Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Kulcsszerepet játszhat a szíriai konfliktus megoldásában atörök hadsereg

Elemzők szerint a szíriai helyzet megoldása, illetve az esetleges külföldi csapás sikeressége jelentős mértékben függ a török hadseregtől.
Miközben Törökország és szövetségesei szíriai katonai beavatkozást fontolgatnak, elemzők szerint a válság megoldása, illetve az esetleges külföldi csapás sikeressége jelentős mértékben függ a török hadseregtől, illetve attól, hogy a korábban az ország kül- és belpolitikájába is aktívan beleszóló török katonai vezetők mennyiben hajlandóak alávetni magukat a polgári vezetés akaratának.

A NATO-tag Törökország hadseregével kapcsolatos kérdések kulcsfontosságúak a szíriai helyzet kezelését illetően, mivel egy esetleges nemzetközi repüléstilalmi zóna vagy a menekültek, illetve a civil lakosság számára létrehozandó védett övezet kialakítása elképzelhetetlen török hozzájárulás és részvétel nélkül. Egy nemzetközi beavatkozás egyelőre nem áll küszöbön, ugyanakkor az eddig mintegy 80 ezer szíriai menekültet befogadó Törökország jelezte: a helyzet romlásával lassan már nem lesz képes védelmet nyújtani a szomszédos országból érkező földönfutóknak.

Ankara emellett attól tart, hogy a kurd fegyveres csoportok a szíriai káoszt kihasználva megerősödhetnek a szomszédos országban, tovább növelve azt a biztonsági fenyegetést, amelyet már jelenleg is jelentős törökországi szeparatista tevékenységük jelent.

Szíria ügyében az egymással hadakozó török kormány és a hadsereg egymásra van utalva, s úgy néz ki, hogy a szíriai válság a hagyományos bizalmatlanság ellenére együttműködésre késztette a két szervet.

"Az ellenségeskedés teljesen eltűnt a civil vezetés és a hadseregm kapcsolatából. Ez igen új (jelenség)" - mondta Soner Cagaptay, a
Washington Institute for Near East Policy agytröszt kutatója.

Korábban súlyos feszültségek jellemezték a hadsereg és az iszlamista gyökerű kormánypárt, a Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) viszonyát. A kormányfő bírálói - köztük katonatisztek - szerint a Kemal Atatürk által véghezvitt szekularizáció visszafordításán munkálkodik. Leszerelt és jelenleg is szolgálatban álló tisztek százai vannak börtönben a demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával, s további büntetőeljárások is folyamatban vannak. A magát a köztársasági elvek és a világi állam oltalmazójának tartó hadsereg korábban háromszor - 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban - buktatott meg polgári kormányt Törökországban.

A polgári és a katonai vezetés szembenállása 2003-ban az iraki beavatkozást is hátráltatta. Akkor a török parlament leszavazott egy határozatot, amely engedélyezte volna az amerikai csapatok számára, hogy Törökország területéről vonuljanak be Irakba. Erdogan ugyan támogatta az amúgy népszerűtlen határozatot, a hadsereg azonban csak félszívvel állt ki mellette. Elemzők úgy vélték, hogy a jelentős politikai súllyal bíró katonaság vonakodása miatt hiúsult meg a terv.

A szíriai helyzetben ugyanakkor úgy tűnik, hogy a hadsereg fejet hajt a polgári vezetés akarata előtt. "Most engedelmeskednek a civil vezetésnek, és Erdogan kissé komikus módon egyre inkább a hadsereg védelmezőjeként lép fel" - mondta Henri Barkey, az amerikai Lehigh Egyetem Törökország-kutatója, aki szerint a kormányfő "már nem potenciális ellenfélként, hanem a gyámsága alatt lévő gyermekként" tekint a hadseregre.

Törökország és szövetségesei egyelőre vonakodnak beavatkozni Szíriában, mert attól tartanak, hogy ez szélesebb regionális konfliktushoz vezetne. Ugyanakkor Ankara a polgárháború kitörése óta a retorika szintjén a szíriai rezsim egyik leghevesebb bírálója. Tovább élezte a helyzetet, hogy a szíriai légvédelem júniusban lelőtt egy török vadászgépet, Damaszkusz állítása szerint azért, mert az megsértette légterét.

Cagaptay szerint ezen incidenset követően Törökország az Egyesült Államok sürgetésére "visszafogta retorikáját, mivel felismerte, hogy egyedül maradhat egy, a (szíriai) rezsimmel szembeni konfliktushelyzetben".

A török hadsereg nem riadna vissza attól, hogy "hőstetteket hajtson végre, amelyekkel nemesebb képet sugározna magáról" - mondta Barkey. Ugyanakkor a katonaság erőinek egy jó részét már így is lefoglalják az ország délkeleti részén a szeparatista kurd fegyveresekkel szemben folytatott harcok. Az 1980-as évek óta húzódó konfliktus fényében kérdéses, hogy Törökország képes lenne-e kezelni a szíriai hadsereg jelentette fenyegetést, még úgy is, hogy a szíriai kormányerőket megviselte a felkelők elleni harc.

Emellett az esetleges beavatkozást a közvélemény sem támogatja, viszolyogva attól, hogy török katonákat áldozzanak fel a szíriai lakosság védelme érdekében. Barkey szerint Törökország egyelőre nem rendelkezik megfelelő indokkal, hogy egyedül, s nem egy esetleges jövőbeli nemzetközi, ENSZ-felhatalmazáson alapuló akció keretein belül avatkozzon be Szíriában.

Az óvatosság ellenére Törökország az Egyesült Államokkal karöltve készül a szíriai helyzet kezelésére. A két ország külügyi, katonai és hírszerzési tisztségviselői augusztusban Ankarában egyeztettek, hogy közös hírszerzési és politikai válaszokat dolgozzanak ki, felkészülve a legrosszabb forgatókönyvre is.

Jelenleg pedig minden arra utal, hogy a politikai hatalmától nagyrészt megfosztott, "megszelídített" hadsereg támogatja a szíriai kérdéshez való óvatos török hozzáállást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cukiság: ritka, mint a fehér tigris

A csehországi Liberec Állatkertben a fehér nőtény tigris, Surya Bara három szintén fehér tigrisnek… Tovább olvasom