyarázza el nekünk képzetlen mucsiakank az iróniát ezekben a sorokban :)

    Köszönjük :)

    Élet és Irodalom 2001.december.21. 4. oldal
    Egy ostoba rágalomcikk szerint azt mondtam volna egy holland újságnak,
    hogy "nem meggyozodésbol élek itt, a boröndöm állandóan
    összecsomagolva" - stb. Hogy nem "meggyozodésbol élek itt"?! Ekkora
    marhaságot biztos nem mondhattam. Nagyon kevés helyen él az ember,
    úgymond, meggyozodésbol. Mondjuk az izraeliek közül sokan tényleg
    meggyozodésbol élnek Izraelben. No de Magyarországon? Itt az ember
    történetesen megszületik, és vagy életben marad, vagy nem.
    Meggyozodésrol szó sem lehet.
    Demokrata 2002.10.23.
    "Mindig másodvonalbeli, félreismert, félreértett magyar író leszek; a
    magyar nyelv mindig másodrendu, félreismert, félreértett nyelv lesz; a
    magyar kultúrának soha nem lesz helye abban a kultúrában, amely
    számít, amely egyetemes, mert a magyar kultúra mindig másodvonalbeli,
    félreismert, félreértett kultúrának látja önmagát. Illúzió, amit
    muvelek, és erre tékozlom az életemet, amely úgyszintén illúzió. És
    mégis, akár a rovar, amely azonnal újrakezdi csápjában cipelni az
    építoanyagot, bár a hangyabolyt széttaposták, eláztatta az eso stb.:
    én is mindig újra elkezdek egy mondatot, egy konstrukciót. Ki lát?
    Isten?"
    ...semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az
    úgynevezett magyarsággal!!!, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek
    s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával.!!!!
    ma.hu 2002.10.19
    Nem tekintem a magyar nemzet képviselojének a szélsoséges
    jobboldalt...nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi orült
    ne lenne.
    Interjú a Die Zeltnek (Népszabadság, 2002. okt. 18.)
    Magyarországon nem tudtam dolgozni. Ön nem tudja az ottani
    körülményeket elképzelni. Nyílt antiszemitizmus uralkodik. Nyíltan
    nácik, agresszív nacionalisták lépnek fel a médiában. Egyáltalán nem
    olyan finom urak, mint Herr Walser. Ez majdnem olyan undorító, mint
    amilyen a harmincas évek vége felé volt.
    Részletek a Valaki más címu könyvébol (Magveto, Budapest, 1997., 168 p.)
    Március van, süt a nap, közel a nemzeti ünnep. A Margit-híd
    aluljárójában fehér szakállas vénember, csendorsárga ruhában, nemzeti
    színu karszalag, a közepén fekete kettos-kereszt, a fején
    cserkészkalap, árvalányhaj, színes tollak egy kiöregedett nacionalista
    Winnetou. Lepedonyi trikolórba burkolózó fiatalok, öles kokárdák
    fölött razziázó, gyulölkö-don villanó tekintetek. Ezeket az embereket
    nem az antiszemitizmusuk, a fékezhetetlen, korlátolt és mindenféle
    alkalmazkodásra képtelen egocentrizmusuk fogja elveszejteni? Ezek a
    tulajdonságok csupán jelei annak, hogy már régen elvesztek.
    (100-101.o.)
    A nyelv? Igen, az egyetlen, ami köt. Milyen különös. Ez az idegen
    nyelv az anyanyelvem. Anyanyelvem, amelyen megértem gyilkosaimat.
    (37.o.)
    Szeretem széles berlini ágyamat, amelyen kényelmes és kemény fekvés
    esik. Ebben az évben mindössze három hónapot töltöttem ott(hon)
    (Budapesten). Úgy élek, mint egy menekült. (67.o.)
    A zsidóságom mellett most a magyarokat sújtó diszkriminációt is
    vállalnom kell; az elozovel semmi bajom, mert annak, hogy úgy mondjam,
    stílusa van; a másodikat viszont méltánytalannak érzem. Nem
    magyarságomat sérti, hanem a megszenvedett zsidóságo-mat, minthogy
    bármilyen minoségben érjen is diszkrimináció, engem az mindig
    kizárólag zsidó minoségemben érint.? (146.o.)
    E kritika engem magyar írónak nevez. Kérdés: miért kell engem magyar
    írónak nevezni, holott (többnyire) magyar környezetben játszódó
    történeteket írok, s (mindig) magyar nyelven? Miért e szinte
    provokatív állítás tehát: magyar író?? Nyilván, mert nem vagyok az.
    Bizonyos körülményeknél fogva nem tartozom (nem tartozhatom) ide,
    nagyrészt legalábbis nem azoknak írok, (írhatok), akiknek a nyelvét
    beszélem, s ezt szinte jólesik ennyire világosan megfogalmaznom??
    (112-113.o.)
    Ez a nyár, 1993 forró nyara, miért emlékeztet annyira 1944 nyarára? A
    köröttem bugyogó gyulölet, a szakadatlanul tevékeny orület. A nemzet
    fogalma mint egy egész országra ráeroltetett szerencsétlen tudat. Csak
    nem kívánjátok tolem, hogy megfogalmazzam nemzeti, felekezeti és faji
    hovatartozásomat? Csak nem kívánjátok tolem, hogy identitá-som
    legyen?? (74-75.o.)
    Antiszemitizmus nélkül ugyan miféle identitása is lenne annak, aki
    szakadatlanul a maga specifikusan magyar identitásával van elfoglalva?
    Ugyan mi a magyar specifikum? Így kiélezve többnyire csak negatív
    állításokban vertikálódik.? (86.o.)

