Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Korlátozzák a pénzkivétet a bankautomatákból Cipruson

Naponta legfeljebb 100 eurót vehetnek ki a kártyatulajdonosok bankautomatákból.
20:14 - Valamennyi ciprusi bank - köztük a két legnagyobb, gyakorlatilag fizetőképtelenné vált Bank of Cyprus és a Laiki (Popular) Bank - erőteljesen korlátozza vasárnaptól a bankautomatákból történő készpénzfelvételt.

A ciprusi jegybank döntése értelmében naponta legfeljebb 100 eurót vehetnek ki a kártyatulajdonosok bankautomatákból.

A kormány még a múlt héten megígérte, hogy kedden kinyitnak a március 14. óta zárva tartó bankok. Attól tartanak, hogy a lakosok első dolga lesz, hogy megpróbálják kivenni a pénzüket a bankokból, ezért a múlt hét közepétől a bankok fokozatosan korlátozták a pénzkivétet. Tegnap még 260 eurót lehetett kivenni a Laiki Banknál vezetett számlákról, a Bank of Cyprusból pedig 300-at.

Vasárnap este ült össze Brüsszelben Eurócsoport. Az ülésnek az a célja, hogy megállapodjanak, milyen módon teremti elő Ciprus a pénzügyi mentőcsomaghoz szükséges önrészt. Az országnak 10 milliárd eurót ajánlott fel az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de a lyukak betöméséhez - az eddigi számítások szerint - további mintegy 5,8 milliárd euróra lenne szükség. Ha megszületik a megállapodás, Ciprus megkaphatja a 10 milliárd dolláros támogatást és elkerülheti az államcsődöt. Ellenkező esetben az Európai Központi Bank (EKB) korábbi ígéretének megfelelően március 25-én, hétfőn felfüggeszti a ciprusi bankok életben maradásához szükséges likviditás biztosítását.

18:17 - Uniós vezetőkkel, majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) irányítójával is tárgyalt vasárnap délután Brüsszelben Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő, néhány órával azelőtt, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei összeültek volna a drámai pénzügyi helyzetbe sodródott szigetország megmentése ügyében.

A nap folyamán Brüsszelbe érkezett Anasztasziadisz diplomaták közlése szerint először Herman Van Rompuyjel, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével találkozott. Ezt követően kibővült a válságtanácskozás résztvevőinek köre Christine Lagarde IMF-elnökkel, Mario Draghival, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) elnökével, Jeroen Dijsselbloemmal, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az Eurócsoportnak az elnökével - aki egyébként Hollandia pénzügyminisztere -, valamint Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével.

A megbeszélésnek, majd az azt követő, alighanem éjszakába nyúló Eurócsoport-ülésnek is az a célja, hogy megállapodjanak, milyen módon teremti elő Ciprus a pénzügyi mentőcsomaghoz szükséges önrészt. Az országnak 10 milliárd eurót ajánlott fel az EU és az IMF, de a lyukak betöméséhez - az eddigi számítások szerint - további mintegy 5,8 milliárd euróra lenne szükség. Azzal érvelve, hogy Ciprus eladósodását nem lehet "az egekbe emelni", a hitelezők azt várnák a szigetországtól, hogy ezt a plusz pénzt saját maga teremtse elő, úgy, hogy az előteremtés módja nem növeli az adósságot. Ellenkező esetben nem segítenek Cipruson, amelynek a bankrendszere így akár napokon belül összeomolhat.

Az 5,8 milliárd euró előteremtése érdekében különböző forgatókönyvek készültek arra, hogy a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre "egyszeri adót" vessenek ki, ami lényegében a magánmegtakarítások egy részének állami kisajátítását jelentené. Az elvett pénz fejében a legjobb esetben is csak a tönk szélére került bankokból való tulajdonrészesedést kínálhatnák a károsultaknak. Hogy mely bankokat milyen mértékben sújtsák ezekkel az intézkedésekkel, és hogy milyen nagyságú betétek után hány százalékos legyen az "egyszeri adó", illetve hogy miként alakítsák át a ciprusi bankrendszert, miként különítsék el "az ocsút a búzától", vagyis a behajthatatlanokat az életképes kinnlevőségektől, arra nézve a legkülönbözőbb nézetek és szempontok ütköznek egyelőre. Bonyolítja a képet, hogy a szigetország nagyságrendjéhez képest túlméretezett ciprusi bankrendszerben a betétek jelentős részét az orosz pénzemberek által elhelyezett tőke képezi.

Eközben a Die Welt című német napilap internetes hírportálján olyan értesülés jelent meg, hogy az eddigi számítások alapja nem is helytálló, és valójában 2 milliárd euróval több pénzt kell előteremteni Ciprus számára. Az állítólagos különbség az időközben ismertté vált rosszabb gazdasági mutatókra vezethető vissza a lap szerint. Szerepet játszhat az is, hogy - éppen a drámaira fordult pénzügyi helyzet miatt - Cipruson immár egy hete zárva tartanak a bankok, tehát lényegében nem működik a pénzügyi szolgáltató szektor, leszámítva a készpénz-automaták által nyújtott, felettébb korlátozott készpénzfelvételi, illetve átutalási lehetőségeket.

Korábban írtuk:

Nem született megállapodás a ciprusi kormány és a nemzetközi hitelezők között a vasárnap hajnalig nyúló nicosiai tárgyalásokon a szigetországnak nyújtandó mentőcsomag feltételeiről. A tárgyalásokat vasárnap Brüsszelben folytatják.

A korábbi tervekkel ellentétben, a nicosiai tárgyalások elhúzódása és eredménytelensége miatt Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter csak vasárnap reggel utazik Brüsszelbe. Nem módosult ugyanakkor az a feltétel, amelyet a trojka - vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - szabott, hogy Anasztasziadisz és az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozójára csak az után kerülhet sor, ha a ciprusi kormány előzőleg jóváhagyja a betétek egyszeri megadóztatásának tervét.

"A tárgyalások nagyon kényes fázisban vannak. A helyzet nagyon nehéz, a mozgástér nagyon korlátozott" - jelentette ki a ciprusi kormány szóvivője a tárgyalások vasárnap hajnali befejezése után.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos ezzel egy időben Brüsszelben azt mondta: elismerik a ciprusi kormány erőfeszítéseit a megoldás érdekében, és folytatódik az intenzív munka.

A magánkézben lévő ciprusi Mega tévé úgy értesült, hogy a kormány egyezségre jutott a trojkával a megállapodás legtöbb elemében, de az egyik legnehezebb kérdésben nem sikerült.

Olvasóink írták

  • 1. igazságkereső 2013. március 24. 22:10
    „A világméretű banki machinációk miatt miért a betéteseknek kell megszívni a bankok telhetetlenségét, mert valljuk meg őszintén, erről szól a történet mindenütt?!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar ügyben bírságolták meg a román Antena 3-at

A hírtelevízió a székelyzászló-ügyről szóló adásában nem tartotta be a jóhiszemű, kiegyensúlyozott… Tovább olvasom