Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Két ukrán rakétavédelmi egységet foglaltak el az orosz katonák, egy hadihajót nem sikerült

Nemzetközi körözést adott ki Oroszország az ukrán jobboldi vezető ellen, a Kommerszant című napilap megnevezte az azonosító jelzés nélkül tevékenykedő felfegyverzett orosz egységeket. Az Unió 11 milliárd euróval segíti Ukrajnát.
Szerda

19:43 - Újra szabad a Krím félszigeten elrabolt határőrtábornok

Az emberrablókkal folytatott sikeres tárgyalások után kiszabadult szerda este a néhány órával korábban foglyul ejtett Mihajlo Koval határőrtábornok - közölte az ukrán állami határszolgálat sajtóosztálya.

A nyomozást végzőknek forró nyomon sikerült megállapítaniuk a vezérezredes hollétét.

"A magas rangú tiszt, aki jelenleg az ukrán határőrségnek a Krími Autonóm Köztársaságban kialakult helyzettel foglalkozó operatív csoportját vezeti, folytatja munkáját" - áll az ukrán határőrség közleményében.

Mihajlo Kovalt szerda délután rabolta el körülbelül negyven támadó - zömében motorosok - a jaltai határátkelő közelében.

18:42 - Elrabolták az ukrán határőrség egyik tábornokát a Krím-félszigeten

Ismeretlenek elrabolták Mihajlo Kovalt, az ukrán határőrség vezérezredesét a Krím félszigeten lévő Jaltában - közölte szerdán a határőrség sajtószolgálata.

A közlemény szerint - amelyet több ukrán médiaforrás ismertetett - a magas rangú tisztet, az ukrán határőrség személyzeti osztályának igazgatóját szerda délután a félsziget déli részén lévő Jalta városában, a parti őrség helyi támaszpontjának területétől nem messze hurcolták el. Mintegy negyven, zömében motoros ismeretlen elszakította a tábornokot az őt kísérő tisztektől, egy terepjáróba ültették, és elhajtottak vele.

Az előzetes adatok alapján Szevasztopolba szállították. A határőrség közlése szerint tárgyalásokat kezdtek a motorosokkal a vezérezredes szabadon engedéséről.

A krími Orosz Motorosok nevű szervezet az oroszbarát és a régi Janukovics-féle vezetést támogató Orosz Front nevű, Ukrajna keleti és déli részén szerveződött szélsőséges egyesülés része. Valószínű, hogy a szervezet tagjai követték el az emberrablást.

17:16 - Továbbra is feszült a helyzet a Krím félszigeten

A dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságból szerda délután is több hír érkezett arról, hogy fegyveresek jelzés nélküli egyenruhában fenyegetik az ukrán katonákat.

A félszigeten az orosz szárazföldi határnál lévő Kercs városánál megkülönböztető jelzés nélküli egyenruhába öltözött fegyveresek vettek blokád alá egy laktanyát - közölte szerdán a Kerch.FM városi rádió. Az ukrán légvédelmi egység laktanyájához két orosz rendszámú teherautó hajtott. A járművekből mintegy húsz fegyveres szállt ki, többen közülük maszkot viseltek. A fegyveresek körülvették a laktanyát, és követelték az ukrán katonáktól, hogy adják át fegyverüket, aminek utóbbiak nem tettek eleget.

A helyszíni beszámoló szerint az ukrán egységben szolgáló katonák anyái, feleségei a laktanyánál gyülekeztek, és kérték a fegyvereseket, hogy menjenek el. A nők közölték velük, hogy készek megvédeni a laktanyában lévő hozzátartozóikat.

A szevasztopoli kikötőben veszteglő Ternopil nevű ukrán hadihajó parancsnoka, Makszim Jemjeljanenko állítólag közölte, hogy a korvettet és legénységét elvágták a szárazföldi ellátástól. Ezt Jurij Szirotjuk, a Szabadság (Szvoboda) párt parlamenti képviselője a parancsnokkal folytatott személyes beszélgetésére hivatkozva tette közzé a twitter közösségi portálon.

Az ukrán védelmi minisztérium a nap folyamán közölte, hogy a szintén a szevasztopoli kikötőben veszteglő Szlavutics ukrán hadihajót fegyveresek próbálták elfoglalni, de a legénység ezt megakadályozta.

A két ukrán hadihajó napok óta nem tud kihajózni a kikötőből, mert a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta hajói elállják a tenger felé vezető utat.

Ukrán médiajelentések szerint a Krím félsziget déli részén lévő Balaklavában helyi szemtanúk arról számoltak be, hogy a nemrég megválasztott oroszbarát krími kormányfő, Szerhij Akszjonov képviselői fizetésemelés és új hajók vásárlásának ígéretével igyekeznek rávenni az ott szolgáló ukrán határőröket, álljanak át az autonóm terület új vezetésének oldalára. Állítólag a tisztekre közeli hozzátartozóikon keresztül is nyomást próbálnak gyakorolni.

Közben az ukrán határőrség közlése szerint közös műveletet indított "Határ" elnevezéssel a belügyminisztérium és az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), hogy kiszűrje a "szélsőséges és radikális érzelmű orosz állampolgárok" bejutását az országba az ukrán-orosz határon keresztül. Ukrajna keleti és déli szárazföldi határátkelőire újabb határőregységeket vezényelnek, és különleges technikai eszközökkel szerelik fel őket.

16:05 - Putyin Ukrajna megsegítésére szólította fel a vámuniós tagállamokat

Az orosz-fehérorosz-kazah vámuniós tagállamoknak mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az igen súlyos gazdasági helyzetben lévő Ukrajnát segítsék ki válságból - szólított fel Vlagyimir Putyin a szervezet moszkvai csúcstalálkozóján szerdán.

Az orosz államfő egyúttal azt javasolta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek az úgynevezett Eurázsiai Legfelső Gazdasági Tanács ülésén, hogy "az ukrajnai események miatt" dolgozzanak ki intézkedéseket országaik gazdaságának és exportőreinek a védelmében.

Ukrajna évekig halogatta a csatlakozást a Moszkva által irányított vámunióhoz. Tavaly december végén azonban, miután november végén elállt az európai uniós társulási szerződés aláírásától és az uniós szabadkereskedelmi övezethez csatlakozástól, a kijevi vezetés lehetségesnek tartotta, hogy kötelezettséget vállaljon a vámunió egyes előírásainak teljesítésére.

Nyugodt a helyzet a kercsi kompkikötőben

Egyes hírek szerint az emberek tömegesen hagyják el a Krím félszigetet, miközben orosz katonák áramlanak be a területre, ám az AFP helyszíni tudósítása szerint nyugalom van a Kercsi-szoros krími kikötőjében.

A Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szoros stratégiai jelentőségű a most Ukrajnában folyó furcsa háborúban, amelyben nincsenek harcok, viszont kölcsönös vádaskodások és fenyegetések hangzanak el Moszkva és Kijev részéről. A válság és egy esetleges fegyveres beavatkozás fenyegetése ellenére az orosz kormány hétfőn elrendelte a szorosban egy 4,2 kilométeres híd építését, amely összekötné Oroszországot a Krímmel.

Ismeretlen kilétű fegyveresek az ukrán haditengerészet egyik hajóját őrzik a szevasztopoli kikötőben
Ismeretlen kilétű fegyveresek az ukrán haditengerészet egyik hajóját őrzik a szevasztopoli kikötőben.
Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Jelenleg a dél-oroszországi Krasznodari területet komppal lehet elérni a Krím félsziget keleti csücskén fekvő Kercs városból. Az AFP tudósítója nyugalmat tapasztalt szerdán a kompkikötőben, annak ellenére, hogy az orosz sajtóban a helyi orosz ajkú lakosság tömeges távozásáról jelentek meg hírek. Csak három autó várakozott az Oroszország felé történő átkelésre. "Normál helyzetben nagyjából húsz jármű száll fel a kompra, de az emberek most nem mernek átkelni a szoroson" - vélekedik egy neve elhallgatását kérő ukrán a kikötőben. "Nincs pánik, az emberek nem menekülnek tömegesen, ezek mind hamis hírek" - teszi hozzá.

Ukrán források orosz konvojok érkezéséről számoltak be, de az AFP-nek nyilatkozó férfi azt mondja, ő az utóbbi időben nem látott egyetlen Oroszországból érkező járművet vagy különítményt sem.

A kercsi kikötő információs központjának tájékoztatása szerint a komp a megszokott módon közlekedik, napi négy járattal oda-vissza.

A szoros partján fekvő Kercs városban élők is határozottan állítják, hogy az utóbbi napokban nem láttak orosz hadoszlopokat az utcákon. Kercs polgármestere is kategorikus nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy érkeznek-e orosz katonák a városba.

Az ukrán haditengerészet Ternopil nevű hajója a szevasztopoli kikötőben
Az ukrán haditengerészet Ternopil nevű hajója a szevasztopoli kikötőben.
Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Egy közeli ukrán támaszpont bejáratánál azonban látható néhány orosz katona. "Ők az orosz hadsereg hivatásos katonái, három napja érkeztek" - mondja Olekszij Nikoforov, az ukrán tengerészgyalogság parancsnoka. "De a bázis továbbra is a mi ellenőrzésünk alatt van" - teszi hozzá.

Eközben egy húszfős csoport tagjai az utcán orosz és krími zászlót lobogtatva nagy hanggal követelik, hogy az ukrán katonák "esküdjenek fel" az új oroszbarát krími hatóságoknak. De az ukrán tisztek ezt határozottan elutasítják - állítja az AFP a több krími támaszponton tett látogatásán tapasztaltakra hivatkozva.

Ugyanakkor a hírügynökség tudósítója a helyszínen "megbízható forrásból" úgy értesült, hogy két orosz hadihajó horgonyozik a Kercsi-szoros déli részén. Nem kértek engedélyt a szoroson való átkelésre, egyelőre nem tudni, hogy ezt meg fogják-e tenni.

Hague arra kérte Lavrot, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával

William Hague brit külügyminiszter arra kérte szerdán Párizsban orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy találkozzon Andrij Descsica ideiglenes ukrán külügyminiszterrel, aki szintén a francia fővárosban tartózkodik az ukrán válság rendezését célzó diplomáciai tárgyalásokon.

"Minden diplomáciai erőfeszítést megteszünk, hogy Oroszország és Ukrajna között kapcsolat jöjjön létre miniszteri szinten, a többi ország támogatásával" - mondta Hague azelőtt, hogy háromoldalú megbeszélést folytatott ukrán és amerikai kollégájával, John Kerryvel. Utóbbi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Lavrov nincs jelen az előzetes külügyminiszteri egyeztetésen, és hozzátette, reméli, hogy még szerda délután találkozik vele.

Hague azt mondta, a cél az, hogy "az oroszokat bevonják a diplomáciai folyamatba, legalábbis annak kezdetébe".

Francois Hollande francia elnök meghívására hivatalosan a Libanont támogató nemzetközi csoport külügyminiszterei üléseznek szerda délután Párizsban. A találkozón az ukrajnai helyzet is szóba kerül, miután a válság kirobbanása óta ez lesz az első alkalom, hogy az orosz és a nyugati diplomácia képviselői közös tárgyalóasztalhoz ülnek. Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter fogja képviselni. Jelen lesz a megbeszélésen John Kerry amerikai, Laurent Fabius francia, William Hague brit és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, valamint Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, akik többször is elítélték szombat óta az orosz beavatkozást a dél-ukrajnai Krím félszigeten.

Az orosz külügyminiszterrel Fabius és Kerry is egyeztetni fog az ukrán válságról kétoldalú találkozó keretében Párizsban.

Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztettek be javaslatot

Ukrajnának NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséghez tartozó, legnagyobb létszámú Haza (Batykivscsina) frakció három képviselője.

Az előterjesztés szerdán jelent meg a parlament hivatalos honlapján. Az indítvány szerzői: Borisz Taraszjuk volt külügyminiszter, valamint Olekszandr Csornovolenko és Valentin Koroljuk képviselők.

A törvényjavaslat indoklásában leszögezik: "az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit".

A dokumentum szerint a szerzők módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjairól és az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.

Egyelőre nem tudni, mikor kerülhet napirendre a törvényjavaslat a parlamentben. Előbb a kérdésben illetékes bizottságoknak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a parlament plenáris ülésén megvitassák és szavazzanak róla.

A TSzN hírcsatorna által előző nap végzett gyorsfelmérés alapján az ukrán lakosság 79,1 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának sürgősen be kellene lépnie az észak-atlanti szövetségbe. A televízió hírportálján feltett kérdésre egy nap alatt rekordszámban, 32 ezren válaszoltak.

Az ENSZ cáfolja, hogy menekültáradat indult volna Ukrajnából

Az ENSZ cáfolta azokat a hivatalos orosz közléseket, amelyek szerint Ukrajnából menekültáradat indult az Oroszországi Föderációba - jelentette a BBC orosz nyelvű honlapján szerdán.

"Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nem tapasztalta a lakosság tömeges mozgását az orosz határ térségében" - közölte Martin Nesicky ENSZ-szóvivő.

Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz szövetségi bevándorlási szolgálat (FISZ) vezetője a hét elején kijelentette: Ukrajnából érkezett menekültek egyre gyakrabban kérnek menedékjogot az orosz hatóságoktól. A hivatal adatai szerint két hét leforgása alatt már több mint 140 ezren fordultak a FISZ-hez menedékkérelemmel.

Ugyanezt a számot említette Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke is, orosz csapatok ukrán területre küldésének szükségességét indokolva. A felsőház március 1-jén tartott rendkívüli ülésén adott felhatalmazást Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy az orosz állampolgárok védelmében fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

Jelena Burtyina, a Migráció és Törvény elnevezésű, orosz civil szervezet igazgatóhelyettese ugyancsak kétségbe vonta a 140 ezres számot. Kollégái az ukrán határ közelében fekvő Brjanszk orosz városból nem erősítették meg, hogy Ukrajnából tömegesen menekülnének az emberek Oroszországba - hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy ekkora tömeget nem is tudnának elhelyezni Oroszországban. Jelenleg egyetlen teljes üzemben működő menekülttábor létezik Krasznoarmejszkban, a Szamarai területen. Ezenkívül van még egy leromlott állapotú tábor a Tveri területen is, ahol azonban csak 200 embert lehet elhelyezni.

Romodanovszkij azt állította, hogy az Oroszországba érkező ukrajnai menekültek felét nők, öregek és gyerekek teszik ki, akik szavai szerint üldöztetésekről számoltak be, és arról, hogy leszámolással fenyegették meg őket. Kijelentette, hogy nem gazdasági emigrációról van szó, hanem "ég a ház" a szomszédban, humanitárius katasztrófa fenyeget. A hivatal arra utasította területi szerveit, hogy "operatívan vizsgálják meg" a beérkező menekültkérelmeket.

Sojgu: a Krímben lévő egyenruhásoknak semmi közük az orosz hadsereghez

A Krímben lévő katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán, provokációnak nevezve azokat a fényképeket és videofelvételeket, amelyek alapján orosz katonáknak állítják be az ukrán haderő krími létesítményeit blokád alá vevő fegyvereseket.

Az orosz kormány szerdai ülése előtt újságíróknak nyilatkozó miniszter teljes képtelenségnek nevezte azt, hogy az UNIAN ukrán hírügynökség által közölt egyik videofelvételen orosznak ismeri el magát az egyik fegyveres. A sajtóban közölt fotókon és videofelvételeken látható orosz rendszámokat is provokációnak minősítette. (A rendszámokon látható 21-es szám az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvasföldet jelöli.)

Az UNIAN weboldalán közzétett videón az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnoka a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozzák az állítólag fenyegető terrorcselekményeket.

Szergej Sojgu közölte, nem tud arról, honnan vannak a krími ukrán katonai létesítményeket blokád alatt tartó fegyvereseknek Tigris és Hiúz típusú orosz páncélozott terepjáróik. A miniszter kijelentette, hogy "a Krímben lévő jelzés nélküli katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez", s hozzátette, hogy az Ukrajnához tartozó félszigeten egyáltalán nincsenek orosz csapatok.

A Vlagyimir Putyin elnök felügyeletével, a novo-ogarjovói államfői rezidencián tartott kormányülés előtt az orosz védelmi tárca vezetője arról is beszélt az őt faggató újságíróknak, hogy a hétfőn befejeződött rendkívüli hadgyakorlatokhoz hasonló műveletek ezután is folytatódnak majd Oroszországban. Emlékeztetett rá, hogy tavaly hat ilyen harckészültségi ellenőrzés volt. Sojgu megerősítette, hogy a nyugati és közép-oroszországi katonai körzetekben tartott nagyszabású hadgyakorlatokon részt vett egységek péntekre visszatérnek állomáshelyeikre.

A Kommerszant című orosz napilap szerdai számában ezzel szemben tudni vélte, hogy mely orosz egységek tartózkodnak az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén: az orosz tengerészgyalogság 810-es szevasztopoli dandárjához tartozó erők és a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötővárosban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.

Keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján Putyin elnök egy orosz újságíró kérdésére válaszolva helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben azonosító jelzések nélkül tevékenykedő, feltűnően jól felszerelt fegyveres alakulatokat, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg krími egységeinek összes létesítményét és megakadályozták mozgásukat.

Az európai ECR frakció felfüggesztené az EP és az orosz Duma közötti együttműködést

Levélben fordult az Európai Parlament (EP) elnökéhez az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának vezetője, amelyben azt kérte: az EP függesszen fel minden együttműködést az orosz Dumával mindaddig, amíg Oroszország nem vonja vissza csapatait az ukrán térségből.

Ezt Martin Callanan, az ECR frakcióvezetője jelentette be szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet a képviselőcsoport háromnapos magyarországi kihelyezett frakcióülése alatt tartott.

A Martin Schulzhoz címzett levélben – amely szerint mind az Állami Dumával, mind a felsőházat jelentő Szövetségi Tanáccsal felfüggesztené a kapcsolatot - az szerepel, hogy az EP-nek egységesen kell felemelnie a hangját az orosz agresszióval szemben. Mint írta, a szervezetnek kulcsszerepe van egy olyan békés politikai megoldás elérésében, amely elismeri Ukrajna területi integritását és a nemzetközi jog elvein alapul.

A tájékoztatón hangsúlyozta: frakciója aggályosnak tartja, hogy Oroszország ismét a kelet-európai térség destabilizálására törekszik. Egyértelműnek ítélte, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi jogot, számos kétoldalú megállapodást, és azt is, hogy azonnal vissza kell vonnia csapatait a térségből.

Azt mondta: frakciója támogatja Ukrajna szuverenitását, és szükségesnek látja az ország stabilizációját. Az európai uniós társulási szerződés aláírásáról az országnak kell döntenie – hangsúlyozta -, ha azonban Ukrajna a nyugati integráció mellé áll, az ECR ebben támogatni fogja.

A politikus, aki egyben a brit konzervatív párt tagja, az unió jövőjéről szólva hibásnak ítélte az Európai Egyesült Államok létrehozására irányuló törekvéseket, szerinte ezen gondolat miatt nem volt képes a közösség a változásra. Hangsúlyozta: frakciója, amely ennek az iránynak a megváltoztatására alakult, nem akarja a közösség szakadását, hanem azt kívánja elérni, hogy az országok együttműködése az egységes piac kialakítását, a gazdasági versenyképesség növelését szolgálja. Fontosnak nevezte az unió bővítését is.

Martin Callanan reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban is együtt dolgozhat Bokros Lajossal, akit a tájékoztatón Margaret Thatcher-höz hasonlított, szervezetéről, a Modern Magyarország Mozgalomról (MOMA) pedig azt mondta: már van egy valódi konzervatív párt az országban.
Bokros Lajos, az EP-frakció tagja, a MOMA vezetője arról számolt be: szervezete az országgyűlési választáson nem indul, a május 25-ei EP-választáson azonban saját listával méreti meg magát.

Úgy fogalmazott: itt nincs szükség kényszerkoalíció kötésére, ami láthatóan elengedhetetlen a magyarországi parlamenti választáson. Hangsúlyozta: a MOMA jobbközép konzervatív pártként ugyanezen pártcsaládba csatlakozna.

A csaknem egy éve alakult szervezete és az európai frakció közös rendezvényéről elmondta: a politikusok a többi közt előadásokat hallgattak meg a hazai alkotmányos változásokról, amelyet Bokros Lajos válságosnak nevezett. Közölte még: csütörtökön Szegedre látogatnak, ahol Botka Lajos szocialista polgármester fogadja őket.

Németországba szállítanak ötven ukrajnai sebesültet

Németországba szállítják kezelésre a kijevi Függetlenség terén történt összecsapások ötven sebesültjét, az ukrán kormány kérésének eleget téve - közölte a német védelmi minisztérium szerdán Berlinben.

A német hadsereg, a Bundeswehr orvosai elsőként felmérik a sebesültek állapotát Kijevben, majd felkészítik őket az utazásra. Állapotuk súlyosságától és az intézmények befogadási kapacitásától függően dől el, hogy melyik németországi kórházba kerülnek a sérültek. Fogadásukra a Bundeswehr kórházai is készen állnak.

A Bundeswehr az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői feladataiban is részt vesz. A német védelmi minisztérium közlése szerint két nem fegyveres katonai megfigyelő - más országból érkező kollegáikkal együtt - már úton van Ukrajna fele.

Gazprom: Ukrajna majdnem kétmilliárd dollárral tartozik

Ukrajna kifizetetlen gázszámlája már majdnem kétmilliárd dollár - derült ki Alekszej Miller, a Gazprom orosz óriásvállalat vezérigazgatójának szavaiból.
Alekszej Millert szerdán fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Miller közölte, Ukrajna jelezte a Gazprom orosz vállalatnak, hogy nem tudja teljes mértékben rendezni a februárban leszállított orosz földgáz árát.

A Gazprom-vezér szerint Ukrajna kifizetetlen februári gázszámlája 440 millió dollár, míg Kijev a korábban leszállított földgázért még további 1,529 milliárd dollárral adós az orosz cégnek.

Alekszej Miller, a Gazprom vezetője kedden bejelentette, hogy áprilistól ismét kedvezmény nélkül értékesíti a földgázt Ukrajnának.

Oroszország azt követően biztosított kedvezményt Ukrajnának, hogy az időközben hivatalából leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök november végén hirtelen bejelentette, hogy Kijev nem írja alá az Európai Unióval évek óta tárgyalt társulási egyezményt. A gáz árát a Gazprom decemberben 33 százalékkal - ezer köbméterenként - 268,50 dollárra csökkentette Kijevnek a 2009 óta érvényben lévő mintegy 400 dollárról.

A kedvezmény nélkül a folyó negyedévben Ukrajna 378 dollárért kapta volna az orosz földgázt.

Lavrov: a Krímben a Fekete-tengeri Flottán kívül nincsenek orosz katonák

Oroszország nem ad utasításokat a krími önvédelmi erőknek, az orosz Fekete-tengeri Flotta katonái a támaszpontjukon tartózkodnak, rajtuk kívül a Krímben nem állomásoznak orosz katonák - állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Madridban.

"Ha ezek önvédelmi erők, amelyeket krími lakosok hoztak létre, nem adunk nekik utasításokat" - hangsúlyozta Lavrov. "Ami pedig a Fekete-tengeri Flotta katonáit illeti, ők saját elhelyezési körletükben tartózkodnak" - jelentette ki a spanyol külügyminiszterrel tartott közös sajtóértekezleten.

"Mindent megteszünk, hogy ne kerüljön sor vérontásra, az Ukrajnában élő emberek, köztük orosz állampolgárok élete és egészsége elleni támadásokra" - tette hozzá.

