Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Kulcskérdés a jogok és kötelezettségek egyensúlya a közös bankfelügyeletben

Kulcskérdésnek nevezi a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát az a pénteken közzétett előzetes jelentés.
Kulcskérdésnek nevezi a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát az a pénteken közzétett előzetes jelentés, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank (EKB) és az Eurogroup készített a jövő heti uniós csúcsra a valódi gazdasági és monetáris unió (EMU) megvalósításáról.

A jelentésben foglaltak az eurózóna tagországaira összpontosítanak - szögezi le a jelentés, már a bevezetőben kiemelve, hogy ezek az országok a közös valuta használata miatt sajátos kihívásokkal néznek szembe. A dokumentum mindazonáltal megállapítja, hogy az EMU mélyítése nyílt és átlátható folyamat kell legyen, amely összhangban van az egységes piac elveivel.

A valódi monetáris unió megteremtése integrált pénzügyi keretrendszer megteremtését követeli meg - áll az előzetes jelentésben. A dokumentum úgy véli, ennek tartalmaznia kell a közös bankfelügyeletet, a közös felszámolási keretrendszert, amelyet egy közös felszámolási hatóság hajt végre, valamint azonos szabványokra épülő tagállami betétgarancia-rendszereket. Az EKB bankfelügyeleti jogkörökkel való felruházására már szeptemberben megtette jogalkotási javaslatát az Európai Bizottság. Ennek elfogadása a mostani jelentés szerint "elsőbbségi ügy". A bizottság javaslatát az eurózónán kívüli tagállamok egy része, köztük Magyarország is, amiatt bírálta, mert az eurózóna közös felügyelet alá tartozó bankjai baj esetén az Európai Stabilitási Mechanizmushoz fordulhatnak feltőkésítésért, míg az eurózónán kívüli bankoknak erre nem lenne lehetőségük, ráadásul a jelenlegi jogi keretek kizárják azt, hogy eurózónán kívüli országok szavazati joggal rendelkezzenek az EKB kormányzótanácsában, mert ehhez csak az eurózóna tagjainak van joguk. Az előzetes jelentés a közös bankfelügyelettel kapcsolatban három "fontos elemet" fogalmaz meg; a monetáris politikát és a felügyeleti feladatok világos különválasztását, a közös felügyeletben résztvevő országok jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyát, valamint az Európai Parlament bevonásával a közös felügyelet elszámoltathatóságát.

A jelentés említést tesz arról is, hogy a bizottság a talpra állítási és szanálási irányelvre is tett jogalkotási javaslatot, amely garantálná, hogy a tagállamokban létrehozandó szanálási alapokon keresztül a felszámolással járó költségeket "elsődlegesen és elsősorban" a magánszférának kellene viselnie, vagyis ez túlnyomórészt nem az adófizetők pénzéből történne.

A jelentés arra is kitér, hogy a válság megmutatta, hogy a tagállamok milyen szinten függnek egymástól, valamint arra is, hogy a nemzeti költségvetési politikák "életbevágó közös érdeket" jelentenek. Amiből a jelentés készítői azt a következtetést vonják le, hogy a meglévő ellenőrzési és koordinációs eszközöket további, előzetes összehangolást lehetővé tevő keretekkel kellene kiegészíteni, aminek fokozatosan kellene elvezetnie a teljes, integrált költségvetési keretrendszer létrehozásához.

Ez biztosítja a szilárd költségvetési politikát, mind nemzeti, mind európai szinten, ezáltal hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a makrogazdasági stabilitáshoz - fogalmaz a dokumentum. A jelentés az eurózóna fiskális kormányzását megerősíteni hivatott, jelenleg véglegesítés alatt álló jogszabály-tervezetek mielőbbi elfogadását sürgeti. Ezek ugyanis, mint a dokumentum rámutat, lehetővé teszik az eurózóna tagországai büdzséjének előzetes koordinációját és a pénzügyi gondokkal küzdők megerősített ellenőrzését.

Az előzetes jelentés azt is felveti, hogy fokozatosan létre kellene hozni az EMU önálló, független, saját "fiskális kapacitását". A dokumentum ennek részleteit nem ismerteti, mint fogalmaz "a fiskális kapacitás több formában megvalósulhat és a decemberi Európai Tanácsot megelőző időszakban még több lehetőséget kellene részletesen mérlegelni". A szöveg annyit állapít meg, hogy a "fiskális kapacitást" olyan új fiskális célokra lehetne alkalmazni, amelyek kívül esnek az Európai Unió úgynevezett többéves pénzügyi keretrendszerén (Multiannual Financial Framework, MFF), a hétéves költségvetésen. A fiskális kapacitás arra szolgálna, hogy központi szinten segítsen elnyelni az országspecifikus aszimmetrikus megrázkódtatásokat, ami "korlátozott mértékű fiskális szolidaritást" jelentene a tagállamok részéről, és javítaná az EMU ellenállóképességét. A fiskális kockázatok megosztásának rendszerét viszont a jelentés szerint úgy kellene kialakítani, hogy az semmiképpen se vezessen a tagállamok közötti tartós transzferek megvalósulásához, vagy ne ösztönözzenek arra, hogy a tagországok elhanyagolják strukturális gyengeségeiket. Sőt, a fiskális kapacitás másik célja éppen az lenne, hogy a strukturális reformok megvalósítását elősegítse, ezáltal javítsa a versenyképességet és a növekedési kilátásokat

Az előzetes jelentés arra is kitér, hogy meg kellene vizsgálni valamilyen rövid távú szuverén finanszírozási eszköz, például kincstárjegyek korlátozott és feltételekhez kötött megosztását, közös kibocsátását. Ehhez a jelentés szerint az is szükséges, hogy a közös döntéshozatal nagyobb szerepet kapjon a költségvetési politikák területén. A jelenleg tervezett, úgynevezett dupla jogszabálycsomag előzetes lehetőséget teremt a költségvetés-tervezetekbe történő betekintésre és az adósságkibocsátás összehangolására - állapítja meg a jelentés.

A dokumentum végül leszögezi, hogy az EMU zökkenőmentes működéséhez szorosabb együttműködés, konvergencia és a szabályok szigorúbb betartatása szükséges, a valódi EMU létrehozására pedig a december 13-14-i uniós csúcstalálkozón részletes ütemtervet mutatnak majd be.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint száz sérült az egyiptomi összecsapásokban

Több mint százan sebesültek meg pénteken Kairóban a Mohamed Murszi egyiptomi államfő hívei és… Tovább olvasom