Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Ki jár jobban? - avagy a visegrádi országok jövője

A nemzetközi válság alaposan megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő, exportorientált visegrádi országokat is - vajon melyikükön hogyan segít kormányuk gazdaságpolitikája?
A válságot, legalábbis a hazai össztermék (GDP) szintjén, csak Lengyelország úszta meg, mert ott a hazai piac nagysága némileg ellensúlyozta a nyugati exportpiacok szűkülését. Lengyelország gazdasági növekedése tavaly 5 százalékos volt, idén az első negyedévben 0,8 százalékra lassult, majd a harmadik negyedévre már 1,7 százalékra kapaszkodott föl a növekedés üteme.

Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság tavaly 2,3 százalékkal bővült. A cseh GDP idén az első negyedben 4,3 százalékkal, a másodikban 4,7 százalékkal, a harmadikban 4,1 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Exportja a harmadik negyedévben 7,0 százalékkal, behozatala 7,5 százalékkal kisebb volt mint tavaly.

Szlovákia - egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa - hazai összterméke tavaly 6,2 százalékkal nőtt, de az idei első negyedévben 5,7 százalékkal visszaesett, és még a harmadik negyedévben is 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Exportja tavaly 3,2 százalékkal nőtt, idén a harmadik negyedévben viszont 15 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. Az import ugyanakkor 17 százalékkal volt kisebb, a hazai fogyasztói piac nagy visszaesését is jelezve.

Magyarország hazai összterméke tavaly 0,4 százalékkal nőtt, idén az első negyedévben 6,1 százalékkal, a másodikban 7,4 százalékkal, harmadikban 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A GDP-számításhoz figyelembe vett export a harmadik negyedévben 6,9 százalékkal, az import 14,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. A jelek szerint a kormányzati gazdaságélénkítő és mentőprogramok a fő húzóerő(Lengyelországot kivéve), az export elgyengülését sehol sem tudták ellensúlyozni, viszont tarkább kínálata miatt a magyar export a szomszédokénál valamelyest kevésbé csökkent.

Lengyelországnak, az idénre várt 1,2 százalékos átlagos gazdasági növekedés után, jövőre 1,8 százalékos, 2011-ben 3,2 százalékos növekedést jósol az Európai Bizottság. Csehországnak erre az évre 4,8 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 0,8 százalékos növekedést, 2011-ben 2,3 százalékos javulást valószínűsít a bizottság. Szlovákia számára Brüsszel előrejelzése idénre 5,8 százalékos visszaesés, jövőre 1,9 százalékos növekedés, 2011-ben 2,6 százalékos többlet.

Magyarországnak az EU-előrejelzés az idei évre 6,5 százalékos visszaesés, jövőre 0,5 százalékos további romlás, 2011-ben 3,1 százalékos GDP-növekedés. A lengyel növekedést, illetve a magyarnál kisebb visszaesést, jövőre talán növekedést a hazai fogyasztás kormányzati segítése támogatja a többi "visegrádi" országban idén és föltehetőleg még jövőre is. Ennek azonban rémisztő ára van és lesz. Szintén az Európai Bizottság utolsó előrejelzése szerint Lengyelország államháztartási hiánya idén a GDP 6,4 százaléka, jövőre 7,5 százaléka, 2011-ben 7,6 százaléka lesz, mind messzebb az európai egészségküszöbnek tartott - és az EU-tagok számára kötelezően előírt - legföljebb 3,0 százaléktól.

Csehország számára a brüsszeli előrejelzés az idei évre 6,6 százalékos, jövőre 5,5 százalékos, 2011-ben 5,7 százalékos hiány. Szlovákiában idén 6,3 százalékos, jövőre 6,0 százalékos, 2011-ben 5,5 százalékos hiány várható az Európai Bizottság szerint. Magyarországon ellenben idén csak 4,1 százalékos, jövőre 4,2 százalékos, 2011-ben 3,9 százalékos hiányra számít a brüsszeli bizottság, idénre és jövőre némileg nagyobbra ugyan a magyar kormány 3,9 százalékos, illetve 3,8 százalékos előrejelzésénél. Ám még a magyar kormányénál is jobbak a piaci elemzők előrejelzései. A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) londoni befektetési részlege már ősszel növekedést jósolt a magyar gazdaságnak a jövő év átlagában: 0,2 százalékost, és 2011-re 4,5 százalékos GDP-többletet valószínűsített azzal, hogy közben a GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék alá csökken.

A JP Morgan szakértői szerint Magyarország "abban az egyedülálló helyzetben van", hogy amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására. Ez azt sugallja a JP Morgan szerint, hogy Magyarország középtávú növekedési kilátásai különösen kedvezők. Kissé szenzációs, de a valóságtól el nem rugaszkodó fogalmazásban a Bank of America-Merrill Lynch szakértői már korábban is megjegyezték, hogy Magyarország "költségvetési világbajnok" lehet. A magyar kormány kénytelen volt a válsághoz időzíteni a már korábban szükségessé vált, kemény költségvetési megszorításokat - gazdaságösztönzésre csak pénzek átcsoportosításából jutott -, miközben a világ nagy része lazított. Így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a mostani, világméretű visszaesésből, a BoA-ML szerint.

