Délmagyar logó

2016. 02. 11. csütörtök - Bertold, Marietta 2°C | 9°C

Mi történhetett Erőss Zsoltékkal? - összegzés az expedíció szóvivőjétől

Eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter, a Kancsendzönga-expedíció két csúcsmászója ereszkedés közben. Vincze Szabolcs, az expedíció szóvivője foglalja össze a történteket.
Péntek


13:05 - Pénteken befejeződött a Magyarok a világ nyolcezresein Kancsendzönga-expedíciója, amely egy sikeres csúcsmászás után tragédiával végződött - tette közzé az expedíció blogoldalán Vincze Szabolcs szóvivő, aki az MTI-nek elmondta, hogy a magyarok valószínűleg már elhagyták az alaptábort és útban vannak a nepáli főváros, Katmandu felé.

A szóvivő a http://himalajaexpedicio.postr.hu oldalon összefoglalót tett közzé a csúcsmászás óta eltelt eseményekről. Mint írta, a leereszkedés közben eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter keresése eddig folyt, remény azonban már az eltelt idő miatt nincs. Kollár Lajos expedícióvezető szerint bele kell törődni a két hegymászó elvesztésébe, az expedíciónak pedig le kell vonulnia a hegyről az érkező monszun miatt.
"A magyar hegymászás egyik legtragikusabb napját számtalan tényező befolyásolta, melyek végül tragédiához vezettek. A két mászó valóban későn érte el a csúcsot, nepáli idő szerint este hatkor, ami azt jelentette, hogy pár órájuk maradt arra, hogy a sötétedés beállta előtt leereszkedjenek. A döntésért azonban senkit nem szabad hibáztatni. Tény, ez magában hordozta a kockázatot, de a kivételes képességű hegymászók azért is különlegesek, mert vállalják a kockázatokat még akkor is, amikor senki más nem vállalná. Ezt mindketten megtették már korábban is" - írta a szóvivő. A két magyar mászó hétfőn jutott fel az India és Nepál határán lévő Kancsendzönga 8586 méteres csúcsára.

A szóvivő beszámolója szerint másnap 8100 méteren "a Zsolton úrrá levő hirtelen kimerültség számára is váratlan volt, de az éjszakai bivakolás ilyen magasan már semmiféle pihenést, regenerálódást nem biztosít. Semmit! Energiát von el a mászótól, amit csak később érez majd meg, mint Zsolt is. Kiss Péter jobb erőben volt, bár hogy pontosan mi történt ebben a magasságban, nem tudni, egy ideig együtt ereszkedhettek és bevárhatták egymást", Kiss Péter Erőss Zsoltot, de egy idő után Kiss Péternek gyorsabban kellett lefelé haladnia.

Újabb probléma volt, hogy kevés víz volt a párosnál, pedig ebben a magasságban a folyadékpótlás legalább olyan fontos, mint hogy minél hamarabb elhagyják a 7000 méter feletti zónát. A folyadékhiány leginkább annak volt köszönhető, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter jó formában érezte magát a csúcsroham előtt és alatt, "ezért annyi cuccot akart magával vinni, ami még nem hátráltatja a haladást ebben a magasságban, és könnyebbé teszi a gyors ereszkedést is. A 8000 méter feletti bivakolás azonban mindent megváltoztatott" - összegezte a történteket a szóvivő.

Vincze Szabolcs véleménye szerint két lehetséges forgatókönyv létezik. Az első, hogy mivel kimerültek voltak, nem tudtak leereszkedni a 4-es tábor feletti úgynevezett rámpán, amelynek átmászása még egy kipihent mászótól is teljes koncentrációt követel. "Ha így van, akkor előbb Kiss Péter, majd Erőss Zsolt csúszott ki, és zuhant le a rámpáról, és mivel testüket eddig nem találták meg, talán ez a valószínűbb verzió". A másik, hogy a kimerültség és a kétszeri 8000 méter környéki bivakolás már sok volt nekik és megfagytak a hegyen. "Biztosat nem tudunk, és soha nem is fogunk tudni" - jegyezte meg a szóvivő.

Mint írta, "tény: három nap után nincs esélye annak, hogy élve előkerülnek. Ebben a magasságban ennyi idő túlélhetetlen, és mivel az utolsó napon, mikor még látták Zsoltot, Peti már nem volt képben, ő pedig lassan ereszkedett, az is valószínűtlen, hogy akár más úton érhették el az alsóbb területeket. A keresésükre igyekvő serpák pedig semmi nyomot nem találtak arra vonatkozólag, hogy a 7600 méteren álló négyes táborba elértek, de más csapatok sem bukkantak Zsolték nyomaira. Ezek az információk beszédesek. A hivatalos közlemény szerint eltűntek, és ez a Himalájában egyet jelent azzal, hogy nem kerülnek elő többé élve" - fogalmazott a szóvivő, aki egyúttal bírálta a veterán spanyol hegymászó, Carlos Soria szavait.

A 74 éves spanyol mászó visszafordult a csúcs előtt, mert nem volt elég ideje és kötele a sikeres mászáshoz. Carlos Soria bírálta, hogy a Kancsendzöngát meghódítani kívánó hegymászók közül sokan nem gondoskodnak megfelelő felszerelésről és - részben anyagi okokból - elegendő serpáról.

Vincze Szabolcs nem tartja korrektnek a spanyol mászó szavait "még akkor sem, ha van igazságtartalma. Azzal vádolni egy expedíciót, hogy nem hajlandó fizetni a serpákat, egyszerűen nonszensz, leginkább azért, mert a magyar expedíció egyik kimondott célja, hogy nem is szeretne serpák segítségével feljutni a csúcsra. A kirakott fix kötelekért pedig a magyar expedíció is fizetett, a csúcstámadáskor pedig a kettes táborig taposták a nyomot" - emlékeztetett.

A szóvivő írása szerint Erőss Zsolt halála nemcsak Magyarországon, de a világon is visszhangot vált ki. Szomorúnak tartja, hogy saját országában olyan méltatlan és ostoba kommentháborút vált ki minden vele kapcsolatos esemény, ami máshol elképzelhetetlen lenne. "Más országok büszkék egy ilyen emberre, és jól teszik. Magyarország a fotelkommentelők európai paradicsoma, sokak hozzáállása teljesen laikus, rosszindulatú, a hozzáértés tökéletesen kiolvasható hiánya miatt pedig teljesen hiteltelen. Akárcsak azok az információk, melyek felelőtlenül reményt ébresztenek egy ilyen tragikus szituációban" - jegyezte meg Vincze Szabolcs.