Lavrov szerint az ukrajnai problémák gyökere abban van, hogy a nemzetközi közösség nem reagált idejében a kormányellenes tüntetésekre, amelyeket "fegyveresek a törvény súlyos megsértésével kiviteleztek". Éppen ellenkezőleg, bátorították ezeket a tiltakozásokat - mondta.
"Lényegében fegyveres hatalomátvétel történt" - folytatta az orosz külügyminiszter, felszólítva a kettős mérce elkerülésére az ukrajnai események értékelésében. "Az ukrajnai konfliktus összetett probléma. Minden félnek tartania kell magát a törvény betűjéhez" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy a krími és központi ukrajnai hatóságok dolga EBESZ-megfigyelők beutazásának engedélyezése.

José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter az ukrajnai helyzetről szólva nyomatékosította, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, az ország alkotmányát, területi egységét és függetlenségét. "Most a diplomácia ideje következett el" - vélte. Az Európai Uniónak és Oroszországnak párbeszéd útján békés és baráti megoldást kell keresnie - tette hozzá.

Lavrov szerdán részt vesz Párizsban a Libanont támogató nemzetközi csoport külügyminisztereinek konferenciáján. Ennek keretében először fognak tárgyalni egy nemzetközi összekötő csoport létrehozásáról az ukrajnai konfliktus megoldására. Jelen lesz az amerikai, német, brit és a francia külügyminiszter. Párizsban tartózkodik Andrij Descsica ukrán külügyminiszter is, egyelőre azonban nem világos, hogy ő is részt vesz-e a konferencián.

Hírek szerint az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának eddig nem sikerült rávennie az orosz és az ukrán külügyminisztert, hogy tárgyaljanak egymással. William Hague brit külügyminiszter közölte, megpróbálja elérni, hogy mégis sor kerüljön egy találkozóra köztük.

Az Unió 11 milliárd euróval segíti Ukrajnát

Ebben a kormányzati ciklusban több mint hatezer új bölcsődei férőhely jött, illetve jön létre, és további több mint ötezer bölcsődésnek a korábbinál korszerűbb körülményeket biztosíthatnak a régi intézményekben - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára a salgótarjáni Százszorszép Bölcsőde alapkőletételén szerdán Salgótarjánban.

Soltész Miklós hozzátette: a több mint hatezer új bölcsődei férőhely azt jelenti, hogy a helyek számát ebben a ciklusban húsz százalékkal növelni tudták. Az államtitkár hangsúlyozta: családtámogatási rendszerük a bölcsődeépítési programmal, a gyed extrával, a családi adókedvezménnyel és a járulékkedvezményekkel azokat a családokat szeretné támogatni, amelyek "gyermeket vállalnak és nevelnek a napi küszködés mellett".

Az államtitkár kiemelte, hogy 2013-ban az ingyenes, illetve 50 százalékos térítési költségű gyermekétkeztetés keretét 30 százalékkal növelték, a halmozottan hátrányos gyermeket ellátó bölcsődékben pedig megduplázták az állami támogatást.

Salgótarján önkormányzata az Új Széchenyi Terv 348 millió forintos támogatásából építi új bölcsődéjét. A város egyetlen bölcsődéjét 1999-ben zárták be, az ellátást a családi napközik fenntartásával, illetve vállalkozásban vagy egyházi családi napközik támogatásával csak részben tudja biztosítani.

Az új, szeptemberben nyíló bölcsőde 57 gyereket tud majd befogadni - közölte Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP) polgármester. Hangsúlyozta: az önkormányzati adósságátvállalással megnőtt a mozgásterük, az utak felújításától a szociális területig sok mindenben segíthetik a családokat.

Kelemen Tibor, a bölcsődét építő konzorcium vezető cégének, a Lak-Ép-Ker Kft.-nek az ügyvezetője az MTI-nek elmondta: az 1050 négyzetméter alapterületű, négy bölcsődei csoportot kiszolgáló épületet napelemekkel és más megoldásokkal passzívházként építik meg, így az augusztus 15-re elkészülő intézmény energiaellátása az önkormányzatra nem rak terhet.

A Nógrád megyei önkormányzat elnöke, Becsó Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Salgótarján mintegy 30 milliárd forint fejlesztési támogatáshoz jutott ebben a ciklusban. Ez a költségvetést szanáló adósságátvállaláson túl egyebek közt kórházi fejlesztéseket, utak és kerékpárutak építését, felújítását, geoparki és egyéb turisztikai fejlesztéseket, funkcióbővítő, illetve szociális városrehabilitációt jelent - közölte. Műfüves pályákat adtak át, országzászlóhelyet építettek, több közintézményt pedig felújítottak. A gazdaságban is jelentős az előrelépés, amit az itt működő cégek telephelyfejlesztő beruházásai is fémjeleznek. A fejlesztésekkel a nógrádi térség felzárkózhat a Budapestet is magában foglaló központi régióhoz - mondta Becsó Zsolt.

Ukrán külügyminiszter: békésen akarjuk rendezni a válságot

Ukrajna békésen szeretné rendezni a válságot Oroszországgal - mondta szerdán Andrij Descsica ideiglenes ukrán külügyminiszter Párizsban.

"Békésen akarjuk ezt a válságot rendezni. Nem akarunk az oroszokkal harcolni" - hangsúlyozta a tárcavezető, miután megbeszélést folytatott francia kollégájával, Laurent Fabiusszal. "Szeretnénk a jó párbeszédet és a jó kapcsolatokat megőrizni az orosz néppel. Minden lehetséges kapcsolatot értékelünk" - tette hozzá.

Laurent Fabius úgy fogalmazott: "Nem fogunk háborút indítani az oroszok ellen, de az, amit csinálnak nem elfogadható. Ez egy ország megszállása egy másik ország által".

Az ideiglenes ukrán külügyminiszter egyébként egy időben érkezett Párizsba az orosz diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval, de nem erősítette meg, hogy találkozni fognak. Fabius viszont délután kétoldalú megbeszélésen találkozik Lavrovval.

Francois Hollande francia elnök meghívására hivatalosan a Libanont támogató nemzetközi csoport külügyminiszterei üléseznek szerda délután Párizsban. A találkozón azonban az ukrajnai helyzet is szóba kerül majd, miután a válság kirobbanása óta ez lesz az első alkalom, hogy az orosz és a nyugati diplomácia képviselői közös tárgyalóasztalhoz ülnek. Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter fogja képviselni. Jelen lesz a megbeszélésen John Kerry amerikai, Laurent Fabius francia, William Hague brit és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, valamint Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, akik többször is elítélték szombat óta az orosz beavatkozást a dél-ukrajnai Krím félszigeten.

"Franciaország álláspontját osztja Németország és mások is. Ez egyrészt a (Vlagyimir) Putyinnal (orosz elnökkel) és Oroszországgal szembeni nagyon határozott fellépést, másrészt a párbeszédre való törekvést jelenti" - hangsúlyozta a francia külügyminiszter a BFM hírtelevízióban.

Eladják a minisztériumok gépkocsiparkját

Az ukrán kormány értékesíti a minisztériumok csaknem 1500 darabból álló gépkocsiparkját - jelentette be Olekszandr Slapak pénzügyminiszter szerdán.

Mint mondta, minden minisztérium csak egy szolgálati autót tarthat meg, amit a miniszter használ majd. Az összes többi járművet felértékelik és "szigorú társadalmi ellenőrzés mellett értékesítik".

Az autók eladásából befolyó összeget a költségvetésnek utalják át.

Az ukrán gazdaság a tönk szélén áll, a kijevi vezetés jelenleg tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy több évre szóló hitelmegállapodásról. Egyes elemzők szerint Ukrajnának 35 milliárd dollár hitelre van szüksége a következő két évben, hogy elkerülje a csődöt.

Megpróbálták elfoglalni Szevasztopolnál a Szlavuticsot

A Szevasztopolnál veszteglő Szlavutics ukrán hadihajó legénysége megakadályozta, hogy fegyveresek elfoglalják a hajót - közölte szerdán az ukrán védelmi minisztérium.

A tárca közleményét a Szegodnya című ukrán napilap internetes felületén ismertette.

A Szlavutics hadihajó jelenleg a szevasztopoli kikötőben vesztegel, útját a tenger felé elállják az orosz fekete-tengeri flotta hajói, amelyek az elmúlt napokban részt vettek a Krím félsziget megszállását célzó műveletekben.

Az ukrán tájékoztatás szerint "fegyveresek egy vontatóhajón megközelítették a hadihajót, de annak személyzete erővel visszaverte a támadást". Kísérlet történt arra, hogy elfoglalják a hajót és fegyvereit, s foglyul ejtsék a matrózokat - mondta Vitalij Zvjagincev dandárparancsnok, az ukrán felszíni flotta parancsnoka.

A közlemény arról nem tett említést, hogy a "támadás" során bármelyik fél használt-e fegyvert.

Az ukrán főügyészség közben szerdán utasítást adott a különleges nyomozati egységeknek, hogy vegyék őrizetbe Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagyot, az ukrán flotta egykori főparancsnokát - írta internetes oldalán az RBK című ukrán portál.

Berezovszkij március 2-án átállt az oroszbarát erők oldalára, és hűséget esküdött a "krími népnek". Szerhij Akszjonov, a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát miniszterelnöke pedig őt nevezte ki a köztársaság haditengerészeti erői főparancsnokának.

Berezovszkijt hazaárulással vádolják.

Jacenyuk: több önrendelkezési jogot kell adni a régióknak

Az új ukrán kormány elsőrendű feladata decentralizálni az utóbbi négy év alatt Kijevben központosított hatalmat és több önrendelkezési jogot biztosítani a régióknak - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a szerdai kormányülést megnyitó beszédében.

Az önkormányzati rendszer reformjának mihamarabbi kidolgozásával a kormányfő Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest bízta meg.

"Az emberek megyei, kerületi tanácsokat választottak, és ezeknek a választott testületeknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük" - hangsúlyozta Jacenyuk.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a szerdai ülés munkájába bekapcsolódnak a megyei kormányzók is. Szavai szerint ezzel új hagyományt teremtenek, mert így nem kell "milliókat" költeni az államkasszából a miniszterelnök és helyettesei vidéki útjaira.

A kormány úgy határozott, hogy kiárusítja a központi hatalmi szervek autóparkját. Olekszandr Slapak pénzügyminiszter szerint egy-egy autó marad minden minisztérium birtokában. A többi, mintegy másfél ezer gépkocsit eladják, a bevétellel pedig az állami költségvetést erősítik.

Korábban az új miniszterelnök már jelezte, hogy megszorításokat fognak végrehajtani az államapparátus fenntartásában.

Orosz katonák Szevasztopolban elfoglaltak két ukrán rakétavédelmi egységet

Orosz erők behatoltak két ukrán rakétavédelmi egység területére a Krím félszigeti Szevasztopolban, a Fiolent-fok közelében, és ellenőrzésük alá vonták az ottani rakétakomplexumot - jelentette szerdán az Intarfax-Ukraina hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva.

Az ukrán védelmi minisztérium egyelőre nem tudta megerősíteni a hírügynökségi jelentést.

Az Interfax-Ukraina szevasztopoli forrása szerint az orosz katonák orosz rakétaszakértők és oroszbarát aktivisták érkezését várják, akik arra próbálják majd rábírni az ukrán katonákat, hogy az oroszokkal közösen lássák el harci feladataikat.

A liga.net ukrán honlap Vladiszlav Szeleznyovot, az ukrán védelmi minisztérium krími sajtóközpontjának vezetőjét idézte, aki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a március 5-re virradó éjszaka lezajlott művelet során az orosz katonák részben lerombolták, részben blokkolják az ottani berendezéseket. Az irányító berendezést összetörték, és a rakéták indítóállásait ellenőrzésük alá vonták - állította Szeleznyov.

A Kommerszant megnevezte a Krímben működő jelzés nélküli orosz katonai egységeket

A Krím félszigeten azonosító jelzés nélkül tevékenykedő felfegyverzett egységek a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli bázisáról és a dél-oroszországi Novorosszijszkból valók - közölte szerdán a Kommerszant című napilap.

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság tudomása szerint az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén az orosz tengerészgyalogság szevasztopoli 810-es dandárjához tartozó erők és a Fekete-tenger oroszországi partvidékén található hatalmas kikötővárosban, Novorosszijszkban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.

Vlagyimir Putyin keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján az egyik orosz újságíró kérdésére válaszolva helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, azonosító jelzések nélkül megjelent, feltűnően jól felszerelt fegyveres alakulatokat, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg krími egységeinek összes létesítményét és megakadályozták mozgását.

Az orosz államfő azt állította, hogy az orosz hadseregben használatos egyenruhához hasonlót bármelyik üzletben meg lehet vásárolni, s cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné vagy segítené az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét.

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az ukrán hadsereg 22 ezer katonája állt át a krími vezetéshez, amely több tíz Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumot is ellenőrzése alá vont. A Krím félszigeten megerősítették az orosz katonai létesítmények védelmét - mondta, mindezt azzal indokolva: észlelték, hogy oda tartanak a "terrorista szervezetek felbérelt emberei".

Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedden Putyin kijelentéseire reagálva elmondta, hogy több televíziós felvétel és interneten közzétett fénykép cáfolja az orosz elnök állításait.

Az UNIAN ukrán hírügynökség honlapján közzétett felvételen az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnoka a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozzák az állítólag fenyegető terrorcselekményeket.

Amerikai elemzők: Oroszország nem fog kivonulni a Krím félszigetről

Amerikai elemzők és az Obama-kormányzat volt tisztviselői szerint Oroszország valószínűleg nem fogja kivonni csapatait a Krím félszigetről, és ezzel korlátok közé szorítja az Egyesült Államok és Európa arra irányuló stratégiáját, hogy gátat szabjanak Vlagyimir Putyin orosz elnök további előrenyomulásának Ukrajnában.

Az orosz katonák Krímben maradása nyugtalanító fejlemény lenne Barack Obama számára, aki nagy nyomás alatt igyekszik azt mutatni, hogy van még mozgástere Putyinnal szemben. A gazdasági szankciókkal való fenyegetés, a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások leállítása, illetve annak bejelentése, hogy felfüggesztik a G8-országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket mindeddig viszont nemigen győzték meg az orosz elnököt arról, hogy vissza kellene vonulnia a Krímből.

"Nem vagyok derűlátó azzal kapcsolatban, hogy az orosz katonák távozni fognak" - jelentette ki az MSNBC televízióban Michel McFaul, aki egészen múlt hétig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye, nem a washingtoni kormányzat nevében nyilatkozik.

A Fehér Ház elítélte és a nemzetközi jog megsértéseként értékelte Oroszország fellépését a Krím félszigeten, illetve hangsúlyozta, hogy Washington ellenez mindenféle hosszú távú megszállást a régióban.

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a kijevi kormánynak kell majd döntenie a többségében orosz ajkú Krím sorsáról. Az Egyesült Államok ellenez minden olyan orosz erőfeszítést, amely a félsziget Oroszországhoz csatolását vagy a terület függetlenségének elismerését célozza, mert ezzel Moszkva a 2008-as grúziai akcióját ismételné meg.

Miután Putyin látványosan figyelmen kívül hagyta Obama elítélő nyilatkozatait és fenyegetéseit, republikánus körökből újabb bírálatok érték a Fehér Házat. John McCain szenátor azzal vádolta meg Obamát, hogy "annyira gyenge külpolitikát folytat, hogy már senki nem hisz Amerika erejében".

Az amerikai elnök és tanácsadói azt állítják, hogy még számos lehetőségük van a Putyinnal szembeni fellépésre, ezek közül a legmeggyőzőbbek a gazdasági büntetőintézkedések lehetnek, amelyek akár már a héten életbe is léphetnek. Az Európai Unió tagállamai csütörtöki rendkívüli brüsszeli ülésükön dönthetnek a Moszkva-ellenes szankciók első köréről.

Egyes szakértők szerint azonban már szigorú gazdasági büntetőintézkedésekkel sem lehet visszafordítani az események menetét a Krím félszigeten.

"Csacskaság azt gondolni, hogy valamiféle versengés folyna a Krím félszigetért" - mondta Matthew Rojansky, a Wilson Center nevű elemzőközpont Oroszország-szakértője. "A terület az oroszok kezén van, és mindig is afelé hajlott, hogy az oroszok kezére kerüljön" - tette hozzá.

Rojansky szerint az Egyesült Államoknak inkább amiatt kellene aggódni, meg tudják-e akadályozni, hogy Putyin benyomuljon más oroszbarát, kelet-ukrajnai területekre. Az orosz elnök ugyan keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, pillanatnyilag nem lát okot arra, hogy Ukrajnában beavatkozzon, de ennek lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja, ha a térségben élő orosz ajkú népesség veszélybe kerülne.

Az orosz katonák Krímben maradásának hosszú távú következményei egyelőre beláthatatlanok. De Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa-szakértője úgy vélte, veszélyes lenne, ha megengednék Putyinnak, hogy a krími győzelmét lehetőségként fogja fel arra, hogy a térségben további benyomulásokat hajtson végre.

"Ebben az esetben az egész megalkuvás jellegét öltené. Ha úgy gondoljuk, hogy valami még készülőben van, akkor most kell cselekedni" - mondta a szakértő.

Fabius: Párizs és Berlin megoldási tervet készít elő

Franciaország és Németország egy "megoldási tervet" szeretne javasolni az ukrajnai válságra, amelynek részleteit szerda délután vitatják meg a külügyminiszterek Párizsban - mondta Laurent Fabius, a francia diplomácia vezetője a BFM francia hírtelevízióban.

"Németország és Franciaország együtt dolgozik, kéz a kézben, s elkészítettek egy megoldási tervről szóló javaslatot (Ukrajnáról), amelyet meglátunk, hogy elfogadunk-e megvitatásra" - jelentette be Fabius.

Tájékoztatása szerint a megoldási javaslat a Kijevben február 21-én az európai diplomácia közvetítésével a hatalom és a tüntetők között megszületett megállapodáshoz tér vissza. A francia külügyminiszter a következő pontokat emelte ki: nemzeti egységkormány, az oroszok visszavonulása, a szélsőséges milicisták feloszlatása, a 2004-es alkotmány alkalmazása és az elnökválasztás előkészítése.

Francois Hollande francia elnök meghívására hivatalosan a Libanont támogató nemzetközi csoport külügyminiszterei üléseznek szerda délután Párizsban. A találkozón azonban az ukrajnai helyzet is szóba kerül majd, miután a válság kirobbanása óta ez lesz az első alkalom, hogy az orosz és a nyugati diplomácia képviselői közös tárgyalóasztalhoz ülnek. Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter fogja képviselni. Jelen lesz a megbeszélésen John Kerry amerikai, Laurent Fabius francia, William Hague brit és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, valamint Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, akik többször is elítélték szombat óta az orosz beavatkozást a dél-ukrajnai Krím félszigeten.

"Libanonról fogunk tárgyalni, de ki fogjuk használni azt, hogy valamennyi fontos kollega együtt lesz, az ukrajnai kérdés megvitatására" - hangsúlyozta Fabius.

Napirenden lesz egy nemzetközi összekötő csoport felállításának lehetősége is Ukrajnával kapcsolatban, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök már beszélt Angela Merkel német kancellárral. "Megpróbáljuk német barátainkkal létrehozni ezt a csoportot, ma beszélünk erről is. Talán sikerül, de erről nem tudok semmit" - mondta Fabius.

Nemzetközi körözést adott ki Oroszország az ukrán Jobboldali Szektor vezetőjét

Nemzetközi körözést adott ki Oroszország Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés vezetője ellen, és távollétében vádat emeltek ellene - jelentette be szerdán Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője.

A nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből álló PSZ vezetője az orosz nyomozó hatóság véleménye szerint a tömegtájékoztatási eszközök útján nyilvánosan szólított fel terror- és szélsőséges cselekmények elkövetésére.
A múlt szombaton a VKontaktye nevű orosz közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák tevékenységüket Oroszország ellen.

A Jobboldali Szektor tagadta, hogy a felhívás Dmitro Jarostól származik, s azt állította, hogy hackerek támadták meg vezetőjük közösségi oldalát.

Spiegel Online: hibázott a kijevi kormány és a német külpolitika

Az új ukrán vezetés "végzetes hibái" és a német külpolitika "katasztrofális" teljesítménye is hozzájárult a krími válsághoz a Spiegel Online német hírportál értékelése szerint.

A német, a francia és a lengyel külügyminiszter februári kijevi tárgyalásain kidolgozott megállapodás szerint az ukrán átmeneti kormánynak le kell fegyvereznie a szélsőjobboldali milíciákat és a tevékenységének a nemzeti megbékélést kell szolgálnia. Az új kijevi vezetés azonban nem tartotta be a megállapodást, aminek jelentős szerepe volt a válság elmélyülésében - vélekedett a vezető német hírportál elemzője, Uwe Klussmann A kijevi kormány végzetes hibái című írásában.

A szerző rámutatott: a több tucat halálos áldozatot követelő kijevi összecsapásokat lezáró február 21-i egyezmény "nemzeti egységkormány" felállításáról rendelkezik, amiből az következik, hogy a lakosság több mint egyharmadát kitevő orosz kisebbség, illetve az orosz többségű régiók képviselőit is be kell vonni a kormányzásba.

Ez azonban nem történt meg, a szélsőségesen nacionalista, "orosztalanítást" követelő Szabadság (Szvoboda) párt viszont megkapott több minisztériumot, és a több ezer fegyverest összefogó Jobboldali Szektorral együttműködve komoly befolyásra tett szert.

A szélsőjobboldali szövetség ideológiáját jellemzi, hogy a Szabadság párt elnökét korábban "a moszkvai zsidó maffia" elleni uszítás miatt bíróság elé állították, és a párt baráti kapcsolatot tart fenn a széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párttal (NPD). A Szabadság párt továbbá nemcsak oroszellenes, hanem az Európai Uniót is elutasítja, a "brüsszeli bürokrataszörny", a "totális liberalizmus" és a "szexuális perverzió" világának nevezve az unió közösségét - fejtette ki a Spiegel Online szerzője.
A szélsőjobb térnyerésével hasonló helyezet alakult ki, mint 1917-ben Oroszországban, amikor a helyi "tanácsok" és fegyveres alakulatok hónapokra megbénították az államot, majd megbuktatták a mérsékelt kormányt - emelte ki Klussmann.

Az uniós külügyminiszterek közreműködésével kidolgozott megállapodás alapján nem alakulhatott volna ki ilyen helyzet, hiszen 48 órán belül le kellett volna fegyverezni az illegális alakulatokat, de a szélsőjobb kulcsfontosságú pozíciókat szerzett a kormányban, és megakadályozta a megállapodás betartását.

Mindennek hatására a Krím orosz lakossága már az orosz katonák megjelenése előtt szembeszegült az új kijevi vezetéssel - mutatott rá a Spiegel Online elemzője, kiemelve, hogy a német, a lengyel és a francia külügyminiszter a megállapodásban részes felekként panaszt emelhettek volna a kormánynál a szerződésszegés miatt.

A Spiegel Online egy másik írásában a hírportál publicistája, Jakob Augstein katasztrofálisnak nevezte a német külpolitika teljesítményét.

Egy orosz államfő nem teheti meg, hogy lemond a Krím félszigetről, ezt pedig Angela Merkel kancellárnak és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszternek tudnia kellett volna - emelte ki a szerző A német katasztrófa című írásában.

Vajon mire számítottak a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban, amikor az EU-val kötendő társulási szerződés aláírására ösztökélték Kijevet, vagy amikor felkelésre bíztatták az ellenzéket Viktor Janukovics ellen, aki ugyan egy despota, de mégis választott elnöke volt az országnak, és mire számítottak, amikor habozás nélkül elismerték az "államcsínnyel hatalomra jutott kormányt" - tette fel a kérdés a neves publicista, a Der Spiegel hetilapot alapító Rudolf Augstein fia.

Kifejtette: Putyin nem azzal foglalkozik, hogy miként alakíthat ki partneri kapcsolatot a Nyugattal, hanem az eurázsiai orosz nagyhatalom felépítésén dolgozik. Ukrajna pedig a két befolyási övezet találkozásánál, Kelet és Nyugat határán fekszik, ez a határvonal pedig "árok, amelyet soha nem lehet betemetni".