A Bank of America Merrill Lynch elemzői úgy vélik, hogy az államháztartási deficit fő száma elleplezi a mögöttes, kemény költségvetési szigorítást, mert nem tartalmazza a nagy ciklikus hanyatlást. Márpedig az OECD becslése szerint jövőre Magyarország elmaradása 11 százalékos lehet a potenciális GDP-től, és ez a legnagyobb az OECD-ben. Ez viszont egészében azt jelenti, hogy Magyarországon az államháztartás fő száma akár egyensúlyt is jelezhet, amint a gazdaság föllendül, feltéve, hogy nem változik a költségvetési politika. Ez pedig azt jelenti, hogy - szinte mindenki mástól eltérően - Magyarországon nem lesz szükség megszorításokra akkor, amikor a gazdaság föllendülése érezhetővé válik, vagyis a másféle válságkezelés miatt Magyarország versenyképessége javul, miközben a szomszédoké romolhat.

Olvasóink írták

  • 6. Gazficko 2010. január 01. 17:02
    „Népszava online verziójában szó szerint ez a cikk van.

    Más. 1946- óta az infláció terén az ország világelső. Ezt azóta sem tudták megdönteni. Bár a volt Jugoszlávia próbálkozott.”
  • 5. dodó 2009. december 31. 21:05
    „A mocskos bankár tett róla, hogy még jobban gyűlöljük őket, és ez csak erősödjön
    2009. december 31. 19:48

    "Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke eladta ciprusi cégét, hazahozta és egy magyarországi alapban helyezte el 800 millió forintos megtakarítását, amely jelenlegi, több mint 8 millió forintos havi fizetésének százszorosára rúg. A pénzügyminiszter, Oszkó Péter épp Simorra szabta azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy az offshore cégekből származó teljes évi osztalékot kedvezményesen, mindössze tízszázalékos osztalékadóval lehessen hazahozni.

    A hazautalás pontos dátuma ugyanakkor sem az interjúból, sem pedig a MNB honlapjáról nem derül ki, így az sem tudható, milyen forintárfolyam mellett utalta haza pénzét a jegybank elnöke, s vajon veszített, vagy épp nyert a tranzakción.

    Simor, aki Magyarországon az egyik legjobban kereső állami topmenedzser, először akkor került össztűz alá idén, amikor kiderült: épp a legrosszabbkor ment el síelni, amikor a forint történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben. Március első hetében ugyanis még 317 forintot is elkértek egy euróért." /heti válasz/”
  • 4. achilleus 2009. december 31. 13:25
    „3. hozzászólás N.P. 2009.12.31. 12:43
    Éppen találtam egy ideillő írást, abból is egy idézetet: "Nyilván sokan üdvözölnék, ha a tavasszal várhatóan a Fidesz által létrehozott kormány - sajtóértesülések szerint - egy "humán" csúcsminisztériumot állítana föl, amely a kormányzatban kiemelt pozíciót s forrásokat kapna a "humán erőforrás" fejlesztésére, gyarapítására (egészségügy, oktatásügy, kultúra, szociálpolitika). Ez ugyanis kifejezné azt az egészséges politikai filozófiát, hogy nem az ember, a közösségek vannak a gazdaságért, a piacért, a profitért, hanem éppen fordítva. Valahogy úgy, ahogy Széchenyi már száznyolcvan éve megírta: a józan országlás előtt "a nagyobb szám haszna, jóléte ´s boldogsága azon főtekintet, mellynek minden egyéb mellékes haszon, fény vagy szükség hátratétetik és hódul"." Az idézet jól rímel előbbi hozzászólásomnak erre a részére:Lehet-e egy ország (konkrétan Magyarország) "sikeres", perspektivikus, ha az állampolgárainak döntő többsége szegény és lecsúszó???
    --- Ideje lenne már kipróbálni!”
  • 3. N.P. 2009. december 31. 12:43
    „achilleus 2009.12.31. 11:08
    Én sem nagyon értem a logikát, de remélem igazuk lesz! Ha a megszorításokhoz társultak volna igazi reformok (oktatás, egészségügy, pártfinanszírozás stb..) akkor talán... Ebben sajnos egyik politikai oldal sem érdekelt, tehát minden maradni fog a régiben..”
  • 2. achilleus 2009. december 31. 11:25
    „Ez olyan mintha a hajléktalanságba forduló szegénységet azért dicsőítenénk, mert ezzel sikerül az igényeket minimálisra szorítani, nem kell lakbért és rezsit fizetni, fűteni. Ennél már csak az lenne "perspektivikusabb", ha a kajálással és általában az anyagcserével sem kellene foglalkozni ...

    És még egy kérdés: Lehet-e egy ország (konkrétan Magyarország) "sikeres", perspektivikus, ha az állampolgárainak döntő többsége szegény és lecsúszó??? Mert, ha igen, akkor Magyarország tényleg nagy jövő előtt áll, - a nyugati pénzügyi elemzők, hitelezők, multik, bajnaik-gyurcsányok szerint.”
  • 1. achilleus 2009. december 31. 11:08
    „Érdekesek ezek az elemzések: Magyarország verhetetlen visszaesése valójában előny. Csak azt nem értem, hogy ezek a lengyelek, szlovákok, csehek miért nem estek olyan mélyre, mint mi, hiszen ezzel megalapozhatták volna a jövőjüket. És még a Világbanktól, EU-tól sem vettek fel hiteleket, hogy hogy gondolhatják, hogy így költségvetési "minta"-országgá válhatnak? Semmi megszorítás? Semmi extra adósság? Nem lesz ez így jó lengyelek, szlovákok, csehek.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Teréz anya és Katharine Hepburn is bélyegre kerül

A Nobel-díjas Teréz anya és az Oscar-díjas Katharine Hepburn előtt is azzal tiszteleg az amerikai… Tovább olvasom