10:05 - Május 24-én vége a Magyarok a világ nyolcezresein Kancsendzönga-expedíciójának, mely egy sikeres csúcsmászás után tragédiával végződött: Erőss Zsolt és Kiss Péter is eltűnt a hegyen ereszkedés közben. A keresés eddig folyt, remény azonban már az eltelt idő miatt nincs. Kollár Lajos expedícióvezető szerint bele kell törődnünk a két hegymászó elvesztésébe, az expedíciónak pedig le kell vonulnia a hegyről az érkező monszun miatt. Mégis, mi történhetett?

"Most is vannak fenn sherpák kutatni, és a koreait is menteni - írta május 23-án délelőtt Kollár Lajos, a magyar Kancsendzönga-expedíció vezetője. - Ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni. Ugyanott folyik még egy közös mentés a koreai csapat két serpája és egy mászója van komoly bajban. Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A Koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még! Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Kathmanduba!"

Ezek a hírek gyakorlatilag kimondták azt, amit senki sem akart hallani napokig, hogy Erőss Zsoltot és Kiss Pétert elveszítettük a Kancsendzöngán. Az interneten azóta számtalan hír kering, és mindenki úgy érzi, véleményt kell formálnia, még akkor is, ha a kertvégi emelkedőnél magasabbra talán nem is mászott soha életében, ezért nem is tudhatja, hogy valójában milyen hegyet mászni, pláne veszélyhelyzetbe kerülni a Himalájában.

A magyar hegymászás egyik legtragikusabb napját számtalan tényező befolyásolta, melyek végül tragédiához vezettek. A két mászó valóban későn érte el a csúcsot, nepáli idő szerint este hatkor, ami azt jelentette, hogy pár órájuk maradt arra, hogy a sötétedés beállta előtt ereszkedjenek. A döntésért azonban senkit nem szabad hibáztatni. Tény, ez magában hordozta a kockázatot, de a kiveteles képességű hegymászók azért is különlegesek, mert vállalják a kockázatokat még akkor is, amikor senki más nem vállalná. Ezt mindketten megtették már korábban is.

>>>A teljes írást megtalálja, ha ide kattint!>>>


Csütörtök


20:05 - Nepáli serpák megpróbálják felderíteni, hol tűntek el Erőss Zsolték

Nepáli idegenforgalmi illetékesek csütörtökön bejelentették, hogy egy tíz serpából álló csapat megpróbálja azonosítani azt a helyet, ahol a Kancsendzönga megmászása után eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter.

"Csak akkor küldünk a keresésükre helikoptereket, ha megtalálják a baleset pontos helyét" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese, aki szerint "nagyon kevés az esély arra, hogy még életben vannak".

A nepáli idegenforgalmi hatóságok csütörtökön megerősítették, hogy öt alpinista, közöttük a Csomolungmát elsőként megmászó magyar, Erőss Zsolt feltehetően életét vesztette a Kancsendzöngán. Az eltűnt öt alpinista a 45 éves Erőss Zsolt, a 27 éves Kiss Péter, a 47 éves dél-koreai Pak Nam Szu, és két nepáli vezetőjük, a 24 éves Bibas Gurung és a 23 éves Pho Dorcsi Serpa - közölték.

A hegymászóknak hétfő délután veszett nyoma, amikor megpróbálták elérni a 8568 méter magas csúcsot – tették hozzá.

"Nem tudjuk, mi okozta az eltűnésüket, lavina keletkezett, vagy lezuhantak" – mondta Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese. Utoljára 7800 méter magasan látták őket – tette hozzá.

A Csomolungmától keletre fekvő Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Az Elizabeth Hawley hegymászó szakértő által vezetett Himalájai Adatbázis adatai szerint ezen a csúcson a legmagasabb a halálos balesetek aránya.

A mostani szezonban nyolcan haltak meg a Csomolungmán és több hegymászót tartanak eltűntként nyilván a Himalája más hegyein.

17:40 - Erőss Zsolt felesége: véget értek a mentőakciók

Mivel a Kancsendzöngán már este van, ha volt is ma valamilyen mentőakció, annak mostanra be kellett fejeződnie - mondta Sterczer Hilda, a Himalájában szerdán eltűnt egyik magyar hegymászó, Erőss Zsolt felesége csütörtökön az MTI-nek.

Sterczer Hilda úgy tudja, csütörtökön is szerveztek mentőakciót a két eltűnt magyar és egy koreai mászóért. "Azok, akik a kettes tábor környékének átfésülését végezték, mostanában érhetnek le, de akit eddig nem sikerült lehozni, azt már nem is fogják, akkor tényleg vége" - fogalmazott.

Kitért arra, hogy csak Kollár Lajos expedícióvezető e-mailjeiből tud tájékozódni, vele telefonon utoljára szerdán tudott beszélni. Ő írt neki a mai kutatásról is.
Erőss Zsolt felesége, aki maga is hegymászó, azt mondta, pénteken mindenki elhagyja az alaptábort, vagyis aki holnap le akar jönni a hegyről, annak reggelre el kell érnie azt. "Ott már este van".

Az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos csütörtök délelőtti beszámolóját Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője juttatta el csütörtökön az MTI-hez. Ebben az expedícióvezető azt írta, hogy fent vannak a Kancsendzöngán a serpák, akik az eltűnt magyarok után kutatnak és egy koreai mászót mentenek. Szavai szerint azonban "ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni."


15:20 - Spanyol hegymászó: nem volt elég idő és kötél

Időben kockázatosnak és kötelek hiányában veszélyesnek is találta az utolsó, kevesebb mint 300 méternyi magasság megmászását Carlos Soria spanyol hegymászó, ezért nagyjából 8300 méter magasan úgy döntött, visszafordul a Kancsendzöngáról, ahol szerdai bejelentés szerint eltűnt két magyar hegymászó.