Ukrajna Oroszország számára az erődítmény külső védőfala, és ez a felfogás nem a hidegháborúban alakult ki, hanem évszázadokkal korábban. Ezért Putyin akkor sem mondhatna le a Krímről, ha nem egy "gazember" lenne, hanem - Gerhard Schröder korábbi német kancellárnak, az orosz elnök barátjának közismert jellemzése szerint - "kifogástalan demokrata" - írta Jakob Augstein.

A német diplomácia viszont nem ismerte fel ezt az alapvető összefüggést. Ugyanakkor meglehet, hogy a Nyugat kezdettől fogva Ukrajna felosztására játszik, az a célja, hogy kialakuljon egy nyugati és egy keleti ukrán állam. "Inkább egy fél Ukrajna a mi oldalunkon, mint egész Ukrajna az oroszok oldalán? Amennyiben ez a helyzet, a német külpolitika mégis sokkal fortélyosabb, mint amilyennek Frank-Walter Steinmeier tűnik" - írta a Spiegel Online szerzője.

Lengyel vezetők: Varsó nem képez ki ukrán fegyvereseket

A lengyel államfő és a miniszterelnök egyaránt visszautasította és cáfolta Vlagyimir Putyin orosz elnök vádjait, amelyek szerint a kijevi Majdan "fegyveres támadóit" külföldön, egyebek között Lengyelországban és Litvániában, illetve részben magában Ukrajnában képezték ki.

Putyin keddi sajtóértekezletén beszélt erről, ahol a krími válság kialakulása óta először fejtette ki álláspontját a legutóbbi ukrajnai fejleményekről.

A lengyel külügyminisztérium azonnal reagált, közleményében azt írta, hogy az orosz elnököt valaki nyilvánvalóan rosszul tájékoztatta, mert Lengyelország nem képzett ki ukrán fegyvereseket.

Donald Tusk miniszterelnök keddi sajtóértekezletén elfogadhatatlannak minősítette Putyin kijelentéseit, amelyek szerinte "nagyon, nagyon távol vannak a valóságtól". Putyin vádjai részben arra vezethetőek vissza - vélte -, hogy Lengyelország mozgósította a nemzetközi közvéleményt az Oroszországra történő nyomásgyakorlás céljából. Részben pedig az lehetett a céljuk, hogy ellentétet szítson Varsó és európai uniós, illetve NATO-beli szövetségesei között.

Komorowski "teljesen megalapozatlannak" minősítette Putyin vádjait. Putyin kijelentései olyan gondolkodásmódot tükröznek, amely a világot csak úgy tudja elképzelni, hogy összeesküvések, ügynökök mozgatják az eseményeket, még akkor is, amikor egyszerűen olyan emberekről van szó, akik saját nemzeti vagy állampolgári jogaikért küzdenek, mint ahogyan ez a Majdanon történt - jelentette ki.

Lengyelország régóta támogatja Ukrajna demokratikus, Nyugat-barát, nemzeti és függetlenségi törekvéseit, és senkit sem kellett kiképeznie, saját maga a legjobb példa erre - hangsúlyozta a lengyel elnök.

Kiüríti a rendőrség a donyecki megyei hivatal egyik épületét

Az ukrán rendőrség szerdán Donyeckben bombariadóra hivatkozva kitessékelte a megyei állami közigazgatási hivatalból az épületet megszállva tartó, oroszbarát tüntetőket.

Az orosz zászlók alatt vonuló tüntetők hétfőn foglalták el a 11 emeletes hivatalt.

A rendőrség szerdai közleménye szerint névtelen bejelentést kaptak arról, hogy az épületben robbanóeszközt helyeztek el.

Szemtanúk a rendőrségi bejelentést követően arról számoltak be, hogy az épületen az elmúlt napokban kitűzött orosz helyett ismét ukrán zászló látható.

A hivatal kiürítése óta az épület bejáratait ukrán rendfenntartók őrzik.

A kelet-ukrajnai Donyeck - Viktor Janukovics elűzött ukrán elnök szülőhelye - azon néhány város közé tartozik, amelyekben a múlt hét vége óta oroszpárti tüntetéseket tartottak, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkvának joga van fegyveres erőt alkalmaznia Ukrajnában.

A jelenlegi ukrán vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy maga szervezi ezeket a tüntetéseket.

Lavrov Ashtonnak: ragaszkodnak a kijevi megállapodás végrehajtásához

Moszkva ragaszkodik az ukrajnai válság rendezéséről február 21-én Kijevben aláírt megállapodás végrehajtásához - derül ki az orosz külügyi tárca szerdai közleményéből, amelyet Szergej Lavrov külügyminiszternek és Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének előző napi, madridi megbeszéléséről adtak ki.

Moszkvában úgy tartják, hogy Vlagyimir Putyin államfő keddi sajtótájékoztatóján kimerítő magyarázatot adott a válsággal kapcsolatos orosz álláspontra.

A külügyi közlés szerint Szergej Lavrov azt hangoztatta a spanyol fővárosban, hogy "az ukrán helyzet tartós normalizálásában a válság rendezéséről február 21-én Kijevben aláírt megállapodás alapelveire kell támaszkodni, beleértve egy olyan alkotmányos reform megvalósítását, amely teljes mértékben figyelembe venné kivétel nélkül minden ukrajnai régió érdekeit". Lavrov arra is rámutatott, hogy az egyezmény tartalmazza "egy nemzeti egységkormány létrehozását, valamint a törvénytelen csoportok lefegyverzését és eltávolítását az ukrajnai városok utcáiról".

Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján szintén annak a megállapodásnak a betartására szólított fel, amelyet Viktor Janukovics elnök és az ukrajnai ellenzék vezetői írtak alá február 21-én. Putyin megerősítette a Kremlnek azt az álláspontját, hogy Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt, és továbbra is a február 22-én leváltott Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének. Az orosz államfő ugyanakkor megjegyezte, hogy az országából elmenekült Janukovicsnak nincs politikai jövője.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hasznosnak minősítette a keddi eszmecserét a madridi látogatáson tartózkodó Szergej Lavrovval. Találkozójukat az elmúlt napok ukrajnai fejleményei miatt szervezték meg.

Lavrovot kedden fogadta Mariano Rajoy spanyol kormányfő, aki a beszámolók szerint kiállt Ukrajna területi egysége és a kelet-európai térség stabilitása mellett, és erre kérte Oroszországot is. Az orosz diplomácia vezetője szerdán José García-Margallo spanyol külügyminiszterrel tárgyal, mielőtt a párizsi Líbia-konferenciára utazik, ahol a tervek szerint John Kerry amerikai külügyminiszterrel külön megbeszélést folytat majd Ukrajnáról.

Kárpátalja kormányzója: fogják el az ungvári polgármester késes támadóját

A megbízott ungvári polgármester elleni késes támadás elkövetőjének mielőbbi kézre kerítésére utasította Valerij Luncsenko, Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzója szerdán a megyei rendőrség vezetőit.

"Értesültem a Viktor Scsadej, Ungvár megbízott polgármestere elleni alattomos támadásról. Utasítottam a kárpátaljai rendőrség vezetőségét, hogy azonnal indítsa meg a nyomozást, és fogja el a bűnözőt. Támogatom Viktort és mihamarabbi felépülést kívánok neki" – írta Luncsenko hajnalban a Facebook-oldalán.

Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, az Egységes Centrum (JC) párt elnöke Arszen Avakov belügyminiszterhez és Valerij Nalivajcsenkóhoz, az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU vezetőjéhez fordul a megbízott polgármestert ért támadás ügyében.

Emlékeztetett arra, hogy Viktor Scsadej a kijevi és ungvári tüntetések egyik legtevékenyebb résztvevője, ezért szerinte teljesen nyilvánvaló, hogy a "banditatámadás" politikai indíttatású volt – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.

A 33 éves Scsadejt kedd este szúrta meg késsel hátulról az utcán egy ismeretlen, aki előtte autójával követte a megbízott polgármester gépkocsiját. A városvezetőt az ungvári kórház intenzív osztályán ápolják, orvosai szerint nincs életveszélyben.

Egy ukrán tévétársaság háborús propaganda miatt nem sugároz orosz adásokat

Egy ukrán internet- és kábeltévé-szolgáltató társaság leállította három orosz tévécsatorna adásainak sugárzását Ukrajna területén "az agresszív propaganda és a háborús felhívások" miatt - jelentette szerdára virradóra az UNIAN hírügynökség.

A TSzN kijevi televízió híradása szerint Lanet szolgáltató szünetelteti az orosz egyes csatorna, az NTV Mir és az RTR Planeta adásainak sugárzását.

A Lanet sajtószolgálata közölte, hogy jelen pillanatban a béke megőrzése a legfőbb feladat, ezért a vállalat úgy döntött, hogy leállítja azoknak a tévéknek a műsorszórását, amelyek agresszív propagandát folytatnak, háborúra hívnak fel, illetve ellenségeskedést és gyűlöletet szítanak.

Timosenko: a kijevi hatalom legitim, az orosz flotta biztonsági fenyegetés

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy az új kijevi hatalom teljesen legitim, az orosz Fekete-tengeri Flotta pedig nem állomásozhat többé Ukrajna területén, mert az ország biztonságára nézve fenyegetést jelent.

A politikus asszony, akit nemrég szabadított ki az új kijevi hatalom kétévi börtönfogsága után, kedd este a BBC-nek nyilatkozva beszélt erről.

Kérdésre válaszolva Timosenko leszögezte, hogy kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes és szubjektív álláspontjának tekinthető az a megállapítása, hogy Kijevben alkotmányellenes puccs történt. "A mai ukrán hatalom teljesen legitim, és az ukrán nép akaratából jött létre. Ezt a hatalmat elismerte az egész demokratikus világ, és ma azon dolgozik, hogy stabilizálja Ukrajnát a diktatúra által hátrahagyott válság és pusztítás után" - mondta Timosenko az orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.

Timosenko szerint Putyin nyilatkozatával elkeseredett kísérletet tett arra, hogy megtartsa "befolyását és hatalmát" Ukrajnában. A Kremlnek véget kell vetnie annak a gyakorlatnak, hogy alárendelt területének tekinti Ukrajnát - tette hozzá.

A politikus szerint a krími események miatt az Ukrajnában állomásozó orosz Fekete-tengeri Flottát "katonai instabilitás fészkének", a "háború forrásának" kell minősíteni, és mihamarabb el kell távolítani az országból, érvényteleníteni kell az ukrajnai állomásoztatásáról szóló harkivi egyezményt.

Timosenko arról is beszélt, hogy az Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés aláírásakor - ami miatt hét év börtönre ítélték országában - azért egyezett bele abba, hogy Ukrajna piaci áron vásárolja az orosz nyersanyagot, mert ezt tartotta az egyetlen lehetőségnek a Kremltől való függetlenség megőrzésére. Mint fogalmazott: Ukrajna mindaddig függ Oroszországtól, amíg "politikai áron" vásárolja tőle a nyersanyagot, a piaci ár viszont a gázfogyasztás csökkentésére és az energetikai rendszer korszerűsítésére sarkallja Ukrajnát.

A politikus közölte a BBC-vel, hogy március 8-án vagy 9-én sürgős műtéten esik át, mert egyáltalán nem tud ráállni a jobb lábára. Timosenko nem árulta el, hogy hol hajtják végre a műtétet, de február 24-én, szabadulása után a politikus elfogadta Angela Merkel német kancellár ajánlatát, hogy a berlini Charité kórházban ápolják.

A Krímbe érkezett Robert Serry ENSZ-megbízott

A Krímbe érkezett kedden Robert Serry ENSZ-megbízott, hogy felmérje az ottani helyzetet - közölte Martin Nesirky ENSZ-szóvivő New Yorkban.

Jan Eliasson, az ENSZ-főtitkár helyettese - aki hétfőn érkezett Kijevbe - ugyancsak megerősítette, hogy a Krímbe küldték Robert Serryt, de részleteket nem árult el az ottani programjáról.

Serrynek eredetileg szombaton kellett volna a Krímbe repülnie, de a feszült helyzet és logisztikai problémák miatt eltolódott az útja.

Kanada is leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal

Az Egyesült Államok után Kanada is leállította a katonai együttműködést Oroszországgal a krími események miatt.

Steven Harper miniszterelnök bejelentette kedden: már utasítást adott a kanadai hadseregnek, hogy függesszen fel minden tervbe vett kétoldalú kapcsolatot az orosz katonasággal, ami vonatkozik egy közelgő közös hadgyakorlatra és a kétoldalú találkozókra is.

Az Egyesült Államok egy nappal korábban tette ugyanezt.

Steven Harper közölte, hogy Kanadát továbbra is nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet, és országa folytatja a kapcsolatok felülvizsgálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök kormányával.

A miniszterelnök kijelentette, hogy Kanada nem siet a kijevi nagykövetsége megnyitásával, és a külképviselet addig marad zárva, amíg Ottawa nem dönt úgy, hogy diplomatái biztonságban tudják végezni munkájukat az ukrán fővárosban.

Ottawa a kijevi zavargások idején, február 18-án zárta be nagykövetségét, majd két napra rá utasította diplomatáit és családtagjaikat, hogy hagyják el az ukrán fővárost.

Obama és Merkel nemzetközi megfigyelőket és orosz-ukrán tárgyalást szeretne

Az ukrajnai válság csillapítása fontos, annak magában kell foglalnia a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők helyszínre küldését és a közvetlen orosz-ukrán párbeszéd kezdeményezését. A Fehér Ház tájékoztatása szerint keddi telefonbeszélgetésük alkalmával ezekben a kérdésekben egyetértés volt Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellár között.

A két vezető az egyórás megbeszélése során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Megbeszélték, hogy továbbra is szükséges támogatni az ukrán kormányt, amely a gazdaság stabilizálásán és a májusi választások előkészítésén dolgozik.

Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó illetékese szerint az elnök nem utazik el a G8-csoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozójára, hacsak nem lesz orosz irányváltás az ukrajnai krízissel kapcsolatban. A tisztségviselő megerősítette, hogy a két vezető szerint a válságból vezető kiút az lenne, ha Oroszország visszavonná katonai erőit a bázisokra és az orosz kisebbség jogait nemzetközi megfigyelők szavatolnák.

A kijevi külügyminisztérium szerint Putyin félretájékoztatja a közvéleményt

Az ukrán külügyminisztérium azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a krími eseményekkel kapcsolatosan félretájékoztatja a közvéleményt.

Az UNIAN hírügynökség szerint Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedd esti sajtótájékoztatóján reagált Putyin aznapi moszkvai sajtókonferenciáján elhangzottakra.

Perebijnyisz szerint Putyin ismét tagadta azt, hogy orosz katonák tartózkodnak Ukrajna területén, miközben számos tévés felvétel és internetfelhasználók által közzétett fénykép az ellenkezőjéről tanúskodik, ráadásul néha maguk az orosz katonák se rejtik véka alá állampolgárságukat.

Az UNIAN hírügynökség mintegy megerősítve a külügyi szóvivő állítását megszólaltatta az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnokát, aki a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva végül elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozza az állítólagos terrorcselekményeket. A felvételt közzétette honlapján az ukrán hírügynökség.

Perebijnyisz szerint az orosz kulturális tárca vezetője is megtéveszti Oroszország polgárait. Perebijnyisz szerint nem lehet másként, mint "gúnyolódásnak" minősíteni azt, hogy Vlagyimir Megyinszkij miniszter nyilatkozatában arra szólította az orosz állampolgárokat, hogy üdüljenek a Krímben, mert az jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója.

A szóvivő szerint nem fedik a valóságot azoknak a moszkvai kormányilletékeseknek a nyilatkozatai sem, akik azt állítják, hogy a Krímben bántalmazzák és ölik az orosz állampolgárokat. Mint mondta, az orosz ombudsman sem fordult ilyen panasszal kijevi kollégájához.

Kárpátalja ruszin szervezetei elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden több kárpátaljai - oroszbarátnak tartott - ruszin szervezet az Ukrajna elleni orosz agressziót.

A Kárpátaljai Ruszin Népi Szövetség, a Ruszin Tudományos Társaság, a Kárpátaljai Duhnovics Társaság és a Kárpátaljai Ruszinok Regionális Szövetsége közös nyilatkozatban a kárpátaljai ruszinok nevében élesen elítélte "az Orosz Föderáció durva agresszióját a szuverén Ukrajna ellen, amit az orosz vezetés, cinikus módon, az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek megvédésének szükségességével indokol".

A dokumentum szerint a kárpátaljai ruszinoknak rossz tapasztalatai vannak szovjet időszakból, amikor betiltották a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását, nyelvük használatát és a görög katolikus egyházuk működését.

"Bízunk Ukrajnában és abban, hogy biztosítja valamennyi polgárának emberi és szabadságjogait, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül" – emlékeztetnek az ukrán nacionalisták által korábban szakadároknak megbélyegezett ruszin szervezetek, hangsúlyozva, hogy a ruszinok mindnyájan Ukrajna állampolgárai, és készen állnak szuverenitásának megvédésére.

"Az egységes Ukrajnában élő többi néppel együtt mi, ruszinok is arra törekszünk, hogy bekerüljünk az európai népek családjába, amelyen belül az első helyen az emberi és szabadságjogok biztosítása áll, beleértve a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmét és állami támogatását" – zárul a kárpátaljai ruszin szervezetek nyilatkozata.

Kedd

20:32 - Moszkva válaszolni fog az USA szankcióira

Moszkva figyelmeztette az Egyesült Államokat: ha büntetőintézkedéseket foganatosít Oroszország ellen, válaszra számíthat - ezt kedden közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője.

A tárca honlapján olvasható közlemény szerint az utóbbi napokban Washingtonban elhangzott, hogy az Oroszországnak címzett "fenyegetések" nem csak az elemi történelmi ismeretek hiányára utalnak, hanem arra is, hogy az amerikai politikusok és állami szereplők nem érzékelik a XXI. századi többpólusú, változó világ realitásait.

Moszkva szerint Washington minden esetben reflexszerűen a "szankciós furkósbotot" ragadja meg, ha valami nem illik bele az "elmaradott amerikai sémába". A külügyi közlés emlékeztet: Moszkva krími katonai beavatkozása miatt az Egyesült Államokban "komoly következményeket" helyeztek kilátásba, így például a katonai együttműködés befagyasztását és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok új kereteiről folyó tárgyalások felfüggesztését.

Az orosz külügyminisztérium szerint a büntetőintézkedések az Egyesült Államoknak is kárt okoznának, és "nem illeszkednek a kulturált államközi kapcsolatokba". Emellett nem is járnak kellő eredménnyel. "Viszont muszáj lesz válaszolni rájuk, és nem feltétlenül ugyanolyan mértékű lépésekkel" - olvasható a moszkvai közleményben.

Washington azt fontolgatja, hogy már a héten gazdasági szankciókkal bünteti Oroszországot. Ed Royce, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint Európának és az Egyesült Államoknak közösen kellene fellépnie az orosz tőzsde, a rubel árfolyama és az orosz gazdaság ellen.

Időközben a Kreml sajtószolgálata közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonon vitatta meg Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel (ez utóbbi kezdeményezésére) az ukrajnai helyzetet. Érintették a Krím félszigeten történteket is. Putyin és Erdogan kifejezte meggyőződését, hogy a Majdan (a kijevi főtér, az ukrajnai ellenzéki tüntetések helyszíne) radikális és szélsőséges erői agresszív cselekményeinek ellenére a Krímben sikerül biztosítani a nemzetiségek és vallások közötti békét és nyugalmat - olvasható az orosz államfő sajtószolgálatának tájékoztatójában.

20:28 - Obama szerint Putyin kijelentései senkit nem tévesztenek meg

Barack Obama amerikai elnök kedden figyelmeztette Oroszországot, hogy ukrajnai beavatkozása gyengíteni fogja térségbeli befolyását, valamint hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentései a krími eseményekről "senkit nem tévesztenek meg".

Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint szövetségeseik szerint Oroszország cselekedetei megsértik a nemzetközi jogot. "Tudom, hogy Putyin elnök a jelek szerint másképp értelmezi a történteket, véleményem szerint azonban az érvei senkit nem tévesztenek meg" - mondta Obama.

"A nemzetközi közösség elítélte Ukrajna szuverenitásának és területi épségének Oroszország általi megsértését. Elítéltük a Krím félszigeti beavatkozást. A feszültség csillapítását és nemzetközi megfigyelők azonnali telepítését sürgetjük" - mondta az amerikai elnök.

Obama, aki az utóbbi időben gyakran vált bírálatok céltáblájává Washingtonban az ukrajnai események kezelése miatt, leszögezte: "fontos, hogy a kongresszus szolidáris legyen" a végrehajtó hatalommal.

Mindenki elismeri, hogy még ha Oroszországnak vannak is legitim érdekei abban, hogy mi történik egy vele szomszédos országban, az nem jogosítja fel arra, hogy erőszakhoz folyamodjon - tette hozzá Obama.

18:17 - Ukrán haditengerészek hazugsággal vádolták meg Putyint

"Nyílt hazugságnak" nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján a krími orosz katonai jelenléttel kapcsolatosan tett kijelentéseit az ukrán hadihajók szevasztopoli dandárjának parancsnoksága, valamint a "Szlavutics" és a "Ternopil" elnevezésű hadihajók legénysége.

Az ukrán tengerészek felhívást tettek közé a világ hírügynökségeinek és tömegtájékoztató eszközeinek címezve. Ebben arra emlékeztetnek, hogy a "Szlavutics" és a "Ternopil" még mindig a szevasztopoli kikötőben vesztegel, útjukat a tenger felé továbbra is elállják az orosz fekete-tengeri flotta hajói. Állításuk szerint az orosz hajók mindegyikén felfegyverzett tengerészgyalogosok tartózkodnak.

Utaltak Putyin arra vonatkozó megjegyzésére is, miszerint "helyi önvédelmi egységeknek" nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Idézték Putyinnak azt a mondatát, amely szerint "ilyen egyenruhát és hadifelszerelést bármely boltban be lehet szerezni". Az ukrán haditengerészek visszakérdeztek: "konkrétan melyik boltban lehet egyenruhát, automata fegyvereket, katonai pisztolyokat és gránátvetőket vásárolni az ukrán törvények megsértésével?".

Leszögezték: az ukrán fegyveres erőknek a Krímben szolgáló egységei közül azok, amelyek hűségesek maradtak az ukrán néphez, nem adták át fegyverüket, és nem engedtek át "egyetlen talpalatnyi" területet sem állomáshelyükön.

Eközben a szevasztopoli Belbek nemzetközi repülőtér bejáratánál ukrajnai jelentések szerint felhúzták az ukrán nemzeti zászlót. A twitter közösségi portálon megjelent egy fotó, amelyen ukrán katonák épp a zászlórúdra erősítik a kék-sárga nemzeti zászlót. A repülőtéren tartózkodó, jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák nem avatkoztak be a zászlófelvonásba. Az ukrán média nem sokkal korábban arról számolt be, hogy a repülőtéren ötven ukrán katona jelent meg fegyvertelenül, és tárgyalásokat kezdett a légi kikötőt megszállva tartó, jelzés nélküli egyenruhásokkal. Azt követelték tőlük, hogy engedjék vissza őket korábbi álláshelyükre. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál jelentése szerint a fegyveresek először a levegőbe lőttek, és azzal fenyegették az ukrán katonákkal együtt a helyszínre érkezett újságírókat, hogy lábon lövik őket. Majd parancsnokuk - akiről csak annyi derült ki, hogy Roman a keresztneve - tárgyalásba kezdett az ukrán egységet vezető Jurij Mamcsur ezredessel. Állítólag arra a kompromisszumra jutottak, hogy a fegyveresek részben átengedik a szevasztopoli repülőtér ellenőrzését az ott szolgáló ukrán katonáknak.

Közben a védelmi minisztérium sajtóközleményben kérte az ukránokat, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassák az orosz blokád alá vont ukrán katonákat. Valerija Lutkovszkaja, az ukrán parlament emberi jogi biztosa közölte, hogy információi szerint a helyi lakosok élelmiszerekkel segítik az orosz fegyveresek által blokád alatt tartott laktanyákban lévő ukrán katonákat.

