Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Megkezdődött az új bevándorlási törvénytervezet vitája a francia nemzetgyűlésben

A javaslatnak három alapvető célja van: a bevándorlás szabályozása, a menekültjog hatékonyabbá tétele és a bevándorlók sikeres integrációjának elősegítése - mondta vitaindítójában Gérard Collomb belügyminiszter.
Megkezdődött hétfő este a francia nemzetgyűlésben a "szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet" előíró törvénytervezet várhatóan heves vitája, amely Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártján belül is törésvonalakat okoz, miközben a baloldali ellenzék büntetőjellegűnek, a jobboldal pedig nem elég szigorúnak tartja.

A 2016. március 7-én elfogadott előző szabályozást váltó javaslatnak a kormány szerint három alapvető célja van: a bevándorlás szabályozása, a menekültjog hatékonyabbá tétele és a bevándorlók sikeres integrációjának elősegítése - mondta vitaindítójában Gérard Collomb belügyminiszter.
    
A tárcavezető az európai migrációs válsággal és "a Franciaország befogadó hagyományához méltatlanná vált" befogadóközpontok leterheltségével indokolta az új szabályozást.
   
 "Az évről évre romló helyzetre sürgősen reagálni kell" - fogalmazott a belügyminiszter.
    
A kormány törvénytervezetéhez több mint ezer módosító indítvány érkezett, közülük kétszáz a kormánypárt részéről, amelyeket péntek estig vitatnak meg a képviselők.
    
A javaslat legfőbb intézkedései a menekültügyi kérelmek elbírálásának a jelenlegi 14 hónapról 6 hónapra történő felgyorsítását követően az elutasítottak eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy- helyett négyéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve.
    

Nem tudjuk befogadni a világ minden nyomorát

- mondta vasárnap Emmanuel Macron francia államfő egy televíziós interjúban. "Példátlan migrációs jelenséggel állunk szemben, amely tartós lesz" - hívta fel figyelmet. Jelezte azt is, hogy Franciaország ragaszkodik a menekültjoghoz és tiszteletben tartja azt.
    
Miközben az alapcélokat illetően széleskörű a konszenzus Franciaországban, a megvalósítást illetően olyannyira megosztottak a politikai pártok, a bevándorlókkal foglalkozó hatóságok és a civil szervezetek, hogy Emmanuel Macron államfő pártján, a Köztársaság lendületben frakciójában is heves vita alakult ki az elmúlt hónapokban, és a tervezet bizottsági vitáján az LREM húsz képviselőjét a saját frakcióvezetőjük intette rendre.
    
A belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban azt mondta, hogy bízik a kormánytöbbségben, amely tanúbizonyságát fogja adni felelősségének, míg Emmanuel Macron demokratikus vitának nevezte, hogy a pártjában többen ellenzik a szigorításokat.
    
Az OFPRA mellett az Államtanács, az Amnesty International, az Orvosok Határok Nélkül és a bevándorlókkal foglalkozó valamennyi civil szervezet, továbbá a baloldali pártok is tiltakoznak a tervezet ellen, mert szerintük a menedékkérők egy része nem fogja tudni ezentúl érvényesíteni a nemzetközi és a francia jogban előírt jogait.
    
A jobboldal szerint viszont a javaslat csak apró technikai változtatásokat javasol az előző szabályozáshoz képest a bevándorlási politika alapvető átalakítása helyett. A jobboldal éves befogadási kvótát javasol, korlátozná a családegyesítést és eltávolítana az országból a titkosszolgálatok gyanúja szerint a nemzetbiztonságra veszélyesnek tartott minden külföldit.
   
 A tervezet legfőbb javaslata az elutasított menedékkérők fogva tartási idejének megduplázása 90 napra (egyes esetekben 135 napra hosszabbítása) annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani. Ezzel párhuzamosan a kiutasítási határozattal szembeni fellebbezési idő lerövidül.
    
A menedékkérők jobb integrációja végett a törvénytervezet megduplázná az ingyenesen járó francia nyelvórákat, engedélyezné az eljárás ideje alatt is a munkavállalást, és pénzügyi támogatásokkal ösztönözné a településeket külföldiek befogadására.
    
Franciaországban tavaly mintegy 100 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, és 36 százalékuk kapta meg a menekültstátuszt. A hivatalos adatok szerint a 67 millió lakosú országban 2014-ben 6 millió bevándorló élt, és a lakosság negyedének volt legalább az egyik nagyszülője bevándorló.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kanadai is hazahívja diplomatái családtagjait Kubából rejtélyes agyi panaszok miatt

A kormány közölte, hogy a szokatlan egészségügyi panaszok oka még mindig nem tisztázott. "Akusztikus… Tovább olvasom