A 74 éves Soria a hegymászással foglalkozó egyik internetes oldalnak, a spanyol nyelvű Desnivelnek nyilatkozott csúcshódítási kísérletéről, amelyet expedíciója Erőss Zsolttal és Kiss Péterrel - és további nyolc személlyel - együtt kezdett meg, de a magyarokkal ellentétben végül nem kockáztatta meg, hogy felmásszon a csúcsig.

Soria az interjúban megerősítette, hogy öten tűntek el, két magyar, egy koreai és két serpa, és úgy foglalt állást, hogy már nincsenek életben. Egyúttal rettenetesnek nevezte az érzést, hogy az útnak indultak közel fele nem tért vissza.

Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnését szerdán délelőtt jelentették be. A két magyarnak hétfőn sikerült feljutnia a Nepál és India határán található, 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. Ezután azonban kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is szakadtak egymástól. Erőss Zsoltot és Kiss Pétert eddig nem találták meg a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén. Hasonlóképpen eltűnt a koreai csapat 2 serpája és egy mászója.

A roppant tapasztalt Soria - a Desnivelnek már az alaptáborból nyilatkozva - kifogásolta, hogy miközben egy ilyen expedícióhoz együttműködésre lenne szükség valamennyi résztvevő között, erre többen nem voltak tekintettel.

Elmesélte, hogy már 8300 méter körül jártak, amikor úgy ítélte meg, hogy a hátralévő szakasz megtételére már nincs elegendő idő, ha biztonságosan le is kívánnak ereszkedni. Ráadásul nehéz volt a terep is, és nem rendelkeztek elegendő kötélzettel. Emiatt úgy döntött, hogy aznap már nem kísérli meg a csúcs meghódítását, hanem visszaereszkedik.

Carlos Soria elmondta, már a táborban tudták meg, hogy többen eltűntek a csúcsnál, egyebek között abból, hogy a spanyol expedíció orvosához érkeztek a hívások.

Kifejtette a spanyol hegymászó azt is, hogy egyelőre lemondott a csúcs meghódításáról, mégpedig az időjárási és felszereltségi nehézségek mellett a többi hegymászó elvesztése okozta lelki teher miatt. Utalt egyúttal arra, hogy véleménye szerint érdemi mentőakció nem folyik az eltűntek keresése érdekében.

Soria az interjúban általánosságban bírálta, hogy a Kancsendzöngát meghódítani kívánó hegymászók közül sokan nem gondoskodnak megfelelő felszerelésről és - részben anyagi okokból - elegendő serpáról. Mint fogalmazott, "ez nem az Everest", ahol a hegymászókat jobb körülmények várják, a Kancsendzöngára indulók sokkal inkább magukra vannak utalva.

15:10 - Sportorvos: a legnehezebben az oxigénhiánnyal küzd meg az ember

A több ezer méteres magasságban az oxigénhiány okozza a legnagyobb megterhelést a szervezetnek, hiszen a páratartalom, a vér oxigénszaturációja és a mínusz 30 fokos hideg nagyon eltér attól, amelyhez egy európai szervezet hozzá van szokva - fejtette ki Petrekanits Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tudományos munkatársa az MTI-nek.

A szakember annak kapcsán beszélt minderről, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter, miután hétfőn sikeresen megmászta a Kancsendzöngát, a lefelé vezető úton eltűnt.

"A hegymászók keményen edzenek ezekre az extrém körülményekre, azonban ehhez a szervezetet igazán csak abban a magasságban lehet hozzászoktatni és azt is csak nagyon hosszú idő alatt. Az ott élő emberek évezredek alatt akklimatizálódtak a több ezer méter magasban lévő klímához, amelyhez a hegymászóknak csak néhány napjuk, esetleg hetük van hozzászokni" - mutatott rá az orvos.

Az extrém magasságban fellépő oxigénhiány következtében alapvető életfunkciók is károsodnak, és ez nagyon nehézzé teszi a mászást. A szervezet a végsőkig próbálja biztosítani az agy megfelelő keringését, így a többi szervhez, például az izmokhoz - amelyek működése az elsők között áll le - már nem jut megfelelő mennyiségű oxigén. "Ilyenkor először csak vánszorogni tud az ember, később már azt se. Borzasztó lehet, ha a sportoló valamilyen formában érzékeli, hogy kellene mennie, de az agya már hiába adja ki a parancsokat, az izomzat képtelen teljesíteni a feladatot" - mutatott rá a kutató.

A rendkívüli hideg is nagyon megterheli a szervezetet és óriási energia-befektetéssel jár, valamint azt is nehezen értelmezi az agy, hogy itt a napsütésben nem hűteni, hanem fűteni kell a szervezetet.

A szakember kifejtette: nagyon egyénfüggő, hogy valaki mennyi ideig képes életben maradni ilyen szélsőséges körülmények között. "Függ ez az egyén edzettségétől, felkészültségétől, izomtömegétől és a szív keringési mutatóitól is, mert az izomban levő energiaraktárak, a máj vagy bármely szerv, amely ebben tud segíteni, nagyon behatárolja azt, hogy mennyire tűri a szervezet ezt a megpróbáltatást" - hívta fel a figyelmet Petrekanits Máté, aki szakértőkre hivatkozva úgy fogalmazott: két napnál tovább nem valószínű, hogy túl lehet élni ilyen megterhelő körülmények között.

14:56 - Klein Dávid: senki nem azért megy a hegyek közé, hogy meghaljon

Senki nem azért megy a hegyek közé, hogy meghaljon, mindannyian tudjuk: az a feladat, hogy felmenjünk és le is jöjjünk - fogalmazott az MTI-nek csütörtökön Klein Dávid hegymászó, aki több mint tíz éve ismerkedett meg a Kancsendzöngán eltűnt Erőss Zsolttal.

Mint mondta, a hegymászókat a siker hajtja, azonban alaposan mérlegelniük kell, mikor mit tesznek azért, hogy maximalizálják a siker esélyét úgy, hogy közben a lehető legalacsonyabb legyen egy esetleges tragédia lehetősége.