18:15 - Putyin szerint helyi önvédelmi erők vannak csak a Krímben, Kijevben pedig nincs törvényes vezetés (ÖSZEFOGLALÓ)

Az orosz elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását.

Vlagyimir Putyin kedden, Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján tagadta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét. Az orosz elnök azt is hangoztatta, hogy Oroszország humanitárius missziót teljesít az ukrajnai oroszok támogatásával, és nem akar senkinek diktálni.

Az orosz államfő közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. Csak akkor döntene az orosz katonák bevetéséről, "ha meg kellene védeni az ukrán lakosságot" - mondta. Hozzátette: "ha Kelet-Ukrajnában törvényellenes cselekményekre kerülne sor, és az ott élők segítséget kérnek Moszkvától, Oroszország jogot formál arra, hogy a rendelkezésére álló eszközöket alkalmazza".

Putyin elmondta, hogy 22 ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek, és több tucat Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt. A politikus közölte, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Mint mondta, meggyőződése, hogy "az ukrán és az orosz katonák a barikádnak ugyanazon az oldalán fognak harcolni".

Vlagyimir Putyin kijelentette, amennyiben döntést hozna - a parlament felsőházának felhatalmazása alapján - orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna törvényes elnöke, Viktor Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel.

Putyin azt állította, hogy az Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az - ahogy azt szavai szerint Ukrajnában is állítják - forradalom útján került a hatalomra. Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jött létre. "Sem ezzel az (ukrán) állammal, sem vele kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá" - szögezte le.

Az orosz államfő megerősítette álláspontját, miszerint Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Megismételte a Kreml által többször is hangoztatott véleményt, miszerint továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.

Putyin azt mondta, hogy nem tud olyan ukrajnai vezetőt megnevezni, akit most partnerének tekinthetne a szomszédos országban. "Nincs államfő és az országos választásokig nem is lehet" - jelentette ki, és hozzátette, hogy Moszkva csak azt a választások útján létrejövő hatalmat tekinti törvényesnek, amely nem az erőszak nyomása alatt jön létre.

Moszkva álláspontján nem változtat, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) szankciókat helyezett kilátásba ellene ukrajnai fellépése miatt, a gazdasági büntetőintézkedéseknek pedig a várttal ellentétes hatásuk lenne - jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Kijevben minden ukránt, nem pedig "csak egyeseket" képviselő kormányt kell alakítani, s azzal vádolta meg az EU-t és Amerikát, hogy nem támogat egy konszenzusos kormányt. "Nyilatkozataiban az EU egyszer sem utalt a február 21-i megállapodásra. Ez azt jelenti, hogy az EU nem akar nemzeti egységkormányt, és nem akarja lefegyverezni (a tüntetőket)... Az Európai Unió és az Egyesült Államok nem teljesítették kötelezettségeiket Ukrajnában" - fogalmazott.

A nyugati államok szerint az egyezséget Janukovics szegte meg, mivel annak aláírását követően elmenekült Kijevből, és nem írta alá az alkotmány módosítását, amit 24 órán belül meg kellett volna tennie.

A krími helyzettel kapcsolatban Lavrov azt állította, hogy az orosz hadsereg katonái nem sértették meg az ukrán-orosz megállapodást, amelynek értelmében a Fekete-tengeri Flotta Szevasztopolban tart fenn támaszpontot. A félszigeten nem az orosz katonák, hanem "önvédelmi csoportok" vették át az irányítást, és "sok fegyvert és robbanóanyagot lefoglaltak" a területen - állította.

Korábban az ukrán vezetés arról számolt be, hogy a Krímet több ezer orosz katona lepte el. Számos nyugati ország szerint is az orosz hadsereg tagjai a krími fegyveresek, akik az orosz hadsereg egyenruhájához hasonló felszerelést és az orosz hadseregben rendszeresített fegyvereket viselnek.

Oroszország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is sérti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, ami komoly hatással lehet az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására - vélekedett Anders Fogh Rasmussen a NATO-szövetségesek újabb rendkívüli tanácskozását követően.

"A szövetségesek az erős szolidaritás szellemében összetartanak ebben a súlyos válságban" - mondta a szervezet főtitkára.

A visegrádi országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - kormányfői aggodalmukat fejezték ki Ukrajna területi épségének megsértése miatt.

A visegrádi négyek miniszterelnökei elítélték és "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy az orosz parlament - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén.

A cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy Oroszország jelenlegi katonai akciói nem csak a nemzetközi jogot sértik, de veszélyes új helyzetet teremtenek Európában.

18:06 - Aggodalmukat fejezték ki a visegrádi országok miniszterelnökei

A visegrádi országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - kormányfői aggodalmukat fejezték ki Ukrajna területi épségének megsértése miatt - áll abban a nyilatkozatban, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden jutatott el az MTI-hez.

A visegrádi négyek miniszterelnökei elítélték és "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy az orosz parlament - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján történő enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal.

A cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy Oroszország jelenlegi katonai akciói nem csak a nemzetközi jogot sértik, de veszélyes új helyzetet teremtenek Európában. Hangsúlyozták, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi eseményekkel kapcsolatos tapasztalataikat idézi fel.

A miniszterelnökök felszólították Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi vállalásait és jogi kötelezettségeit.

Utaltak arra, hogy mindig is elismerték az Ukrajna és Oroszország közötti történelmi kötelékeket, ami magában foglalja az orosz kisebbség törvényes jogainak tiszteletben tartásának szükségességét. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő aggodalmakat békésen, az ukrán kormánnyal egyeztetve, az illetékes nemzetközi szervezetek, mindenekelőtt az EBESZ égisze alatt kell rendezni.

A visegrádi négyek kormányfői szolidaritásukat fejezték ki az ukrán néppel és az ukrán kormánnyal és megerősítették az ország egysége, szuverenitása és területi integritása iránti erős elkötelezettségüket. Minden korábbinál fontosabbnak nevezték annak biztosítását, hogy az ukrán kormány tegyen intézkedéseket az ország egységének erősítésére, védje meg Ukrajna valamennyi állampolgárának jogait, beleértve a kulturális, nemzeti és nyelvi kisebbségi csoportokat, és befogadó szellemben járjon el.

A miniszterelnökök fontosnak nevezték, hogy az Európai Unió és a NATO nyilvánítsa ki szolidaritását Ukrajnával, támogassa az országot a jelenlegi nehéz helyzetben és egységesen álljon ki az Európa békéjét és biztonságát fenyegető veszélyes fejleményekkel szemben.

17:29 - Rasmussen: a NATO-szövetségesek a szolidaritás szellemében összetartanak

Oroszország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is sérti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, ami komoly hatással lehet az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására - közölte kedden Anders Fogh Rasmussen a NATO-szövetségesek rendkívüli tanácskozását követően.

A tanácskozást Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.

"A szövetségesek az erős szolidaritás szellemében összetartanak ebben a súlyos válságban" - jelentette ki Rasmussen.

17:27 - A Külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet

Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden hivatalába kérette Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövetet, és a kormány nevében felszólította az orosz felet, tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei térjenek vissza a krími orosz bázisok határain belülre - tudatta a Külügyminisztérium közleményben.

Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és Oroszország lépéseit a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja.

Magyarország minden esetben a békés, erőszakmentes megoldást tartja elfogadhatónak - mondta Németh Zsolt -, ezért határozottan szorgalmazza, hogy a krími konfliktus rendezéséért haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden érintett fél bevonásával.

A visegrádi országok keddi közös miniszterelnöki nyilatkozatának főbb elemeit ismertetve az államtitkár azt mondta: az események ezen országokat 1956-os, 1968-as és 1981-es történelmi tapasztalataikra emlékeztetik.

A visegrádi országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - kormányfői a nyilatkozatban elítélték és "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy az orosz parlament - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján történő enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal.

A budapesti memorandumot Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írta alá. A dokumentumban a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól - cserébe azért, hogy Ukrajna átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja.

Putyin először szólalt meg azóta, hogy a múlt szombaton a parlament felsőháza felhatalmazta arra: "az orosz honfitársak védelmében, a rendkívüli ukrajnai társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig" orosz fegyveres erőket vethessen be Ukrajna területén.

17:24 - Orosz szakértő: A Krím elfoglalása az európai biztonsági rendszer legsúlyosabb válságát jelenti

A Krím félsziget elfoglalása az európai biztonsági rendszernek az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát jelenti - vélekedett a Vedomosztyi című orosz napilapban kedden megjelent írás szerzője.

Kirill Rogov szerint az Ukrajnához tartozó terület megszállása a Szovjetunió szétesése pillanatában rögzített határok elismerését és a Budapesten 1994-ben kötött egyezményt ássa alá. "Ilyen értelemben az annektálás egyben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött rendszerre mért csapás. Az atomhatalmak nem képesek többé garantálni azon országok biztonságát, amelyek lemondtak az atomfegyverekről" - vélte Rogov. Hozzátette, hogy ez még akkor sem változik, ha a Krím félszigetre korlátozódik a szembenállás, mert visszatér a hidegháborús helyzet, és a világban felerősödik a fegyverkezési verseny. Ebből következően a szerző szerint a Krím félsziget elfoglalása az európai biztonsági rendszernek az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát jelenti.

Az 1994-es budapesti memorandum aláírói - Moszkva, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi egysége és függetlensége elleni erő alkalmazásától. Cserébe Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.

Rogov arra is utal, hogy a Krím elfoglalása előtt a félsziget lakói nem voltak veszélyben. Szerinte ezért hasonlíthatják össze egyes elemzők Moszkva lépéseit a Szudétavidéknek a Harmadik Birodalom általi 1939-as bekebelezéséhez.

Az orosz külpolitikai szakíró arra utalt, hogy a múlt szombaton Andrej Zubov orosz történészprofesszor, az Oroszország történelme a XX. században című sorozat felelős szerkesztője tollából is megjelent írás a krími katonai beavatkozás ellen. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IMO) professzora az Anschluss-hoz hasonlította a Krím szerinte elképzelhető annektálását. A történészt azóta elbocsátották a tekintélyes egyetemről, mint erről a lenta.ru orosz hírportál beszámolt.

Kirill Rogov a Vedomosztyiban kifejtette, hogy Putyin szokás szerint "emeli a téteket" a Nyugattal való "kiterjedt szembenállás" során. A külpolitikai szakíró szerint az orosz államfő számára ez a konfliktus eszköz a hazai, belpolitikai konszolidációhoz a romló orosz gazdasági helyzetben, a "vágtázó korrupció", politikai egyenlőtlenség és az elit erjedése közepette. Az orosz cikkíró úgy látja, hogy "a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása megerősítené a politikai hatalmat, és egy nyugatellenes, hazafias, konzervatív többség létrehozását segítené elő Oroszországban. Igazolná az orosz társadalomban a politikai-társadalmi élet rendőri, "újtotalitárius" ellenőrzését és az elit feletti ellenőrzés jelentős megszigorítását".

14:56 - Az ukrán titkosszolgálat orosz társszervezetéhez fordult Janukovics

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) fordult azzal a kéréssel, hogy működjön együtt Viktor Janukovicsnak, a parlament által menesztett volt ukrán államfőnek a kiadatásában - közölte keddi sajtótájékoztatóján Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője.

A tisztviselő szerint arra kérték az orosz társszervezetet, hogy tájékoztassa az Orosz Föderációt a Janukovics ellen érvényben lévő körözésről, s hogy működjön közre Janukovics mihamarabbi kiadatásában.

Rámutatott arra, hogy Oroszország köteles kiadni a körözés alatt álló ukrán állampolgárokat Ukrajnának.

Nalivajcsenko a tájékoztatón beszámolt annak részleteiről, hogyan próbálták a rendvédelmi szervek Janukovicsot őrizetbe venni február 24-re virradó éjjel. Elmondása szerint a hatóságok nem engedték felszállni Janukovics gépét a krími Belbek repülőtérről, és ellenőrzésük alá vonták a dél-ukrajnai félszigeten lévő összes állami rezidenciát.

Janukovics autókonvoját egészen Szevasztopolig követték nyomon, a városban - ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik -, azonban szem elől vesztették.

Az SZBU-főnök cáfolta, hogy a hatóságoknak lett volna esélyük őrizetbe venni Janukovicsot Ukrajna területén.

Olekszandr Turcsinov házelnök a parlament plenáris ülésén bejelentette, hogy a főügyészség hivatalos kéréssel fordul hamarosan Oroszországhoz Janukovics kiadatása ügyében. Megjegyezte: normalizálná a két ország kapcsolatait, ha Moszkva kiadná a hivatalából menesztett államfőt egy átlátható bírósági eljárás lefolytatása érdekében.

Janukovics ellen nemzetközi körözés van érvényben. Az ukrán főügyészség tömeggyilkossággal, azaz több ember ellen elkövetett szándékos emberölés megszervezésével, továbbá hivatali visszaéléssel és Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló felbujtással gyanúsítja.

14:03 - Visszakapta képviselői mandátumát Timosenko ügyvédje

Visszakapta parlamenti mandátumát Szerhij Vlaszenko, Julija Timosenko volt ukrán kormányfő ügyvédje - jelentette be Olekszandr Turcsinov házelnök a kijevi parlament keddi ülésén.

A házelnök (egyben ideiglenes államfő) közölte, hogy a legfőbb adminisztratív bíróság február 28-án hozott határozatot erről. "Helyreállt az igazság" - jegyezte meg Turcsinov.

Szerhij Vlaszenkót tavaly márciusban fosztotta meg ugyanez a bírói testület a képviselői mandátumától, Volodomir Ribak akkori házelnök keresete alapján. A bíróság akkor összeférhetetlennek minősítette a képviselői tisztséget a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodásért hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfő, Julija Timosenko védelmének ellátásával.

Az ügyvéd mandátumfosztása komoly tiltakozásokat váltott ki az ukrán ellenzékben és az Európai Unióban is. A múlt hónapban Timosenko visszanyerte szabadságát, Vlaszenkónak pedig továbbra is van helye a Haza (Batykivscsina) frakciójában, mivel Arszenyij Jacenyuk miniszterelnöki kinevezésével egy időben lemondott képviselői mandátumáról.

A 450 fős parlamentben február 27-én alakult meg az új kormány mögött álló, kényelmes többség 250 képviselővel, "Európai Választás" elnevezéssel. A koalíciót az addig ellenzékben lévő három párt, a Haza (Batykivscsina), az Ütés (UDAR) és a Szabadság (Szvoboda), valamint a "Gazdasági Fejlődés" és a "Szuverén Európai Ukrajna" elnevezéssel létrehozott képviselői csoportok hozták létre, néhány független képviselő támogatásával.

A 32 fős kommunista frakció és a jelentősen megcsappant létszámú, addig kormányzó Régiók Pártja ellenzékbe vonult. A Régiók Pártjának egyébként a fordulat előtt sem volt meg a szükséges 226 fős többsége a parlamentben, csak a kommunisták és független képviselők együttműködésével tudott előterjesztéseket elfogadni. A párt 210 fős frakciójából Viktor Janukovics elnök leváltása óta már legalább 65 honatya vált ki.

Azóta, hogy február 22-én a parlament az alkotmányos többséget is meghaladó, 328 támogató szavazattal elfogadta Janukovics leváltását, a parlament botrányok nélkül, konstruktív és nyugodt légkörben ülésezik, és folyamatosan fogadja el az előterjesztéseket, amire eddig nem volt példa 2012 végén történt megalakulása óta.

A törvényhozás kedden különbizottságot hozott létre az alkotmánymódosítás előkészítésére, és munkacsoportot állított fel egy új kisebbségi nyelvtörvény kidolgozására. Turcsinov előző nap bejelentette, hogy az új jogszabály elkészültéig az eddigi 2012-es nyelvtörvény marad életben, amely alapján regionális státust kaphatnak a kisebbségi nyelvek azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzetiségekhez tartozók aránya eléri a 10 százalékot.

Első olvasásban elfogadták az adótörvény újabb módosítását is, megváltoztatva benne az adófizetők regisztrációjára vonatkozó részt. A törvénybe egy előző módosításkor ugyanis bekerült egy olyan kitétel, amely szerint akiknek valamely másik államban van tartózkodási engedélyük, nem tekinthetők ukrajnai lakosnak.

Ez a kitétel megakadályozta volna Vitalij Klicskót, az Ütés párt évek óta németországi tartózkodási engedéllyel rendelkező vezetőjét abban, hogy induljon az elnökválasztáson, mivel a választási törvények értelmében csak az jelöltetheti magát az államfői tisztségre, aki a választásokat megelőző tíz évben folyamatosan Ukrajnában élt. Klicsko az újabb módosítás után indulhat az elnökválasztáson.

13:29 - Nem vizsgálják a Krím-félsziget hozzácsatolását Oroszországhoz

Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozzon - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden a Moszkva környéki rezidenciáján tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, hogy nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja. A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élőben közvetített tájékoztatón Putyin közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. "Csak akkor harcolna, ha meg kellene védeni az ukrán lakosságot" - mondta.

Az orosz államfő megerősítette azt az álláspontját, hogy Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig szerinte törvénytelen úton jutott hatalomra.

Nyilatkozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben emlékeztette Oroszországot, hogy katonai csapatokat csakis a törvényhozás hívhat be az országba. A nyilatkozat elfogadását a 450 fős Verhovna Rada 331 jelen levő képviselőjéből 239-en támogatták, ellenszavazat nem volt. "Ez az ukrán jogszabályok és az alkotmány szerint a parlament kizárólagos kompetenciája" - emelte ki Olekszandr Turcsinov házelnök.

A parlamenti állásfoglalás lényegében Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövetnek a világszervezet Biztonsági Tanácsában hétfőn elhangzott közlését utasítja vissza, amely szerint Viktor Janukovics ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában.

Kijevbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést. Barack Obama amerikai elnök hétfőn a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai vezetés számára.

Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak határidőt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcsot megelőzően az Európai Unió állam- és kormányfői Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is átbeszélik az ukrajnai helyzetet - jelentette be kedden a Twitteren Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A volt belga miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy az ukrán válság megvitatására rendkívüli uniós csúcsot hívott össze.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nem látszik a megoldás az ukrajnai válság ügyében.

Steinmeier ezt az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval hétfőn este Genfben tartott, szavai szerint "hosszú és nehéz" tárgyalások után mondta a sajtónak nyilatkozva.

Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának éves ülése zajlik, a német és az orosz külügyminiszter ennek keretében találkozott. A dpa német hírügynökség az orosz küldöttség köréből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a találkozó Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi telefonbeszélgetésének folytatása volt.

Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO-Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására - értesült kedden kora délután az MTI.

A 28 tagállam nagykövetei délelőtt ültek össze az ukrajnai helyzet miatt az Észak-atlanti Tanácsban, amelynek ülését Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.

Ukrán katonák részben visszafoglalták kedden a krími Szevasztopol melletti Belbek katonai repülőtér felszállópályáját, a reptér orosz őrségének figyelmeztető lövései ellenére - közölte egy ukrán internetes oldal kedden.

A teksti.org.ua azt írta, hogy a fegyvertelen ukrán katonák saját egységük és Ukrajna zászlaja alatt menetelve próbáltak meg bejutni az oroszok által előző nap elfoglalt leszállópályára. Az ott őrt álló mintegy tucatnyi orosz katona figyelmeztető lövéseket adott le, és figyelmeztette az ukránokat, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.

Az ukránok parancsnoka, Ihor Mamcsur ezredes ekkor tárgyalást kezdett az orosz fél parancsnokával, s ezt követően sikerült tovább haladniuk. Miközben mindvégig rájuk szegeződtek az oroszok géppuskái és gránátvetői, sikerült visszafoglalniuk a felszállópálya egy részét.

A BBC orosz nyelvű hírszolgálata helyszíni tudósítóira hivatkozva azt jelentette, hogy Krímben továbbra is feszült a helyzet, bár az ukrán alakulatok várt orosz lerohanása nem történt meg.

13:28 - A Gazprom megvonja a kedvezményt, ismét 400 dollárért szállít

A Gazprom áprilistól ismét 400 dollárt kér Ukrajnától az oda szállított földgáz ezer köbméteréért a két hónapja érvényben lévő, kedvezményes 268,5 dollár helyett - jelentette be az orosz gázipari óriás vezetője kedden.

Ukrajna nem egyenlítette ki a februári szállítások ellenértékét, és 1,529 milliárd dollárral (346 milliárd forint) tartozik - mondta Alekszej Miller Moszkvában az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő üdvözölte a Gazprom döntését, mondván, aki nem fizeti ki határidőre a számláit, annak viselnie kell a következményeket.

Oroszország azt követően biztosított kedvezményt a gáz árából Ukrajnának, hogy az azóta hivatalából elmozdított Viktor Janukovics ukrán elnök november végén váratlanul bejelentette: Kijev nem írja alá az Európai Unióval a társulási egyezményt, amelyről évek óta tárgyaltak.

Alekszej Miller a Medvegyev kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Gazprom kész átirányítani Európa helyett az ázsiai régióba a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt. A Gazprom-vezér szavaiból kiderült, hogy még tartanak a tárgyalások a Gazprom és a monopolcég kínai partnerei között. Alekszej Miller elmondta, van rá lehetőség, hogy ugyanakkora mennyiségben szállítsanak földgázt Ázsiába, mint amennyit jelenleg Európába szállítanak.

Hagyományosan a nyugat-szibériai lelőhely az Európába irányuló gázszállítások forrása.

13:27 - Bekérették a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetet

A lengyel külügyminisztériumba kérették kedden a varsói orosz nagykövetet, hogy kifejezzék Lengyelország tiltakozását Ukrajna területi integritásának megsértése miatt.

Marcin Wojciechowski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva elmondta: a lengyel külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az orosz nagykövetnek az Ukrajna elleni agresszió és az ország területi integritásának megsértése miatt.

A tiltakozás teljes mértékben megfelel az EU hétfői rendkívüli külügyminiszteri tanácsüléséről kiadott nyilatkozatnak - mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes.

13:23 - Az ukrán parlament megszavazta az uniós gyorssegély igénybevételét

Az ukrán parlament keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól.

A határozatot az ülésteremben jelen lévő 349 képviselőből 281 támogatta.
Időközben megérkeztek Kijevbe és kedden meg is kezdték a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az ukrán kormányzat illetékeseivel. lapinformációk

Az ukrán pénzügyminisztérium múlt héten csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy szakértőket küldjön az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére.

Az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között folyik az egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről.

Ukrajna vezetői a napokban azt mondták, hogy mintegy 35 milliárd dollár támogatásra van szükség a csőd elkerülésére a következő két évben.

13:15 - Az EBESZ katonai megfigyelőketküld a krími térségbe

Katonai megfigyelőket küld Ukrajna kérésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a krími térségbe, ahol orosz katonák vették át az ellenőrzést - közölte az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára kedden kijevi sajtótájékoztatóján.

"Kijevbe érkezett egy EBESZ-misszió és a Krímbe fog utazni, hogy megfigyelje a helyzetet" - mondta Andrij Parubij. Hozzátette: a Krím félszigeten "bonyolult, de stabil" a helyzet.

Bécsi EBESZ-források szerint a nemzetközi szervezet krími missziója a tervek szerint szerdán kezdődik és egy hétig tart, de időtartama szükség esetén meg is hosszabbítható. Az ukrán meghívás a katonai létesítmények felkeresésére szól, az oka pedig az orosz katonai jelenlét feletti aggodalom - közölték a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó diplomaták.

Egyelőre nem tudni, hogy Oroszország beengedi-e a Krímbe a megfigyelőket. EBESZ-diplomaták szerint jogilag nem szükséges Moszkva hozzájárulása a misszióhoz.