    Kertész nem diszkriminál: "a magyarok még mindig nem szembesültek a
    holokauszttal"
    TGM: "Az Orbán rajongók teletömik magukat Ecstasyval"

    Hogy Kertész Imre nagy író-e vagy kicsi, netán közepes, nem feladatunk
    eldönteni, mindenesetre az orosz Izvesztyija cikkével egyetemben
    hajlunk arra, csupán sorsának és nem elsosorban munkásságának
    köszönheti a Nobel díjat. A New York Times idehaza elhallgatott
    (kivéve: Magyar Nemzet) véleménye szerint a kitüntetés egyszeruen
    válasz az Európában erosödo antiszemitizmusra, amellyel de facto
    elismerik, hogy nem szellemi teljesítményrol van szó. Nehéz is volna
    kétségbe vonni, hogy a holokausztipar szép mérleggel zárhatja ezt az
    oszt, hiszen sok mindenrol szó volt és lesz, csak éppen nem az
    irodalomról. Biztosra vehetjük, hogy kvalitásaitól teljesen
    függetlenül soha nem kap Nobel díjat az a magyar író aki az alábbi
    kijelentést teszi: "A zsidók meg mindig nem szembesültek az ÁVH-val.
    Remélem, hogy ez után az elismeres után az eddiginél jobban
    szembesülnek azzal". A finn Helsingin Sanomat által idézett Kertész
    Imre valójában persze ezt nyilatkozta az AP hírügynökségnek október
    10-én: "A magyarok még mindig nem szembesültek a Holocausttal.
    Remélem, hogy ez után az elismerés után az eddiginél jobban
    szembesülnek azzal". O így ünnepel, lelke rajta, a "jogvédok" pedig
    nem háborodtak fel, noha csupán ez az egy kijelentés sérteni látszik a
    Btk. 269.§-át: "Aki nagy nyilvánosság elott a) a magyar nemzet,
    b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság
    egyes csoportjai ellen gyulöletre uszít, illetve gyulölet keltésére
    alkalmas egyéb cselekményt követ el, buntett miatt három évig terjedo
    szabadságvesztéssel büntetendo" (aki szerint nem sérti, végezze el
    újra az iménti próbát, és a nyilatkozatban helyettesítse be a
    magyarokat a zsidókkal).Talán nem véletlen, hogy Bárándyék módosítani
    akarják a hatályos szakaszt, hiszen, számukra sajnálatos módon amaz a
    magyarság elleni gyulöletkeltést is büntetni rendeli. Mino
    szélsoség..... Mindenesetre meglehet, ballib dialektika szerint az
    efféle vádaskodás tulajdonképpen dicséret. Hiszen le is gyilkosozhatta
    volna polgártársait a nagylelku mester. Gyalázkodni tehát továbbra is
    és korlátlanul, csak egy irányban lehet. Kertész Imre magánügyének
    tekintheto, hogy számos fórumon kinyilatkozta, nem érez közösséget
    Magyarországgal és a magyarsággal. Az azonban már közügy, hogy még
    magas elismerése kapcsán is újra kollektív bunösséget próbál a
    nyakunkba varrni, csecsemonek, fiatalnak, idosebbnek egyaránt, élesen
    elkülöníto nyelvezettel A magyarokról beszélve. Eufemizálva: a Demszky
    mellett kampányoló független regényíró nem vádolható
    megkülönböztetéssel, magyar és magyar egyformán bunös a szemében.
    A válságban leleldzo jobboldal pedig, megszokhattuk, hallgat, vagy
    maga is az antimagyar Kertész elott hajlong.