"Jó esetben az ember jól méri föl a hegyen kialakuló állapotokat és saját
aktuális erőnlétét. Rossz esetben előfordulhat, hogy hibázik" - fogalmazott Klein Dávid. Kiemelte: a két magyar mászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter tudhatja csak, hogy miért vállalták el a hosszúnak számító, több mint 24 órás csúcsmászást. "Valószínűleg úgy érezték, fizikai állapotuk és a hegyen uralkodó körülmények lehetővé teszik, hogy egy hosszabb csúcsmászással érjék el a legmagasabb pontot" - tette hozzá Klein Dávid.

Kifejtette: a 8000 méter körüli - a közbeszédben halálzónaként emlegetett - magasságban drámai változások érik az emberi szervezetet. Mint mondta, leginkább egy erős részegséghez hasonlít az az állapot, amelybe a hegymászók 8000 méter körül kerülnek. "A gondolkodásunk esetlenebbé válik, természetesen ez hat az ítélőképességre is. A mozgásunk lassul, bizonytalanabbá lesz, a látóterünk beszűkül, a légzés nehézzé válik, a legeslegfelső, 8500 méter feletti zónában már csak 1-2 lépést teszünk meg percenként" - érzékeltette a helyzetet Klein Dávid.

Mint megjegyezte, 8000 méter fölött "tényleg annyira nehéz létezni, annyira emberidegen ez a környezet, hogy rendkívüli odafigyelést igényel a túlélés. Szinte az szorul magyarázatra, hogy mitől élünk túl ebben a magasságban, és nem az, hogy mitől halunk meg esetleg".

Kiemelte, hogy a motiváció is egy nagyon "trükkös" dolog, mert egy bizonyos pontig nagyon kell magukat motiválniuk a mászóknak, hogy menjenek tovább, de ha a csúcs már elérhető távolságban van, amikor az emberben tudatosul, hogy "már csak ennyi óra vagy ennyi méter hiányzik", akkor annyira el akarják érni, hogy kezdik feszegetni határaikat, ilyenkor nehéz visszafordulni, nehéz "elengedni a csúcsot".

Klein Dávid szerint nem azért nehéz megmászni a 8000 méternél magasabb hegyeket, így a Kancsendzöngát, mert hegymászó-technikailag annyira bonyolult lenne, hanem azért, mert a viszonylag egyszerű hegymászófeladatokat nagyon hosszú ideig és nagyon nagy magasságban kell végrehajtani. Hozzátette: az Alpokban például sokszor másznak technikailag sokszorosan bonyolultabb helyeken, de ott nem kell számolni extrém magassággal és ennyire hosszú idővel.

Felidézte, hogy a Kancsendzönga csúcsának meghódítása után a magyar hegymászóknak kétszer is kényszerbivakolniuk kellett, ami azt jelenti, hogy a hegymászók a szabad ég alatt, mínusz 30 fok körüli hidegben voltak kénytelenek éjszakázni, ilyen körülmények között pedig nemcsak az emberi szervezet, hanem az esetleges segítséget jelentő rádió akkumulátora is feladja a harcot.

"Azon nincsen különösebb csodálkoznivaló, hogy Zsolt rádiójának akkumulátora lemerült. Egyébként valószínű is, hogy az akkumulátor előbb merült le, mint maguk a hegymászók, hiszen az utolsó megfigyelés szerint az egyik hegymászó lefelé mozgott, miközben már nem volt rádiókapcsolat" - jegyezte meg Klein Dávid.

Hozzátette: léteznek bonyolult berendezések, amelyek segíthetik a hegymászókat, a lavinarádióval például a hó alatt rekedt mászókat meg lehet találni, de nem szokták magukkal vinni, mert "nem ez a nehézség a dologban". Úgy vélte, GPS használatának sincs túl sok haszna, a hegymászók jellegzetes alakzatok - például sziklagerincek - mentén navigálnak, azt jól meg lehet mondani, hogy rajta van-e valaki egy egy, maximum két lépés széles részen vagy nincs.

"Lehetne ilyen űrtechnológiákban gondolkozni, de nem az a baj, hogy nincs náluk egy bizonyos felszerelés, hanem az a baj, hogy nagyon-nagyon elgyengültek, valószínűleg végkimerültek" - mondta Klein Dávid a magyarokról. A kimerült embereknek a folyadék, mondjuk egy korty tea sokkal jobban hiányzik, mint valamilyen technikai eszköz - tette hozzá.

Ennek kapcsán elmondta, hogy ha az ember hosszú csúcsmászásra készül, nem rossz ötlet egy főzőfejet és gázt magával vinnie, hogy havat tudjon magának olvasztani. Erőss Zsolték esetében azonban nem lehet tudni, hogy eleve tervezték-e a hosszú csúcsmászást vagy időközben változtattak a stratégián, és az is lehet, hogy főző is volt náluk.

Kiemelte, hogy egyelőre nagyon sok a bizonytalanság, nem lehet tudni, pontosan mi történt. "Úgy gondolom, hogy ez lejátszott, befejezett történet, de nem ismerjük a végét, nem tudjuk, mi történt a tegnapi hírek óta" - fogalmazott Klein Dávid, hozzátéve: próbál mindenkit arra biztatni, hogy ismerje meg a tényeket ahelyett, hogy találgatásokból túlságosan messzemenő következtéseket vonna le. Hozzátette: még hosszú ideig fogják elemezni a történteket hangsúlyozottan azért, hogy tanuljanak belőle.
Klein Dávid felidézte, hogy 1999-ben találkozott először Erőss Zsolttal, 2003-ban pedig a pakisztáni expedíció alkalmával több hónapot töltöttek együtt.

12:06 - Most is fent vannak a Kancsendzöngán a serpák, akik kutatnak az eltűnt magyarok után és egy koreai mászót mentenek - közölte Kollár Lajos expedícióvezetőre hivatkozva csütörtökön a Magyarok a világ nyolcezresein szóvivője.

"Ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni" - fogalmazott az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos, akinek beszámolóját Vincze Szabolcs juttatta el az MTI-hez.

Közlése szerint ugyanott folyik még egy közös mentés, a koreai csapat 2 serpája és egy mászója van komoly bajban.

"Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még! Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Katmanduba!" - írta Kollár Lajos beszámolójában.

A két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnését szerdán délelőtt jelentették be. A két magyarnak hétfőn sikerült feljutnia a Nepál és India határán található, 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is szakadtak egymástól. Erőss Zsoltot és Kiss Pétert eddig nem találták meg a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén.