Egy katonai megfigyelő misszió kiküldéséhez nem szükséges külön felhatalmazás az EBESZ-en belül, miután ezekről a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 1999-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum rendelkezik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden elrendelte, hogy a múlt szerdán kezdődött, előre bejelentett hadgyakorlaton részt vevő orosz csapatok térjenek vissza állomáshelyükre. Ugyanakkor a Krím-félszigetet továbbra Moszkvához hű fegyveres egységek tartják ellenőrzésük alatt, miután elfoglalták vagy körbezárták a krími ukrán laktanyákat és más katonai létesítményeket.

13:00 - Putyin: 22 ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek

Huszonkét ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek és több tíz Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt - közölte az orosz államfő Moszkva környéki rezidenciáján kedden rendezett rendkívüli tájékoztatóján.

A politikus kijelentette, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Mint mondta, meggyőződése, hogy "az ukrán és az orosz katonák a barikádnak ugyanazon az oldalán fognak harcolni".

Fotó: MTI/EPA/RIA Novosztyi/Elnöki sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezletet tart az ukrajnai válságról vidéki rezidenciáján, a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban. Fotó: MTI/EPA/RIA Novosztyi/Elnöki sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij

Vlagyimir Putyin kijelentette, amennyiben döntést hozna - a parlament felsőházának felhatalmazása alapján - orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna törvényes elnöke, Viktor Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel.

12:46 - Orbán: békét akarunk

Tárgyalásos megoldásra van szükség, a háború egyetlen alternatívája a tárgyalás - jelentette ki Orbán Viktor az ukrán válsággal kapcsolatban kedden az Országházban. A miniszterelnök úgy fogalmazott: "békét akarunk és nem vért".

A kormányfő kifejtette: a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt az álláspontot képviseli majd, hogy az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű, hanem Oroszországnak és az EU-nak tárgyalnia kell. Az uniós válaszlépésnek "határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben.

"A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk és nem fegyveres konfliktust. Békét akarunk és nem vért" - mondta Orbán Viktor.
A magyar érdek - folytatta -, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen. "Mi demokratikus Ukrajnát akarunk (...), amelyben biztonságban és otthon érezhetik magukat Ukrajna állampolgárai, ideértve a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat, tehát a magyarokat is. Ezért a nyelvtörvény eltörlését Magyarország nem fogadja el, ezt illegitim döntésnek tartjuk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarokat megillető jogok ne csorbuljanak az ukrán változások eredményeképpen" - fejtette ki a miniszterelnök.

Megismételte egyúttal hétfői nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak az egész ukrajnai konfliktusban a magyarországi és a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb. "Ez az a szempont, ahonnan vizsgáljuk az eseményeket" - mondta, hozzátéve, Martonyi János külügyminiszter is azért látogatott Kárpátaljára, hogy világossá tegye az ott élő magyarok előtt: "számíthatnak ránk".

Orbán Viktor végül arra kérte a magyar politikusokat, tartózkodjanak a felelőtlen nyilatkozatoktól és magatartástól, mert "ez egy éles helyzet", amikor elsősorban a magyar érdekek előtérbe helyezésére, hidegvérre és megfontoltságra van szükség.

A kormányfőt a kabinet és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén kérdezték, ahol I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly egyetemes pátriárkáját is faggatták az ukrán válságról.

A vallási vezető azt mondta, "mi is a béke és a testvériség iránt vagyunk elkötelezettek, imádkozunk a békéért". Ő is azt hangsúlyozta, hogy a helyzetre párbeszéd útján kell megoldást találni, "tiszteletben tartva az ukrán nép jogait".

Közölte, hogy csütörtökre Isztambulba a világ minden tájáról összehívták az összes ortodox egyházi vezetőt, így alkalmuk lesz együtt megvitatni, hogyan tudnak segíteni az ukrán ortodoxoknak.

12:39 - Összeülhet a NATO-Oroszország Tanács

Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO-Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására - értesült kedden kora délután az MTI.

A 28 tagállam nagykövetei délelőtt ültek össze az ukrajnai helyzet miatt az Észak-Atlanti Tanácsban, amelynek ülését Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.

Ennek a cikknek az alkalmazását az elmúlt 65 évben eddig mindössze háromszor kérte valamelyik szövetséges, konkrétan Törökország. 2003-ban Ankara az iraki háború idején érezte fenyegetve magát, 2012-ben először azt követően fordult NATO-szövetségeseihez, hogy Szíria közelében lelőtték egy fegyvertelen felderítő gépét, majd ugyanabban az évben ismét a negyedik cikkre hivatkozva kért politikai konzultációt az Észak-Atlanti Tanácsban, amikor aknagránátot lőttek át Szíriából török területre.

12:28 - Putyin: nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére

Nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra fenntartja - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élőben közvetített rendkívüli tájékoztatón Putyin közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. "Csak akkor harcolna, ha meg kellene védenie az ukrán lakosságot" - mondta.

Az egyik újságíró kérdésére válaszolva az elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Vlagyimir Putyin cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezletet tart az ukrajnai válságról vidéki rezidenciáján, a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezletet tart az ukrajnai válságról vidéki rezidenciáján, a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban. Fotó: MTI/EPA/RIA Novosztyi/Elnöki sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij

11:54 - Ukrán katonák visszafoglalták a Krímben a belbeki repülőtér felszállópályáját

Ukrán katonák részben visszafoglalták kedden a krími Szevasztopol melletti Belbek katonai repülőtér felszállópályáját, a reptér orosz őrségének figyelmeztető lövései ellenére - közölte egy ukrán internetes oldal kedden.

A teksti.org.ua azt írta, hogy a fegyvertelen ukrán katonák saját egységük és Ukrajna zászlaja alatt menetelve próbáltak meg bejutni az oroszok által előző nap elfoglalt leszállópályára. Az ott őrt álló mintegy tucatnyi orosz katona figyelmeztető lövéseket adott le, és figyelmeztette az ukránokat, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.

Az ukránok parancsnoka, Ihor Mamcsur ezredes ekkor tárgyalásba bocsátkozott az orosz fél parancsnokával, s ezt követően sikerült tovább haladniuk. Miközben mindvégig rájuk szegeződtek az oroszok géppuskái és gránátvetői, sikerült visszafoglalniuk a felszállópálya egy részét.

A BBC orosz nyelvű hírszolgálata helyszíni tudósítóira hivatkozva azt jelentette, hogy Krímben továbbra is feszült a helyzet, bár az ukrán alakulatok várt orosz lerohanása nem történt meg.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium azt közölte, az oroszok ultimátumot intéztek az ukrán egységekhez a Krímben, hogy hajnalig adják meg magukat, különben kedden roham indul ellenük. Az orosz védelmi tárca cáfolta a hírt, és közölte, nem adott ki semmilyen ultimátumot.

A BBC egyik tudósítója ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán egységeket továbbra is bekerítve tartják az orosz csapatok Perevalnyében, Kercsben, Feodoszijában és más településen a Krímben.

Az UNIAN ukrán hírügynökség kedden, az ukrán haditengerészet szevasztopoli parancsnokságára hivatkozva azt írta, hogy egyetlen ukrán laktanya, hadihajó sem teljesítette azt az orosz követelést, hogy tegye le a fegyvert és tegyen hűségesküt a Krími Autonóm köztársaság új, oroszbarát kormányának.

A Krímből sokszor egymásnak ellentmondó hírek érkeznek, a CNN amerikai hírtévé orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy 700 ukrán katona átállt az oroszok oldalára.

Az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget megszállása miatt az új ukrán kormány katonai invázióval vádolja Oroszországot. Moszkva, amely nem ismeri el az ellenzéki tüntetések és Viktor Janukovics elnök február 22-i leváltása nyomán megalakult új kijevi vezetés hatalmát, azt állítja, hogy az ott élő, többségi orosz lakosság védelmében lépett fel.

11:47 - Egy lett színház lemondta oroszországi szerepléseit

Lemondta oroszországi vendégszerepléseit egy lett színház az Ukrajna elleni orosz "katonai agresszió" miatt.

Az 1992-ben alapított Új Rigai Színház vezetője, Alvis Hermanis, ismert színházi szakember kedden a Diena című lap hasábjain jelentette be, hogy tiltakozásul társulata lemondta a részvételt a szentpétervári és az omszki színházi fesztiválokon, emellett visszalép egy, a moszkvai Nagyszínházzal tervezett közös produkciótól.

"Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen olyan helyzetet teremtett, amelyben egyetlen lett állampolgár sem maradhat semleges állásponton" - idézi az újság a direktort, aki szerint az orosz katonai fellépés közvetlenül fenyegeti nemcsak "Lettország biztonságát, hanem a civilizált világban elismert összes értéket is".

11:46 - Jacenyukkal is egyeztetnek az uniós állam- és kormányfők

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcsot megelőzően az Európai Unió állam- és kormányfői Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is átbeszélik az ukrajnai helyzetet - jelentette be kedden a Twitteren Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A volt belga miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy az ukrán válság megvitatására rendkívüli uniós csúcsot hívott össze.

Hétfői rendkívüli tanácskozásuk alkalmával az EU külügyminiszterei közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió erőteljesen elítéli, hogy az orosz fegyveres erők agressziója nyilvánvalóan megsértette Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője pedig úgy fogalmazott, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit.

Közös nyilatkozatukban a külügyminiszterek az EU nevében felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait állandó állomáshelyeikre.

A külügyminiszterek "célzott intézkedésekről", szankciókról is tárgyaltak, és az is felmerült, hogy befagyasztják az egyeztetést Moszkvával a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról. A külügyminiszterek által elfogadott nyilatkozat szerint ezekről majd akkor kell határoznia az EU-nak, ha Oroszország nem teszi meg a tőle elvárt lépéseket a konfliktus enyhítésére. A szövegezést ismerő diplomaták szerint - bár ezt a szöveg nem tartalmazza feketén-fehéren - a külügyminiszterek szándéka az volt, hogy a tagállamok csütörtökig, a rendkívüli uniós csúcsig adnak időt erre Vlagyimir Putyinnak.

11:44 - Putyin: Ukrajnában államcsíny,fegyveres hatalomátvétel történt

Az orosz államfő megerősítette azt az álláspontját, hogy Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Vlagyimir Putyin Moszkva környéki rezidenciáján tartott keddi sajtótájékoztatóján beszélt erről.

A szűk, úgynevezett elnöki sajtókör számára tartott tájékoztatón az elnök megismételte Moszkva többször is közölt álláspontját: továbbra is a március 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.

11:43 - Kijev: csak a parlament hívhat be külföldi csapatokat

Nyilatkozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben emlékeztette Oroszországot, hogy katonai csapatokat csakis a törvényhozás hívhat be az országba.

A nyilatkozat elfogadását a 450 fős Verhovna Rada 331 jelen levő képviselőjéből 239-en támogatták, ellenszavazat nem volt.

"Ez az ukrán jogszabályok és az alkotmány szerint a parlament kizárólagos kompetenciája" - emelte ki Olekszandr Turcsinov házelnök.

A parlamenti állásfoglalás lényegében Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet hétfőn, a világszervezet Biztonsági Tanácsában elhangzott közlését utasítja vissza, amely szerint Viktor Janukovics ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában.

Turcsinov a nyilatkozattal összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az ukrán főügyészség Janukovics kiadatását készül kérelmezni Oroszországtól. Turcsinov szerint a volt elnök kiadása, s ellene egy átlátható bírósági eljárás lefolytatása, hozzájárulna a két ország kapcsolatainak normalizálásához.

Az Oroszországba menekült, posztjáról elmozdított Janukovics ellen nemzetközi körözés van érvényben.

11:39 -Az orosz pénzügyminisztérium felfüggesztette a devizavásárlást

Az orosz pénzügyminisztérium felfüggesztette a nemzeti tartalékalapba történő devizavásárlást a belső piacon - közölte kedden a tárca.

A minisztérium a pénzügypiacokon tapasztalt volatilitás növekedésével, az árfolyamok változékonyságával indokolta a döntést.

A moszkvai tőzsde jelentős, 12,7 százalékpontos gyengüléssel zárta a hétfői kereskedési napot. Délután az eurót 50,21 rubel, a dollárt 36,44 rubel árfolyamon jegyezték.

Az orosz pénzügyminisztérium február 20-án kezdte meg a nyílt piacon napi 100 millió dollárt felvásárlását a nemzeti tartalékalap növelésére, és május végéig mintegy 6 milliárd dollárt tervezett beszerezni. Makszim Oreskin, az orosz pénzügyminisztérium hosszú távú tervezési főosztályának vezetője azt mondta, hogy napi 3,5 milliárd rubelt (majdnem 22 milliárd forint) terveztek költeni devizára és május végéig mintegy 212 milliárd rubel értékben (körülbelül 1330 milliárd forint) akarnak devizát vásárolni.

Az orosz pénzügyminisztérium vezető tisztviselője közölte, amint visszatérnek a nyílt devizapiacra, vagy a határidőkön kell változtatniuk, vagy meg kell növelniük a napi felvásárlás összegét. "A rugalmasság megmarad a műveleteinkben" - mondta Oreskin. Azt is hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium nem köteles mindent (a devizát) a piacon megvásárolni, hanem részben az orosz jegybanktól közvetlenül is beszerezhetik a devizát a nemzeti tartalékalap feltöltésére.

A rubelt a pénzügyminisztérium devizavásárlása gyengíti, de az orosz nemzeti fizetőeszköz árfolyamának zuhanáshoz hozzájárul a krími válság is.

Az orosz jegybank hétfőn bejelentette, hogy a belső devizapiacon tapasztalt volatilitás miatt naponta fogja meghatározni az árfolyam-politika paramétereit, az aktuális helyzetet értékelve. A központi bank az idén már harmincadszor, márciusban először volt kénytelen hétfőn beavatkozni dolláreladással a rubel védelmében, mert a rubel tovább gyengült a dollárból és euróból álló devizakosárhoz képest.

Tavaly december elején Moszkvában bejelentették, hogy Oroszország 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán állampapírokat a szomszédos ország megsegítésére. Ezt az akkor még Ukrajna államfőjeként tárgyaló Viktor Janukovics és Vlagyimir Putyin orosz államfő elnökletével tartott orosz-ukrán államközi bizottság ülésén közölték. Oroszország tavaly decemberben 3 milliárd dollár értékű ukrán eurókötvényt megvásárolt, de a további ügyletet leállította az ukrajnai belpolitikai válság miatt.

Moszkva most a Krími Autonóm Köztársaságnak ígért pénzügyi-gazdasági támogatást. A pénzügyminisztériumnak kedden kell beterjesztenie ezzel kapcsolatos elképzeléseit.

11:10 - Kreml-tanácsadó: ha szankciókkal sújtják, Moszkva leállíthatja az amerikai hitelek törlesztését

Oroszország megszüntetheti a dollár tartalékdevizaként kezelését, és megtagadhatja az orosz intézmények amerikai bankok felé fennálló hiteleinek törlesztését, ha az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen - közölte kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.

Washington az ukrajnai beavatkozás miatt fenyegette meg szankciókkal Moszkvát. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke hétfőn közölte: a testület egyeztet a kormányzattal többek között orosz magánszemélyek elleni lehetséges szankciókról, vízumtilalomról és anyagi javak befagyasztásáról.

A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó, Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják orosz üzletemberek és magánszemélyek számláit, Moszkva javasolni fogja az orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását.

"Kitűnő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápolunk (Oroszországtól) keletre és délre lévő partnereinkkel, és meg fogjuk találni a módját, hogy teljesen megszüntessük az Egyesült Államoktól való függést, sőt nagy nyereséggel kerüljünk ki a szankciók alól" - fogalmazott Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója.

Oroszország korábban többször érvelt amellett, hogy az amerikai dollár helyett a jelenleg csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elszámolási egységeként szolgáló SDR lehetne az első számú tartalékdeviza a világon.

10:25 - Az orosz állami tévé kivágta Jared Leto Oscar-beszédét

A Pervij kanal orosz állami tévécsatorna kivágta Jared Leto amerikai színésznek az Oscar-díj átadóján Ukrajnáról és Venezueláról mondott szavait, azt a részt, amikor azokhoz szólt, akik álmaik megvalósításáért küzdenek – írta kedden az Ukrainszka Pravda című ukrán hírportál.

Jared Leto kapta vasárnap este Hollywoodban a 86. Oscar-gálán a legjobb férfi mellékszereplőnek járó arany szobrocskát a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért.

A színész-zenész a film alkotóin kívül édesanyjának és fivérének mondott köszönetet azért, hogy valóra válthatta álmát, majd azt mondta, ezen az estén Ukrajnától Venezueláig azokra is gondol, akik hozzá hasonlóan valóra akarják váltani vágyaikat.

"Azt szeretném mondani, hogy mi itt vagyunk, miközben maguk azért küzdenek, hogy megvalósítsák álmaikat, hogy életre keltsék a lehetetlent" - fogalmazott, hozzátéve, "ma este magukra gondolunk".

A Pervij Kanal a korábbi tervektől eltérően nem közvetítette élőben az Oscar-gálát, a döntést az ukrán válsággal kapcsolatos hírek elsődlegességével, azok "nagy számával" indokolták. A díjátadóról készült felvételt pedig "korrigálták".

09:56 - Nazarbajev a vámunió vezetőinek sürgős találkozójára tett kísérletet

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök azt javasolta kedden, hogy az orosz-kazah-fehérorosz vámunió országainak vezetői tartsanak mielőbb találkozót az ukrajnai helyzet ügyében. A Kreml sajtószolgálata később közölte, hogy a három államfő szerdán találkozik Moszkvában a legfelső eurázsiai gazdasági tanács következő ülésén.

"Javaslatot nyújtottam be arról, hogy a lehető leghamarabb tartsunk találkozót, ahol alapos véleménycserét folytatunk, és megvitatjuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel elejét vehetjük a veszélyes tendenciák kifejlődésének a jelen helyzetben" - idézte az elnököt sajtószolgálata.

Nazarbajev szerint az ukrajnai helyzet közvetlenül érinti a FÁK-országok egymás közötti kapcsolatait és közvetve a vámunió államait.

A Kreml sajtószolgálata később közölte, hogy az orosz, fehérorosz és kazah államfő március 5-én találkozik Moszkvában a legfelső eurázsiai gazdasági tanács soron következő ülésén.

A Kreml sajtószolgálata hétfőn arról adott hírt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Nazarbajevvel és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel. Az államfők megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak egymással.

Fotó: MTI/Fehér Ház/Pete Souza
A Fehér Ház által közreadott képen Barack Obama amerikai elnök (b) a nemzetbiztonsági tanács tagjaival tárgyal az ukrajnai válságról a washingtoni Fehér Ház szituációs szobájában 2014. március 3-án. Jobbról a második Joe Biden alelnök, mellette Chuck Hagel védelmi miniszter (j). Fotó: MTI/Fehér Ház/Pete Souza


08:59 - Lengyel lap: az oroszok csendben felfegyverezték a krími lakosságot

Lengyel titkosszolgálati értesülések szerint a Krím félsziget lakosságának egy részét Oroszország csendben felfegyverezte - írta Moszkva ötödik hadoszlopa című cikkében kedden a Rzeczpospolita című lengyel lap.

Moszkva az elmúlt években intenzíven hozott létre Ukrajnában társadalmi szervezeteket az orosz és oroszbarát lakosság bevonásával. Ily módon az oroszoknak van ott egy, a kijevi hatalomtól független, nem hivatalos intézményi hálózatuk. A leginkább oroszbarát hangulat a Krím félszigeten uralkodik. Megerősítik ezt a lengyel hírszerzési értesülések is. A lengyel titkosszolgálatok már két héttel ezelőtt figyelmeztették a varsói vezetőket: Moszkva megkísérelheti felhasználni a szeparatista erőket arra, hogy elszakítsa a félszigetet Ukrajnától.

Mi több, a lengyel hírszerzés szerint a Krím lakóinak egy részét az oroszok csendben felfegyverezték. Így például a kozákokat, akik Oroszországhoz szeretnék csatolni a félszigetet. A lengyel hírszerzés azt is jelezte, hogy az ukrán hadsereg nem fog ellenállni az oroszoknak, mert a tisztikar többsége Moszkva-barát. Az ukránok egy puskalövés nélkül engedték át az ellenőrzést az oroszoknak a Krímben - fűzi hozzá a lap.

Varsó meggyőződése szerint a Krím Ukrajna számára elveszett, Oroszország átvette a félsziget ellenőrzését. A nemzetközi megfigyelők kiküldése, amiről Angela Merkel német kancellár állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy időre lecsillapítja a helyzetet. Viszont ez egyenértékű annak elismerésével, hogy az ukrán terület ügyében Oroszországgal kell tárgyalni. A tárgyalások évekig elhúzódhatnak, mialatt Moszkva fogja ellenőrizni a félszigetet. A helyzet hasonlít a 2008. évi grúz-orosz háborúhoz, az Abházia és Dél-Oszétia feletti orosz ellenőrzés átvételéhez. Oroszország hasonló mechanizmust alkalmazhat Ukrajna és a volt Szovjetunió más területein is.

A lengyel belügyminisztérium megkezdte a felkészülést egy esetleges nagy menekülthullám érkezésére Nyugat-Ukrajnából, ami az orosz-ukrán konfliktus első súlyos következménye lehet Lengyelország számára - írta a lengyel lap.

08:08 - Ukrajnába utazott John Kerry

Kijevbe utazott az amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.

John Kerryt kedden közép-európai idő szerint 13 órakor várják az ukrán fővárosba.

Barack Obama amerikai elnök hétfőn a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai vezetés számára.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése az ukrajnai válság ügyében. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

A Pentagon hétfő este jelentette be, hogy felfüggeszti a katonai együttműködést Oroszországgal.

Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak határidőt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

07:49 - Putyin elrendelte a rendkívüli hadgyakorlatok befejezését

Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott kedden, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról - közölte kedden az orosz államfő szóvivője.

Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy miután az elnöknek, aki egyben hadsereg főparancsnoka is, jelentést tettek a hadgyakorlatok sikeres végrehajtásáról, a politikus elrendelte a csapatok visszatérését.

A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos Nyugati, valamint Közép-oroszországi Katonai Körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt.

A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak, és azokról tájékoztatták az Oroszországban akkreditált külföldi katonai attasékat is. A kijelölt körzetekben az előzetes tervek szerint is március 3-ig bezárólag kellett végrehajtani a műveleteket.

Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint a harckészültségi ellenőrzés során azt vizsgálták, hogy a hadsereg kijelölt egységei megfelelnek-e a terror-, közegészségügyi-, illetve járványveszély, valamint műszaki jellegű katasztrófa okozta válsághelyzetek esetére előírt elvárásoknak.

Az ellenőrzést az említett két katonai körzet egységei mellett a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtották végre. A nagyszabású műveletekben mintegy 150 ezer katona és a hadsereg alkalmazásában lévő személyek, csaknem 90 repülőgép, több mint 120 helikopter, közel 880 páncélos, több mint 1200 más harci jármű, valamint csaknem 80 hadihajó és más vízi jármű vett részt.

A hadmozdulatokra az ukrajnai hatalomváltás okozta belpolitikai feszültségek közepette és a dél-ukrajnai Krím félsziget orosz megszállásával egy időben került sor. Az orosz fegyveres erők az utóbbi napokban nagy erőket felvonultatva, egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést az orosz többségű és az orosz Fekete-tengeri Flotta egyetlen támaszpontjának helyet adó félszigeten.

Közben - a nyugati hatalmak és az új ukrán vezetés tiltakozása ellenére - Moszkva folytatja nyomásgyakorlását az általa el nem ismert új kijevi hatalomra.

07:11 - Orosz tárgyaló: nem lesz víz és áram a krími ukrán laktanyákban

Az oroszbarát krími hatóságok hamarosan leállítják a víz- és áramellátást az orosz katonák által körülvett ukrajnai laktanyákban - állította a helyszínen tárgyaló orosz küldöttség egyik tagja hétfő éjjel.