    Talán sokan emlékeznek még Kertésznek az NRC Handelsblad holland
    napilapnak adott 1999. szeptember 17-i, a Magyar Demokratában is
    idézett interjújának egy hírhedt részletére: ,,Én nem meggyozodésbol
    lakom itt. Boröndöm, hogy úgy mondjam, becsomagolva áll". Vagy amikor
    az ugyancsak holland Volksrant 1999. október 15-i számában a magyar
    urbánusokat egyszeruen a zsidósággal azonosította: : ,,Szó sincs
    konszenzusról: ugyanúgy fennáll az urbánusok és a népiek, a
    kozmopoliták és a megcsontosodott konzervatívok közötti örök viszály,
    amely a kozmopolita zsidók és a többi között fennálló nézeteltérésként
    is lehet értelmezni.". Neki ezt is szabad, Csurka Istvánt a tizedéért
    kiátkozták. Az urbánusok...
    A saját önmeghatározása szerint gyökértelen író számára nem ez volt az
    utolsó alkalom, hogy elmarasztalta szülohelyét. Hazáról Magyarország
    és az o közös vonatkozásában nincs értelme beszélnünk, hiszen a
    hamburgi Die Zeitban, majd az Élet ÉS Irodalomban, valamint a
    Magyarországi Cionista Szövetség honlapján megjelent, Jeruzsálem,
    Jeruzsálem címu írásában így fogalmaz:
    "Nemzet,haza, otthon: számomra mindeddig megközelíthetetlen fogalmak
    maradtak. El nem tudom képzelni a citoyen harmóniáját, aki feltétel
    nélkül azonosul hazájával, nemzetével.......Jeruzsálemi tartózkodásom
    során most elso ízben érintett meg a nemzeti felelosség súlyos és
    felemelo érzése;...."
    Ha már ott járt, Kertész órát ad egyetemes humanizmusból is:
    "Oszintén bevallom: amikor a Ramallah felé gördülo izraeli
    páncélosokat a képernyon eloször megpillantottam, önkéntelenül és
    elháríthatatlanul ez a gondolat hasított belém: istenem, milyen jó,
    hogy a zsidócsillagot izraeli tankokon látom, s nem a saját ruhámra
    varrva, mint 1944-ben."
    Nem hinném, hogy ecsetelni kellene, milyen rang és elismerés járna
    azon írónak, aki a Don felé nyomuló magyar tankokról nosztalgiázna....

    *********
    Miközben a Vasárnapi Újságot az OVB finoman szólva megkérdojelezheto
    indokokkal kampánycsend sértésben találta vétkesnek, holott az október
    20-i adásban az 1956-os forardalomról volt szó, a Westel Press,
    Kertész Imre október 19-én közölt uszító nyilatkozatával
    aktuálpolitizált, egyértelmuen megsértve a hétvégi kampánycsendet:
    " - Nem tekintem a magyar nemzet képviselojének a szélsoséges
    jobboldalt - jelentette ki Kertész Imre író, az elso magyar irodalmi
    Nobel-díjas azon a fogadáson, amelyet a Magyarországi Zsidó
    Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) adott tiszteletére szombaton
    Budapesten. Kertész Imre a Mazsihisz ünnepségén úgy fogalmazott: nincs
    olyan európai ország, ahol négy százaléknyi orült ne lenne. Az író
    utalt arra, hogy Magyarországon politikailag két front áll egymással
    szemben, s véleménye szerint ez a hasadás természetellenes. Az
    eseményen a meghívottak közül jelen volt Szalay István, a
    Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelos címzetes
    államtitkára, Judith Varnai Shorer Izrael állam budapesti nagykövete,
    Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetoje és Kuncze Gábor, az SZDSZ
    elnöke is."
    Az OVB természetesen nem törodött a több százezer emberhez eljutó
    politikai üzenettel, a törvények egyesekre vélhetoleg nem vonatkoznak.

