Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Megmaradhatott pártja élén az ausztrál kormányfő, bocsánatot kért

Megmaradhatott Ausztráliában a kormányzó Munkáspárt élén Julia Gillard miniszterelnök, miután senki sem indult vele szemben a csütörtökön kiírt rendkívüli pártelnökválasztáson.
Az ausztrál miniszterelnök bocsánatot kért a tömeges kényszeradoptálásért

Az ausztrál miniszterelnök ünnepélyesen bocsánatot kért csütörtökön azoktól a nem házasságban élő, sok esetben egyedülálló anyáktól, akiket a múlt század 50-es, 60-as és 70-es éveiben az akkori kormányok arra kényszerítettek, hogy adják örökbe csecsemőjüket.

"A mai napon a parlament az ausztrál nép nevében felelősséget vállal és bocsánatot kér azért a politikáért és gyakorlatért, amely kényszerrel elválasztotta az anyákat újszülöttjüktől, életre szóló fájdalmat, szenvedést okozva nekik" - mondta Julia Gillard beszédében, amelyet a média történelminek nevezett. A parlament nagytermében elhangzott bocsánatkérést több mint nyolcszázan állva, üdvrivalgással fogadták, sokan könnyeztek.

"Fájlaljuk ezt a szégyenteljes gyakorlatot, amely megfosztotta önöket, anyákat alapvető jogaiktól és attól a felelősségüktől, hogy szeressék gyermeküket, és gondoskodjanak róla" - tette hozzá.

Gillard 5 millió ausztrál dollár (4 millió euró) összegű segélyt ajánlott fel kormánya nevében az érintetteknek és a biológiai családok újraegyesítésére. A levéltárak is kapnak 1,5 millió dollárt a témával kapcsolatos emlékek gondozására.

A bocsánatkérést az a héttagú szenátusi bizottság javasolta, amely a kárhoztatott több évtizedes gyakorlatot vizsgálta. Ez megállapította, hogy a kényszeradoptálás főként 1951 és 1975 között folyt, és mintegy 225 ezer csecsemőt szakítottak el anyjuktól.

A nem házas anyákat nyomásgyakorlással, becsapással, fenyegetéssel vették rá, hogy mondjanak le gyermekükről, akit az állam házastársaknak adott örökbe, arra hivatkozva, hogy ez a gyerek legfőbb érdeke.

Az ausztráliai katolikus kórházak - a kórházi ágyak 10 százaléka van az egyház kezelésében - 2011-ben már bocsánatot kértek a kényszer-örökbeadásért, és sürgették a szövetségi államok kormányait, hogy vállalják a pénzügyi felelősséget ezért a gyakorlatért.

A kényszeradoptálás csaknem tízezer gyermekkel 1972-ben tetőzött, majd gyors csökkenés következett, egyebek között a fogamzásgátló szerek és az abortusz következtében. A kései 60-as években a kényszeradoptálás a nem házas anyák körében elérte a 60 százalékot.

Ausztráliában a kormány másodszor kért bocsánatot egy társadalmi csoporttól. 2008 februárjában Kevin Rudd akkori miniszterelnök az össznépesség mintegy 2 százalékát kitevő őslakosokat követte meg. 1910 és 1970 között ugyanis mintegy százezer őslakos gyereket szakítottak el szüleiktől és helyeztek el állami intézményekben vagy családoknál azzal az indokkal, hogy az őslakos közösség pusztulásra van ítélve, ezért jobb, ha a gyerekeket integrálják a társadalomba.

Megmaradhatott pártja élén az ausztrál kormányfő

A 101 tagú parlamenti frakció Wayne Swan miniszterelnök-helyettest, a pénzügyi tárca vezetőjét is megerősítette posztján.

Gillardnak - aki Ausztrália első női miniszterelnöke - előzőleg ultimátumot adtak kabinetjének tagjai, miután a Munkáspárt támogatottságának rohamos csökkenése miatt többen úgy gondolják, a kormányfő nem képes rá, hogy győzelemre vezesse a pártot a szeptember 14-ei parlamenti választásokon.

A leváltására leginkább esélyes Kevin Rudd volt kormányfő azonban váratlanul bejelentette, hogy nem indul a Munkáspárt elnöki posztjáért.
Ausztráliában a miniszterelnököt a választásokon győztes párt parlamenti képviselői választják meg. Julia Gillard fő vetélytársának a Munkáspárt éléről 2010-ben puccsszerűen eltávolított Kevin Ruddot tartották, akinek a felmérések szerint mindmáig nagyobb a támogatottsága, mint Gillardnak.

Rudd azonban csütörtökön közölte: egy éve szavát adta, hogy nem intéz újabb politikai támadásokat ellene, és csak akkor tér vissza a vezetésbe, ha a Munkáspárt elsöprő többségének támogatásával jelölik őt az elnöki posztra. Jelenleg azonban nem ez a helyzet - mondta.

Gillard pozíciója az elmúlt két évben szinte folyamatosan ingatag volt. Az általa vezetett kisebbségi kormány egyik válságból a másikba botladozott, annak ellenére is, hogy az ausztrál gazdaság elkerülte a recessziót a 2008-ban kitört világválság után is, és már 21 éve folyamatosan növekszik.

Legutóbb a Gillard által erőltetett ausztrál médiajogi reformok miatt alakult ki feszültség a kisebbségben kormányzó Munkáspártban, miután kérdésessé vált, hogy meg tudják-e szerezni a canberrai törvényhozás támogatását a hat törvényből álló reformcsomaghoz, egyebek közt egy médiaombudsman kinevezéséhez, a sajtóra vonatkozó jogszabályok megszigorításához és a médiafúziók felülvizsgálatához.

A választások előtt alig fél évvel elfogadtatni kívánt reformok feldühítették a médiatulajdonosokat, köztük Rupert Murdoch ausztrál-amerikai sajtómágnást, akik szerint nincs szükség a szigorúbb szabályozásra. Ugyanakkor Ausztráliáé a világ egyik legkoncentráltabb médiapiaca, ahol a kormánnyal szemben erősen kritikus News Corp. a lapok 70 százalékát birtokolja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzszállító cég raktárába törtek be Hollandiában

Egy ajtó berobbantásával behatoltak szerda éjjel a Brink pénzszállító cég raktárába a hollandiai… Tovább olvasom