A Vlagyimir Putyin elnök hívei közé tartozó Szergej Markov volt parlamenti képviselő a hatóságokkal folytatott tárgyalásait követően újságíróknak azt mondta, hogy a laktanyákban maradt katonák helyzete "egyre kényelmetlenebb lesz", ha kitartanak az ukrán kormány mellett, és a laktanyákban maradnak.

Markov szerint a nyomásgyakorlás jegyében az ideiglenes ukrán kormányt támogató katonák fizetést sem kapnak.

Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter hétfő este azt mondta, hogy orosz katonák tartják blokád alatt az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét. Az oroszok provokálni próbálják az ukrán katonákat, ahogyan azt öt évvel ezelőtt Grúziában tették, hogy aztán végrehajthassák rég kitervelt hadműveletüket - mondta.

04:40 - Az ukránok többsége szerint sürgősen be kell lépni a NATO-ba

Az ukránok nagy többsége szerint hazájuknak azonnal be kell nyújtania a csatlakozási kérelmét NATO-hoz - legalábbis ezt mutatják a TSzN hírcsatorna által készítette közvélemény-kutatás eredményei.

A híradás szerint kevesebb mint egy nap alatt csaknem 32 ezer ember válaszolt a hírcsatorna internetes oldalán feltett kérdésre, hogy a krími események miatt Ukrajnának be kell-e sürgősen nyújtania a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése az ukrajnai válság ügyében. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

A megkérdezettek nagy többsége, 79,1 százaléka igennel szavazott erre a kérdésre. Mintegy 15 százalékuk nemleges választ adott, míg hat százalékuk mondta azt, teljesen mindegy, hogy a NATO-tagja lesz-e az ország vagy sem.

03:52 - Moszkva feltételeket szab a tárgyalásokhoz

Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött, illetve a párbeszédben széles körűen képviseltetik magukat az ukrán politikai erők - közölte egy orosz külügyi illetékes, akit keddre virradóra idézett a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint Oroszország az elkövetkező napokban fog tárgyalni a nemzetközi partnereivel az ukrán helyzetről és a válság rendezéséről, de - mint fogalmazott - az orosz félnek két elvi feltétele van: a február 21-i megállapodás végrehajtása, amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását. A tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek - tette hozzá az orosz külügyi illetékes.

Nem sokkal a RIA Novosztyi jelentése előtt Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet bírálta az unió külügyminisztereit, amiért a hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek a február 21-i megállapodásáról. Sérelmezte, hogy az egyezményben foglaltakat kizárólag Janukovics hajtott végre, és az ellenzékiek semmit se tettek, nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket.

A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan a Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni, viszont ellátta kézjegyével Viktor Janukovics akkori államfő, aláírták az ukrán ellenzék vezetői, továbbá a német és a lengyel külügyminiszter, illetve a francia külügyminisztérium Európa-ügyi osztályának vezetője is aláírta. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodást értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie - jegyezte meg a kijevi hírportál.

03:00 - Washington felfüggesztette a kereskedelemi és befektetési tárgyalásokat Moszkvával

Az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat.

Ezt helyi idő szerint hétfő este az Egyesül Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala jelentette be.

"Felfüggesztettük Oroszország kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást, amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének" - közölte a hivatal szóvivője.

02:53 - A Pentagon leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal

Az Egyesült Államok az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal - közölte helyi idő szerint hétfő este a Pentagon.

John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötő-látogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.

A változás nem érinti az amerikai katonai erők európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának ellensúlyozására.

Kirby megismételte az amerikai felhívást, hogy Oroszország csillapítsa válságot, és sürgette, hogy a Krím térségében tartózkodó orosz erők térjenek vissza bázisaikra, ahogyan azt az orosz Fekete-tengeri Flottára vonatkozó megállapodások előírják. A szóvivő szerint egyébként a Pentagon nagyra értékeli az elmúlt években kialakult amerikai-orosz katonai kapcsolatokat.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának hétfői rendkívüli ülésén kijelentette, hogy az orosz erők ukrán határőrposztokat foglaltak el, birtokukba vették a kercsi kompkikötőt, körülvettek vagy megszálltak gyakorlatilag minden ukrán katonai létesítményt a Krímben, orosz hajók járőröznek Szevasztopol körül és orosz vadászgépek repültek be az ukrán légtérbe. Egyes körzetekben a mobiltelefon-szolgáltatást is blokkolják - tette hozzá a nagykövet.

02:32 - Orosz reagálás az uniós külügyminiszterek nyilatkozatára

Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet sérelmezi, hogy az EU-külügyminiszterek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek az ukrán hatalom és az ellenzék február 21-i megállapodásáról, amely kiutat kínált a politikai válságból.

Az uniós külügyminiszterek nyilatkozatára reagálva Csizsov közölte keddre virradóra, hogy a dokumentumban még közvetett hivatkozás sincs a február 21-i megállapodásra "Viktor Janukovics államfő és a három személy között, akik abban a pillanatban az ellenzék vezetői voltak, most pedig vezető posztokon vannak Kijevben".

"Ez a megállapodás - amelyet három uniós ország (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztere is aláírt - lehetett volna az az eszköz, amely révén kiutat lehetett volna találni a politikai zsákutcából, de ehhez végre kellett volna hajtani a benne foglaltakat" - mondta Csizsov, aki szerint az egyezményben vállaltakat csak Janukovics teljesítette.

"Az ellenzékiek semmit se tettek: nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket. De ami a legfontosabb: ahelyett, hogy végrehajtották volna menetrendben felvázoltakat, jelesül, először végrehajtották volna az alkotmányos reformot, majd megrendezték volna a választást, mindent fordítva tettek, sebtében kiírva a választásokat. És ami nem kevésbé fontos: hová lett a nemzeti egységkormány megalakításáról szóló ígéret?" - firtatta az orosz nagykövet.

Csizsov szerint az Arszenyij Jacenyuk vezette ukrán kabinet már csak azért se mondható egységkormánynak, mert maga a miniszterelnök "győztesek kormányának" nevezi.

"A kérdés az, hogy ebben a helyzetben ki a legyőzött? A történtekből látszik, hogy meglehetősen kényelmetlenül érzik magukat Kelet-Ukrajna és Krím lakói, és érdemes megjegyezni, hogy ők alkotják az ország lakosságának a többségét" - mondta Csizsov.

Az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásukat követően kiadott közleményükben elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, és kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget, akkor az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket". Az EU külügyminiszterei nemcsak az orosz agressziót ítélték el, hanem azt az orosz parlamenti felhatalmazást is, amely engedélyt ad a fegyveres erő alkalmazására Ukrajna területén. Mindez szerintük ellentétes az ENSZ Alapokmányával és a Helsinki Záróokmánnyal, Oroszország vállalt kötelezettségeivel, amelyeket az 1994-es budapesti memorandum tartalmaz.

01:16 - Orosz haditechnika érkezik az ukrán határhoz

Orosz haditechnikai eszközök felhalmozódása figyelhető meg az orosz-ukrán határnál Oroszország területén - közölte keddre virradóra az ukrán külügyminisztérium.

A tárca az ukrán határőrség hétfő esti jelentésére hivatkozva közölte ezt az Interfax hírügynökség szerint.

A határőrség a Harkivi, a Luhanszki és a Donecki területek és Oroszország határánál figyelt fel orosz haditechnika felhalmozódására. Emellett orosz haditechnika és katonák összevonását figyelték meg a kercsi kompkikötőnél. Ukrán határőrök szerint tizenöt harckocsi és tíz páncélozott katonai jármű érkezett a kikötőhöz, illetve Kercsi-szoroson való átkeléshez szükséges pontonhidakat is láttak ott.

Az Ukrajnához tartozó Krími félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó Kercsi-szoros a kompátkelőnél alig néhány kilométer széles.

00:20 - Védelmi miniszter: orosz katonák tartják blokád alatt a krími laktanyák többségét

Az orosz katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét - közölte hétfő este Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter az Inter kijevi televíziónak adott nyilatkozatában.

Tenjuh szerint az oroszok a laktanyák blokádjával próbálják provokálni az ukrán katonákat. Azt akarják elérni, hogy az ukrán katonák reagáljanak a provokációra, és mihelyt ezt megtörtént, végrehajtják rég kitervelt hadműveletüket.

Tenjuh emlékeztetett arra, hogy hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2008 augusztusában Grúziában.

Hétfő

22:53 - Orosz ENSZ-nagykövet: Janukovics kérte Putyint a beavatkozásra

Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában - jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői tanácskozásán.

Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának "törvényesen megválasztott képviselőjeként" úgy véli, hogy "Ukrajna a polgárháború szélére sodródott".

Janukovics a nyilatkozat szerint "a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében" kérte Putyintól a beavatkozást.

22:34 - Orosz fegyveresek érkeztek a Krímbe a kercsi szoroson át

Orosz fegyveresek érkeztek kompon Kercsbe, és hatalmukba kerítették a határőrség állomáshelyét - közölte hétfő este az ukrán határőrség szóvivője.

A jelentés szerint előbb két mikrobusz érkezett fegyveresekkel a kompon, és áttört a határátkelőhelyen. Később egy másik komppal már három teherautónyi fegyveres jutott be a Krím félszigetre. Ők elfoglalták a határőrség létesítményét. A kompkikötőt már előzőleg ellenőrzésük alá vonták oroszbarát katonák.

A határőrség állítása szerint a második komp útját az fekete-tengeri orosz flotta hajói fedezték.

20:47 - Obama: Oroszország a történelem rossz oldalán áll

Oroszország "a történelem rossz oldalán áll" és ukrajnai akcióival megsérti a nemzetközi jogot - jelentette ki hétfőn Barack Obama amerikai elnök.

Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok diplomáciai és gazdasági lépéseket mérlegel Oroszország elszigetelésére. Sürgette, hogy a kongresszus sürgősen dolgozzon ki egy segélycsomagot Ukrajna számára.

Szavai szerint az ukrajnai katonai akciók folytatása "költséges ügy lesz" Oroszország számára.

20:06 - Az EU szerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségeit, ellentmondásos hírek az orosz ultimátumról (Összefoglaló)

Az Európai Unió szerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségeit a krími katonai mozgósítással, és Brüsszel felszólította Moszkvát hétfőn, hogy vonja vissza csapatait. Ukrajna szerint az orosz haderő a Krímben megadásra szólította fel az ukrán csapatokat, Moszkva ezt tagadja.

Az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásukat követően kiadott közleményükben elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, és kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget, akkor az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője közölte: Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit, ezért az EU felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait a fekete-tengeri flotta működését szabályozó orosz-ukrán megállapodás által meghatározott támaszpontokra. Az EU azt is elvárja, hogy Moszkva kezdjen egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és az amerikai-brit-orosz 1994-es budapesti memorandum többi aláírójával - mondta Ashton.

Martonyi János magyar külügyminiszter a brüsszeli találkozó után hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna társulási szerződését. Martonyi azt is elmondta, hogy a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak.

Az EU csütörtökre rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze az ukrán válsággal kapcsolatban.

A többségében orosz ajkú Krím félszigeten az orosz csapatok hétfőre gyakorlatilag teljesen átvették az ellenőrzést. Ugyanakkor Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy országa soha nem mond le a Krímről, ám katonai opciót pillanatnyilag nem fontolgat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy katonai konfliktus veszélybe sodorja az egész régió stabilitását.

Oleh Mahnickij ukrán főügyész úgy nyilatkozott, hogy Oroszország régóta készítgette a forgatókönyvet, amely alapján az események zajlanak, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) ezzel a céllal dolgoztak az orosz titkosszolgálat ügynökei.

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök eközben arra kérte a világ vezetőit, hogy "minden lehetőséget felhasználva akadályozzák meg" a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását.

Joe Biden amerikai alelnök telefonon arra figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt, hogy Oroszország politikailag és gazdaságilag egyre jobban elszigetelődik, ha nem vonja ki erőit Ukrajnából.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka hétfőn délután ultimátumot intézett a krími ukrán haderőnek. "Ha holnap reggel 5 óráig (közép-európai idő szerint hajnali 4 óráig) nem adják meg magukat, akkor az ukrán fegyveres erők összes egysége és része ellen valódi roham indul" - olvasható az Interfax Ukraina ukrán hírügynökség szerint az ultimátumban.

Az orosz fekete-tengeri flotta vezérkara ugyanakkor tagadta, hogy ultimátumot intézett volna. A Szevasztopolban állomásozó flotta vezérkarának név nélkül nyilatkozó képviselője a hírt "teljes képtelenségnek" minősítette az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

Az orosz külügyminisztérium visszautasította a NATO vasárnap megfogalmazott bírálatát. Az az álláspont, hogy Oroszország veszélyezteti Európa békéjét és biztonságát, "nem segíti elő az ukrajnai helyzet stabilizálását, és csak azokat az erőket bátorítja fel, amelyek az eseményeket a saját felelőtlen politikai céljuk elérésére szeretnék kihasználni". Moszkva határozottan elutasította, hogy Oroszország felelős lenne a nemzetközi jog megsértéséért és a katonai feszültség erősödéséért a Krím félszigeten - hangoztatta a minisztérium egy hétfői közleményben.

Ezzel párhuzamosan Vlagyimir Putyin orosz elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn megtekintett egy, Oroszország északnyugati részén rendezett hadgyakorlatot.

Munkács központjában hétfőn több mint ezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz agresszió beszüntetését követelve, a város főterén összegyűlt tiltakozók előtt elmondott beszédében Lengyel Zoltán polgármester a helyi lakosság nevében követelte a megszálló orosz csapatok visszavonását. Reményét fejezte ki, hogy nincs messze az idő, amikor – mint fogalmazott – "a moszkvai Kreml falainál is megjelenik a Majdan" – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.

Kárpátalján folytatódott hétfőn az önkéntesek katonai szolgálatra való jelentkezése, Ungváron mintegy 150 ember kérte besorozását. Az önkéntesek annak ellenére folytatták a jelentkezést a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokságon, hogy Ivan Vaszilcjun ezredes, a hivatal vezetője vasárnap este jelezte, nincs szükség több önkéntesre, mivel a nap folyamán közel hatszázan ajánlották fel szolgálataikat az ukrán hadseregnek.

Az ország keleti részén, Donyeckben ezzel szemben több ezer ember vonult orosz zászlók alatt a megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez. A tüntetők "Donyec-medence - Oroszország" és "Az oroszok a barátaink" feliratú transzparenseket tartanak a magasba. Ugyancsak oroszbarát tüntetők behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat.

Két ukrán város, Herszon és Mikolajiv pedig bejelentették, hogy csatlakozni akarnak a Krími Autonóm Köztársasághoz. Volodimir Konsztantyinov, a terület törvényhozásának elnöke szerint a Krím hasonló kéréseket kapott más városoktól is.

19:35 - Két ukrán város csatlakozni akar a Krími Autonóm Köztársasághoz

Két ukrán város, Herszon és Mikolajiv csatlakozni akar a krími autonóm köztársasághoz - mondta hétfőn újságíróknak Volodimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásának elnöke.

Konsztantyinov elmondása szerint a Krím hasonló kéréseket kapott más városoktól is, és számos szevasztopoli politikai erő szintén kinyilvánította szándékát, hogy belépjen a Krími Autonóm Köztársaságba.

"Azt mondtuk nekik, rajtatok áll a döntés. A krímiek két kézzel kapnak az ilyen kezdeményezések után. A csatlakozásról Szevasztopol lakosainak szavazniuk kell. Szevasztopol hosszú ideig különleges státusú város volt, mi pedig készek vagyunk megadni a különleges autonómia státusát" - hangoztatta Konsztantyinov.

Herszon ukrán kikötőváros a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál. Mikolajiv a Mikolajivi terület közigazgatási központja, 65 kilométerre fekszik a Fekete-tengertől, a Déli-Bug folyó partján.

19:22 - Putyin megjelent a rendkívüli hadgyakorlat utolsó napján

Vlagyimir Putyin orosz elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn megtekintette az Oroszország északnyugati részén rendezett hadgyakorlatot, amelyen páncélosok és egyéb páncélozott harcjárművek vettek részt.

Az orosz államfő az általa február 26-án elrendelt rendkívüli hadgyakorlat utolsó napján jelent meg. Elkísérte őt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is, a két politikus helikopterrel érkezett az orosz-finn határ közelében fekvő Viborg város melletti Kirillovszkij gyakorlótérre.

Az elnöki látogatásról készített felvételeken Putyin látható, amint mosolyogva sétál a parancsnoki központ felé, ahol a szinte átláthatatlan ködben páncélozott harcjárműveket tekintett meg és figyelemmel követte a tüzérségi lőgyakorlatot.

Putyin elrendelte március 3-ig annak a rendkívüli ellenőrzését, hogy milyen a harckészültség és a válsághelyzetek megoldásának képessége két oroszországi katonai körzetben. Ennek keretében az Ukrajnával is határos Nyugati Katonai Körzetben, a Közép-Oroszországi Katonai Körzetben, valamint a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtottak végre úgynevezett komplex ellenőrzést.

A hadgyakorlatra az Ukrajnában zajló események közepette került sor, az orosz erők az utóbbi napokban gyakorlatilag átvették az ellenőrzést az orosz többségű és az orosz fekete-tengeri flottának otthont adó Krím félszigeten. A történtek felháborodást váltottak ki a nyugati hatalmak és az új, Európa-párti ukrán vezetés körében.

19:17 - Martonyi: mihamarabb alá kell írni Ukrajnával a társulási szerződést

A lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna társulási szerződését - mondta a magyar külügyminiszter hétfő este újságíróknak Brüsszelben, az Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozás után. Martonyi János közölte: a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak.

Az uniós miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Kilátásba helyezték, hogy amennyiben az orosz fél nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget, akkor az Európai Unió a kétoldalú viszonyra nézve következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

A Krím félsziget március 3-án. Fotó: MTI (galéria)


18:51 - A Fekete-tengeri Flotta cáfolja az ultimátumot

Az orosz Fekete-tengeri Flotta stábja cáfolta, hogy ultimátumot intézett volna a krími ukrán haderőhöz, és támadást terveznének ellenük.

A stáb név nélkül nyilatkozó képviselője a hírt "teljes képtelenségnek" nevezte az Interfax orosz hírügynökségnek.

Hozzátette: "Már hozzászoktunk ahhoz, hogy naponta megvádolnak bennünket valamilyen, az ukrán kollégáinkkal szembeni erőszakos fellépéssel".

Az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva az Interfax Ukraina ukrán hírügynökség korábban azt jelentette, hogy a krími orosz hadiflotta ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, megadásra szólítva fel azt. Az ukrán hírügynökség arról is jelentett, hogy a krími orosz erők megadásra szólítottak fel két ukrán hadihajót is.

18:00 - Megadásra szólítottak fel a krími orosz erők két ukrán hadihajót

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a krími orosz erők megadásra szólították fel két ukrán hadihajó legénységét hétfőn.

A védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy négy orosz hadihajó a szevasztopoli hadikikötőben elzárta ukrán Ternopil tengeralattjáró elhárító hadihajó és a Szlavutics zászlóshajó útját, és felszólította a legénységet, hogy egy órán belül adja meg magát, vagy megrohamozzák a hajókat.

17:33 - Megerősítette az ellenőrzést Ukrajna oroszországi határán

Fokozottabban ellenőrzik az ukrán határőrök az Oroszországból a közúti határátkelőkön át érkező járműveket annak érdekében, hogy megakadályozzák "szélsőséges tevékenység" szándékával érkező szervezett csoportok vagy magánemberek beutazását - közölte hétfőn az ukrán határőrszolgálat.

A közlemény szerint kutyákkal és különleges technikai eszközökkel is átkutatják az autókat, a benne utazóknak felteszik a kérdést, milyen céllal utaznak Ukrajnába.

Az ukrán külügyi szóvivő, Jevhen Perebijnyisz hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte: az orosz csapatmozgások Ukrajna keleti határánál arra engednek következtetni, hogy Oroszország esetleg a két ország közötti szárazföldi határon át készül Ukrajna elleni katonai invázióra.

Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-képviselője hétfőn az ukrán médiának adott interjújában kijelentette, hogy folyamatosan érkeznek orosz fegyveres csapatok Ukrajnába. Értesülései szerint jelenleg több mint 15 ezer orosz katona tartózkodik a Krími Autonóm Köztársaságban. Ezen kívül 10 orosz hadihajó tartja blokád alatt az ukrán partokat.

Közben Arszenyij Jacenyuk kormányfő Kijevben egy üzleti fórumon kijelentette, hogy az orosz katonák "egyelőre" csak a Krím határain belül vannak, Kelet-Ukrajnában még nincsenek jelen.

A dél-ukrajnai odesszai megyei tanács hétfőn úgy döntött, hogy nem teljesíti az oroszbarát tüntetők követelését, és nem ír ki népszavazást a terület föderálissá válásáról. A megyeháza előtti oroszbarát tüntetők betörték a bejárati ajtó ablakát, behatoltak az épületbe, ahonnan nem engedték ki a tanács képviselőit. Megvertek egy férfit az épület előtt, aki megpróbálta a zászlórúdra visszahelyezni az ukrán nemzeti lobogót. A tüntetők újra orosz zászlót húztak fel a zászlórúdra.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök közben leváltotta posztjáról az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) krími, valamint Odessza, Dnyipropetrovszk és Csernyivci megyei vezetőit.

Név nélküli orosz források, köztük az orosz Interfax hírügynökség (értesüléseit alátámasztó dokumentumok bemutatása nélkül) arról tájékoztattak, hogy állítólag átállt az oroszbarát krími kormány oldalára a Belbek szevasztopoli nemzetközi repülőtérnél szolgálatot teljesítő 204-es vadászdandár. Az egységhez 49 repülőgép tartozik és 800 katona szolgál benne. A hírt ukrán források nem erősítették meg.

17:25 - Telefonon beszélt Medvegyev és Biden

Telefonon tárgyalt az ukrán válságról Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Joe Biden amerikai alelnök hétfőn - jelentette Medvegyev szóvivőjére hivatkozva az orosz Interfax hírügynökség.

A szóvivő szerint az orosz kormányfő arról tájékoztatta Bident, hogy Oroszország célja, hogy "megvédje minden ukrán állampolgár érdekeit, köztük a krími lakosságét és az Ukrajnában tartózkodó orosz állampolgárokét is".

Oroszország hétfő délután ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, és megadásra szólította fel azt. Egyes nyugati elemzők szerint Moszkva - a 2008-as grúz-orosz háború forgatókönyvéhez hasonlóan - az ottani orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva el akarja szakítani a Krím félszigetet Ukrajnától.

Medvegyev szóvivője szerint a Bidennel folytatott beszélgetés során nem volt szó esetleges Oroszország elleni szankciókról, köztük a júniusra tervezett szocsi G8-találkozó bojkottjáról.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban bejelentette, hogy Moszkva krími katonai fellépése miatt leállította a G8-találkozó előkészületeit.

A Krím félsziget március 3-án. Fotó: MTI (galéria)


17:18 - Moszkva visszautasította a NATO bírálatát

Az orosz külügyminisztérium szerint a NATO-tanács vasárnapi bíráló nyilatkozata nem segíti elő a helyzet stabilizálását Ukrajnában.

Az az álláspont, hogy Oroszország veszélyezteti Európa békéjét és biztonságát, "a véleményünk szerint nem segíti elő az ukrajnai helyzet stabilizálását, és csak azokat az erőket bátorítja fel, amelyek az eseményeket a saját felelőtlen politikai céljuk elérésére szeretnék kihasználni" - hangoztatta a minisztérium egy hétfői közleményben.

A dokumentum szerint "az orosz flotta Krím területén lévő alakulatai nem avatkoznak be az ukrán belpolitika eseményeibe".

16:52 - Ukrán forrás: Oroszország megadásra szólítja fel a krími ukrán haderőt

Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőnek, megadásra szólította fel - jelentette az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva hétfőn az Interfax Ukraina ukrán hírügynökség.

Az ultimátumot, Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka adta. Kedden reggel 5 órai - közép-európai idő szerint hajnal 4 órai - határidőt szabott a megadásra.