    ******

    A némelyek által filozófusnak tartott közéleti ámokfutó és szellemi
    alsónemu váltó, Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es politikus még mindig
    képes meglepetéseket okozni. A Népszava nevét használó budapesti
    napilap október 8-i számában eképpen:
    "Sokan fölhívták a figyelmet az Orbán-rajongók és a popzene tábora
    közötti átfedésekre. Azokra a fiatalokra gondolok, akik kimennek egy
    szép autóval valahová a város közelébe egy partira, teletömik magukat
    Ecstasyval, majd hétfon nyugodtan bemennek a tozsdére dolgozni vagy a
    bankba. Ez a fiatalság nem találta eddig a helyét: nagy sikerei
    voltak, sok pénzt keresett és nagyszeruen fogyasztott, de üresnek
    érezte az életét. Orbán Viktor viszont megtöltötte életüket
    lelkesedéssel, majd a választások után kétségbeeséssel."
    Hát ide jutottunk. A drogliberalizációt pártoló szabaddemokrata
    kitágult pupillájú konzumistaként azonosítja a jobboldali fiatalságot.
    Holott jobban tenné, ha körülnézne mondjuk a tudatmódosító szerekkel
    operáló party életformát szinte vallássá emelo, nemrégiben frekvenciát
    kapott Tilos Rádió musorvezetoi és rajongói között. A Jézust buzizó, a
    Szent Koronát szardarabnak tituláló, az ORTT elnökét kvázi lekurvázó
    budapesti libertinus adó követoi garantáltan nem a polgári körökben
    múlatják szabad idejüket, nyilván ezért is kaptak újra sugárzási
    lehetoséget.S vajh mi jutott eszébe TGM-Mórickának elso gondolatként
    az imént taglalt Kertész díjról a Magyar Hírlapban? Válasz: hogy
    zsidó(szokásos párhuzam: mi lenne, ha Döbrentei Kornél kezdené így
    jegyzetét a Vasárnapi Újságban). Ebben a kérdésben legalább
    konzekvens, hiszen a Magyar Narancs 1998. augusztus 27-i számában így
    dalol: ,,Szerény nézetem szerint valakinek a zsidó származásáról
    beszélni nem sérti az illeto személyiségi jogait és méltóságát. (A
    ZSIDÓ SZÉP!)". Bár nem volt teljesen oszinte, hiszen hozzá kellett
    volna tennie: nem sérti, ha mi mondjuk.

    *******

    A balliberális médiasztárok elnyuhetetlenek. Milliókat milliókért,
    milliószor, mégsem pontozódnak ki a szakmából. A hamisításairól híres
    Frei Tamás, aki civilizált országban soha többé nem kerülhetett volna
    képernyore, miután megbukott az RTL Klubon, a tv2-n tunt fel egy
    idore. Pállfy István óriási gázsival az MTV-hez készül, az RTL Klubtól
    egy botrányos adása után távozó Bárdos András szintúgy kloákát
    váltott. Alig jött, látott, már meg is sértette a médiatörvényt.
    A Jobbik Médiafigyelo egyik tagjának beadványa nyomán az ORTT
    Panaszbizottságának 2. számú eljáró tanácsa október 2-i, egyhangúlag
    hozott nyilatkozatában az alábbiakat fogalmazta meg: "Az MTM-SBS
    Televízió Rt. 2002. szeptember 11-én sugárzott "Jó estét Magyarország"
    címu musorában a jászladányi iskola ügyérol szóló riportmusor elfogult
    volt. ....Aggályosnak tartja, hogy a riportban jelen nem lévo
    polgármester beszédébol olyan részletet ragadtak ki, amely így a többi
    nézo számára értelmezhezetlen volt. Aggályosnak tartja továbbá a
    musorvezeto reagálását a szegregációra, mint "természetes folyamatra";
    a szerencsétlenül megválasztott súlyos párhuzamot a gyilkossággal,
    amely szintén úgy fogható fel, mint egy természetes folyamat
    meggyorsítása. ..... Sajnálatosnak tartja az eljáró tanács, hogy egy
    belpolitikai háttérmusorban a jászladányi iskolaüggyel foglalkozó -
    aránylag terjedelmes - riportból nem derült ki a konfliktus forrása. "
    Vagyis éppen a lényeg maradt ki a független, szakmailag felkészült
    sztár gyulöletkelto musorából. Bizonyára erosen inog a széke....

