Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Megosztja a világ politikusait a Snowden-ügy

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megértését fejezte ki Edward Snowden menedékkérelme iránt egy keddi televíziós interjúban, és "tekintélyelvű rezsimekre" jellemzőnek nevezte az Egyesült Államok kémkedési módszereit.
Szalman Kursid indiai külügyminiszter viszont Bruneiben újságírók előtt a védelmébe vette az amerikai megfigyelési programot, amely szerinte jótékony hatással van a terrorizmus elleni harcra.

Washington kémkedés vádjával elfogatóparancsot adott ki Snowden ellen, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja volt és információkat szivárogtatott ki az amerikai szervek titkos adatgyűjtési gyakorlatáról. Snowden a Wikileaks kiszivárogtató portál szerint 21 országban kért menedéket.

"Edward Snowden megmutatja nekünk, hogy az Egyesült Államok úgy bánik közeli partnereivel, például Németországgal, de az egész Európai Unióval is, mint egy ellenséges hatalommal, ami teljességgel elfogadhatatlan" – mondta a szociáldemokrata Martin Schultz az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

Schulz kérdésre válaszolva úgy vélte, Snowden menedékkérelme esetén a német hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, hogy az informatikus valóban politikai üldöztetés célpontja-e. A Snowden által feltárt adatgyűjtési módszerek Schulz szavai szerint olyanok, "amilyeneket valamikor a KGB", a szovjet állambiztonsági szolgálat alkalmazott.

Az Európai Parlament elnöke provokációnak nevezte az uniós intézmények amerikai lehallgatását, és mély csalódottságát fejezte ki Barack Obama amerikai elnök miatt. "Újítónak tartottam ezt az embert, aki több demokráciát, több átláthatóságot visz az amerikai politikába. Szemmel láthatólag nem ez a helyzet" – mondta.

Szalman Kursid szerint az "így megszerzett információk segítségével terrorista merényleteket sikerült megakadályozni több országban". Az indiai televízió által sugárzott sajtótájékoztatón az indiai külügyminiszter így fogalmazott: "Nem történt lehallgatás, sem valóságos hozzáférés az üzenetekhez, csak a telefonhívások és internetes üzenetek adatainak számítógépes elemzése… Nincs szó az elküldött üzenetek vagy beszélgetések tartalmát érintő kémkedésről".

Kursid nem sokkal azután beszélt erről, hogy június végén Újdelhiben találkozott John Kerry amerikai külügyminiszterrel. Az első indiai reagálások még elfogadhatatlannak minősítették a történteket és óvtak a magánélet mindenfajta megsértésétől.

A Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint India is a megfigyelt célpontok között volt a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM fedőnevű programja keretében.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Molotov koktélokat dobáltak a redőrség épületére

Keddre virradóra több tucatnyian törték át a rendőrség kapuját, az épület ablakain keresztül… Tovább olvasom