Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Megtartották a magyar holokauszt 70 évfordulójának első izraeli megemlékezését

Fájdalmas a múlttal való szembenézés, de enélkül nem lesz katarzis, nincs megújulás - mondta Nagy Andor.
Fájdalmas a múlttal való szembenézés, de enélkül nem lesz katarzis, nincs megújulás. Magyarok rontottak magyarokra" - mondta Nagy Andor, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán Izraelben rendezett konferencián szerdán: ez volt a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójának első izraeli megemlékezése.

A Magyarország zsidósága: történelem és emlékezet" címmel meghirdetett nemzetközi szimpóziumot közösen szervezte a magyar zsidóság cfáti emlékmúzeuma, a magyar nagykövetség és a Maszuah holokauszt-oktatási intézet.

A vártnál jóval több volt a látogató, zsúfolásig megtelt az Izrael közepén, a Netanya melletti Tel Jichák kibucban lévő Maszuah legnagyobb előadóterme. Főként idősebb magyarok és második generációsok, a magyar szülők gyermekei érkeztek a szinkron tolmácsolással magyarul és héberül megtartott rendezvényre.

Nagy Andor nagykövet a holokausztot a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájának nevezte. A Magyarországon is máig meglévő, sőt növekvő antiszemitizmus fájdalmas jelenségét összefüggésbe hozta a rendszerváltás utáni frusztrációval, a gazdasági válsággal, valamint a szegénységgel és a megélhetési nehézségekkel. Véleménye szerint a Jobbik a frusztrált embereket manipulálja és használja ebben a kérdésben.

Különösen tragikusnak vélte, hogy ez éppen a Magyarországgal nagyon azonosuló magyar zsidókkal történhetett meg, akik emiatt sem tudták elhinni azt egészen az utolsó pillanatig. Hangsúlyozta az akkori döntéshozók erős felelősségét, akik nem akadályozták meg a holokausztot, hanem pénzügyileg, katonailag, közigazgatásilag asszisztáltak hozzá.

Nagy Andor elmondta: nehéz szembesülni vele, hogy embertársaink ezt tehették embertársainkkal, de minden szenvedés ellenére van remény, a zsidó népnek van állama, a holokauszt ellenére vannak Európában zsidó közösségek". És felhívta a figyelmet a Magyarországon zajló zsidó kulturális reneszánszra.

Ismertette a magyar kormány erőfeszítéseit és türelmet kért az általa elkerülhetetlennek és fájdalmasnak nevezett múlttal való szembenézéshez.

A magyar követ után Jichák Kasti professzor, a konferenciának otthont adó intézmény tudományos igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében felvázolta a magyar holokauszt történelmi sajátosságait, kiemelve az 1944 előtti kormányzati zsidóellenes intézkedéseket.

Rafael Vágó, a tel-avivi egyetem történész professzora a magyar holokauszttal kapcsolatos tudományos megközelítéséről beszélt. A jelenlegi emlékezetpolitikai vitákat pozitív folyamatnak értékelte, mert szerinte az emlékezet őrzésének módja a viták és nézeteltérések során alakul ki, és a holokauszt kapcsán folyó összeütközések jelzik, hogy még mindig mennyire feszült ez a kérdés Magyarországon.

A holokauszt hamarosan a történelem részévé válik a túlélők generációjának távozásával, a személyes tanúságtétel helyett majd a kollektív emlékezetben él tovább.

Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont főigazgatója kiemelte a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt intézetben folyó magyar tanári továbbképzések jelentőségét, a volt tanítványok részvételét a hetvenedik emlékév rendezvényeiben.

Ismertette a vidéken elhurcolt zsidók nyomainak felkutatására és a róluk szóló megemlékezésekre tett erőfeszítéseket, bemutatta a közös múlt, az együttélés felidézésének példáit.

Eszter Ferbstein kutató az ortodox zsidó közösség holokausztban megjelenő sajátosságairól beszélt, a mély vallásosság szükségszerű feladásáról a koncentrációs táborokban, ahol például maguk az ortodox rabbik beszélték le híveiket a kóser étkezés szabályainak betartásáról életben maradásuk érdekében.

A konferencia délutáni második felében a művészi megközelítés került napirendre. Roni Lusztig, a cfáti múzeum igazgatója a Szól a kakas már" című, adományba kapott festményükről beszélt, amit egy erdélyi holokauszt túlélő alkotott.

A Budapestről meghívott Forgács Péter két rövid filmrészlet segítségével mutatta be a holokauszt művészi ábrázolásának lehetőségeit és korlátait.

A konferencia utolsó felszólalója az izraeli születésű, de magyar származású és jelenleg San Fanciscóban élő Michal Gavish volt, aki a Magyar Zsidó Múzeumban rendezett kiállításáról szólt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két ukrán rakétavédelmi egységet foglaltak el az orosz katonák, egy hadihajót nem sikerült

Az Unió 11 milliárd euróval segíti Ukrajnát, amelynek kifizetetlen gázszámlája már majdnem kétmilliárd dollár a gazprom szerint. Tovább olvasom