"Ha holnap reggel 5 óráig nem adják meg magukat, akkor az ukrán fegyveres erők összes egysége és része ellen valódi roham indul" - olvasható a hírügynökség szerint Vitko ultimátumában.

A dpa német hírügynökség szerint sem a kijevi védelmi tárca, sem a fekete-tengeri flotta nem erősítette meg az Interfax Ukraina hírét.

16:32 - Az EU felfüggeszti a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumügyekről

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az EU felfüggeszti a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumkönnyítés témaköréről.

15:03 - Orosz EBESZ-nagykövet: nincsenek orosz katonák a Krím félszigeten

Tagadta Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt nagykövete hétfőn, hogy orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet, és szkeptikusan nyilatkozott egy esetleges EBESZ megfigyelői misszió felállításáról.

"Nincsenek arra vonatkozó információim, hogy orosz katonák állomásoznának (a Krím félszigeten) a (fekete-tengeri) flotta tagjain kívül, akik egy Ukrajnával kötött megállapodás értelmében vannak ott" - közölte Andrej Kelin nagykövet.

Korábban az ukrán kormány arról számolt be, hogy több ezer orosz katona szállta meg a Krím félszigetet, a moszkvai parlament felsőháza pedig felhatalmazást adott Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy szükség esetén - hivatalosan az ottani oroszok védelme érdekében - bevesse az orosz haderőt Ukrajna területén.

Azzal kapcsolatban, hogy az EBESZ megfigyelőket küldene Ukrajnába a választások, valamint a kisebbségi jogok betartatásának ellenőrzésére, Kelin azt mondta, Moszkva további információkat vár. "A múltban egyes ilyen missziók sikeresek voltak, de mások, például Koszovóban, csak tovább rontották a helyzetet" - fogalmazott.

Szintén kitérő választ adott egy nemzetközi kontaktcsoport felállításával kapcsolatban. "Nincsenek érveim se ellene, se mellette, meg kell vitatnunk, hogy ez csökkentené-e a feszültségeket Ukrajnában" - fogalmazott Kelin. Ugyanakkor leszögezte, hogy az Ukrajnában élő oroszok jogait és biztonságát meg kell védeni.

Az EBESZ hétfőn bejelentette, hogy megfigyelőket küld a május 25-i ukrajnai választásokra. Emellett a szervezet kilátásba helyezte, hogy megfigyelőket küld az országba az emberi és kisebbségi jogok betartásának ellenőrzésére is, valamint megkezdte egy, az ukrajnai válság megoldását segítő nemzetközi összekötő csoport felállítását.

A Krím félsziget március 3-án. Fotó: MTI (galéria)


14:09 - Párizsban összeülnek az Ukrajna függetlenségét garantáló budapesti memorandum aláírói

Konzultációt tartanak szerdán Párizsban az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláírói - közölte hétfőn az ukrán fővárosban, Kijevben William Hague brit külügyminiszter.

Szavait az Ukrainszkaja Pravda ukrán napilap idézte internetes oldalán. Hague elmondta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország külügyminiszteri szinten folytat majd egyeztetést a húsz éve született dokumentum alapján.

A politikus emlékeztette Oroszországot, aláíróként akkor arra vállalt kötelezettséget, hogy szavatolja Ukrajna területi integritását. Ígéretet tett egyben arra is, hogy nem alkalmaz ellene fegyveres erőt.

A brit külügyminiszter hétfőn Kijevben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel tárgyalt.

A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.

A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is.

Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.

14.08 - A Krímben üthet Moszkva órája

Hamarosan eljöhet Moszkva ideje a Krímben: az autonóm ukrán terület parlamentjének elnökhelyettese, Szergej Cekov javasolta, hogy térjenek át a moszkvai időre.

"Hosszú éveken keresztül csodálkoztunk, hogy ugyan miért élünk egy számunkra fiziológiailag érthetetlen időszámításban. Tekintsük át a nyári időszámításra való áttérés kérdését!" - buzdított Cekov a lenta.ru orosz hírportál hétfői tudósítása szerint.

Mindazonáltal a Krímben még nem üt Moszkva órája. A házelnök, Vlagyimir Konsztantyinov megbízott egy munkacsoportot, hogy térképezze fel a félsziget lakosságának véleményét óraátállítás ügyében. Szavai szerint a döntés nem kizárt, hogy népszavazáson születik meg.

Jelenleg a Krímben Kijevhez igazítják az órákat, amelyek így kelet-európai idő szerint járnak (Budapesthez képest egy órával több van). A nulladik hosszúsági kör alapján mércéül szolgáló Greenwichi középidőhöz képest két órával járnak előrébb télen, nyáron meg hárommal. Moszkva még előrébb tart: ott 4 óra az eltérés.

Az 1990-es évek első felében a félszigeten úgynevezett krími idő volt érvényben, amely megegyezett a moszkvaival, ám idővel az autonóm terület Kijevhez - Ukrajna fővárosához - igazodott.


A Krím félsziget március 3-án

13:50 - Ashton: a feszültség csökkentésére van szükség

A feszültség  csökkentésére van szükség az Ukrajnában kialakult helyzettel  kapcsolatban - mindössze ennyit mondott az újságíróknak Catherine  Ashton, az EU külügyi főképviselője Brüsszelben a külügyminiszterek  rendkívüli tanácskozása előtt hétfőn.  

Ashton emellett még annyit közölt, hogy a "nagyon-nagyon  mély" aggodalmak miatt hívta össze a diplomáciai vezetők  tanácskozását.  

Laurent Fabius francia külügyminiszter a tanácskozásra érkezve  arról beszélt, hogy az orosz műveletek elítélése mellett párbeszédre  is szükség van, Franciaország pedig a válság megoldására irányuló  tervet ismertet majd a tanácsban.  

Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője úgy  vélekedett, hogy Európa minden kétséget kizáróan a legsúlyosabb  válságát éli át a berlini fal leomlása óta, és - mint mondta - 25  évvel a hidegháború után újra fennáll a kontinens  kettéosztottságának valós veszélye.  

A belga külügyek irányítója, Didier Reynders szerint csak  egyetlen lehetőség van: nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy  nyugodtabb helyzet alakulhasson ki, és beindulhasson a párbeszéd  Ukrajnán belül és Oroszországgal egyaránt.  

Carl Bildt svéd külügyminiszter a tanácskozásra érkezve arra az  álláspontra helyezkedett, hogy nagyon keményen el kell ítélni  Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, a Krím megszállását. Úgy  fogalmazott: politikai megoldást kell találni a válságra, ám annak  azon kell alapulnia, hogy az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk  támaszpontjaikra, valamint meg kell szüntetni az Ukrajna többi része  ellen irányuló invázió fenyegetését.  

"Aligha képzelhető el politikai megoldás, ha az orosz csapatok  nem hagynak fel jogellenes tevékenységükkel egy független európai  állam területén" - húzta alá Bildt.  

Bildt rámutatott, hogy nem derűlátó a várható fejleményeket  illetően. Kijelentette, az oroszokat lenyűgözi saját katonai erejük,  de idővel felismerik majd annak korlátait.  

"Katonai erővel nem lehet barátokat szerezni Európában vagy a  világban" - húzta alá a svéd diplomácia vezetője, aki szerint  egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy pusztán arra hivatkozva  inváziót indítson egy másik ország ellen, hogy állampolgárai  védelmében lép fel.  
Az éppen Berlinben tartózkodó José Manuel Barroso, az Európai  Bizottság elnöke a külügyi tanács ülése előtt a Twitteren azt az  üzenetet tette közzé, hogy a legkevesebb, amit az EU az ukránokért  tehet az az, hogy támogatja az ország szuverenitását, és felkínálja  számukra a gazdasági integráció és a politikai társulás lehetőségét,  megmutatva nekik, hogy a jövő "európai kilátásokat" tartogat  számukra.  

A tanácskozás előtt az Európai Külügyi Szolgálat azt is tudatta,  hogy Ashton magas szintű egyeztetést folytatott Barroso és Herman  Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, az EU katonai bizottságának  vezetője stábjának tagjaival.


13:35 - Híd épül Oroszország és a Krím-félsziget között

A  Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd  építését rendelte el orosz kormányfő. Ezt maga Dmitrij Medvegyev  közölte hétfőn a BBC orosz nyelvű hírszolgálata szerint.  

"Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági  partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is" - hangsúlyozta az  orosz kormányfő.  

"Szoros figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását. Vannak  azonban általános érvényű döntéseink, egyebek között a tavaly  decemberben aláírt dokumentumok, amelyeket senki sem változtatott  meg, senki sem törölt el" - szögezte le Medvegyev, hozzátéve, hogy  egyebek közt a Kercsi-szoroson átvezető, kereskedelmi folyosó  kiépítéséről van szó.  

Egyúttal közölte: aláírta a szoroson átvezető híd megépítésére  vonatkozó kormányrendeletet.  


Medvegyev elmondta, utasította pénzügyminiszterét, Anton  Sziluanovot, hogy folytassa a Krímnek nyújtandó pénzügyi segítségre  vonatkozó javaslatok kidolgozását. A pénzügyi tárca szerint a  javaslatok hétfő estig elkészülnek.   

A Kercsi-szorosban építendő hídról Dmitrij Medvegyev még  államfőként tárgyalt 2010. októberében Viktor Janukovics azóta  megbuktatott ukrán elnökkel.  

A Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoros, amely a  dél-oroszországi Krasznodari területet a Krím félsziget keleti  csücskétől választja el, a kercsi kompkikötőnél alig néhány  kilométer széles.


13:20 - Orosz külügyminiszter: az ukrán ellenzék nem tartja be, amit ígért

Az ukrán ellenzék nem teljesített  semmit a február 21-én megkötött megállapodásból, és az abban  foglalt egységkormány megteremtése helyett Ukrajnában megalakította  a győztesek kormányát - jelentette ki Szergej Lavrov orosz  külügyminiszter Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hétfői  ülésszakán.  

Hangoztatta, egyes nyugati országok, vitatva a törvényes  hatalom abszolút legitim tevékenységét, támogatták az ukrán  kormányellenes akciókat, biztatták azok tagjait, akik erőszakos  akciókhoz folyamodtak.  

Kormányzati épületeket foglaltak el és gyújtottak fel,  rátámadtak a rendőrségre, fegyverraktárakat fosztottak ki,  kigúnyolták a régiós hivatali személyeket, durván beavatkoztak az  egyház ügyeibe.  

Az ukrán főváros, Kijev és számos nyugat-ukrajnai város  központját "fegyveres, nacionalista-radikálisok foglalták el  szélsőséges, oroszellenes, antiszemita jelszavak jegyében" - mondta  Lavrov.  

A három hónapja tartó belpolitikai válság rendezése érdekében  február 21-én megállapodás született az ukrán elnök és az ellenzék  között. A dokumentumot aláírta a német és a lengyel külügyminiszter  is.   

Ennek értelmében a hatóságok lemondtak a rendkívüli helyzet  bevezetésétől, visszavonták a rendfenntartó szerveket - állapította  meg az orosz külügyminiszter. Az ellenzék ugyanakkor a  megállapodásból nem teljesített semmit. Nem adta le az engedély  nélkül tartott fegyvereket, nem szabadították fel teljesen a  középületeket és Kijev utcáit, továbbra is a radikálisok ellenőrzik  a városokat.  

Lavrov szerint az ellenzék a megígért nemzeti egységkormány  helyett "a győztesek kormányát" hozta létre.  

Az orosz külügyek irányítója szólt arról is, hogy az Ukrajnában  bevetett orosz csapatok az ukrajnai orosz kisebbséget védik. "Az  orosz csapatok bevetése addig szükséges Ukrajnában, amíg  normalizálódik a politikai helyzet Ukrajnában" - mondta.  

Lavrov felszólította Oroszország nyugati partnereit, hogy tegyék  félre "geopolitikai számításaikat" és gondoljanak az ukrán népre.  

"Felelős megközelítésre szólítunk fel, hogy tegyék félre  geopolitikai számításaikat, és mindenek felett vegyék előre az ukrán  nép érdekeit" - mondta. Hangsúlyozta, mindenki kiáll a február 21-i  megállapodás mellett, amelyben alkotmányos reformok megtételéről  állapodtak meg. Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy minden  belső válságot a politikai erők párbeszéde útján kell megoldani.  Rendkívül fontos ugyanakkor elhatárolódni a szélsőségesektől, akik  törvénytelen eljárásokkal igyekeznek a helyzetet ellenőrzésük alá  vonni, miközben erőszakhoz és nyílt terrorhoz folyamodnak.  

Az emberi jogok túlságosan komoly kérdés, hogy azt váltópénzként  geopolitikai játszmákhoz használják fel, ráerőszakolva akaratukat  másokra, sőt a rendszerváltások érdekében indított műveletekhez. A  tapasztalat azt mutatja, hogy a polgári lakosság védelmében indított  erőszakos beavatkozás az ellenkező hatást éri el, fokozza a békés  lakosság szenvedéseit, megfosztva őket az emberek alapvető jogától,  az élethez való jogtól - jelentette ki Szergej Lavrov.


12:40 - Rendkívüli EU-csúcs lesz

"Nagyon rövid  időn belül" rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében - közölte  hétfőn José Manuel Barroso, az Európai Bizottság Berlinben  tartózkodó elnöke.  

Brüsszelben ismertetett nyilatkozata szerint a helyzet nem  javult, ezért a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek össze kell  ülniük, hogy "közös választ" adjanak a fejleményekre, és "rendkívüli  intézkedéseket" hozzanak. Barroso közölte, hogy eközben az unió a  Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna  megsegítését célzó csomagon.  

A brüsszeli bizottság elnökének kijelentése előtt uniós  diplomáciai források már közölték, hogy ismét felmerült az - a hét  végén félretett - elképzelés, hogy az EU-országok állam-, illetve  kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitassák meg az Ukrajna körül  kialakult helyzetet.  

Vasárnap a NATO legfőbb politikai és döntéshozó szerve, az  Észak-atlanti Tanács nagyköveti szinten, Anders Fogh Rasmussen  NATO-főtitkár elnökletével tartott megbeszélést Brüsszelben. Hétfőn  az EU-országok külügyminiszterei üléseznek ugyanott, Catherine  Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az  elnökletével.   

Egy uniós diplomata azt mondta az MTI-nek: egyelőre nem tudni,  hogy az ukrán külügyi tárca képviselője is megjelenik-e az EU  székhelyén. Közlése szerint a hét végén felmerült a rendkívüli  EU-csúcs gondolata, de azt egyelőre félretették. Hétfőn viszont egy  másik uniós forrás arról számolt be, hogy "valamikor a hét folyamán"  mégis elképzelhető a rendkívüli EU-csúcs tető alá hozása.  

Diplomáciai vélekedések szerint a hétfői EU-külügyminiszteri  tanácskozástól a vasárnap esti NATO-nyilatkozathoz hasonló  állásfoglalás várható, vagyis minden bizonnyal elítélik az orosz  katonai fellépést, követelik annak beszüntetését, Ukrajna  szuverenitásának és területi épségének a tiszteletben tartását.  Oroszország elleni szankciós intézkedésekhez azonban állítólag nincs  meg a szükséges támogatottság az EU-tagállamok között.   

A hétfői rendkívüli EU-külügyminiszteri megbeszélésen  Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.


12:25 - Nincs jogi akadálya, hogy Timosenko induljon az elnökválasztáson

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő hétfőn aláírta az  utóbbi években elítéltek rehabilitálásáról szóló új törvényt, így  lehetővé válik, hogy Julija Timosenko volt miniszterelnök és Jurij  Lucenko korábbi belügyminiszter induljon a május 25-i  elnökválasztáson.  

A törvény szerint, amelyet február 28-án fogadott el az  ukrán parlament, rehabilitáltnak számítanak azok a személyek, akiket  a 2010. február 1. és 2014. március 1. közötti időszakban ítéltek  el, és akikkel kapcsolatban a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bírósága a benyújtott panaszok alapján megállapította, hogy ügyükben  megsértették az emberi jogok európai egyezményét.  

A törvény hétfői hatályba lépésével ezek az emberek visszanyerik  elvesztett jogaikat.  

Timosenko nyilvánosan még nem nyilatkozott arról, hogy indulni  kíván-e az elnökválasztáson. Az államfői tisztségre pályázó Vitalij  Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője néhány napja azonban azt  mondta, hogy a volt miniszterelnök maga mondta neki egy beszélgetés  alkalmával, hogy versenybe száll az államfői posztért.  

Julija Timosenkót az ukrán parlament döntése alapján február  22-án helyezték szabadlábra. A volt kormányfő hétéves    börtönbüntetését töltötte, amelyre 2011 októberében ítélték hivatali  hatalommal való visszaélés vádjával. Kiszabadulása után nem sokkal  Timosenko gyógykezelésre Németországba utazott.


12:20 - Ukránok tízezrei kérnek menedéket Oroszországban

Ukrajnából érkezők egyre gyakrabban kérnek menedéket Oroszországban  - közölte hétfőn Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz Szövetségi  Migrációs Szolgálat vezetője. A tisztségviselővel interjút készítő  Interfax orosz hírügynökség egy másik jelentése szerint csak február  második felében 143 ezren fordultak menedékkérelemmel az orosz  hatóságokhoz.  

Romodanovszkij azt hangoztatta, nincs kétség afelől, hogy  nem gazdasági menekültekről van szó. Értékelése szerint a fejlemény  "az ukrajnai eseményekből következett", s már érződnek az egyre  közeledő humanitárius katasztrófa tünetei.  

Az orosz határőrség központi hivatalában közben azt közölték,  hogy a korábbiakhoz képest meduplázódott az elmúlt napokban az  orosz-ukrán határ közúti átkelőhelyein átlépő járművek száma. A  közlés nem részletezte, hogy melyik irányban intenzívebb a forgalom.  

Kész krími menekülteket befogadni és minden lehető segítséget  megadni az ukrán népnek a dél-oroszországi Sztavropol - jelentette  be hétfőn Vlagyimir Vlagyimirov, a regionális kormányzat ügyvezető  kormányzója. Hangoztatta, hogy "Sztavropol sem vonhatja ki magát (a  történésekből), hiszen a területen sokan ukrán gyökerekkel  rendelkeznek, és most készek vagyunk fogadni a kényszerből ide  áttelepülőket".  

Hasonló segítséget ajánlott fel az ukrajnai lakosoknak,  elsősorban a dél-ukrajnai Krímben élő oroszoknak a Nyizsnyij  Novgorod-i terület. Valerij Sancev kormányzó egyúttal közölte, hogy  a terület kormányzatának tagjai egyhavi fizetésüket ajánlották fel a  Krím félszigeti kormánynak.  

A csecsen biztonsági szolgálatok közölték hétfőn: vizsgálják azt  az értesülést, amelyek szerint kapcsolat lehet a kaukázusi  terrorista vezetők és az ukrán nacionalista irányultságú vezetők,  így a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből verbuválódott  ukrán tömörülés, a Jobboldali Szektor között. Az ITAR-TASZSZ által  idézett Ramzan Kadirov csecsenföldi elnök hangoztatta, hogy  köztársasága rendvédelmi szervei ellenőrzik az értesülést, és  amennyiben azok helytállónak bizonyulnak, akkor szigorú és igazságos  választ adnak. "Mindenkit felelősségre vonnak az orosz törvények  szerint" - tette hozzá.  

A kaukázusi biztonsági szolgálatok egy névtelenül nyilatkozó  tagja az orosz hírügynökségnek azt mondta, adataik vannak arról,  hogy az ukrán nacionalisták harcolnak a szélsőségesek oldalán,  pénzügyi és más jellegű segélyeket nyújtanak nekik, és az elmúlt  10-12 évben is támogatták őket.  

Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság  szóvivője hétfőn jelentette be, hogy büntetőeljárást indítottak  Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán  radikális szervezet vezetője ellen, szélsőséges cselekményekre és  terrorizmusra való nyilvános felszólítás gyanújával. A  büntetőeljárást arra alapozzák, hogy a VKontaktye nevű orosz  közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán  szombaton megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett  felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló  kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák  tevékenységüket Oroszország ellen.


11:40 - Az orosz katonák erővel próbálják az ukrán határőröket átállítani

Az orosz katonák lelki és  fizikai nyomást gyakorolnak az ukrán határőrökre, hogy  kikényszerítsék átállásukat a Krími Autonóm Köztársaság orosz  vezetése mellé - közölte hétfőn az ukrán határőrszolgálat  sajtóosztálya.  

Az elfoglalt határőregységek katonái ellen súlyos fizikai  erőszakot, fegyveres megfélemlítést alkalmaznak - hangoztatta a  sajtóosztály.  

A határőrség közleménye szerint az orosz kommandósok  specialistái igyekeznek pszichológiai nyomást gyakorolni az ukrán  katonákra, és ultimátum formájában követelik, hogy vessék alá  magukat az új krími vezetés utasításainak.  

Aktív verbuválási kísérletek folynak, közben az orosz katonák  igyekeznek minél több bizalmas információt kiszedni az ukrán katonai  egységek irányítási struktúrájáról, az operatív alegységekről és  munkatársakról. Emellett kitartóan próbálják rávenni az ukrán  határőröket arra, hogy működjenek velük együtt, hivatalos  munkahelyeket is felajánlva nekik.  

Az ukrán határőrség sajtószolgálata közölte emellett azt is,  hogy az orosz katonák a blokád alá vont határőregységeknél  megsemmisítették a kamerás megfigyelőrendszereket, és zavarják a  mobiltelefon-összeköttetést.   

Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség előzőleg, a Krími  Autonóm Köztársaság új, oroszbarát kormányára hivatkozva azt  jelentette, hogy már több mint háromezer ukrán katona állt át a  krími orosz vezetés alá ez elmúlt napokban.  

Az ukrán Szabadság rádió jelentése szerint az orosz erők a krími  stratégiai objektumok jelentős részét ellenőrzésük alá vonták. Az  elmúlt órákban blokád alá vonták a kercsi parti őrség csapatát.  

Ugyanakkor Feodoszijában az ukrán tengerészgyalogság,  Perevalnyében pedig a parti őrség még tartja magát, megakadályozta a  helyi egységek területének elfoglalását. Utóbbi településen helyi  lakosok és egyházi képviselők segítettek ebben az ukrán katonáknak.


11:10 - Krími kormányfő: a Krímben a nép vette kezébe az irányítást

Szergej Akszjonov, a krími parlament által megválasztott helyi  oroszbarát kormányfő szerint a félszigeten csak az történt, amire a  kijevi Majdanon az ukrán politikusok a népet felszólították, vagyis  a nép a saját kezébe vette a hatalmat.  

Akszjonov a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak  adott, hétfőn közölt interjújában hangsúlyozta, hogy ami érvényes a  fővárosra, Kijevre, annak érvényesnek kell lennie a Krími Autonóm  Köztársaságra is.  

A krími kormányfő szerint azért volt szükség a Krím státusáról  szóló népszavazás időpontjának előrehozatalára május 25-ről március  30-ra, hogy jogi szempontból ne legyen támadható az új hatalom.  Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen lesz a  félsziget jövője. Szerinte ezt a népszavazás fogja eldönteni.  

Úgy vélte, hogy a Krím félsziget "előretolt hadállás"  Ukrajnában, és Délkelet-Ukrajnában követni fogják a krími példát.  

Azt állította, hogy mindenekelőtt gazdasági, anyagi segítséget  kérnek Oroszországtól, de nem akarnak Moszkva "eltartottjai" lenni,  az Oroszországtól kapott pénzeket okosan befektetik, a Krím  jövedelmet fog termelni a költségvetésnek, és kiegyenlíti adósságait.  

Azt hangoztatta, hogy nem kértek Oroszországtól katonai  segítséget, képesek megvédeni magukat.  

A krími tatárok kisebbségi közösségéről szólva azt mondta,  személyesen tárgyalt Refat Csubarovval, a krími tatár parlament  (medzslisz) elnökével, és megállapodtak, hogy nem tesznek "éles  kijelentéseket".  