    ******
    Tisztességes újságíró helyreigazít. Lapunk október 3-i számában nem
    vettük figyelembe, hogy a népszavazási törvény a Horn kormány alatt
    módosításra került, és az a neki kedvezo szabályozást kétharmados
    országgyulési többségével élve beemelte az Alkotmány 28/C. § 6.
    bekezdésébe:
    (6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen
    szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes
    választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos
    választ adott.
    Így a közmédiáról szóló, Orbán által megfogalmazott értékalapú
    megosztási igény népszavazásra vitele igen szerencsés esetben akkor is
    eredményes lehet, ha nem vesz részt rajta a választók több, mint fele,
    ám az összes választó legalább negyede(ami kb. 2 millió fo) plusz egy
    fo támogatja a kezdeményezést.
    Az ír népszavazás ugyan nem óhajunknak megfelelo eredményt
    hozott(október 24-i cikkünk még jóval elotte íródott), mégsem tartjuk
    valószínunek a 2004-es EU csatlakozást, különösen nem teljes jogokkal,
    lásd agrártámogatások.
    Gáti Zoltán volt Szív Tv vezér lapunk múlt heti számában megjelent
    helyreigazítása ellenben több szempontból is félrevezeto.
    A Gáti ügyvezette Körmédia Kft ugyan valóban nem kapott támogatást az
    ORTT-tol, és valóban nem musorszolgáltató, egy másik cég azonban,
    amelyben a Körmédia áttételesen ugyancsak érdekelt és amelynek
    ugyancsak ügyvezeto igazgatója, csupán idén közel 200 millió forint
    állami apanázsban részesült. A nyereségérdekelt, tehát nem nonprofit
    vagy közszolgálati, muholdas musorszolgáltatóként nyilvántartott
    Hálózatos Televíziók Rt., melynek közszolgálati elemeket is tartalmazó
    kereskedelmi musorait több mint negyven helyi, városi televízióban
    sugározzák, az ORTT 2002. március 28-i döntése értelmében 191.904.000
    forint támogatást kapott az adófizetok pénzébol(forrás: ortt.hu). A
    cég tulajdonosaira, hátterére, finanszírozására késobbi számainkban
    még visszatérünk.

    **************
    Dúl az etnoseftelés, kiborítván a tolerancia papjait, akik saját
    dugájukba doltek a szabad identitásválasztást preferáló hamis
    szólamaikkal. Sajátos és árulkodó, hogy miközben balliberális
    megmondóemberek kikérik maguknak, ha valaki esetleg nem tartja oket
    magyarnak, az Index internetes portál október 21-i "hírében"
    megjegyzi: "a jászladányi cigány önkormányzat választásán, így a
    polgármester - egyébként nem roma - felesége a voksok 19,34
    százalékával kisebbségi képviselo lett." Mit szólnának ugyanok, ha egy
    választási hírben az szerepelne, hogy teszem azt az SZDSZ egyik,
    "egyébként nem magyar" tagja bekerült a Magyar Köztársaság
    országgyulésébe? Hell István újságíró, a zámolyiak hírhedt pártfogója
    szinte orjöng, hogy a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzatba
    nemcigányok(szavai szerint: gádzsók) kerüleltek be. Többen
    törvénymódosítást követelnek. Hát az a helyzet kedves liberálisok,
    hogy nem fog az menni. Természetesen az etnobiznisz az, ami, ám amíg
    sok kozmopolita ragaszkodik a szabad identitásválasztáshoz (leginkább
    a saját identitása váltogatásához), addig senkinek sincs joga
    "nemcigányozni". A másik lehetoség, hogy ha szerintük mégis firtatni
    lehet a cigány önkormányzatokban ülok származását, úgy ne lepodjenek
    meg, ha viszonzásképpen a magyar önkormányzatokban, hivatalokban ülok
    magyarságát is megkérdojelezik egyesek.

    **************

    S végül, hogy ne zárjuk szomorúan a cikket, kis lélekmelegítoként
    töltekezzünk a magyar irodalom fentebb méltatott új pápájának
    legismertebb muvével, amelyben a magyar nyelvhez fuzodo bensoséges
    kapcsolatáról vall, ékes magyar nyelven:

    Sorstalansag, 178-179.oldal

    "Érdeklodtem: hogyan hogy idáig nem tudott magyarul? - s o azt
    felelte, azért, mert igen nem szereti a magyarokat.
    Elismertem, hogy igaza van, s hogy egészében nézve magam se igen
    találnék sok okot a szeretetre. Akkor inditványozta, beszéljünk a
    zsidók nyelvén, de hát be kellett vallanom, hogy azt meg viszont nem
    értem, ilyenképp azután mégiscsak a magyarnál maradtunk meg".”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lemondott Dubovszky László tornaljai polgármester

Szlovákia - Egészségi okokra hivatkozva a hét elején lemondott Dubovsky László, Tornalja… Tovább olvasom