Szerda

19:05 - Szóvivő: sok múlik a serpák kipihentségétől

Nincs bevett módszer az eltűntek mentésére a Himalájában, a bajba került magyar expedíció szóvivője szerint most nagyon sok múlik azon, elég kipihent lesz-e valamelyik serpa, hogy újabb mentőakció indulhasson a két hegymászó felkutatására, hiszen ők is az életüket kockáztatják.

A bajba jutottak mentése mindig az adott helyzettől függően történik - mondta Vincze Szabolcs szerdán kora este az MTI-nek.
A magyar expedíció két hegymászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnését szerda délelőtt jelentették be, miután a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő alaptáborban, sem annak környékén nem találták meg őket. A két hegymászó előzőleg sikeresen megmászta a világ harmadik legmagasabb hegyét, a 8586 méteres Kancsendzöngát. Kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal.

A szóvivő kiemelte: az adott helyzettől függ, indítanak-e bármilyen mentő vagy felderítő akciót az eltűntek felkutatására. A Himalájában nincsen szervezett mentés, mint például az Alpokban, ahol a Vöröskereszttől bárhol lehet segítséget kérni. "A Himalájában vagy összejön egy mentési akció vagy nem" - fogalmazott Vincze Szabolcs.

A magyar hegymászók felkutatására indított mentőakciót Kollár Lajos, az expedíció vezetője szervezte. Az alaptáborban ő dönti el, indítanak-e újabb akciót a hegymászók felkutatására. "Ez attól is függ, melyik serpa eléggé kipihent ahhoz, hogy elvállalja a mentést, hiszen az életüket kockáztatják" - hangsúlyozta a szóvivő.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó.

Erőss Zsolt: „Ez olyan nekünk, mint festőnek a festés"

Vajon miért megy föl oda az, akit egyszer már súlyos baleset is ért? Miért teszi kockára az életét? Ezt kérdezik Erőss Zsolt esete kapcsán a leggyakrabban az interneten. A hegymászó erről 2010 januárjában már beszélt lapunknak.

Erőss Zsolt hegymászót, a Mount Everest első magyar meghódítóját 2010. január 2-án súlyos baleset érte a Magas-Tátrában. Egy hójáratban, ereszkedés közben megindult vele és két társával a lavina. Erőss mindkét lába eltörött, és két bordája is.

Általános volt a megdöbbenés, amikor híre ment: a sportoló úgy döntött, amputáltatja roncsolódott jobb lábát, mert nem garantálták az orvosok, hogy ha rendbejön a sérülés, mászhat vele – protézissel viszont lehet hegyet mászni. Márpedig ő vissza akart térni mielőbb, folytatni a Himalája-expedíciót.

 Erőss Zsolt akkor lapunknak így indokolta döntését:
– Hogy miért érdemes visszamenni? A hegymászás olyan nekünk, mint a festőnek a festés. Az alkotáshoz lehet hasonlítani azt, ahogyan elindulunk, haladunk fölfelé, és aztán elkészül a kép. Az embernek szüksége van arra, hogy olyasmit műveljen, ami a létfönntartásán túl is fontos neki, különben például inni kezd. Hát ne igyon, hanem lehetőleg mozduljon ki otthonról minél gyakrabban, és ismerje meg a világot.

DM/Bakos András
12:25

Elképzelhetőnek tartja, de megerősíteni nem tudja a Kiss Péter hegymászó lezuhanásáról szóló hírt a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője.

Vincze Szabolcs ezt szerdán délben mondta az MTI-nek annak kapcsán, hogy az index.hu az írta: egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette, hogy társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták.

A két magyar hegymászó eltűnését szerda délelőtt jelentették be, miután a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő alaptáborban, sem annak környékén nem találták meg Erőss Zsoltot és Kiss Pétert.

11:45

Egyelőre nem  keresik tovább a Kancsendzöngán eltűnt két magyar hegymászót, Erőss  Zsoltot és Kiss Pétert - mondta el Vincze Szabolcs, a Magyarok a  világ nyolcezresein expedíció szóvivője szerdán az MTI-nek.  

"Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs" arra, hogy a  magyar hegymászók életben vannak - fogalmazott Vincze Szabolcs.  Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600  méter - a 4-es alaptábor - fölött, a szabadban töltötte az éjszakát,  a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken  nem találták őket.   


A szóvivő valószínűsítette, hogy a serpák - saját biztonságuk  érdekében - elindulhattak lefelé, arra azonban kicsi az esély, hogy  visszafelé találják meg a két magyar hegymászót. 

11:10

Eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter, a Kancsendzönga-expedíció két csúcsmászója ereszkedés közben, 8000 méteres magasságban - közölte szerda délelőtt a Magyarok a világ nyolcezresein szóvivője az MTI-vel.

Vincze Szabolcs közleménye szerint Kollár Lajos, az  expedíció helyszínen tartózkodó vezetője adott arról hírt, hogy  Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem találták a mentésükre küldött  serpák sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén.   

Siegmund Stiehler 2004. október 12-i felvétele a világ harmadik legmagasabb hegyéről, a Kancsendzöngáról. Két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnt, miután sikeresen meghódította a Kancse
Siegmund Stiehler 2004. október 12-i felvétele a világ harmadik legmagasabb hegyéről, a Kancsendzöngáról. Két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnt, miután sikeresen meghódította a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsát 2013. május 20-án.
Fotó: MTI/Wikipédia/Siegmund Stiehler


Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India  határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. A magyar  hegymászók kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is  szakadtak egymástól. Mentésükre két serpát küldtek. 

06:50

Egyelőre nincs új hír a Kancsendzöngán bajba jutott magyar hegymászókról, Erőss Zsoltról és Kiss Péterről - tájékoztatta az MTI-t szerda reggel Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője.

Elmondta, hogy az éjszaka folyamán nem jutott új információhoz Nepálból. Kollár Lajost, az expedíció vezetőjét szerda reggelig sem ő, sem az MTI nem tudta elérni.

Előző este Vincze Szabolcs az MTI-nek elmondta, hogy két serpa segíthet a két magyar hegymászón, Erőss Zsolton és Kiss Péteren. A serpáknak azonban egy napba is telhet, mire a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának 5300 méteren fekvő alaptáborából feljutnak a 7600 méteren lévő 4-es táborba.

Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára, de kedd délutáni információk szerint nem értek le a legmagasabb, 4-es táborba.

A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó meghalt, sokan a szabadban töltötték az éjszakát a mínusz 30 fokban.

A Magyarok a világ nyolcezresein program által közreadott képen a magyar hegymászócsapat a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára vezető útja látható. A csúcsot május 20-án sikeresen meghódító
A Magyarok a világ nyolcezresein program által közreadott képen a magyar hegymászócsapat a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára vezető útja látható. A csúcsot május 20-án sikeresen meghódító Erőss Zsolt és Kiss Péter bajba kerültek, ugyanis még nem értek le a legmagasabb, 4-es táborba.
MTI Fotó: Magyarok a világ nyolcezresein

A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek. "A fiúk fáradtak és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük" - tájékoztatta korábban az MTI-t Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről.

Az expedíció honlapján kedden megjelent információk szerint a két magyar hegymászó elszakadt egymástól. Kollár Lajos arról írt, hogy találtak két serpát, akik vállalták, hogy felkapaszkodnak a 4-es táborba, hogy segítsenek a bajba jutott magyarokon.

A Magyarországon tartózkodó Vincze Szabolcs kedd este az MTI-vel azt közölte, egyelőre nem tudja, elindult-e már a két serpa. A sajtófőnök szerint egy napba is telhet, mire felérnek az alaptáborból.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra a "nyolcezresek" közül.

Olvasóink írták

235 hozzászólás
  • 235. Smerdis 2013. május 27. 22:46
    „232. gregwolf2002 2013.05.26. 11:55

    tévedsz, ez csak annyit jelent, hogy a magyar hegymászó/barlangász társadalomnak elege lett a kegyeletsértő <moderálva>, akiknek halvány fogalmuk sincs az egészről és a nappaliból, a gép mellől osztják az észt. a tiszagátra nem tudnának felmászni ezek a <moderálva>. egyesek egészen döbbenetes mocskosságig mennek el, lásd ezt a CID nevű lényt.

    tény és való: Ha Zsolt a társadalom által elfogadott keretek között halálra dolgozza magát, ötven évesen meghal szívrohamban, úgy, hogy egy szemernyi ideje sem volt a gyerekeire, akkor az teljesen rendben lenne, senki egy szót sem szólna, nem vásakodna, nem ítélkezne...”
  • 234. CID 2013. május 26. 22:20
    „232. gregwolf2002 2013.05.26. 11:55
    Öngyilkosságra, állami pénzt adni? Gratulálok.....”
  • 233. CID 2013. május 26. 22:17
    „229. Smerdis 2013.05.25. 22:05
    Nosza, kövesd;)”
  • 232. gregwolf2002 2013. május 26. 11:55
    „A korábban már leírtakhoz még pár dolgot hozzátennék a mítoszépítés témakörrel kapcsolatban.
    Az expedíciósorozatot meghatározta, hogy idővel egyre nagyobb volt a média szerepe és jelenléte. Az expedíció egyre inkább egy ,,one man show" irányába mozdult el (ezt a kifejezést egy másik fórumon levő kommentelő már használta). Ez mennyire volt Zsolt egyéni döntése azt nehéz megmondani vagy elsősorban mások vitték ebbe az irányba, de mindenesetre jól ,,viselte", hogy ő került a központba és a többiek háttérbe szorultak, ez vezetett Mécs Lászlóval történő szakításhoz is. Ha korrekten csinálják, akkor egy csapat, amit hangsúlyoznak, mindenkinek kiemelve a szerepét (a hegymászás persze egy expedíció alatt részben csapatjáték és részben egyéni). Ez közrejátszott azután abban is, hogy jelenleg egy fiatal és 8000 méter felett még nem járt mászót (Peti) vittek. A médiafigyelem miatt Zsoltnak is nagyobb megfelelési kényszere lehetett, ez is a kockázatvállalás irányába vitte (egyébként is kockázatvállalós típusú mászó volt). Amikor már állami pénz (EMMI) is volt az expedícióban az tovább növelte a nyomást (még ha nem is volt direkt kimondva). Mindenesetre várom a hivatalos expedíciós sajtótájékoztatót az újságírók már ennyi információ alapján fel fognak tudni tenni komoly kérdéseket. Az is érdekes, hogy a felesége mennyit szerepel, szóval nem csendben gyászol. The show must go on! Az egész történet nem a felelősök kereséséről kell, hogy szóljon szerintem, hanem a tanulság levonásáról, nem jogi szemmel kell elemezni a helyzetet, mert mindenki saját felelősségére mászik. Egyébként beszédes, hogy a szakmai internetes oldalak a kommentelők mocskolódásaira hivatkozva a legtöbb helyen letiltották a kommenteket. Ez azt az ,,érzést" kelti, hogy nem érdek az igazság kiderítése.”
  • 231. helsinkirokker 2013. május 26. 00:11
    „221. gregwolf2002: Kár hogy nem fog megjelenni az írásod a generál médiában, helyretenné a begőzőlt fejeket. Egyetértek minden pontban.”
  • 230. Óperenciás 2013. május 25. 23:01
    „"... azonban senkit nem szabad hibáztatni..."
    Nem a fenét, a hibás döntésekért az expedíció vezetője is felelős.
    A szóvivő pedig mellébeszél, védi a mundér becsületét.”
  • 229. Smerdis 2013. május 25. 22:05
    „219. CID 2013.05.25. 14:02

    biztos vagyok benne, hogy élvezte. remélem neked nem adatik meg ilyen szép halál.”
  • 228. BFerry 2013. május 25. 21:24
    „Sziasztok,
    tetszett a 221. gregwolf2002 2013.05.25. 15:29 hozzaszolasa, mert ervelt, es nem szapulyozott, ahogy sokan itt tesznek. En Murnauben jartam Gymansiumba, az Bayororszagban van, nemm messze a Zugspitzetöl -arra ist csak
    Libegövel mentem fel. (kötelfelvono?)
    De ezzel a sokretü hozzaszolassokkal meg a cikkel is, több ismeretem lett, mikeppen zajlanak le az ilyen hegyi expediciok.
    A velemenyem az, hogy a Petert azert vittek maguggal, hogy vigyazzon a Zsoltra, aki hat csak nem teljesjarasu
    a mülab miatt, es mivel ö követte a mestert, gondolkodas nelkül, az lett a veszte. Sajna az Erossert es meg sajnabb a Peterert!
    Nyugodjanak a magassagban bekeben!
    B Ferry”
  • 227. Lehiggadt 2013. május 25. 21:04
    „egy rokon cikkhez írtam, midőn Csíkszeredán egy közintézményt akarnak elnevezni Erőss Zsoltról:

    "Nehéz ezekben az órákban tárgyilagosnak lenni, és a kegyeletsértést elkerülni
    DE
    ez az ember többeket vitt végzetes útra! Legutóbb egy nagyon fiatal embert, akit megtéveszthetett az ismertsége és - szerintem - kétes értékű hírneve!
    Most ez az elnevezés-tervezet kinek az érdekét szolgálja?
    Az a sejtésem, hogy ebből valaki vagy valakik meg akarnak élni!?!
    Hol van az az írott-íratlan szabály, hogy valakiről csak 5 év után illek elnevezni valamit?!?"”
  • 226. Roland1000 2013. május 25. 21:01
    „Szabójóska! Az, de valahogy egyet tudok vele érteni, még ha nem is túl fényes a megfogalmazás.”
  • 225. Roland1000 2013. május 25. 20:59
    „Amikor annak idején az orvos elvégezte az amputációt, hogy Erőss Ismét mászhasson, az nekem nem volt kompatibilis azzal a képpel, ami bennem él az orvosokról. Anno az egyik orvos úgy beszélt erről az amputációs agyrémről, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy azért levágjanak két olyan lábat, amiket nem is lenne muszáj, hogy a gazdájuk ismét fölmászhasson oda, ahol majdnem otthagyta a fogait. Ez sem normális. Azért levágatni a lábait, mert a protézissel jól tud mászni. Kész elmebaj. Nekem anno is megvolt erről a véleménynem és most is megvan.”
  • 224. CID 2013. május 25. 19:35
    „221. fuss neki még1xer”
  • 223. CID 2013. május 25. 16:54
    „222. Az lehet, de nem csak ez...”
  • 222. szabójóska 2013. május 25. 16:23
    „CID Ez ordenáré!”
  • 221. gregwolf2002 2013. május 25. 15:29
    „Hozzászólásom még egyszer elküldöm, mert 1 helyen Zsoltot írtam Peti helyett és volt benne pár helyesírási hiba, lényegi változás nincs benne semmi. 1-2 apró kiegészítés.

    Hozzászólás a "Mi történhetett Erőss Zsoltékkal? - összegzés az expedíció szóvivőjétől" közleményhez.

    Az alábbi véleményt hegymászási tapasztalatokkal rendelkezőként teszem, aki más hegymászókkal és szakmai portálokkal konzultált.

    1. Egyelőre csak semmitmondó "hivatalos" összegzéseket kaptunk és úgy néz ki, hogy nem is lesz érdeke az expedíció megmaradt tagjainak az igazság közlése így könnyebb lesz a szakmai és emberi hibák eltussolása és mehet tovább a mítoszépítés a média segítségével.

    2. Erőss körül nagyon sűrűn cserélődtek a tagok és nem csak azért, mert balesetet szenvedtek (ez egyébként alapvetően Erősstől független), hanem mert sokan nem tudtak vele 1-1 expedíció után együtt menni emberi és szakmai okok miatt (lásd Mécs ügy).

    3. Elgondolkodtató, hogy miért Kiss Pétert vitték magukkal, aki ugyan nagy teherbírású, tapasztalt mászó volt, de nem járt 8000 méter felett. Pétert fokozatosan kellett volna évek alatt bevezetni a 8000 méteres hegyek világába. Úgy tűnik szükség volt egy fiatal "segítőre", aki feltétlen odaadással van/volt a "mester" iránt.

    4. Egy klasszikus Kancsendzönga csúcstámadás 7600 (esetleg 7700) méterről indul (4-es tábor). Mondjuk, este 10-kor elindulnak és reggel 11-re (12-13 óra mászás után) a csúcson vannak (sötétben lehet felfele menni elég jól, de lefele nem biztonságos és ekkor már fáradt a mászó még akkor is, ha jól tartalékolta erejét). Így van idő világosban vagy nagyrészt világosban visszatérni a 4-es táborba. Erőssék jó 350 méterrel lejjebbről indultak, mint a 7600-as tábor (ez rengeteg időveszteség) és 24 óra alatt értek fel a csúcsa, ennyi ideig kellett volna tartani az útnak oda-vissza!

    5. A többi csúcsmászó beszámolója alapján kirajzolódik, hogy Péter elég jól haladt és hamarabb fenn volt (délután 4-kor?) és bevárta Zsoltot, mert Zsolt lassan haladt. Ebben a magasságban minden óra óriási időveszteség és kockázat. Lefele ugyanez történt, 18:00 óra után indultak le és lassan haladt Zsolt. Úgy tűnik, ha Péter saját tempójában megy, akkor leér úgy, mint a spanyol és olasz mászó, aki fenn volt (tehát volt 1-2 mászó, aki ugyancsak túlvállalta magát, de még így is életben leért). De Péter bevárta Zsoltot, majd a hegyen éjszakáztak 8000 felett (nagyon veszélyes). Az is elképzelhető, hogy Péter még vissza is mászott valamennyit, hogy Zsoltot segítse.

    6. Kérdések maradtak bőven. Ha nem érték el a csúcstámadás előtt a 4-es alaptábort (350 méter mínuszuk volt!) mondjuk Zsolt lassúsága, erőnléti problémája miatt (ezt megerősíti a többi csúcsmászó és a hivatalos közlemény, rádióbeszélgetések, stb.) akkor miért nem látták be, hogy innen nem érdemes csúcsot támadni (itt az alaptábor segíthetett volna a jó döntésben, segített? Nem tudjuk most még). Péter nyilván nem ment volna fel egyedül (se mászótárs, se serpa, se tapasztalat ebben a magasságban). Vissza kellett volna fordulni. De még visszafordulhattak volna később is, amikor látják, hogy lassan haladnak, vagy nincs bent fix kötél fent (nem volt, mint tudjuk) stb. Még ha extrém 30 órát adnak maguknak oda-vissza (27-et már egyszer Zsolt csinált ebben a magasságban és túlélte, de saját bevallása szerint is határeset volt) akkor is maximum 15 óra oda és 15 vissza, de persze a visszaút lehet lassabb is gyorsabb is. De 24 óra oda (csak fel) az tuti túl sok....