"Nemzeti ellentétek nem lesznek, bármennyire is szeretné ezt  Kijev. Megígérem a krími tatároknak, hogy foglalkozni fogunk az  ügyeikkel, és pénzt adunk nekik szociális fejlesztésre" - tette  hozzá.  

Akszjonov derűlátóan nyilatkozott a szubtrópusi, mediterrán  éghajlatú Krím közelgő turistaszezonjáról.  

"Felelősen megígérem, hogy a Krím már májusban nyugodt, csendes,  barátságos hely lesz. Különböző nemzetiségű emberek fognak itt élni  boldogan. Tárt karokkal fogadunk mindenkit. Itt soha nem lesz Majdan  autógumikkal és fekete füsttel" - hangoztatta az oroszbarát krími  miniszterelnök.


11:05 - A finn védelmi miniszter lemondta oroszországi tárgyalását

Carl Haglund  finn védelmi miniszter lemondta hétfőre tervezett szentpétervári  látogatását, amelyen orosz kollégájával, Szergej Sojguval tárgyalt  volna.  

A Helsinkin Sanomat finn napilap hétfői írása szerint a  találkozóról fél évvel korábban állapodtak meg a finn-orosz katonai  együttműködés erősítése céljából.  

Carl Haglund azt mondta, vasárnap döntött a látogatás  lemondásáról a krími események miatt.  

"Egy hete a nyugati államok még úgy vélték, hogy nem reális egy  ilyen krími helyzet. Meg kell mutatni Oroszországnak, hogy a nyugati  országok nem támogatják a krími eseményeket" - idézte a finn védelmi  minisztert az Interfax orosz hírügynökség.

11:00 - Eközben Kijevben

Idős nő urkán nemzetiszínű zászlóval az áldozatok emlékére elhelyezett virágok előtt a rohamrendőrök és a kormányellenes tüntetők közötti összecsapások fő helyszínén, a kijevi Függetlenség terén 2014.
Idős nő urkán nemzetiszínű zászlóval az áldozatok emlékére elhelyezett virágok előtt a rohamrendőrök és a kormányellenes tüntetők közötti összecsapások fő helyszínén, a kijevi Függetlenség terén 2014. március 3-án. (MTI/AP/Emilio Morenatti)



11:00 - Donyeckben tüntetnek az oroszok mellett

Több ezer ember  vonult orosz zászlók alatt hétfő reggel Donyeckben a megyei állami  közigazgatási hivatal épületéhez - jelentette az Interfax orosz  hírügynökség.  

"Kifelé Tarutával" - skandálták a tüntetők Szerhij Taruta  milliárdosra, a Donbass Ipari Szövetség konzorcium  igazgatótanácsának volt elnökére utalva, akit az új kijevi hatalom  vasárnap nevezett ki megyei kormányzónak.  

A tüntetők "Donyec-medence - Oroszország" és "Az oroszok a  barátaink" feliratú transzparenseket tartanak a magasba.  

Előző nap olyan hírek terjedtek el, hogy az oroszbarát tüntetők  be akarnak jutni a donyecki megyei tanács (önkormányzat) ülésére,  hogy "a képviselők megismerkedjenek a néppel".  

Az újságírókat és a képviselőket a hátsó bejáraton engedték be  hétfő reggel az épületbe, amelynek ablakait rácsok védik. Az épület  előtti téren sok a rendőr.  

Hétfő reggelre tűzték ki a megyei tanács ülését, amelynek  napirendjén Szerhij Taruta bemutatása is szerepel. 


10:55 - A G7-ek támogatást ígérnek Kijevnek

Pénzügyi  támogatást ígérnek Ukrajnának a hét vezető ipari hatalom (G7)  pénzügyminiszterei.  

A miniszterek hétfőn kiadott közös közleménye szerint a  csoport szoros figyelemmel követi az ukrajnai helyzet alakulását, és  elkötelezett amellett, hogy "erős pénzügyi támogatást" nyújtson  Ukrajnának.  

A hetek pénzügyminiszterei szerint leginkább a Nemzetközi  Valutaalap (IMF) alkalmas arra, hogy azonnali segítséget adjon  Kijevnek, majd az IMF-fel kezdődő együttműködésbe aztán  bekapcsolódhatnak más intézmények és országok.  

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada,  Nagy-Britannia, Németország és Olaszország pénzügyminisztere szerint  örvendetes, hogy az IMF szakértői már a héten Ukrajnába látogatnak,  hiszen "az IMF támogatása döntő jelentőségű a további források  felszabadításában".  

A közlemény alapján amennyiben sikeres az IMF és az új ukrán  kormány együttműködése, a munkába bekapcsolódhat a Világbank és  csatlakozhatnak más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint az  Európai Unió, és Kijev kétoldalú megállapodások révén is kaphat  pénzügyi segítséget.  

A hetek szerint az új kormány megalakulása "egyedülálló  lehetőség a szükséges piacorientált reformok végrehajtására". A  közös közleményben hangsúlyozták, hogy a pénzügyi segítségen túl  "gyors technikai támogatást" kívánnak nyújtani a makrogazdasági,  szabályozási és korrupcióellenes intézkedések kidolgozásához és  végrehajtásához.  

Előzőleg a G7-csoport vezetői az Európai Tanács és az Európai  Bizottság vezetőivel együtt elítélték Oroszország ukrajnai  beavatkozását, és közölték, hogy felfüggesztik az előkészületeket a  hetek mellett Oroszországot is magában foglaló G8-csoport Szocsiban  megrendezni tervezett csúcsértekezletére.


10:40 - Törökország a krími tatárokért aggódik

Aggodalommal  tölti el Törökországot a Krími Autonóm Köztársaságban élő török  etnikumú tatár kisebbség sorsa, ezért Ankara "feszült figyelemmel"  követi az ukrajnai fejleményeket - közölte hétfőn egy török  kormányzati forrás.  

Tárgyalásokat folytatunk az érintett felekkel annak  érdekében, hogy ez a válság ne fajuljon fegyveres konfliktussá. Nem  maradhatunk egyszerű szemlélői a krími eseményeknek - fejtette ki a  forrás az AFP hírügynökségnek.  

A hét végén Törökországban élő tatárok tüntettek Ankarában,  Isztambulban és a közép-törökországi Konya városban, hogy elítéljék  az oroszok krími beavatkozását. "Nem Oroszországra, a Krím maradjon  ukrán" - skandálták a tiltakozók vasárnap Oroszország ankarai  nagykövetsége előtt.  

"Törökország minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy biztosítsa  a Krími félsziget stabilitását egy egységes Ukrajnán belül" -  jelentette ki Ahmet Davutoglu török külügyminiszter vasárnap. Az  ankarai diplomácia vezetője hétfőn a tatár kisebbség képviselőivel  tart megbeszélést. "Garantálni kell a tatárok jogait és létezését" -  szögezte le Davutoglu egy tv-interjúban.  

A török külügyminiszter szombaton ellátogatott Kijevbe, és  emellett telefonon beszélt amerikai, német, francia és lengyel  kollégájával is.  

A Krím félsziget lakosságának 12 százaléka tatár, akik -  Törökország népességének többségéhez hasonlóan - török etnikumúak,  szunnita muszlim vallásúak. Törökország széles körű kulturális  kapcsolatokat ápol a krími tatár közösséggel.  

A Krím valaha az oszmán birodalom fennhatósága alatt állt. A  terület a XVIII. század végén került orosz kézre, és ekkortól az -  akkoriban még többségi - tatárok fokozatosan kivándorlásra  kényszerültek és kisebbségbe szorultak.


10:30 - IMF-küldöttség kezd tárgyalásokat kedden Kijevben

Hétfőn  Kijevbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek  küldöttsége, amely keddtől kezd tárgyalásokat ukrán kormányzati  illetékesekkel - közölte hétfőn az ukrán központi bank egyik  tisztségviselője.  

A név nélkül nyilatkozó forrás a részletekről nem beszélt.   

Az ukrán pénzügyminisztérium csütörtökön kérte fel az IMF-et  arra, hogy küldjön mihamarabb szakértőket az országba egy legalább  15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére.  

Az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde  azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között folyik az  egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről.  

Ukrajna vezetői a napokban azt mondták, hogy mintegy 35 milliárd  dollár támogatásra van szükség a csőd elkerülésére a következő két  évben.


10:00 - A NATO nem fog fellépni Oroszország ellen a cseh sajtó szerint

A NATO a Krím miatt nem fog katonailag fellépni Oroszország ellen - véli egybehangzóan a hétfői cseh sajtó.

"Vlagyimir Putyin elnök tudja, hogy az USA és a NATO a Krím miatt nem fog katonai erőt alkalmazni. Erről 2008 augusztusában győződött meg, amikor az oroszok megtámadták Grúziát" - írja a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap.

Kifejti: ahogy több okból elképzelhetetlen volt egy NATO-Oroszország konfliktus Grúzia miatt, úgy most sem lehet ezt komolyan mérlegelni.

"A háborús konfliktus kirobbantásának ára nem felelne meg a vita nemzetközi jelentőségének, még akkor sem, ha az drasztikus következményekkel jár Ukrajna számára. Ezt a hűvös igazságot a Nyugat és Moszkva is tudatosítják" - írja az újság. Megjegyzi: Moszkva kihasználja a demokrácia gyengeségeit.

A liberális Mladá Fronta Dnes úgy véli: Oroszország pillanatnyilag nem akar háborút, s abban bízik, hogy Ukrajnában nem ütközik komoly ellenállásba. Putyin jelenleg megelégszik azzal, hogy a Kijevtől elszakítja a Krím félszigetet. Miután Krím teljesen orosz ellenőrzés alá kerül, Oroszország tárgyalásokat kezd Ukrajnával és a Nyugattal. "És Moszkva lesz az, aki meghatározza a játékszabályokat" - mutat rá a lap.

A Lidové Noviny szerint a nemzetközi közösség tehetetlen, mert az ENSZ-ben az oroszok minden ellenük irányuló erőbevetést megvétóznak.


10:00 - Az orosz emberi jogi tanács ellenzi a katonai akciót

Az  orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács vasárnap közleményben  szögezte le, hogy az orosz katonai erő alkalmazása a Krímben  egyáltalán nem áll arányban az ottani orosz állampolgárok emberi  jogainak tényleges megsértésével, egyúttal hangsúlyozta, hogy  Ukrajna problémáit politikai eszközökkel, nem pedig a hadsereg  bevetésével kell megoldani.  

A tanács utalt az orosz Szövetségi Tanács (felsőház)  szombati határozatára, amellyel "az orosz állampolgárok védelmében"  felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt Oroszország fegyveres erőinek  alkalmazására Ukrajnában.  

A testület elismeri, hogy valóban előfordultak erőszakos  megnyilvánulások, amelyeket a különböző politikai erők képviselői  követtek el. Mindamellett úgy véli, hogy külső katonai erő  alkalmazása egy szomszédos állam szuverenitásának megsértésével  ellentétben áll Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel, és  egyáltalán nem áll arányban a jogsértések mértékével.  

A támadásokról, zavargásokról és gyilkosságokról szóló  értesülések a Krím területén "nem hitelesek és túlzóak" - áll a  nyilatkozatban.  

Az emberi jogi tanács hivatkozik Andrej Jurovra, a tanács  Krímben tartózkodó tagjára, akinek tanúsága szerint az elmúlt két  napban a békés lakosság és a hadsereg körében nem voltak áldozatok  és sebesültek, szemben arról, amiről a Szövetségi Tanács ülésén  esett szó.   

"A fegyveres erők felhasználása mindig az erőszak további  kiszélesedésével és az emberi jogok még tömegesebb megsértésével  fenyeget" - figyelmeztetett a tanács.  

A közlemény szerint Ukrajna problémáit politikai rendezéssel és  a legfontosabb vitatott kérdések (például a kisebbségi nyelvek  státusa) ügyében a kompromisszum keresésével, nem pedig a hadsereg  bevetésével kell megoldani.  

"Ebben az értelemben szükségesnek tartjuk a fegyveres erők  alkalmazásának teljes kizárását az ukrajnai belpolitikai konfliktus  megoldásának folyamatában" - fejeződik be az emberi jog tanács  közleménye.


9:45 - Több ezer ukrán katona esküdött már hűséget az új krími vezetésnek

Már több mint háromezer ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára ez elmúlt napokban - közölte hétfőn a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság új kormánya.

A szimferopoli tájékoztatás szerint - írja az orosz állami hírügynökség - Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint ezerötszáz katonája, valamint a határőrség mintegy 1700 munkatársa tett esküt.

Az új, oroszbarát kormány nevében nyilatkozó tisztségviselő szerint az átállás rendkívül békésen zajlott.

Hozzátette, az elkövetkező napokban várható, hogy a krími hatóságok oldalára átáll számos ukrán katonai parancsnok, akivel erről már folynak tárgyalások. Konkrét neveket nem említett.

Az ukrán flotta alig néhány napja kinevezett új parancsnoka, Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy vasárnap jelentette be, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra. Kijevben válaszul közölték: hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene.


8:10 - Az orosz jegybank ideiglenesen jelentősen emelte az alapkamatot

Az orosz központi bank 5,5 százalékról 7 százalékra emelte ideiglenesen az alapkamatot hétfőn.

A jegybank szűkszavú közleményében az állt, hogy az utóbbi időszakban megnőtt a bizonytalanság a pénzpiacokon, és a most bejelentett ideiglenes intézkedés mérsékli a pénzügyi stabilitásra és az inflációra nézve megnövekedett kockázati tényezők hatásait.

Az eddig érvényes 5,5 százalékos alapkamat február 14-dike óta volt érvényben.

Az orosz jegybank legközelebbi kamatdöntő ülését március 14-én tartják.


8:00 - Történelmi mélyponton a rubel, zuhantak a moszkvai tőzsdemutatók nyitáskor

A rubel árfolyama történelmi mélyponton kezdett hétfőn az euróhoz és a dollárhoz képest, miközben a moszkvai értéktőzsdék komoly veszteséggel indítottak az első kereskedés napon azután, hogy az orosz államfő szombaton felhatalmazást kapott a parlamenttől a katonai erő alkalmazására Ukrajna területén.

Röviddel fél 8 előtt a rubel 2,5 százalékkal 36,60-ra esett a dollárhoz és 1,5 százalékkal 50,30-ra az euróhoz képest.

Ugyanekkor a moszkvai értéktőzsdén dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS indexe 7,9 százalékos veszteségen állt a pénteki záróértékhez képest, miközben a likvidebb rubelkereskedésű MICEX tőzsdemutató 5,9 százalékos veszteséget jelzett.


6:40 - A Nyugat Oroszország-ellenességét bírálja a kínai hírügynökség

A Nyugatnak nem Oroszország ellen, hanem Moszkvával együtt kellene az ukrán válság kezelésén munkálkodnia - írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség hétfői kommentárjában, amelyben a feszültség fokozódását vetíti előre.

A nyugati hatalmaknak el kell ismerniük Oroszország és Ukrajna mély kulturális, történelmi és gazdasági kötődését egymáshoz, fel kellene számolniuk hidegháborús gondolkodásukat és fel kellene hagyniuk azon szándékukkal, hogy Moszkvát kizárják a válság rendezéséből, miután ők maguk kudarcot vallottak - jegyzi meg a cikkíró.

Az írás emlékeztet arra, hogy a válság gócpontja a többnemzetiségű Krím félsziget lett, amely Ukrajna 1991-es önállósága óta autonómiát élvező köztársaság. Hozzáfűzi, a 2001-es ukrán népszámlálás megállapította, hogy a terület lakosságának 58,3 százaléka orosz, és az ő többségük orosz útlevél birtokosa. Oroszországnak a krími Szevasztopolban van egyedül fekete-tengeri flottája - jegyzi meg a Hszinhua.

Teljes mértékben érthető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, országa fenntartja a jogot érdekei és az Ukrajnában élő oroszul beszélők védelmére - állapítja meg a szerző.

A Nyugatnak jobban el kellene ismernie Oroszország szerepét, hiszen a Kreml e politikai sakkjátszma megkerülhetetlen szereplője. Egyúttal őszintén el kellene ismernie, hogy előítéletekkel terhelt közvetítésével csak kiélezte az ukrán helyzetet, rosszabbá téve azt - fogalmaz az írás.

A jegyzetíró szerint az ukrán gazdasági helyzetre nem fognak gyógyírt hozni nyugati szomszédjai, hiszen az EU a maga nehézségeivel igyekszik megküzdeni. Az orosz gazdasági együttműködés és támogatás Ukrajna számára életbevágó - vonja le a következtetést a Hszinhua, és azt tanácsolja, az ukránok gondolják át, mi a legjobb a számukra, és politikai párbeszéd, tárgyalások útján oldják meg problémáikat.


6:10 - Orosz katonák ellenőrzésük alá vontak egy laktanyát Szevasztopolnál

Orosz katonák szinte teljes ellenőrzésük alá vontak egy ukrán katonai laktanyát a szevasztopoli Belbek nemzetközi repülőtér közelében.

A történtekről az alakulat egyik katonája, Roman Berehovoj számolt be az Ukrajinszka Pravda című kijevi napilap internetes felületén hétfőre virradóra. Azt mondta, hogy az orosz katonák először elfoglaltak egy épületet, amelyben aztán a repülőtérre érkező küldöttségeket fogadták, például Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfőt és másokat is.

"Másnap elfoglalták azt a helyiséget, ahol a repülőgépeink voltak, majd körbevették az őrséget", a következő napon "megostromolták az őrséget, fény- és hanggránátokat hajigáltak. Először azt mondták, hogy adjuk át a fegyvereinket. Az őrök erre nem voltak hajlandóak" - idézte az ukrán katonát az UNIAN hírügynökség. Berehovoj szerint vasárnap este az oroszok ismét fény- és hanggránátokat vetettek be ellenük.

"Elvették a fegyvereinket. Nem kaptunk parancsot arra, hogy harcba bocsátkozzunk. Nem válaszoltunk a provokációkra. Feladtuk az őrséget, feladtuk a raktárakat" - mondta a katona, aki szerint jelen pillanatban az oroszok ellenőrzésük alatt tartják majdnem az egész laktanyát, az ukrán katonák kezén csak az adminisztráció épülete és az alakulat zászlaja maradt.

"Hát most ezeket védjük" - mondta Berehovoj, aki szerint az alakulat parancsnoka és minden katona kész a harcra.

A TSZN televízió közben arról számolt be, hogy hétfőre virradóra ismeretlen fegyveresek behatoltak a Krími félsziget keleti részén fekvő Kercsben egy tengeri határőr-alakulat területére. Három rendszámtábla nélküli kisbusszal érkeztek a helyszínre, oroszul beszéltek, egyesek közülük egyenruhát viseltek, mások polgári öltözetben voltak és álarcot viseltek.

Az alakulat egyik tisztje tárgyalásokba bocsátkozott velük, majd beengedték őket a katonai egység területére. Az ismeretlen fegyveresek nem álltak elő semmilyen követeléssel, a tengeri határőrszolgálat katonái a helyükön vannak, és birtokukban vannak a fegyvereik is.

Az UNIAN hírügynökség azt jelentette hétfőre virradóra, hogy interneten, a közösségi portálokon verbuválják az oroszokat a kelet-ukrajnai Donyec-medencébe és Odesszába. A Vkontakte közösségi portálon például egy Ukrajna Polgári Önvédelme nevű csoport alakult, amely elirányítja az önkéntes oroszokat, tájékoztatja őket arról, hogy kikkel kell kapcsolatba lépniük, és miként juthatnak el a településeket - mint fogalmaznak - védő csoportokhoz.


3:40 - A G7-ek elítélték Oroszországot és leállították a szocsi csúcs előkészületeit

A hét vezető ipari hatalom (G7) vezetője elítélte vasárnap Oroszország ukrajnai beavatkozását, és tudatta, hogy felfüggeszti G8 országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket - közölte helyi idő szerint vasárnap a washingtoni Fehér Ház.

Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és a Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást.

A G7-ek felszólítják Oroszországot, hogy Ukrajnával folytatandó közvetlen párbeszéd révén, vagy nemzetközi közvetítéssel, illetőleg az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet égisze alatt folyó tárgyalásokkal orvosolja a biztonsággal vagy emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmait.

A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős megatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8-ak működnek.

"Ennélfogva úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a vezető ipari hatalmak Szocsiban rendezendő júniusi csúcsértekezlet előkészületeivel kapcsolatos tevékenységünket, amíg nem állnak helyre olyan körülmények, amelyek közepette a G8-ak érdemi párbeszédet tudnának folytatni" - írták közleményükben.

A G7-ek közlik, hogy egységesek Ukrajna szuverenitásának és területi épségének támogatásában, egységesen támogatják a területi egység, a stabilitás, az "egészséges" politikai és gazdasági viszonyok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, illetve Ukrajna tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal.


1:05 - Ukrán főügyész: Oroszország régóta készítette a krími forgatókönyvet

Az ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei.

Oleh Mahnickij egy kijevi tévének vasárnap este nyilatkozott erről.

"Mára megállapítottuk, hogy néhány éven át folytak az előkészületek a különleges akcióra. A SZBU-nál nemcsak külföldi országok, hanem az FSZB (az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és más orosz szakszolgálatok ügynökei is dolgoztak, és jó előre készült ez a forgatókönyvet" - mondta a főügyész. Szerinte az ukrán hatalom négy éven át adta fel a nemzeti érdekeket, és olyan bűncselekményeket követett el, amelyek fokozatosan megsemmisítették az ukrán hadsereget és az SZBU-t is.

Mahnickij szerint az ügyészség kiértékeli ezeket a dolgokat, és felelősségre vonja a vétkeseket.

A főügyész bejelentette azt is: az ukrán ügyészség úgy döntött Viktor Janukovics megbuktatott államfő múlt pénteki rosztovi sajtótájékoztatója után, hogy újabb bűnvádi eljárást indít ellene az ukrán alkotmányos rend megdöntésére való kísérlet és felbujtás címén. Emlékeztetett arra, hogy Janukovics ellen az ügyészség már két büntetőjogi eljárást indított a tüntetők meggyilkolása miatt.


0:20 - Obama és szövetségesei: az orosz beavatkozás veszélybe sodorja a békét

Barack Obama amerikai elnök és Nagy-Britannia, Németország, illetve Lengyelország vezetője mély aggodalmának adott hangot Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt, a nemzetközi jog megsértésének, illetve a nemzetközi békére és biztonságra leselkedő veszélynek minősítette a történteket - tájékoztatott a Fehér Ház.

Obama külön-külön telefonbeszélgetést folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Bronislav Komorowski lengyel elnökkel.

"Az országvezetők hangsúlyozták, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a párbeszédet Ukrajna és Oroszország között, szükség esetén nemzetközi segítséggel" - áll a Fehér Ház közleményében. A politikai vezetők hangsúlyozták, hogy támogatják Ukrajnát és a májusban esedékes elnökválasztásra történő erőfeszítéseit. Fogadkoztak továbbá, hogy közösen állítanak össze egy, Ukrajnának szánt pénzügyi csomagot, hogy stabilizálni lehessen az ország ingatag gazdasági helyzetét.

Röviddel a Fehér Ház közlemények előtt a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője közölte: Obama és Cameron egyetért abban, hogy Oroszországnak "jelentős árat" kell fizetnie, ha nem változtat Ukrajnával kapcsolatos irányvonalán.

"Egyetértettek abban, hogy Oroszország cselekedetei teljességgel elfogadhatatlanok. Egyetértettek abban, hogy sürgősen szükség van a helyzet csillapítására, és Oroszországnak közvetlen párbeszédet kell kezdenie Ukrajnával" - számolt be a szóvivő Obama és Cameron telefonon folytatott megbeszéléséről.

A hétvégi eseményekről itt olvashat >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamvazószerdán körmenetet vezetett Ferenc pápa

Az egyházfő megkezdte a negyven napos nagyböjtöt. Tovább olvasom