    7. Ha Péter a spanyollal azonnal visszafordult volna a csúcsról a 4-es táborba leért volna ha megy megy lefele megállás nélkül (itt jegyezzük meg ez is húzós lett volna, mert a spanyol fentebbről indult aznap és serpája is volt). Az ő veszte az lett, hogy a lassú Zsoltot várta, ott éjszakázott a közelben, és megint csak várta vagy akar visszamászott érte a lábát ,,masszírozni". Ezzel Péter sorsa is megpecsételődött. Szóval a hibák ellenére Péternek lett volna esélye (még csúcs sikerrel együtt is), de minden esélyt eljátszott... És Zsoltnak is lett volna esélye egy ideig, ha hamarabb vagy később lemond a csúcsról.

    8. Felnőtt extrém hegymászók voltak saját felelősségükre mentek, sajnálatos, hogy meghaltak, de jó lenne feltárni az igazságot és tanulni belőle. Úgy tűnik, hogy itt elsősorban a húr túlfeszítése volt a baj és baleset nem volt, vagy ha volt is az ennek a minden határt átlépünk mentalitásnak lett a következménye. A hibák és felelősségek elhallgatása és a mítoszépítés ez ellen dolgozik, így a következő expedíciók számára nem biztos, hogy hasznos tanulság lesz levonható (persze a meglevő morzsákból is sok tanulság levonható). Pedig még vannak Zsolton kívül tehetséges és jó mászók, akik ezután is folytatják, számukra ez fontos lehet....

    9. A fotelból kommentelőket sem kell lebecsülni, lehet, hogy az expedíciót az zavarja, hogy elég sokan rátapintanak lényeges kérdésekre (józan ész, azért a fotelben is van) és nem állnak meg a ,,felfedezők voltak az emberiség fejlődését szolgáló hősök" szinten. A hegymászó általában nem hős, nem felfedező, hanem extrém sportember, aki saját egyéni dicsőségére mászik, és mellesleg dicsőséget hoz hazájának is. Kommentelni lehet, gondolatébresztő, persze vannak, végletekben gondolkozok, de ez is belefér.”
  • 220. CID 2013. május 25. 14:41
    „Ha már kereste a kihívásokat, <moderálva>?”
  • 219. CID 2013. május 25. 14:02
    „216. Margit, te hülye vagy, bár nem akarom ismételni magamat.

    Ez a szerencsétlen akkor írta le magát amikor levágatta a lábát.... Egyszerűen nem fér a csököt agyamba, miért kell sztárolni egy ilyen degeneráltat. Mid1, legalább ott és úgy dobta ki a sebességet, ahogyan akarta. Remélem élvezte;)”
  • 218. igazságkereső 2013. május 25. 11:36
    „#213. gregwolf2002 2013.05.25. 09:55 Köszönöm higgadt, tárgyilagos hsz-edet! Nem kell, nincs értelme egymásnak itt "alávágni", hogy ki tud többet és nagyobb marhaságokat leírni! Őszinte részvétem feleségének, Péter családjának, de Zsolt felesége, mint gyakorlott hegymászó és épp ezért rendkívül higgadtan, nagy önuralommal vette tudomásul a sajnos megmásíthatatlan hírt a feltételezett, de mára sajnos bizonyosságnak tűnő tragédiáról! Eddig és ne tovább, most már be is kell fejezni az Erőss Zsolttal kapcsolatos -már-már rosszízűnek is tűnő reklámot- amely Zsolt egyik műlábával kapcsolatos hegymászást történelminek próbálja feltüntetni! - pedig csak arról van szó, hogy Zsolt nem vetett számot azzal, hogy vannak határok, melyet nem szabad és nem is ildomos feszegetni, túllépni, különösen nem egy két kicsi gyermek gondoskodására köteles édesapának! De itt már sajnos véget ért egy fejezet, nyugodjanak békében, ahogy a felesége mondotta: a hegy befogadta "lázadó meghódítóját"!”
  • 217. szabójóska 2013. május 25. 11:27
    „Nézzük meg kicsit jogi oldalról is:
    Nyilván az elbocsájtó állomás engedélyével lehet a mászást megkezdeni,ennek főhatósága Szikkim királya. Ez véleményem szerint egy olyan nyilatkozat melyben a jogok és a felelősségek egyaránt benne foglaltatnak.Felmerült a hozzászólásokban, hogy a sherpáknak nevük sincsen. Ez szerintem egy nagy badarság. Az az ország a turistákból él,ha valaki miatt a sherpa meghalni kénytelen,biztos hogy kártérítéssel tartozik.
    Nézzük meg magyar oldalról.Mi nem vagyunk egy ilyen ország,de jog rendszerünk fejlett.Gondolom a károkozás megvalósult. Hogy ,hogyan milyen formában, meg hol az másodlagos.Az biztos ,hogy károsultak is vannak. Sőt kezdenek lenni sorozatban. Ezért én nagyon is elképzelhetőnek,sőt esszenciálisan fontosnak tartom, hogy az ügyek tisztázása jogi úton megtörténjék.Ha az állam a felelősségét elhárítja ,azt is ki kell mondani De akkor is vannak felelősek,mert a bűntény gyanúja fennáll.
    És a perek nem ingyenesek! A hozzátartozók meg szerintem kiszolgáltatottak!
    Gregwolf 2002 Öröm volt számomra építő,okos hozzászólását olvasni!”
  • 216. queenmargareth1 2013. május 25. 10:37
    „A sajnálat magadnak szóljon, most miért vetetted el a lehetőséget?Idézlek:szívesem másznék, mássz!Ügyeskedj!Mutasd meg még jobban ki is vagy te!”
235 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

Galériák

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A transzadriai gázvezetéket támogatja Horvátország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina

A TAP azeri gázt szállítana Görögországon és Albánián át, majd az Adriai-tenger alatt… Tovább olvasom